Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
Újabb termékekkel bővült a magyar szerszámgépipar szakosított áruinak cikklistája A KGST Gépipari Állandó Bizottságának legutóbbi varsói ülésén újabb intézkedésekkel bővitették a szerszámgép-gyártás szakosításba bevont termékek körét. A magyar szerszámgépipar három nagyobb feladatot kapott, amelynek értelmében 1973 és 1975 között több mint 3 millió rubel értékű szerszámgépet szállít a többi szocialista országnak. Az egyik új feladat szerint a hazai szerszámgépipar látja el a többi KGST tagállam autó- és traktoriparát dugattyúk ovális és kúpos palástjának gyémánt esztergálására alkalmas félautomata szerszámgépekkel, tárcsa- jellegű alkatrészek megmunkálására speciális esztergákkal, további hengerfej, szivattyúház, vagy olajszűrő megmunkálására használható gépekkel. Ezekből a berendezésekből a szocialista országok autó- és traktoripara csaknem félmillió rubel értékűt vásárol 1975-ig. Központi élelmiszer-ellenőrzés A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítására új élelmiszer-vizsgáló intézetet létesítettek a Központi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, amely a korábbi központi irodából és a hozzátartozó laboratóriumból alakult, s országos hatáskörrel tevékenykedik. A hozzátartozó vidéki intézmények nagyszabású ellenőrzési program megvalósításán fáradoznak majd. Az új intézet nemcsak ellenőrzés-sorozatokat végez a fogyasztói érdekek védelmében, hanem főképpen a növényi eredetű élelmiszerek minőségének megítélésére alkalmas új technikai eljárásokat dolgoz ki és azok bevezetésére tesz javaslatot a MÉM-nek. A nyers- és az adalékanyagok vizsgálatát is korszerűsítik. Hatáskörük kiterjed a csomagolóanyagok és a csomagolási módszerek ellenőrzésére is. Az intézet vegyészmérnökeit újszerű mintavételi módszerek kidolgozásával bízták meg. A szakemberek bírósági szakvéleményt is adnak. A Központi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a vidéki, valamint a fővárosi ellenőrző-sorozatokról összesítést készít és ennek alapján hozzák majd meg döntéseiket az illetékes szervek. (MTI) Öntözött sivatagi legelők Szultan-Ujuk üzbég határvidéken átadták a sivatagi legelők öntözésére fúrt 130. kutat. A Kara-Kum sivatagban eddig körülbelül 6 000 ilyen kutat fúrtak. A kutak 35 millió hektár „kihalt’ területnek adnak életet. A közép ázsiai köztársaság 1971—75-ös népgazdaságfejlesztési terve további 3,9 millió hektár sivatagi legelő öntözését irányozza elő. 3 BltíS HCmizSzn US. JtJMüS 27. Magyarországra szakosított újabb termékek másik nagy csoportja a szerszámiparban használt, megmunkálógépek közül kerültek ki. Ide tartoznak például a félautomata forgácstörő köszörűk, horonyrádiusz köszörűk, amelyekre Csehszlovákia és Lengyelország is bejelentette igényét, a Szovjetunió pedig máris 170-et rendelt. A Magyarországra szakosított harmadik nagy feladat a szerszámgép tartozékok és kompletá- ló elemek gyártása. Ezen belül a magyar üzemek a hidraulikus, esztergatokmány és a tengelysatu több típusát szállítják majd a KGST országoknak. (MTI) IdöjárásjcIzS fényforony Pauzában A Szovjetunió-beli Penzában a város egyik létesítményének a tetejére tornyot építettek, amely a sötétedés után fényjeleket ad le. A hidrometeorológiai intézet munkatársai a napi prognózis alapján szabályozzák a fényjeleket. A villogó fehér fény tiszta időt, a zöld fény csapadékot, a vörös fény fagyot — nyáron vihart — jelent. A város lakói örömmel vették az újszerű időjárási tájékoztató szolgálatot. Helikopter permetez a Villányi Állami Gazdaságban A Villányi Állami Gazdaság sz Hőiben helikopteres permetezéssel védekeznek a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. MTI fotó — Hadas János felv. — Ke>) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár felvételt hirdet az alábbi fizikai munkásállományú dolgozók felvételére: esztergályos, marós, lakatos, szórópisztoly-festő munkakörök betöltésére. Ezen túlmenően férfi és női segédmunkás munkakörök betöltésére. Vidékről (Tarhos. Bélmegyer, Vésztő) bejáró dolgozóink részére kedvezményes utazási lehetőséget biztosítunk. A felvételre kerülő, arra alkalmas segédmunkásokat 2 hónap után betanítod munkásokká képezzük át. Fizetés megegyezés szerint 44 órás munkahét ' Jelentkezni lehet a gyár üzemgazdasági osztályán; mindennap 8—15 óráig 417045 Vállalati célok — egyéni érdekek A reform, szemben minden feltételezéssel, nem az egyén, hanem a csoportérdekek felerősödéséhez vezetett. A vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok növekvő önállóságával fokozott anyagi érdekeltségével az öntevékenység, a kezdeményezőkészség korábban szunnyadó energiái felszabadultak. De ezzel együtt gyakoribbá váltak a népgazdasági és csoportérdekek közötti ösz- szeütközések is. Az így felszínre került ellentmondásoktól azonban nem szabad megriadni. A közvetlen (direkt) irányítási módszerek, a kötelező mutatók, a tervutasítások időszakában is léteznek ezek, de éppen azért, mert rejtve maradtak, több kárt okoztak. Gondoljunk csak vissza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdekfrontok, de később a végrehajtás során már a terv szentesítette például az ország erőforrásainak és eszközeinek helyi pazarlását. Ha viszont az érdekütközések végig nyíltak, felismerhetőek, akkor lehetővé válik az ellentmondások feloldása is. Ne féljünk az érdekek nyílt ösz- szeütközésétől, a fejlődés belső hajtóerői ezek az ellentmondások, feloldásukkal szükségképpen újak. mások keletkeznek és nem lehet őket véglegesen kiküszöbölni. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egységes cselekvést akar, akkor mindenekelőtt a különböző érdekeket egyezteti, hozza közös nevezőre. Így a központi irányítás fő módszere, a köz- igazgatási szabályozás a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok döntéseit, gazdálkodását igyekszik a népgazdaság céljainak érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olyan köz- gazdasági feltételek kialakítása kívánatos, amelyek között az önálló gazdasági egységek saját érdekeik képviselésével népgazdasági célokat is szolgálnak. Elképzelhetetlen persze tökéletes összhang, teljes érdekharmónia, mivel az egymástól elkülönült és az önmagukban is változó csoport- érdekek valemennyi részlete abszolút módon nem integrálható népgazdasági szinten. Hasonló ellentmondás tapasztalható a vállalat, a szövetkezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei között. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást, 5—10—15 évvel ezelőtt is éltek, léteztek, hatot- tak. Az idők során legfeljebb az változott, hogy felismertük szerepüket és céltudatosan igyekszünk az egyének boldogulását a kollektíva és a népgazdaság szolgálatától függővé tenni. Más szóval arra törekszünk, hogy aki a szűkebb közösség és az egész társadalom számára többet ad, az többet is kapjon cserében. A megnövekedett vállalati önállóság lehetővé, a kollektíva határozott anyagi érdekeltsége pedig szükségessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéletesítését. Mindenütt olyan bérezési és jutalmazási módszert alkalmazhatnak például, amely az adott időpontban a helyi viszonyoknak a leginkább megfelel. Gazdasági fejlődésünk során az idő, a teljesítmény- és darabbér számtalan kombinációja és variációja jött létre. Jelenleg több mint kétezer féle különböző bérezési formát alkalmaznak üzemeinkben. S vajon ezzel már mindent megtettünk, hogy a szorgalmat, a fegyelmet, a szaktudást kellőképpen honoráljuk és visz- szaszorítsuk a lógást, a haszonlesést, az ügyeskedést? Gyakran bírálják a központi irányítást, a közgazdasági szabályozást, hogy lehetővé teszi az ügyeskedést, a manipulációt, a munkaerővel való pazarlást. Kétségtelen tény, hogy a közgazdasági szabályozás alkalmazásában még mindig nincs kellő tapasztalat és gyakorlat. De a közvélemény többnyire akkor is a központi irányítást marasztalja el, amikor a vállalati módszerekkel van baj. Az egyenlősdi felszámolásának, a határozott differenciálásnak a lehetőségei és eszközei például teljes egészében a vállalatok, az üzemek vezetőinek kezében vannak. Hasonlóképpen érdekeltté tehetők az egyének, a szűkebb üzemi kollektívák a létszámmegtakarításban, az intenzitás növelésében, a munkafegyelem megszilárdításában. így az élenjáró vállalatok egyre inkább nem a központilag szabályozott átlagbért bontják le üzemeikre, hanem meghatározott bértömeget adnak ki részükre. S azok az üzemek, amelyek létszámot takarítanak meg, magasabb bért fizethetnek dolgozóiknak. Kovács József ft Belügyminisztérium közleménye: i Uj betétlap az autósoknak A BeKigyminisztériurh Közlekedési Csoportfőnöksége értesíti a gépjárművezetőket, hogy az Állami Biztosító kezdeményezése alapján 1972. július 1-től újtípusú betétlap kerül forgalomba. Az új betétlapon külön „esemény” rovat van — s ezért előnyösen alkalmazható olyan, úgynevezett koccanásos balesetek alkalmával, amelyben nem kell rendőrt hívni. Az új betétlap segítségével a járművezetők az adatok cseréje mellett rögzíthetik a bekövetkezett eseményt is. A betétlap hátoldalán az Állami Biztosító tájékoztatást ad a közlekedési balesetek alkalmával teendő intézkedésekről. A második félévben folyamatosan valamennyi állami dohányboltot ellátják az új típusú betétlappal, amelynek beszerzését a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnöksége javasolja a járművezetőknek.
