Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

Mire szolgál a panaszkönyv?

A rrövlol tanács a köze]

a geridi múltban a fo:

gyaszfcók érdekvédelmét vitatta meg. Megállapították többek között, bogy a boltokban és a ven déglátó helyiségekben annak rendje és módja szerint ki vannak függesztve a panaszkönyvek. A tavalyi évben 23 bejegy_ zés történt. A panaszkönyvi bejegyzésekre azonban senki sem reagált. Vajon miért?

A kereskedelmi és vendéglá- toipari egységekben kialakult gyakorlat „megnyugtató”- választ ad. Pontosabban olyat, ami megnyugtatja a felcsigázott ember idegeit Mert a panaszkönyvek kezdik betölteni azt a szerepet, amit egyes dél-amerikai országokban a köcsögök. Ott ugyanis a nagyobb városokból kivezető utak mentén a közlekedési rendőrök köcsögöket helyeznek él. Amikor a zsúfolt autóforgalomtól megviselt idegzetű gépkocsivezető kiért a városból, remegő inakkal állítja le^ kocsiját, felkap egy husángot és addig páholja a karókra állított köcsögöket, amíg pattanásig feszült idegei meg nem nyugszanak. Nos. és mit tesz nálunk a kedves vevő, vagy a kedves vendég, ha az áru minősége, az udvariatlan kiszolgálás, a hosz- szú várakozás tejébe kergeti a vért? Felkiált sztentorí hangon.

— Ide a panaszkönyvet!

A kiszolgáló somolyog. Tériü- fordul, s már nyújtja is.

— Tessék csak beírni — mondja vidáman.

— Be is írom — kiáltja a megviselt idegzetű vendég, s ne- kihevülten veti papírra sérelmeit. Mire befejezi, megnyugszik. Mert meg van győződve róla, hogy bejegyzése nyomán

az illetékesek felszámolják a rendellenességet

hogy megyénkben

az illetékesek felszámolják s rendellenességet

Sajnálatos,

nem ez az egyedüli település ahol a panaszkönyvi bejegyzé sek intézetlenül maradnak Nyilván, hogy nem ez a megöl dás. Űj megoldást sem kell fel találniuk az irányító szerveknek. Azt ugyanis feltalálták mé; a panaszkönyvek bevezetésekor Eszerint a panaszkönyv sem i Dél-Amerikában dívó köcsögtö rést, sem pedig valami másfajte idegnyugtató szerepét nem ve heti át A panaszkönyv arr; szolgál, hogy a bejegyzett ész revételeket sérelmeket az illetékesek orvosolják. Sot a panaszkönyvi bejegyzések intézését szabályozó kormányrendéi ei azt is kimondja, hogy a boltvezetők 24 órán belül köteleseik s bejegyzést továbbítani irányítc szervükhöz. S az intézkedésről a panasztevőt tájékoztatni.

Nyilvánvaló, a rendeletnek az a cél ja, hogy a rendellenességeket minél gyorsabban felszámolják. S így végsősoron ne legyen alkalmat adó ok az idegeskedésekre, a bosszantásokra. De, hogy a panaszkönyvek betöltsék ezt a szerepet, érvényt kell szerezni a kormányrendeletnek. Hogy kiktől függ ez? Nemcsak a kei-eskedelmi és vendéglátó- egységek vezetőitől, hanem az őket irányító és felügyeletet gyakorló szervektől is.

Határozottan

azokkal szemben, akik az intézkedéseket elhanyagoljál!. Ezt igényli a vásárlók, a vendégek érdeke. De igényli a kereskedelem és a vendéglátás is. Mert különben sem az egyik, sem a másik nem tud megfelelni annak a követelménynek, amit joggal támasztanak velük szem_ ben.

(Serédi)

Javaslatok egy felmérés után

A kezdő mezőgazdasagi szakemberek helyzetéről készült felmérés a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban.

Megállapították, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek egyre inkább keresik a felsőfokú végzettségű szakembereket. Bebizonyosodott azonban, hogy korántsem egyforma az érdeklődés; egyes gazdaságokban — még a légj óbbak között is akad ilyen — nem tartanak igényt diplomás szakemberekre, másutt pedig nem tudják megfizetni őket. Különösen így van ez a kedvezőtlen természeti adottságú termelőszövetkezetekben.

A felmérés szerint a női szakemberek elhelyezkedését, alkalmazását még mindig akadályozzák az előítéletek, bár bebizonyosodott, hogy a női vezetők kitűnően megállják helyüket, például kertészetben vagy az állattenyésztésben.

A vizsgálat során a téeszek szakemberellátásának megjavítására egész sor javaslatot dolgoztak ki a minisztérium illetékesei. Egyebek között indítványozták. hogy a kedvezőtlen adottságú téeszekben munkát vállaló kezdő szakemberek nagyobb mértékben részesüljenek az állami támogatásból, mint az előnyösebb helyzetben levő gazdaságokban. Ugyanakkor a költségvetési keretek elosztására jogosult megyei szerveknek jobban kell differenciálniuk akkor, amikor a különféle állami juttatások odaítéléséről döntenek. Javasolták azt is, hogy szélesítsék ki a letelepedési segélyre és a házépítési kölcsönre jogosultak körét.

Fontolóra veszik azt is, hogy módosítsák-e a társadalmi ösztöndíj jelenlegi rendszerét, mert úgy találták, hogy a díjnak ma már nincs olyan ösztönző hatása, mint korábban volt. (MTI)

Csatornakészítés géppel

A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi gépüzemében szerkesztették és készítették az E 304—B típusú kotrógép profil- kanalát. A műszaki kollektívát az vezette, hogy a belvíz és az öntözőcsatornák ásásánál mellőzzék a kézi munkaerőt. A profilkanállal ellátott

kotrógép jój teljesítette a műszakiak elképzelését. Igénybevételével a gyulai Köröstáj Tsz-ben és a Szarvasi Állami Gazdaságban öntözocsatorná- kat készítettek. A munka ezzel a géppel másfél- kétszerte termelékenyebb, mint a vonóvedres kotróval.

Versenyző brigádok

Cselekvőkén* türelmetlenség I.

„Kérjük a gazdasági vezetőket és a műszakiakat, hogy az eddigieknél többet segítsenek nekünk. Mégiscsak bosszantó, és igazságtalan, hogy a brigád becsületesen elvégezhetné a munkáját, de rossz a szervezés, gyakran nincs szerszám, hiányzik az anyag, esetleg hibásak a rajzok...”

A csepeli Rágó Ferenc, a Szocialista Munka Hőse szavait idéztem, amelyeket a szocialista hrigáóvezetők közelmúltban tartott országos tanácskozásán mondott. S mert többen vélekedtek hasonlóan, az idézett mondatokat nyugodtan kezelhetjük közvéleményként is ... A munkásemberek, a szocialista brigádtagok véleményeként, amely — úgy tűnik — kissé „elrugaszkodik” a valóságtól, kissé türelmetlenebb, sürgetőbb, egyszóval kissé más hang, mint amit az üzemekben, intézményekben, hivatalokban megszoktak;

Idézhetnénk más példákat is. Néhány héttel ezelőtt hivatalos voltam az egyik társadalomtudományi folyóiratunk szerkesztősége által rendezett ankétra, ahol — szocialista brigödtagok, brigádvezetők és a mozgalmat irányító gazdasági és szakszervezeti vezetők részvételével — azon vitáztunk, hogy miként lehetne még elevenebbé, még hatékonyabbá tenni a brigádmozgalmat. A legérdekeltébbek, a brigádtagok és a bnigádvezetők voltak a legtürelmetlenebbek és a legőszintébbek. Mindenki más „szőrmentén” kezelte a témát, „problémáikra” és „objektív tényezőkre” hivatkozott, jólcsengő, ám lényegében semmitmondó frázisokkal próbálta megkerülni a lényeget. A munkások nem ... Ök eredményeket soroltak és rögtön hozzátették, hogy mennyi mindent lehetne és kellene még tenni. : S az örökké visszatérő refrén: „csak segítsenek ...” „Csak érezzük, hogy számítanak ránk, hogy bíznak bennünk... S nemcsak akkor, ha ég a ház, ha közeledik a hóvégi, vagy negyedév végi hajrá... Osszák meg vélünk a műhely gondjait, kérjék a véleményünket a termelési programok teljesíthetőségéről, s mindenekelőtt: teremtsék meg a folyamatos munka feltételeit, s a többit bízzánk ránk..

Nyers és őszinte vélemények ezek, s éppen ezért nem szabad, nem lehet szokványos közhelyekkel léiohasztani, lecsillapítani a tenniakaró emberek szenvedélyét. Nem szabad e véleményekkel szemben „objektív nehézségekre” hivatkozni, homályos — s az egyszerű munkásember számára rendszerint érthetetlen — magyarázkodásba fogni. A műhelyben, a munkapadok mellett leegyszerűsödnek a kérdések; az emberek mennek a gyárba, hogy dolgozzanak és értelmes, értéket alkotó munkával pénzt keressenek. Amit a napi kötelezettségükön félül vállalnak, azt hangsúlyozottan a köz érdekében teszik. Cisoda-e ha megütköznek azon. hogy ha nem tudnak dolgozni? Csoda-e, ha szenvedélyesen szó- váteszik mások mulasztásait, csoda-e, ha nem fogadják él a bármilyen meggyőzőnek tűnő magyarázkodást sem?

Éppen ebben rejlik a szocialista brigádmozgalom igazi ereje. Meggyőződésem, hogy a szocialista brigádtagok és brigádvezetők túlnyomó többségé, nagyon komolyan veszi azt a bizonyos — és valljuk be; olykor lejáratot — hármas jelszót..: Komolyan veszik a munkaverseny alapgondolatát, végtére is: a versengés, az ember legősibb és legtermészetesebb .magatartásformái közé tartozik. Joggal porolnék azért, hogy ezt a mozgalmat mások is éppen olyán komolyan vegyék, mint ők. A szépen dekorált brigádnapló, a látványos, ám voltaképpen semmit mondó vállalások, a formális közös megmozdulások alighanem számukra a legértelmetlenebb dolgok. S hogy mégis találni ilyesmit? Nem csoda! Sok esetben nincs más funkciója a brigádnak, minthogy látszólag tartsa fenn magát, formális dolgokkal bizonyítsa létének jogosultságát;

S ez, részben a gazdasági vezetők, részben pedig a szocialista brigádmozgalom irányítóinak számlájára írandó. Pedig ideje lenne észrevenni, hogy a szocialista brigádok, a szocialista munka és közgondolkodás bázisai. S ez a fajta gondolkodásmód roppant egyszerű: dolgozni, tenpneäni, folyamatosan, gazdaságosan, mindannyiunk számára hasznot hajtóan.

Az országos tanácskozáson sokan és sokféleképpen fogalmazták meg, Ragó Ferenc, bevezetőben idézett szavait: több segítséget, több bizalmat a szocialista brigádoknak. Sez az óhaj nem először hangzik el a brigádvezetők különböző tanácskozásain. El kellene végre gondolkodni azon, hogy vajon miért ismétlik újra és újra ezek az emberék ugyanazt?

Vértes Csaba (Folytatjuk)

Közös megállapodás társadalmi munkára

Nagy bánhegy esen a községi tanács és a Hazafias Népfront még ez év elején megállapodást kötött, amelyben rögzítik, hogy egymás testületi ülésén kölcsönösen részt vesznek, a feladatokat közösen oldják meg. A Hazafias Népfront községi bizottsága például vállalta, hogy aktív segítséget nyújt a községben szervezett társadalmi munkában, amely végeredményben közös érdeke mindkét szervnek. A megállapodásban konkrét feladatok is szerepelnek, például járdalapok lerakása, az árkok rendbehozása, a fürdő építésének segítése és így tovább. Ezenkívül a népfront szervezésében olyan előadások megtartása, amelyek különböző jogsza3 srnjimss.

1972. JÚNIUS 28.

bályokat, rendeleteket ismertetnek és magyaráznak. Január 20-án a kisiparosok részére tartottak előadást az adóztatásról. Ezenkívül a büntetőtörvény- könyv rendeletéiről szintén előadást terveznek, főleg a módosításokról. Ezekre TIT-előadó- kat bíznak meg. A megállapodás eredményeit a végrehajtó bizottság június 29-i ülésén is megvitatják.

Hasonló megállapodást kötött a tanács a Zalka Máté és az Aranykalász, valamint a Kossuth Termelőszövetkezettel a művelődési ház közös működtetéséről. Eszerint a tsz-ek segítik a művelődési házat, s ez a törekvés érthető, hiszen a lakosság 98 százaléka termelőszövetkezeti tag. A művelődési ház viszont biztosítja, hogy a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzését megszesvezi, valamint gondoskodik a kulturált szórakozás: igények kiélégítéséről.