Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
■••■•tttfttiaimitcfftfttttitiiBttt A riss, a riss, a riss... A szarvasi AG — megítélésünk szerint — népgazdasági szempontból nemcsak azért tölt be jelentős szerepet, mert 21470 holdon gazdálkodva az ország húsz legnagyobb állami gazdasága közé tartozik. Hanem — ami talán még az előbbinél is számottevőbb — azért is, mert olyan értékes élelmezési cikknek, mint a rizs, amelyből a mezőgazdaság' még mindig nem termel elegendőt, gazdaságunk annak ellenére egyik legnagyobb termelője, hogy e téren még csak nem is „futotta” ki magát. A 12—13 aranykoronás földjeink java része a közismertei jó vízzáró réti agyag és szolo- nyec. A legalkalmasabb az árasztásos öntözésre. Érthető tehát, ha a 17 ezer 400 hold szántóból öntözésre berendezett 7800 holdnak csaknem felét — mintegy 3800 holdnyit — a rizs foglalja el. (Ennél nem sokkal nagyobb területen; 4000 holdon termesztjük a kenyér- és takarmánygabonát.) A kezdet kezdetén, amikor még kézi erővel vetettünk, és a gyomirtás egyedüli eszköze a vetésforgó és a kézi gyomlálás volt, nemegyszer csak 12 mázsát hozott le a maga 3—3 holdjáról egy-egy pár rizsarató. Ma már egy holdról többet takarítanak be egy menetben, a jugoszláv és szovjet gyártmányú rizskombájnjaink. A jó eredményeket természetesen a nagyfokú kemi- zálás mellett köszönhetjük annak is. hogy az öntözési Kutató Intézet legkiválóbb nemesített fajtáit termesztjük, amelyek közül első helyen kell említeni a „Kákái 203-as” rizsfajtát, amelyből évente 15—16 ezer mázsa fémzárolt vetőmagot állítunk elő. Célunk az, hogy a jövőben majd 5 ezer holdon termesszük úgy a rizst, hogy közben a termésátlagát 16—18 mázsára növeljük. A termesztésben ágazati komplexitásra törekszünk, ennek megvalósítására helyeztük üzembe az elmúlt év decemberében az NDK gyártmányú 500 vagon évi kapacitású rizshántoló berendezésünket. ... OS o szarvasmarhatartás Az előbbiekből már kitűnik, hogy gazdaságunk termelési szerkezetének legfontosabb ága a rizstermesztés. Mellette mi két minden nap buszokkal szállítunk a munkahelyre. A dolgozó nők gyermekeire a kákái és a . csabacsűdi kerület óvodáiban vigyáznak. Kísérleti jelleggel hetente kétszer minden kerületben saját üzemorvosunk látja el a betegeket. A fiatalok a KlSZ-klubunk- ban és a MEDOSZ három sportszakosztályában, a megyei X. osztályú labdarúgó-csapatban, a kajak-kenusok között és a teniszezőkkel tölthetik el tartalmasán szabad idejüket. A szociális gondoskodás mellett az anyagiakról sem feledkezünk meg. A 2260 forint átlagkeresetet az 580 holdnyi illetményföld. és a dolgozók 75 százalékát kitevő törzsgárdatagság külön jutalmai egészítik ki. A 816 törzsgárda-tagból legtöbben a 20 szocialista bt igád valamelyikében dolgoznak. Tavaly a brigádok 2 millió 382 ezer forinttal termeltek többet, mint amennyit vállaltak annak érdekében, hogy a Szarvasi Állami Gazdaság maradéktalanul teljesíthesse célkitűzéseit. (x) Az utolsó simításokat végzik a város szívében épülő, s a Talajjavító Vállalattal közös irodaházunkon. ■■»■■■■«Ili.....■« legalább olyan jelentősnek tartjuk a jelenleg 1350 tehenes szarvasmarha ágazatunkat, amelyben az a célunk, hogy háromezres, egyenkénti átlagban évi 3—3200 liter tejet adó tehenészetet alakítsunk ki. A szarvasmarha-tartás a rizstermesztéssel együtt egyébként több mint 00 százalékát adja gazdaságunk teljes termelési értékének. A hízómarhák 60 százalékát közvetlenül exportálni tudjuk, s bár az itteni területek az öntözéses tömeígtakarmány termesztésére az abraktakarmányokénál alkalmasabbak, mégis tartunk 760 kocát, és az évente kibocsátott 10 ezerből mintegy 6 ezer hízósertést fel is dolgozunk. Ugyanakkor nevelünk értékesítésre 1500-rl600 tiszta vérű angol, nagy fehér kan- és kocasüldőt is, egy-egy évben. Takarmányból önellátásra rendezkedtünk be, kétezerötszáz holdon vetettünk kukoricát, az évelő pillangósok pedig jelenleg a vetésterület 18—19 százalékát foglalják el. Ez utóbbi arányszám a szarvasmarha-tartás fejlesztésével párhuzamosan terveink szerint fokozatosan 22 —24 százalékra növekszik majd. A pillangósok közül legfontosabb növényünk a Tessedik Sámuel által itt meghonosított lucerna, amelynek termesztését zöldtakarmányliszt-üzemünk teszi komplexszé. Ezeken túl szólni kell még arról is, hogy állattenyésztésünk jelentős szerepet játszik a környék húsellátásában. Ez év Szépem díszük a jugoszláv, egyszeres keresztezésé kukorica. Csabacsűdi Állami Gazdaság, Kákái Állami Gazdaság, ÖRKI- gazdaság, Örménykúti Állami Gazdaság, s végül Sárgahegyesi Állami Gazdaság — ezek azok a nevek, amelyekkel legfeljebb már csak gazdaságunk: a Szarvasi Állami Gazdaság történetének felidézésekor találkozhatunk. Ezt a Szarvas környékén gazdálkodó. s még 1949—-50-ben kialakított öt gazdaságot 1962-ben vonták össze, az öntözéses Rizstermesztő és Kutató Intézet Mezőgazdasági Üzemei néven. A tulajdonképpeni Szarvasi Állami Gazdaságról pedig csak 1966 óta beszélhetünk, amióta gazdaságunk elnyerte működésének jelenlegi végleges kereteit, formáját. Az ÖKI-vel kialakult gyümölcsöző kapcsolatokat kooperációs formában tartottuk és tartjuk fenn, illetve fejlesztjük tovább. Ez a kapcsolat is hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen tegyünk eleget azoknak a feladatoknak, amelyek reánk — mint a Tessedik Sámuel szellemi örököseként számon tartott szarvasi főiskola oktató bázisgazdaságára —‘ hárulnak. Kiváló minőségű rizst állít elő az NDK gyártmányú liántolóberendezésünk. végére modern technológiájú húsüzemet indítunk be, állami támogatással, KGST-modellként. Az üzem évente 10 ezer hízósertést dolgoz majd fel. Ezerháromszáznegyvenen vagyunk Az átlagosan háromezeröt- száz-négyszer hold nagyságú hat kerületben: a rózsásiban, az ör- ménykútiban, a csabacsűdiben, a kákáiban, a sárgahegyesiben és a csak Hatodiknak emlegetett- ben összesen 1340-en dolgozunk. Gazdaságunkban a 415 harminc éven aluli fiatalból 60 százaléknak korábban nem volt semmilyen képzettsége, ezért most az a célunk, hogy 1975-re ezek 80 százaléka legalább szakmunkássá váljék. A férfiakkal egyenlően bérezett 245 nődolgozónkat, akik közül nyolcán töltenek be ve- « zető beosztást, megszabadítottuk • a főzés gondjaitól. Valamennyi S kerületünkben üzemi konyhán I reggelizhetnek, ebédelhetnek, s vacsorázhatnak dolgozóink, aki- • A húsz legnagyobb gazdaság között Bemutatjuk a Szarvasi Állami Gazdaságot 1973-ban már termel a KGST-modellként épülő modern technológiájú új húsüzemünk. Gazdaságunk azonban nemcsak a „kívülről” jövő, hanem a belső igényeket, a dolgozók jogos igényeit is igyekszik kielégíteni
