Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
1971a mérlegen A tavalyi költségvetést, annak zárszámadását tárgyalta az országgyűlés, más szóval a gazdálkodásról tanácskoztak a, képviselők. Eltekintve a szokástól és a technikai kényszerűségtől —, hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes összefüggésükben a szóban forgó tények és számítások — külön haszna s érdekessége is van a visszatekintésnek csaknem fél esztendő eltelte után. A gazdasági életben ugyanis talán a legkevésbé' választhatok el egymástól mereven a naptári évek, tehát csak bizonyos fenntartásokkal vizsgálhatók önmagukban. Így nemcsak arról van szó — bár az sem haszontalan —, hogy aludtunk egyet-ketőtt, a tavalyi munkára és elhatározásokra, hanem további öt-hat hónap tapasztalatai is előttünk állnak, mint a múlt évben végzett munka s az azzal összefüggésben tett intézkedések következményei. Mérlegelésünk tehát jóval körültekintőbb lehet. Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, méginkább az a tény. hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a hatékonyabb gazdálkodásból származott —, a legfontosabb tényezők. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intézmények hálózatának és színvonalának javítása ugyanezeken a területeken, több űj lakás, mint amennyire számítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mértékben nőtt —lép- ten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, még akkor is, ha egyikükhöz is, másikukhoz is kapcsolódhat egy bizonyos „de”, hogy tudniillik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, jobbat, szebbet elérni. Csakhogy már az is, ami történt, amivel tagadhatatlanul javult az élet nálunk, további terheket rótt az államháztartásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakos, sági fogyasztás támogatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevékenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek kiszorításával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költség- vetés bevételeit. Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett. és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom és. szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna, ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahelyett, hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjeszkedés illúzióit kergeti. A gazdaságirányítási reform — végül is ezt bizonyítja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembevételére, a szocialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására és belső gazdasági tartalékaink felszínre hozására, ide értve az emberi te. vékenységben, magatartásban mfH nagy tartalékokat is. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1912. JÚNIUS 25., VASÄRNAP Ara: 1,20 forint XXVn. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Magyar-koreai barátsági napot tartanak Békésen A Koreai Harci Hónap hazánkban szervezett politikai akció alkalmából Békés megyében rendezik a nyitó ünnepséget mégpedig Békésen, június 27-én. Az ünnepségen részt vesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, aki délután a nagyközség vezetőivel ismerkedik, majd megtekinti a mezőgazdasági gépgyár békési üzemét, és ellátogat különböző intézményekbe is. Este 7 órakor a Művelődési Ház dísztermében tartják a nagygyűlést, melyen a koreai nép életéről lesz sző. Mennyi kárt okozott a tegnapi jég? Válaszok a csabai tsz-ekből Harmlnckilencezer vagon „betakarítani való66 a megyében A szállítás feladatairól tárgyaltak Nem tartozik feltétlenül a rossz alvók közé az, aki a péntekről szombatra virradó éjszakát egyhuztomban aludta végig Békéscsabán. A nyári napforduló párját ritkító zenebonával jelezte érkeztet. Voltak talán olyanok is, akik egy kicsit féltek. Olyan ember meg, aki aggódott, több is akadt. Ez utóbbiak közül azokat kerestük fel, akik nemcsak a saját „kenyerükért” felelősek, hogy megkérdezzük: okozott-e kárt a tegnapi jég? Hagy inka György, a Szabadság Tsz elnöke. — Felénk nem nagyon volt jégverés, csak egy-két helyen kisebb foltokban, de az nem okozott említésre méltó kárt. Orvos György, a Lenin Tsz üzemgazdásza: — A mi területünkön nagyon kevés jég esett. Féltünk, hogy nagyobb baj lesz, de nem lett. Gyulai kezdeményezés A vidéki városok kanalizációs vizének elhelyezése évtizedek óta gond. A gyulaiak új kezdeményezésbe fogtak, amikor a város szennyvizét ipari nyárfa telepítésen öntözik eL Ezzel a kezdeményezéssel elsők az országban. A gyulai szennyvizet ugyanis teljes egészében élővízfogadón kívüli területen helyezik el. A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei csoport, jának június 22-én Gyulán tartott előadóülésén a gyulai nyárfás szennyvízelhelyezés tapasztalatait beszélték meg a vízügyi szakemberek. Szerdahelyi Zoltán osztályvezető főmérnök részletesen ismertette az eddigi tapasztalatokat, majd Szőke János a szennyvíztisztítás mechanikai módszerét, menetét taglalta előadásában, Pepó Pál, a Gyulai Tangazdaság termelési igazgatója bemutatta a vízhasznosítás újszerű módját. A hidrológiai társaság Békés megyei csoportja ezután a Szarvasi Állami Gazdaságba utazott, ahol a rőzsási üzemegységben évek óta kiváló eredményekkel műkölő hígtrágyáié öntözőtelep működését tekintették meg. A társaság előadóülésén az ország különböző részéből nyolcvanöt szakember vett részt. Sőt: 39 milliméter csapadék is esett. Ami már nagyon kellett. Lamper Lajos, a Május 1 Tsz főaigronómusa: — Sajnos okozott. Nem is tudom, hol kezdjem. Ezerszáz— ezerkétszáz holdon megtépázta a búzánkat, 43 holdon leverte a málnát, összesen mintegy 400 holdon tett kárt a kukoricában és a cukorrépában. Ügy látszik, a vihar nálunk tombolta ki magát. Itt a Nagyréten lakók kertjeit is jól „megverte” a jég. Medovarszki András, a Magyar—Csehszlovák Tsz főagromó- musa: — Nem is okozhatott kárt a jég, hisz alig volt. Inkább csaik eső esett. Huszonöt milliméter. Emiatt legalább hétfőig állnunk kell az aratással. Pedig tegnap már a kenyérgabonát kezdtük volna, az árpát ugyanis learattuk.* 21 mázsát adott. A válaszokat összegezve csak annyit mondhatunk: jó, hogy nagyobb bajt nem „csinált” a jég, s reméljük többet nem kell olyan nyugtalanul tölte- nünk az éjszakát, mint péntekről szombatra virradólag. C&őváry) Pénteken délelőtt a Békés megyei Szállítási Bizottság szakemberei a megyei tanács békéscsabai új épületének I. emeleti tárgyalótermében megvitatták azokat a szállítási feladatokat, amelyek az elkövetkező hegekben, hónapokban a megye vállalataira, üzemeire várnak. A bizottság tagjait arról, hogy miként készült fel a megye a gabona begyűjtésére, felvásárlására, Kiss László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának főosztályvezetője és Schusztek Tibor a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szállítási osztályvezetője tájékoztatta. Az előzetes termésbecslések szerint az idén egy holdról valamivel kevesebb gabonát aratnak majd a kombájnok, mint tavaly. Ennek ellenére a kalászosok az elmúlt évinél nagyobb vetésterületéről a gabonafelvásárló vállalat 1971-hez viszonyítva most 3 000 vagonnal több termény átvételére készült fel. Az összesen 39 ezer vagonnyi „betakarítani való” szállítására a megy§ mezőgazdasága — okulva a korábbi hiányosságokból— a tehergépkocsik számának növelésével, illetve a meglévők rendbehozásával, jó szervezéssel, igyekezett a lehető legjobban felkészülni. A két szakember tájékoztatója után a bizottság Vidó Lajosnak, a Konzervgyár szállítási osztálya vezetőjének és Lenkei Istvánnak, a Békés megyei MÉK előadójának jelentését hallgatta meg, a konzervgyári és a MÉK fuvarozások helyzetéről. A Békéscsabai Konzervgyár, amelyet a MÉM az ország 16 konzervgyára közül jelölte / ki minta üzemszervezési és ' anyagmozgatási üzemnek, sikerrel oldotta meg azt a célkitű- \ zését, hogy a termelőszövetke- | zeteket bevonja a konzervgyári nyersanyagok szállításába. Az j üzem szakemberei most a pa- radicsomszezonra készülnek, I miközben tovább folytatják a rakodás gépesítési programjá- [ nak megvalósítását. A Békés megyei MÉK ,köz- I pont 1972. első félévében 200 j vagon primőr áru és gyümölcs 1 felvásárlásának, értékesítésének szállítási munkáit végezte el. A 30 saját tehergépkocsi mellett a második félévben esedékes 3 800 vagon zöldség, gyümölcs, burgonya és vöröshagyma, valamint a 600 vagon vegyesáru szállításához továbbra is igénybe kell venniük a Volán, az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek segítségét. Végül a Megyei Szállítási Bizottság soros elnöke Tóth István, a megyei tanács közlekedési osztályának csoportvezető főmérnöke elemezte a megye jelenlegi közlekedési viszonyait, illetve a közlekedéspolitikai koncepciók végrehajtásának eredményeit és soronlévő feladatait, amelyek éppen Békés megyében igénylik a legnagyobb erőkifejtést. Ezt követően bejelentette, hogy a Központi Szállítási Tanács kezdeményezésére, a megyei bizottság felülvizsgálja, hogy azok a vállalatok .amelyek támogatásban részesültek a rakodási, fejlesztési alapból, miként használták fel ezeket az összegeket. (k. e. p.) A lakásprogram megvalósításáért Üj, 56 lakásos panelház építését kezdték meg a napokban Békéscsabán, a Tinódi utca és a Szabolcs utca közötti területen. Mint ahogy ez képünkön is látszik, a Békés megyei Építőipari Vállalat korszerű géppel végzi az új lakóház alapozásához szükséges földmunkákat. (Fotó: Demény)
