Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
Amire senki sem mert gondolni A Békés megyei Műszaki Fej. lesztési Hetek ünnepi megnyitóján dr. Gergely István miniszter, helyettes többek között szóvátet- te az 1972. évi cukorrépa-termesztés helyzetét Megállapította. hogy az ország cukorszükségletének megtermelésére kialakított irányszámoktól megyénk szövetkezetei ebben az esztendőben 500 holddal elmaradtak. A cukorrépa termőterület mindössze egy hektárral haladja meg a tízezret. Ezzel Békés megye az ország legjelentősebb répatermő tájegysége. A régi területszámí. tás alapján a 10 001 hektár megfelel kereken 17 ezer 380 holdnak. Az 1971. évi 16 ezer 374 holdnál tehát 1006 holddal nagyobb területet hasznosítanak a szövetkezetek cukorrépával, de még mindig 1610 holddal kevesebbet, mint 1970-ben. A Szerződéskötés időszakában mi is részesei voltunk egy megyei körútnak, melyen a Mezőhegyes! Cukorgyár szakvezetői a cukortermelési kormányprogrammal kapcsolatos helyi teen. dőket beszélték meg a szövetkezetek képviselőivel. Már akkor is érződött, hogy a termelőszövetkezetekben nagy jelentőséget tulajdonítanak a cukorrépa-termesztés fejlesztését szolgáló kormányintézkedéseknek. Mutatja ezt az is, hogy 1971 őszén az előzetes termelési tervekben mindössze 12 ezer hold cukorrépa vetését irányozták elő 1972- re. A program meghirdetése után viszont 1006 holddal növelték az 1971. évi termőterületet. Az igen előnyös intézkedéseket tartalmazó kormányprogram tehát megállította a vetésterület csökkenését. A komplex gépesítés lehetőségeinek felcsillantásá. val a tsz-ek még növelték is a korábban tervezett területet A cukorrépa-termesztés tavaszi munkálatai ennek megfelelően kezdődtek el szerte a megyében. A tsz-ek többségében kétféle módon, hagyományosan kézi erőre alapozva és az ígért komplex gépesítésnek megfelelően szer. vezték meg a munkát. Több gazdaságban anyagi lehetőségeiket is újból számbavéve, pénzt tartalékoltak a cukorrépa komnlex művelési technológiájára. Ezzel kapcsolatban a szövetkezetek közgyűlésein is határozatokat hoztak. Akkor senki sem mert arra gondolni, hogy a komplex, új technológiában jelzett gépek egy része nem érkezik meg. Akkor egyáltalán ki is mert volna arra gondolni, hogy a vetés befejezése után a kormányprogram további megvalósítása kikerül az intézkedésre jogosultak látóköréből. Az történt ugyanis, hogy az ígért sorművelő kultivátorokat — harminc garnitúrát — Békés me. gye szövetkezetei nem tudták beszerezni. Így a vegyszerrel gyomtalanított cukorrépa-táblák növényápolási munkái gépek hiányában elmaradtak. Ebből a szövetkezetek többségében belső feszültség támadt Valamennyi szövetkezet veze. tősége ebben az esztendőben szerette volna bizonyítani, hogy a cukorrépa is termeszthető gépek, vegyszerek segítségével. A kormányprogram is erre ad lehetőséget A bi. zonyítás sajnos, nem sikerült, legalábbis eddig, mert a vegy- szerezett répatáblákat holdanként 12 forint kultivátorozási költség helyett 240 forint munka, díjjal kapáltatták. A komplex gépesítés lehetősége a gyakorlatban tehát nem va. lósult meg, hanem maradt a ta_ valyi színvonalon. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének küldött-közgyűlésén a mostani tapasztalatok alapján arról is beszéltek, hogy a kormány- határozat megvalósításáért felelős szervek szenteljenek több figyelmet és az eddigieknél legye, nek következetesebbek az intézkedésekben. Ha a betakarító gép. sorok szállítása is úgy alakul, mint a sorművelő gépeké, akkor bizony a kormány és a termelő, szövetkezetek között levő szervek nehéz helyzetbe állítják a cukorrépát termesztő közössége- ket. Ehhez nyugodtan hozzátehetjük még azt is, hogy ezzel az ország legjelentősebb cukorrépatermesztő megyéjében nagyon nehéz helyzetbe kerül a két cukorgyár az 1973. évi termelés szervezésével. Dupsi Károly MamiiaiiiiiiiaainHi kezdő újságíró volt —a Járdáról felszedett egy csatangoló nőt, aki nyomban a szeretője, majd kicsi, vei később a felesége lett, fantomként nehezedett rá apósa élete. Kezdetben csak felesége emlékeiből, és a hátrahagyott iratokból rajzolta maga elé a régen meghalt férfi képét. Később felébredt a gyanúja, hogy apósa nem önkezével vetett véget éle. tének, s ettől kezdve szenvedélyévé vált a titokzatos história kutatása. Három és fél évet szén. telt az események kutatására. Szabadidejét múzeumokban, levéltárakban, iratokkal teli. dohos pincékben töltötte. Több száz em_ berrel beszélt és némelyek elbeszélését magnószalagra vette. Ki akarta deríteni az igazságot. Dr. Pávai Vájná Ferenc, az öreg geológus, a földtani tudományok kandidátusa, a szakma morc remetéje, amikor Szász először lépett be hozzá, köszönés helyett az ajtóra mutatott, de amikor megmondta Pávainak, hogy ő Balátai Jenő lányának a férje, az öreg tudós átölelte, megcsókolta. Aztán megdöbben, tő dolgokat mondott Balátai ügyéről. Ám ez is csak érdekes, izgalmas töredékévé vált a nagy, megfejthetetlen egésznek. Szász nem kímélte magát, tér. kép alapján bejárta a Bakony régi útjait, apósa nagy bauxit felfedezéseit, s közben írt, és jegyzetelt. Balátai Jenő halálának körülményeiről készített vizsgálati anyagot, a rendőri kihallgatások jegyzőkönyveit, a boncolás eredményét tartalmazó Írást azonban nem tudta megtalálni. Ezek az iratok az akkori belügyminiszter parancsára, még a II. világháború előtt hamuvá ■ váltak. Szász Dániel cigarettát vett j elő, rágyújtott. Az összefoglalás ■ módszerét kereste. Az épületet, ahol az öngyil- j kosság vagy a gyilkosság történt, : a háború alatt lebombázták, az • ostrom alatt rommá lőtték és a ! felszabadulás után egy újat épí- : tettek fel helyette. A régi ház ■ lakói elköltöztek, meghaltak, el. ■ tűntek. Hol van az a férfi vagy S nő, aki például azon az éjjelen : kihajolt a szomszédos ház abla- ■ kán, tegyük föl, mert melege ! volt és kitekintve látott valakit : a házba surranni?!... Ilyen em- ■ berek csaknem minden bűntény- ■ nél jelentkeznek, információkat l adnak, segítenek a nyomozók- s nak az addig rejtett szálak meg- ■ ragadásában... Ám Budapesten 1938. március 6-án egyetlen szemtanú sem akadt. Illetve a cseléd, lány, akiről az újságok is írtak, és aki az őt kihallgató rendőrfelügyelőnek így vallott: ....Mo. z iba akartam menni, a Magdát kicsapják című filmhez. Útközben vettem észre, hogy a pénzemet otthon hagytam. Az előszó, j bábán már furcsa, émelyítő sza- ; got éreztem. A fürdőszobába • nyitottam, a professzor úr a! kádban ült, feje félrebillenve, a : csapokból szivárgott a gáz...” Posta Rozáliát, a cselédlányt j nem egészen egy év múlva a Széli • Kálmán téren egy autó „véletle- ■ nül” halálra gázolta. Szász Dániel idegesen járkált a ; lila kőkockákon. Vajon 30 év ■ után fel lehet deríteni egy bűn- ! tettet?... össze lehet rakni egy S hatalmas korsót cserepekből? • Igen. ha minden darab előkerül. • (Folytatjuk) 5 Nyolc színes nap Gyulán az országos ifjúsági klubtáborban Napjainkban, amikor megnövekedett az emberek szabad ideje, fontos kérdés, hol és hogyan töltsük el munkán kívüli óráinkat.' A válás* nem egyszerű és nem lehet recept-szerű sem. Az viszont már köztudott, hogy a klub az egyik legjobb lehetőség a szabadidő színes és hasznos eltöltésére. Nemcsak helyiséget, hanem közösséget és együttes, cselekvő művelődést jelent. Ez pedig hasznos, hiszen egyéniségünk a közösségben bontakozik ki igazán, ugyanakkor ez hat annak fejlődésére is. A VI. országos ifjúsági klubvezetői tábor e gondolatot figyelembe véve dolgozott az elmúlt nyolc napon Gyulán: az ország minden tájáról idese- reglett klubvezetők, tapasztalatokat adtak át egymásnak és ötleteket gyűjtöttek önmaguknak, otthoni munkájukhoz... Az üdülőváros kempingjéről és a Várfürdőről elismeréssel nyilatkoztak a táborlakók. A filmesztétikai, szociológiai, képzőművészeti körök és a klubszínpad tagjai vitákat, beszélgetéseket legtöbbször a medencék körül rendezték meg. Képünkön a filmesztétikái kör Csányi Miklós filmrendezővel folytatott beszélgetését örökítettük meg. Néhány évvel ezelőtt mutatták be a televízióban a „Készítsünk együtt filmet” sorozatot. Rendezője sikerrel folytatta a táborban az akkor elkezdett vállalkozást. A kör tagjai a viták és előadások közben kisfilmet forgattak a nyolc nap eseményeiről. A film elkészült és bár nagydíjra nincs esélye, a klubtáborban nagy sikere volt a szombat esti bemutatón. Ez itt a klubkocsd. A házigazda klubtagok kedves vállalkozása volt, hogy felajánlották az országos tábor szervezési munkáinak egyszerűsítéséhez apuka öreg kocsiját. Valaki kitalálta, hogyha másra nem, hát propagandának jó ez az autó, és teleírták a tábor adataival. Nagy siker volt a közúton és jó szolgálatot is tett időnként. (Az újságírót hazahozta Békéscsabára.) A feliratokat sajnos lemosta a csütörtöki eső. Vagy talán a tábor „ellenfele”, a túj szigorú fürdőmester? Ma este a Ki miit tud műsorából jól ismert Awad Mustafa lép fél a klubtábor búcsúestjén. Ha netán lekésné a vonatot, induljon el gyalogosan, mert felirat nélkül nem sikk a klubkocsival utazni... A klubszfnpad a* első napon alakult. Irodalmi összeállítást rendeztek, vendégül látták a miskolci Manézs-színház tagjait, a monori József Attila Gimnázium és a kecskeméti Berkes kollégium diákszínpadát. A Manézs-színház szokatlan, audioplasztikus műsorát nagy tetszéssel fogadta a közönség, de sikere volt a másik két együttesnek is. A bemutatók7 után élénk vitát indítottak. Nem csupán stíluskérdésekről, hanem a mondanivalóról, társadalmi — és az ifjúságot érintő problémákról. Képünkön Lengyel Pál. a miskolci „Manézs” rendezője vitát vezet. Hasznos és színes nyolc napot töltöttek Gyulán május 28 és június 5 között az országos ifjúsági klubtábor résztvevői. Réthy István
