Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
5 *■ i * : I v : S' : I Szarvas újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepli vezredekkel ezelőtt a mostani Szarvas környéke már lakott hely volt. A Hármas-Körös ' balpartján épült város történelme visszanyúlik a kőkorszakba, a nép- vándorlás korába, és Anonymus krónikájában szerepel először „Szarvas-halom” néven. A középkori település jelentéktelen, ezt csak a körösi rév miatt ismerik. A törökök 1570 körül földvárat építenek a Körös mellett, a vár többször leég és újjáépül. A török helyőrség végleges kivonulása után, 1685-ben a földvár elpusztul. Ezután mintegy negyven éven át Szarvas gyakorlatilag lakatlan. Harruckern János György érdemei jutalmaként 1719-ben kapja meg a császártól Szarvast és egész Békés megyét. 1722 július 23-án északról érkezett szlovákokkal köt szerződést, és újratelepíti a községet. Az újratelepítés 250. évfordulójára emlékezik városunk ez év július 23-án, ugyanakkor az egész 1972-es év a jubileum éve. Szarvas 1723-ban kap mezővárosi rangot, 1773-ban már ötezer lakosa van. Tessedik Sámuel, a haladó szellemű, fiatal tudós-lelkész 1767-ben érkezik Szarvasra. Irányításával épül meg 1788-ban az evangélikus ó-templom, (ma műemlék) és 1791-ben szervezi meg az ország első gazdasági iskoláját, amit Practicum Economicum Institutumnak nevez el. A 19. század első éveinek reformtörekvései nyomán is igyekszik megszabadulni a földesúri joghatóság alól. z 1839-40. évi törvény alap- 7 ii in non 1845-ben jött lét1972. JÜNIUS 25. re az örökváltsági szerződés, ennek értelmében Szarvas megváltja földesurától a vendéglők jövedelmét, a halászat jogát és mintegy másfél ezer hold legelőt. A szerződés végrehajtása azonban elhúzódik, s ez 1847-ben újabb elégedetlenséghez vezet, amit katonaság tör le. Az 1848-as szabadságharcban 357 szarvasi honvéd küzdött és nagy szerepet játszott a város, az ország közéletében Vajda Péter, Gregus Ágost, Ballagi Mór és Réthy Lipót. Szarvas 1848-ban rendezett tanácsú város, de az abszolutizmus korában Szarvast is keményen sújtja az önkényuralom. A ’ város 1867-ben, a kiegyezés után lemond városi rangjáról és 1872- től nagyközséggé válik. Városi rangját legújabban 1966-ban kapta meg. A Az—érdekWöŐ—tisztelt w olvasónak __el., kell— mond anunk. hogy Szarvas városi jellege már Tessedik korában kibontakozott. 1820-tól kezdődően határozott intézkedések születnek a belterület rendezésére, az utcák szabályozására. A városiasodás jelentős állomásai: 1801-ben felépül a Bárány vendéglő, 1834- ben Szarvasra telepítik a me- zőberényi gimnáziumot, 1854- ben megnyílik az első gőzmalom, 1880-ban kiépítik és felavatják a Szarvas—mezőtúri, 1893-ban a Szarvas—mezőhe- gyesi vasútvonalat, az Európa- hírű arborétum, telepítése 1885- ben kezdődik.^VárosiJAc vendégei soha nem mulasztják el megtekinteni ezt a gyönyörű növény-gyűjteményt, ahová vasárnaponként külön autóbusz- járat indul. 1891-ben létesül az első artézikút, 1896-ban épül az Árpád Szálloda, és 1898-ban a nyári színkör. Az 1906-os esztendő nagy eseménye az új gimnázium felépítése, ahol most a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet működik. A villanyfény 1913-ban, egy évvel az első világháború kitörése előtt gyullad ki városunkban. A terténel<»m,-bizoajiítja,-hogy a megindul»» fejlődési folyamat az első világháború alatt megtorpant, a Horthy-korszakban a község alig fejlődik. A birtokviszonyok konzerválódnak, az iparfejlődés megreked a kisipar szintjén, csupán néhány új létesítmény jelzi, hogy Szarvas minden nehézség ellenére fejlődni, gyarapodni akar. 1927-ben megnyílik a középfokú gazdasági tanintézet, 1926 tói 28-ig felépül az árvaház él népiskola, 1942-ben pedig a bé késszentandrási duzzasztó. A város a felszaba dulást követően rohamosan fejlődik, szépül, gazdagodik. Felülmúlja korábbi két és fél évszázadának összes eredményét. A Bol- za-kastélyban ma öntözési Kutatóintézet működik, új művelődési házunk 600 személyes színházteremmel várja vendégeit és 60 millió forint beruházással épült fel a Debreceni Agrártudományi Főiskola Öntözési és Meliorációs karának modern tanintézete, kollégiuma. Szarvas iskolaváros lett, a Tiszántúl tudományos életének egyik központja. Ez határozza megű.. városwsk fejlesztésének további terveit is. A IV. ötéves terv időszakára, és 1985-ig kidolgozott hosz- szútávú település-fejlesztési terVl jatt*» a városiasodé Szarvas igényeit szolgálja. Újbóli várossá alakulásuk 1966 óta a lakásépítés megkétszereződött, az ivóvízhálózat kialakítása közel 50 százalékos, de az új víztorony tovább javít majd ezen a helyzeten. A kiemelt és kon- ! ventrált lakásépítés feltétele- g ként megépítettől,3 város kan- [ szerű szennyvíz-csatorna háló- * zatát. ország te- g lepülései közé mint részleges * középfokú központot sorolták g be, népessége 1985-ig előrejj hatólag eléri a 23 ezer főt. rösúnk mézogSZdaságlT Ipari, oktatási, kutatási és hangsú- ■ lyozottan idegenforgjjlírií központ. Fejlődésyj*kiei<idatait és irányvoíjgWfrnindezeKV alapvetően ^befolyásolják és meghatározzák. . ----P rogramjain^ fontos helyén szerepel a lakásépítés. )A IV. ötéves tervben §38 ’uj’ lakás épül Szarvasonjtanácsibaqihá- izásból, a ^«ákás^pít£^zövetke- [zet, valafnint az OTP i (zésében és magánerőből! A vásSrféFén egész lakótelep alakul g ■ ki, de a belvárosban is szé- • pülnek ' az utcák. A mpniihatt s£(?készült *Ta városi-járási párt- bizottságok, valamint a városijárási tanácsok új, emeletes, modem székháza az Árpád Szállóval szemben, Szarvas _ egyik legszebb épületeként Nagy gondot fordítjcjk^ujabb * üdülőteltiHL4s kialakítására, a szarvasi Körös-part kiépítésére^ ^- .nte-naé» évek óta szebbnéf- ‘ szebb üdülők épülnek* a- taöral» s jövőbon újwfrW -490 telefe~Tér~itfr 4A Az \ újratelepítésének ^ ‘ ,l*r 250. évfordulóját ünnep- lő városunk \ várja vendé- ; geit, a nyári pihenés, üdülés számosA, lehetőségével, az Európa/nírfi Arborétum élményeivel éá történelmi múlt- ‘ jának gazdag emlékeivel. 1 Jöjjön Szarvasra, szeretettel ! \ várjuk! ____ ______---------------T essedik szobra a főiskola előtt. Városunk évről évre szépülő üdülősorán, a Körös-parton. UCBSCJBBVai A Szarvasi Városi Tanács önállóoldalkih^Jványa As Aj párt- és tanácsszékház az Árpád Szállóval szemben,
