Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

fey BTfa a liefet Mnnagyarázffnfc, PáTTy Jizset Világhelyzet és az amerikai választás Rz amerikai elnökválasz­tási versengés új fordulatot vett azzal, hogy a demokrata párti előválasztások végén George McGovern szenátor esélyesként indul két hét múlva Miamiben megrendezendő országos gyűlé­sen, a demokraták elnökjelöltjét meghatározni hivatott konven­ción. A 49 éves dél-dakotai sze­nátor, egy vidéki pap fia, Kali­fornia után az elmúlt héten Amerika második legnépesebb államában, New York államban is győzött. A konvención a sza- vazattöbséghez 1509 küldött voksa szükséges, az előválasztá­sok bonyolult rendszere szerint eddig több mint 1300 szavazat­ra számíthat McGovern. S ta­lán hátra van az utolsó nagy ütőkártyája: maga mellé veheti alelnökjelöltként Edward Ken­nedy szenátort! Amerikában ma lázas izga­lommal tippelnek, jósolgatnak: bedobja-e hát a kalapját a vá­lasztási küzdelembe az utolsó Kennedy vagy sem? Sokan szá­molgatnak: ennyi, meg ennyi millió szavazatot hozhatna Mc- Governnek a katolikus olasz, ír, lengyel származású amerikai polgárok soraiból Kennedy alel­nöki elöltsége. Vitatéma az is, hogy azért nem lenne-e bizton­ságosabb Edward Kennedynek a dolga, ha 1976-ban egy végle­gesen távozó republikánus elnök utódjelöltjével kellene felven­nie a harcot? Az amerikai al­kotmány szerint ugyanis csak kétszer négy évet tölthet vajaki a Fehér Házban, Nixonnak, ha most győz is, 1976-ban minden­képpen ki kell költöznie... Az Edward Kennedy alelnökjelölt- sége mellett kardoskodók azt mondják, még az sem baj. ha most McGovern alulmarad Nixonnal szemben, mert ebben az esetben négy év múlva a dél­dakotai szenátor nem indulna elnökjelöltként, s így a Fehér Ház birtokáért Edward Kenne­dy léphet fel... McGovern eddigi sikerei! elgondolkoztatják az amerikai politika megfigyelőit. A szená­tor programja európai szemmel nézve amolyan szociáldemokrata program: 300 090-ről 100 000-re csökkentené az Európában (fő­leg az NSZK-ban) állomásozó amerikai Csapatok létszámát, az így megtakarított pénzen új munkaalkalmakat teremtene. Egyébként is jólétet ígér az USA népének: minden lakos évi legkisebb keresete meghaladná az 1000 dollárt. Nagyszabású reformokat helyez kilátásba az adózás terén éppúgy, mint a köz­oktatásban. S a legfontosabbat hagytam a végére: azt ígéri, hogy befejezi a vietnami hábo­rút, hazahozza az amerikai kis- katonákat McGovern hívei elsősorban a fiatalság soraiból kerülnek ki, no meg a kevés joggal rendelke­ző — mondjuk így — kisebbsé­gek soraiból (Puerto Rico-iak, Mexikóiak — már a négerek kevésbé kedvelték...) a mun­kásság egy része áll még Mc­Govern mellett, de a szakszer­vezeti vezetők ellene vannak. A liberális értelmiség támogatja a dél-dakotai szenátort, sőt, szí­vesen látná őt az elnöki szék­ben a tőkések egy csoportja is! Az, amely úgy véli: reformok kellenek az amerikai kapitalista rend megvédéséhez, az imperia­2 BÉKÉS MÉCrÉ/JSrZ 1972. JÚNIUS 25. lista politika fenntartásához. Le­egyszerűsítve azt mondhatnék: (McGovern „népibb” tartalmú, szinezetű Kennedy-politikát ígér. Ügy mondják, a republikánus párt berkeiben riadalmat kelt a McGovern—Kennedy kettős esélyeinek növekedése. Akik biz­tosra fogadták Nixon győzelmét, aggódni és kétkedni kezdenek. A nagy kérdés: tud-e valamit felmutatni az őszig az elnökje­lölt elnök Vietnamban? Elérhe­tő közelségbe hozza-e a háború végét? Maga módján — a min­den eddiginél kegyetlenebb viet­nami bombázások ellenére — a Nixon-kormányzat próbálkozik is. Egyfajta kísérlet történhetett Kissingemek, az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójának, Nixon bizalmi emberének pe­kingi tárgyalási közben, vagy azokkal párhuzamosan is. Látni­való, hogy a kínai vezetőktől azt várja Washington, hogy lat­ba vetik befolyásukat Hanoiban és az ideiglenes forradalmi kor­mánynál ... R Moszkva —Hanoi—Pe­king—Washington politikai négyszögben sok minden történt az utóbbi hetekben. A szovjet— amerikai csúcstalálkozó után járt Le Dúc Tho Pekingben, Podgornij szovjet államfő a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ságban, Kissinger pedig tárgyalt a kínai vezetőkkel — egy vala­mi azonban hiányzik, a közvet­len vietnami—amerikai tárgya­lás! A VDK ismételten leszö­gezte tárgyalási készségét, csak persze, nem az elfogadhatatlan amerikai feltételekről... Még a héten sem került sor Párizsban a Kiéber sugárúton újabb ülés­re a négyes konferencián, de az bizonyos, hogy az USA már nem sokáig halogathatja a tárgyalás folytatását. A héten ismét feszültebbé vált a közel-keleti helyzet, mert há­rom héttel a Tel Aviv-i repülő­téren a japán „kamikazék” ál­tal elkövetett merénylet után Izrael beváltotta a fenyegetését s lesújtott — Libanonra... Az izraeli támadás egybeesett az­zal, hogy az egyiptomi Mersza •' Matruh üdülőhelyen tanácskozni ! kezdett az Arab Köztársaságok • Szövetségének Elnöksége, Szadat ; egyiptomi, Asszad szína! és Kad- • hafi, líbiai köztársasági elnök. | Csatlakozott hozzájuk Uganda | államfője is.) Az izraeli akció | látndvalóan kihívás volt az arab : vezetők ellen. Bármily ellent- ; mondásosnak tűnik, az izraeli j „héjáknak” az az érdekük, hogy : Kairóban, Tripoliban, vagy Da- : maszkuszban a háborús hangú- • lat kerekedjék felül a józansá- « gon, tárgyalásos megoldás he- • lyett az arab vezetők a harc le- : hetőségeit keressék. Akkor Izra- j el kitolhatja a napját annak az 5 elkerülhetetlenül bekövetkező ; fordulatnak, amikor mégis csak ; kénytelen lesz kiüríteni egyes j megszállt területeket Amíg vi- : szont tart a feszültség, a har- ! das kijelentések korszaka, ad- : dig Izrael birtokolhatja ezeket a j területeket, megpróbálhatja to- ? vább szilárdítani pozícióit a ; Gölan-fennsíkon éppúgy, mint a : Gazai övezetben, vagy Sarm El- jj Sejk-nél. A döntő kérdés a közel- ; keleti válságban éppen az: ki- • nek dolgozik hát az idő? ‘ R hét a magyar diplomácia jj szempontjából azért marad em- j lékezetes, mert most zajlott le ; Indira Gandhi. India miniszter- ■ elnökének hivatalos látogatása, ; ezenkívül — a héten jelentették : be, hogy Rogers amerikai kül- j ügyminiszter rövidesen Magyar- * országra látogat • Izraeli faatársértések a Biztonsági Tanács előtt A Biztonsági Tanács rendkí­vüli ülésen vitatta meg a leg­utóbbi izraeli határsértések mi­att benyújtott libanoni panaszt és Izrael ellenpanaszát. A több mint háromórás vitá­ban a delegátusok többsége el­ítélte Izrael agresszív fellépését, de határozatot nem hoztak. A Biztonsági Thnács szombaton este magyar idő szerint 20 OO órakor ül össze ismét, hogy folytassa a vitát a határinci densekrőL Az elsőként felszólaló Edouard Ghnrra, Libanon ENSZ-nagykö- vete felkérte a Biztonsági Taná­csot, hogy erélyesen ítélje el Iz­raelt „ismétlődő agressziós cse­Valasztások előtt az NSZK-ban Willy Brandt, az NSZK kancellárja és Walter Scheel külügyminiszter szombaton dél­után a nyugat-berlini schöneber- gi városházán tartott mintegy háromnegyed órás megbeszélé­sén megegyezett abban, hogy az NSZK-beli választásokat az indén novemberben fogják meg­rendezni. Brandt nyilatkozata szerint be­igazolódott, hogy az ellenzékkel semmiféle megállapodást nem lehet kötni az új választásokat illetően. Sheel külügyminiszter kijelen_ tette, bizonyos benne, hogy az SPD—FDP koalíció az új vá lasztásokon megszerzi a képvi­selői mandátumok abszolút többségét. Brandt és Scheel megbeszélé­sén részt vett - Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó pol_ gázmester és., Egon Bahr állam­titkár is. Az SPD országos választmá­nyának szombati ülése elsősor­ban az ifjúszocialisták emléke­zetes brosúrájával foglalkozott, amelynek kiadását a pártvezető­ség letiltotta. Az országos vá­lasztmány elítélte a fiatalok ak­cióját. (MTI) leleményed” miatt, követelje a szerdán elrabolt szíriai és liba­noni tisztek haladéktalan szaba- donbocsátását, végül az alapok­mány által lehetővé tett eszkö­zökkel vessen véget az izraeli agressziónak és védelmezze meg a nemzetközi békét és biztonság got Josef Tekoah, Izrael fődelegá­tusa politikai tőkét igyekezett kovácsolni a szélsőséges palesz­tin gerillaszervezet felelőtlen repülőtéri akciójából és az arab államokat, főleg Libanont pró­bálta felelőssé tenni a kiélező­dött helyzetért. Jakov Malik szovjet fődéiegá- tus rámutatott, hogy Izrael pontosan akkor követi él újabb agressziós cselekményeit, amikor javulóban van a nemzetközi lég­kör. Lazarov Mojszov jugoszláv fő_ delegátus, a BT e havi elnöke, a vita után elnapolta az ülést. (MTI) Hadműveletek Indokínában A dél-vietnami népi felsza­badító erők szombaton hajnal­ban a My Chanh-folyótól dél­nyugatra és délre két ponton támadták a salgoni kormányka­tonaság állásait, s harckocsik és a nehéz tüzérség támogatásával folytatták előrenyomulásukat Hűé egykori császárváros irá­nyában. Hűé repülőterére szombatra virradóan a hazafiak több raké­talövedéke csapódott be. Az amerikai légierő —saigoni közlés szerint — szombaton haj­nalban egymást követő hullád mokban úgyszólván Szünet nél­kül támadta Dél-Vietnam fel­szabadított területeit. B—52-es óriásbombázók Hűé térségében mintegy 2500 tonna bombát szórtak le. Ezzel egyidejűleg amerikai hadihajók ágyúzták a My Chanh-folyó közeliében le­vő felszabadított területeket. (AFP) RGROMRS: magyar—bolgár — szovjet társaság A KEB küldöttsége hazaérkezett Moszkvából Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására június 18. óta a Szovjetunióban tartózko­dott az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának küldött­sége, élén Brutyó Jánossal, a KEB elnökével. A magyar elvtársak megis­merkedtek azokkal a tapaszta­latokkal, amelyeket az SZKP- ban szereztek a pártellenőrzés megszervezésében. Találkoztak és beszélgetéseket folytattak az SZKP Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrző bi­zottsággal, helyi párt- és párt­ellenőrző szervekkel. Látogatást tettek a moszkvai és a kijevi te­rület több ipari és mezőgazda- sági vállalatánál. Június 23-án fogadta a ma­gyar elvtársakat Arvid Palse, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság mellett működő Központi Pártellenőrző Bizottság elnöke és meleg baráti beszélgetést folytatott velük. Június 24-én a küldöttség ha­zautazott. (MTI) Kínai—amerikai közös közleményt adlak ki Henry Kissingemek, az ameri­kai elnök nen-zetbiztonsági fő­tanácsadójának pekingi látoga­tásáról szombaton rövid közös közleményt hoztak nyilvános­ságra Washingtonban és Peking_ ben. A közlemény szerint Csou En­laj kínai miniszterelnök és Hen­ry Kissinger „átfogó, elmélyült és őszinte” tárgyalásokat folyta­tott június 19. és 23. között Pe­kingben. . . ^ A felek „lényegretörő konzul­tációkat folytattak a két ország kapcsolatainak normalizálásával összefüggésben és véleményt cseréltek a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről — hangzik a nyilatkozat. „A tár­gyalópartnerek egyetértettek az' 1972 februárjában bejelentett konzultációk hasznosságában és kifejezték azt a kívánságukat, hogy a tárgyalásokat később folytassák”. (Üj-Kína) Az idei budapesti nemzetközi vásáron lehetett először olyan gépeket látni, amelyiken kis tábla hirdette, hogy „A gép ki- fejlesztése az AGROMAS ke­retén belül történt”, vagy, hogy „A gépet Magyarország az AGROMAS-szakosítás keretében gyártja”. Érdemes egy kicsit közelebb­ről megismerkedni ennek a tár­saságnak a működésével, annál inkább, mert így — mintegy kis ablakon — bepillanthatunk a szocialista integráció megva­lósulásának mechanizmusába. Az indulást az élet sürgette. Már a hatvanas évek közepén látni lehetett, hogy a szocialis­ta országokban az életszínvonal fejlődésével párhuzamosan egy­re több zöldségre, gyümölcsre .lesz szükség. Viszont az is nyil­vánvalóvá vált, hogy munkaerő- tartalékok kimerülése miatt mind kevesebb lesz a kerté­szetben mozgósítható kézi mun­kaerő. Gépesíteni kell tehát, de nem mindegy, hogy mennyiért és mennyi idő alatt. A kertész­kedés mintegy 60 növény-kul­túrát érint, tehát a munka me- chanizálásához már középfokon is legalább százféle gép kell, és minimum kétszáz téma tu­dományos kutatását kell elvé­gezni. Erre egy kis ország egye­dül képtelen. Mivel Magyarországot és Bul­gáriát szorította legjobban ez a cipő, először mi ketten fog­tunk; össze, még 1965-ben. Ek­kor alakult meg az AGROMAS. Az első lépések sikerét látva csatlakozott a társuláshoz a Szovjetunió is. Ez mindhárom irányban előnyös volt. A két alapítónak azért, mert az ad­digi alig több mint egymillió hektár kertészeti területet a Szovjetunió újabb hatmillió hektárral növelte meg. Ekkora területre már a legkorszerűbb eszközöket lehet tervezni. A gépesítés távlatait javította, hogy a Szovjetunió a világon az egyik legnagyobb ipari hatalom A ^Szovjetunió számára az je­lentett előnyt, hogy kicsi orszá­gokhoz társult ugyan, de olya­nokhoz, akiknek a kertészke­désben már több évszázados ta­pasztalatuk van. Az AGROMAS nem vállalat, csupán konzultáló, egyeztető, szervező társaság. Három nem­zeti szekcióból áll, a székhelye Budapest. Az elvi kérdéseket eldöntő Igazgató Tanács csupán esetenként ül össze, elnöke van és két elnökhelyettese. Az ál­landóan működő apparátus el­fér egy kicsi Bajza utcai bérház földszintjén. Ezt az igazgató és a két igazgatóhelyettes vezeti. A tisztségviselők megbízatása három évre szól és amikor ez lejár, csere történik, tehát má­sik országból lesz az elnök, má­sikból az igazgató. Az Igazgató Tanács határozatokat hoz és ezek végrehajtását az apparátus szervezi. Mivel a fő cél a kertészeti gépgyártás összehangolása, a magyar szekció vezetője — aki most a társaság elnöke is — a mezőgépipar felett felügyele­tet gyakorló kohó- és gépioari miniszterhelyettes. A szekció tagjait a Minisztertanács nevezi ki, s ebben van képviselője minden érdekelt tárcának, így többek között a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­nak, a Pénzügyminisztérium­nak ,stb. Hogyan működik az AGRO­MAS? Könnyebb lesz talán egy példából megérteni. Mindhárom ország kertészeinek alapvető ér­deke a paradicsom-betakarítás génesítése. Ez két módon kép­zelhető el. Vagy úgy, hogy a gép külön e célra kiképzett ágyúsokba vetett paradicsomot takarít be, vagy úgy, hogy egy­séges szántóföldi táblákon mű­ködik, Az ágyúsokat betakarító gépet Magyarországon tervezik. A másikat a Szovjetunióban. De a két gépnek lesz -egy se­regnyi azonos alkatrésze. , Tehát az egyik gép Magyarországon készül majd mindhárom ország \ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents