Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

Régi históriák9 mai emberek Monori dialógus Megnyílt Battonyán a Páva ruházati áruház A 400 négyzetméter alapterületű áruház egyik belső részlete. Csitt egy szót se többet Be­tyár jár a pusztában. Jaj, csak meg ne tudja a perzekutor, mert akkor puskavégre kerül. Inkább támadjon fel a vihar, hogy eget, földet rázó haragjában porfel- hőbe rejtőztesse, míg a komdo- rosi nádasba nem ér. A mende­monda szerint így esdekelt a betyár kedvese. Az évszázadokon keresztül mozdulatlan monori tanyavilá­got a felszabadulás után meg­ütötte a változás szele. Villanyt kaptak a tanyák. A jól gazdál­kodó Dózsa Termelőszövetkezet pedig biztos, jövedelmet nyújt a monoriaknak. Mindez új tarta­lommal töltötte meg a tanyai életformát. Ám a szájhagyo­mány most is él, bár szólásnyira rövidül: ha betyárhistóriákról esik szó. hamarosan vihar kere­kedik. A nagy sommi A buszmegállóval átellenben van az ÁFÉSZ-bolt. A cipőtisz­tító korlátjánál három férfi be­szélget. Az egyik kerékpárjára támaszkodik. Kormányára vi­harlámpát szeréit fel. Fél kezével éppen azon igazít valamit. Majd fölpillant rőt kalapja alól, s Dé- kány Ferenc néven mutatkozik be. Ölestermetű ember. — Azt kérdi, hogy mi van itt? Megmondom én, van itt egy nagy sömmi. —- De hiszen ez Monor. — Ügy, ahogy mondja. Van itt egy bolt, egy italmérő, posta. is. kola, s köroskörül, ameddig a szem ellát szétszórt tanyák. Hát kérem ez a nagy sómrrt. Innen hét kilométerre van Orosháza. Aki csak teheti, szedi a sátorfá­ját és beköltözik a városiba. — És maga? — Itt lakom az egyik tanyán. Parasztember vagyok. Csak hát én bejárok a Dózsa Tsz köz­pontjába. Jószággon dozö va­gyok. Az itteni üzemegységben 800—1000 forintot ha keresnek havonta az emberek. Odabent pedig 3 és fél ezer is megvan. Hát ez a különbség. Igaz, hogy naponta 20 kilométert kerékpá­rozok. de megéri. — El akar költözni? — Ha összeszedem a pénzt, Itt hagyom ezt a nagy sömmit és beköltözöm a városba. — És a tanya? — Majd lesz azzal is valami. De ki vesz ma tanyát? — Mit hallott Rózsa Sándor­ról? — Hát azt, hogy abba a nád­tetős házba járt mulatni. Valaha csárda volt. De kit érdekelnek a régi históriák? Ma tv-s világban élünk. Vagy húsz tanyában van Lottótájékoztatő A Sportfogadási & Lottó Igaz. gatóság közlése szerint a 22. heti játékhéten 5 találatos szelvény nem érkezett. 4 találatot 49 fo­gadó ért el. Nyereményük egyenként 83 479 forint, 3 talá­lata 5000 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 409 forint. A 2 találatos szelvények száma 154 253 darab, ezekre egyenként 17 forintot fizetnek. A nyere­ményösszegek a nyareményille- ték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jelle­gűek. tv. Próbáltak itt színikört is szervezni. Ment is a dolog. De ahogy tv-t vásárolnak az embe­rek, bizony az egész monori szí­nészkedés dugába dőlt. Csak egy villanykörte kéne A kövesút mellett van a híres monori csárda. Magas, nádfede- les, jókarban levő épület Há­rom család lakja. A sövénykerí- tés mellől Káilad Miklósné te­reli apró libáit az udvarba. — Én is csak annyit hallot­tam. hogy ide járt Rózsa Sán­dor. Néhány éve régészek is jár­tak itt és egy alagutat tártak fel, amelyik állítólag a kémény kürtőjével volt összekötve és az istállóba vezetett — Hol dolgozik? — Az Orosházi üveggyárban. Most azonban gyermekgondo. zásd szabadságon vagyok. Dé- kány Feenenek igaza van, sokan vágynak a városba. Különösen a fiatalok. — Ön is ezek közé tartozik? — Én szeretek itt lakni. S éppen ezért hadakozom az ellen, hogy az itteni gondokat úgy ve­gye a tanács, hogy azok majd megszűnnek maguktól, amikor a tanyaiak elköltöznek innen. — Mik ezek a gondok? — Csak apróságról van szó. A megoldás is kézenfekvő len­ne. Először is itt van az ivóvíz. Az ÁFÉSZ-bolt udvarán van jó ivóvíz. Csak oda nem lehet be­menni. — Miért? — Az ÁFÉSZ így rendelkezett. Másik gondunk a villany. Ide a buszmegállóhoz egy körtét kelle­ne szerelni. — És? — A tanács azt mondja, hogy a tsz-re tartozik az ügy. A tsz pedig azt, hogy a DÁV nem já­rul hozzá. Tanítás után bevásárolnak Öreg iskola. Még a múlt szá­zadban épült. Kopott téglafolyo­só, a tanterem falán tablók, a sarokban' tv. Gulyás Jánosné 1961-ben kezdte a pedagógusi pályát. Azóta Monoron tainít. — A városi kollegáit nem is sejtik, mit jelent tanyán össze­vont osztályokat tanítani. Ná­lunk egy tanteremben négy osz­tály van. A gyerekek 3—1 kilo­métert gyalogolnak, mire az is­kolába érnek. És nemcsak az is­kolai felszerelésit hozzák maguk­kal. hanem idecipelik a kosara­kat, meg a petróleumos kanná­kat. hogy tanítás után bevásárol­janak. Amikor pedig hazaérnék nem a tanulás a% első, hanem a munka. * — Hányán járnak ebbe az is­kolába? — Jelenleg 56-an. Mikor ide­kerültem 109-en voltak. Évről évre fogy a számuk. — Miért? Aki csák teheti városba küldi a gyerekét. Ma már más­képpen gondolkodnak a szülők is. Egy évtizeddel ezelőtt jobb j időben még mezítláb küldték a gyerekeket iskolába. Ma már di­vatoznak. Legtöbben tovább sze­retnének tanulni. — Volt, aki innen került kö­zépiskolába? — Sokan. Amióta itt tanítok j két fiatal végezte el az egyete­met. Kétségtelen azonban, hogy! I a városiakhoz képest nagy hát­ránnyal indulnak. De akik itt vé­geztek és itt maradtak a tanyá­kon, ragaszkodnak az iskolához Ennek a ragaszkodásnak szép bizonyítéka volt, hogy néhány évvel ezelőtt újra sikerült élet- rekejteni a monori színkört — Mi lesz az iskola sorsa? — 1975-ben megszűnik. A tanyaiak 8XÓ8SÓlÓja Keskeny dűlőút vezet a tanyá­ba. Erdős Tóth Sándornak haj­lott a háta, de a beszéde patto­gó, mozgása friss, pedig túl van már a hetedik X-en. 1963 óta képviseli a monoriakat az oros­házi tanácsban. Most éppen a társadalmi munkáról készít je­lentést. — Tagadhatatlan* hogy sokan elvágyódnak a tanyákról. de még sokan élnek itt A múlt év­ben a monoriak több mint 14 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Rend betették az iskola környékét, a sportpá­lyát, parkot létesítettek a busz­megállónál. De még sok a tenni­való. —■ Mi a legfontosabb? — A kút, meg a villany. Az a kis apróság. Hiszen csak egy villanykörtéről van szó. — Mióta él ezen a tanyán? — Itt születtem. A szüleim is itt laktak. Nagyapám a vásárhe­lyi pusztán élt. — Emlékszik a régi mende­mondákra? — Hogyne. De azok nem men- de-mondák voltak, hanem igaz történetek. Más világ volt az, még a táj is más volt. Kondoros és Monor között nádas húzódott. De jöjjön csak, mutatok vala­mit. Az istálló előtt megáll. Az eresz alatt egy szúette fanye­reg lóg. — Nagyon régi lehet. — Bizony az! Egy betyáré volt. A perzekutor kileste ami­kor légyottra ment a kedvesé­hez, és lelőtte. Itt történt a mo­nori pusztán. Tudja, az a szó­lás járja erre ha betyárhistó­riákról esik szó. akkor hama­rosan vihar lesz. Nézze, már sö­tétedik az ég alja* * Megdörren az ég. Szél kereke­dik. Porfelleget hajt maga előtt Olyan hirtelen támad a vihar, mintha csak a szólásmondást akarná igazolni. Serédi János Az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Vállalat Békési Mézes­kalács- és Cukorkaüzemében az idén 90 vagon áru készül, 20-szal több a tavalyinál. A termelést elősegíti a mézeskalács gyártá­sához vásárolt nyújtógép és hat új sütő, valamint a 20 fős lét­számnövelés. Mézeskalácsból havonta 5, pe- mete, méz, és maláta gyógycu­Korszerű ABC-áruház, városi szívonalú vas-műszaki bolt im­pozáns vendéglátóipari kombinát létesítésére és megnyitására ke­rült sor az utóbbi években Bat­tonyán. Mindez a fogyasztási és értékesítési szövetkezet erőfeszí­téséből. S miközben e nagy léte­korkából 1, csokoládés gömbnya­lókából másfél, kókusz csemegé. bői pedig csaknem fél vagon a terv. A mézes és a nyalóka mint­egy 20 százaléka exportra kerül. Nemrég kezdték meg a Clió elnevezésű — málna, citrom és narancs ízű — habzópor gyártá­sát, amiből vízben oldva, ki­tűnő üdítőital készíthető. Az új termék máris igen keresett cikk. sítmények kialakítására, felépí­tésére milliókat költött az ÁFÉSZ, a község több más boltja is korszerűsödött. Erről beszélt, ezt az erőfeszítést méltatta ked­den délután Borka Sándor, a nagyközség tanácsának elnöke. E nap délutánján ugyanis újabb ál­lomáshoz érkezett el a fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet, amikor is megnyithatta Páva ne­vet viselő ruházati áruházát. Az egymillió 600 ezer forint költség­gel 400 négyzetméter alapterü­leten létesített áruház szakem­berek véleménye szerint is a me. I gye egyik legszebb bevásárló központja. A mintegy 4 és fél millió fo­rint értékű árukészlettel rendel­kező áruházat Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese szalagátvágással adta át Batto- nya több nemzetiségű lakosságá­nak. Azt már megnyitás után Bakota Jánostól, az ÁFÉSZ el­nökétől hallottuk, hogy ettől az áruháztól éves szinten 25 millió forint forgalmat vár a szövetke­zet. (Balkus Imre) Havonta S vagon mézeskalács készül Új termék a Clió habzópor Új helyre költözik Orosházán az UNIVERZÁL JÍRMÜBOLT Június 5-től árusítás a benzinkút mögött. volt Universal ruházati bolt helyén! Szeretettel Tárjak kedves vásárlóinkat újjáalakított szaknzletfinkben! 412914

Next

/
Thumbnails
Contents