Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Oj rendele» jelen! meg „Legyen uiiudeukinek emberhez aiaéitó lakása!” A 20-as és 30-as évek Magyar- országában — egy nyelvész-kollektíva szerint — legtöbbet a „föld” szót használták. Ez volt a nincstelenek álma, a gazdagok gazdagságának záloga: a termőföld. Ha napjainkban ilyen irányú felmérés nem is történt, de bizonyára a leggyakrabban kiejtett szavak közé tartozik a lakás. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában az emberi élet elengedhetetlen „tartozékává” lett. Életszükséglet. A lakás- viszonyok sokmindent eldönte- nek. Közismert, hogy már a gyermekkorban milyen jelentős szerepük van tanulásban, a kul- turálódás' igényének felkeltésében. De döntő a lakás a család- védelemben is. Érdekeltté váltak Társadalmunk a múltból siralmas lakásviszonyokat örökölt. Megyénk városaiban és községei oen a lakások számottevő hányada a századfordulóban épült. S az idők folyamán nemcsak korszerűtlenné váltak, de el is használódtak. A települések perifériáján levő „telepi” lakásokkal kapcsolatban más a helyzet. Ezek nemhogy elhasználódtak vagy korszerűtlenekké váltak —, hiszen soha se voltak azok ■—, hanem ártalmasak az egészségre. A felszabadulást követő években egymás után jelenteli meg jogszabályok a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására. Az állam központi költségvetésből épített új házakat, s bérlőknek azokat jelölte ki, akik rossz, egészségtelen lakásokban laktak. Az évről évre növekvő igény ki_ elégi lésének új útját is meg kellett találni. Az 1960-ban megindított 15 éves akció a lakásépítésben a kérelmezőket is érdekelté tette, mégpedig úgy, ahogy a terhek igazságos elosztásának elve azt megkívánja: a költségekhez az igénylők is járuljanak hozzá, létfenntartásuk veszélyez, tetése nélkül. Mert az már ugyanis a társadalom igazságérzetét sértette, hogy egyesek szinte. ingyen jutottak lakáshoz. A program kiemelten foglalkozott a szociális körülményeknek nem megfelelő lakások barlanglakások, cselédházak és cigánytelepek — felszámolásával. Ebben a szellemben született 1965-ben az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeleté. A rendelet szabályozta a szociális körülményeknek meg nem felelő telepeken lakók építési kölcsönakcióját. Négy feltételt szabott meg: a kölcsönigénylő rendelkezzen az építkezés költségének 10 százalékával, egy év hosszabb munkaviszonya és 1000 forintnál magasabb havi jövedelme legyen, valamint azt is kikötötte a rendelkezés, hogy vállalja az új lakás felépítése után a régi lebontását. Ez esetben 65 ezer forint kamatmentes kölcsnöt kaphatott. Miért csökkent az építkezési kedv? Megyénkben a barlanglakáso. kát a házak államosításakor már sikerült felszámolni. Lakóik az egészségügyi feltételeknek megfelelő otthonhoz jutottak. A volt cselédházakat 1960-ig vagy átalakították, s tették laktatóvá, vagy más célra használták fel. illetve lebontották őket. Ám a városok és a községek szélein levő, a szociális körülményeknek meg nem felelő épületeket alig érintette a változás szele. Megyénkben 37 ilyen telep van. Zömében cigányok lakják. Sokan az itteniek restségét, s szá. nalmas lakásaikhoz való ragaszkodást az évszázados hagyományokhoz merevedett életmódjukkal magyarázzák. De ennék csak részben lehet helyt adni. 1965-ben kezdődött akció azt igazolja, hogy ez a megmerevedett életforma igen is áttörhető. Megyénkben abban az évben 12 ház épült, Szarvason a Krakkóban négy, Dobozon a Sósszíkte- lepen négy. Szeghalmon kettő. Mezőkovácsházán ugyancsak kettő. A következő évben megduplázódott az építési kölcsönt igénylők száma. 1967-ben pedig már 30-ra emelkedett. Az építők zömében cigány családok voltak. A kölcsönt igénylők két típus között választhattak. Az egyszobás lakóház 65 ezer forintba került, a kétszobás pedig 72 ezer forintba. Csupán 5—7 ezer forintot kellett befizetniük 1968- ban azonban megnövekedtek az építkezés költségei. így most már az egyszobás családi ház 91 ezer forintba, a kétszobás 103 ezer forintba került. Nyilvánvaló. hogy ezzel párhuzamosan a 10 százalékos hozzájárulás ősz- szege is megnőtt. Mindez azonban nem csökkentette az építési kedvet. 1972-ig a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken lakók közül csaknem 200-an építettek a kedvezményes kölcsönből házat. Ebben az évben azonban éppen az építési árak további emelkedése miatt lelassult a folyamat. Csupán egy család igényelt szociális jellegű építési kölcsnöt. három pedig úgy döntött, hogy házat vásárolnak, mintsem hogy az építkezés tengernyi gondját magukra vállalják, 4 feltétel: egyéves munkaviszony Megyénkben a negyedik ötéves tervben a telepi lakosok szociális építési kölcsönből 220 lakást építhetnek. Ebből a negyedik ötéves terv másfél éve alatt 40 épült meg. Oka az, hogy megcsappant az építkezési kedv. Már az év elején nyilvánvaló volt a megoldás. Olyan rendelkezést kell életbeléptetni, amely az áruviszonyok figyelembevételével új lendületet ad az építkezésnek. Június hónap első felében jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló együttes rendelete, amely a 2/1965. évi rendéletet módosította. Az új szabályozás az építési kölcsön felső határát 85 ezer forintban jelöli meg. Ha nagycsaládos az igénylő, akkor viszont elérheti a kölcsön a 95 ezer forintot is. Továbbra is feltétel a tartós mun. kaviszony. Kivételes elbírálás alá esnek a nagylétszámú családok, a kölcsön kamatmentes, 35 év alatt kell visszafizetni. A rendelkezés jelentőségét mi sem indokolja jobban, mint a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának 1971 decemberében végzett felmérése. Eszerint megyénkben 1130 család él, szociális követelményeknek nem megfelelő telepeken. Nagy többségük cigány. Számlát 4227, s 949 egészségre ártalmas, kultúrálatlan lakásban latoik. A rendelet célja, hogy a rossz lakásviszonyok között élők minél hamarabb egészségügyi követelményeknek megfelelő lakáshoz jussanak. A rendelet végrehajtásához sók segítséget nyújtanak a tanácsok. Elkészítik az építési terveket, a telkeket pe dig ingyenes használatba adják az építkezőknek. Ezenkívül a tanács az építkezés műszaki ellenőrzését is elvégzi A „mindenkinek legyen egészséges, kulturált lakása”-program megvalósítása azonban elsősorban a telepiektől függ. A jogszabály minimális feltételeket ír elő. Ezek közül is első helyen szerepel az egyéves munkaviszony. A megyei tanács felmérése szerint viszont közülük csupán 432-en rendelkeznek ilyen tartalmú munkaviszonnyal. Nyilván nem azért, mert megyénkben kevés a munkaalkalom. A munkavállaláshoz több támogatást kell nyújtaniuk a helyi tanácsoknak. Ugyanakkor a telepieknek is nagyobb állhatatosságot kell tanúsítaniuk a munkában. Hiszen a mi társadalmunkban az egyéni boldogulásnak egyetlen útja van: ez pedig a munka. seredi János Tegnap délelőtt 9 örakbr tartotta soron következő ülését a KISZ MB végrehajtó bizottsága. Első napirendként jelentést hallgattak meg a megyében tevékenykedő Ifjú Gárda egységek kiképzéséről, politikai, szervezeti tevékenységéről. Az anyag előadója megállapította, hogy jelentős minőségi változás történt a KISZ e munkaformájában az utóbbi évek alatt, és jelenleg komoly hazafias, honvédelmi nevelés folyik alegységeiben, egységeiben. — Célunk a kiképzés folyamán a katonai-politikai ismeretek elsajátítása mellett az is, hogy a gárdisták a K1SZ- alapszervezetekben is a legjobb aktivistákká váljanak. Segítsék a KISZ-vezetőséget a honvédelmi versenyek, rendezvények szervezésében, de egyéb politikai tevékenységben is — mondotta Horváth Lajos, megyei parancsnok. Megyénk valamennyi városában már több Ifjú Gárda szakasz van. Közülük szervezettségében élenjárnak a mezőkovácsházi, a gyulai és a szeghalmi járás egységei. A jelentés javaslatokat terjesztett elő az Ifjú Gárda munkájának javítására. A második és harmadik napirendi pontban a vb-ülés megvitatta a KISZ megyei bizottsága 1 és végrehajtó bizottsága, valamint a Megyei Úttörő Elnökség 1972. második féléves ülésrendjét. Ezekben egyebek között szerepel az MSZMP KB ifjúság- politikai határozata végrehajtásának értékelése, tájékoztató jelentés az orosházi Húzott Síküveggyár építése felett vállalt megyei KISZ-védnökség feladatairól, helyzetéről; a lakóterületi munka fejlesztéséről és a bejáró fiatalok hovatartozásának rendezéséről. Megbeszélik a nyári táborok tapasztalatait, a lakásépítő akció és az Ifjúsági Törvény feldolgozásának eredményét, az üzemi, a termelőszövetkezei KISZ-vezetőségek agi- tációs munkáját. Mindezek során figyelembe veszik a járási, illetőleg városi KlSZ-bizottsá- gok tapasztalatait. A KISZ MB VB ülése határozathozatallal fejezte be tanácskozását. A sarkadi Páva-kör országos és megyei találkozóra készül A Sarkadi Művelődési Ház „Röpülj páva” köre képviseli Békés megyét a Pest megyei Tanács által meghirdetett „Röpülj páva”-körök augusztus 20-i, országos találkozóján, melyet a televízió is közvetít. Lengyelfy Miklós a TV népzenei vezetője és dr. Baross Gábor Liszt-díjas karnagy, a KÖ- TA elnökségi tagja a sarkadi Páva-kör műsorának meghallgatása után elismeréssel nyilatkozott a csoportok munkájáról. Külön kiemelték a férfikar teljesítményét, véleményük szerint „az ország legjobb férfikarai között is megállják a helyüket.” Az augusztus 20-i országos találkozóra való felkészüléssel egyidőben szervezik Sarkadon a „Röpülj páva”- körök július 2-i, megyei találkozóját, a június 27-től július 3-ig tartó „Sarkadi Napok” kulturális záróakkordjaként. A találkozóra benevezett csoportok: Battonya, Bucsa, Dé- vaványa, Elek, Gyulavári, Okány, Vésztő s mint házigazda, a sarkadi kör. A találkozón részt vesznek a KÓTA országos és megyei képviselői, akik tájékoztatják a kórusok vezetőit a Páva-mozgalom megyei helyzetéről. további lehetőségeiről, a minősítési rendszerről, valamint általános szakmai kérdésekről. ■ afcftem»»s»»4**a**>****B**B3>B*B*****e«***«****««**'*vt»»«*«*««a««*««» mm*! Stiits Dénes \ ÖNGYILKOSSÁ«? •**»*ss*>Kxa«aai a Kaszinó utcában j regény MÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Rákos—Nagykáta—Szolnok—Békéscsaba vasútvonal villamosítási munkáihoz jó kereseti lehetőséggel felvételre keres , férfi és női segédmunkásokat, nehézgépkezelőt, felsővezeték szerelő szak- és segédmunkásokat Ingyenes elhelyezés a munkásszálláson, 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség személyzeti csoport; Budapest, Kőbánya-felső p. u. XVII. Évát kimondott baisejfeiem gyötörte. A sors, a végzet meghatározott alakot öltött, méghozzá apja alakját, a tékozló, köny- nyeímű fantaszta ember alakját, aki anyát cserbenhagyta. Éva négy éves volt, amikor apja meghalt, nem nagyon emlékezett semmire abból az időből. Dédi vitte ki a temetésre, de távol álltak a többi embertől, messze, mintha csak féltek volna valamitől. Őrajta fehér bundakabát volt, esett az eső, és a félcsapódó sár összemaszatolta a kabátja alját. Erre is emlékszik, meg arra, mert ezt a részt többször felidézték Pikiveü, távoli unoka- testvérével, aki idősebb volt nála, hogy a sírnál nagyon sok, rosszul öltözött ember állt. Pi- ki ezt úgy fejezte ki, hogy „sötétkék alakok”, a köznépi ünneplőruha borzalmas színére célozva. Ezek, most már Éva tudta. bányászok voltak, akik eljöttek utolsó „Jó szerencsét” köszönni a mérnöküknek. Éva szerette a., ismeretlenségből időnként felbukkanó apját, de most már nem tudta hová tenni. Kíváncsisága nyugtalanul kereste a sosem látott apát. — Dédi, apám szerinted nemcsak tehetségtelen volt a pénzügyekben, de felelőtlen is? — kérdezte váratlanul. A kérdésre válaszolni kellett. — Egyetlen mentséget tudok találni a számára, így és itt, a múltat felidézve, hogy a te apád volt. Más semmit! De most — a bárónő kinyújtotta száraz, csontos kezét, és mintha csak hipnotizálni akarná unokáját, erősen megszorította karját —, hajót látok közeledni a hajótöröttek felé. Ez nagyon ködösen és sejtelmesen hangzott, és annyira ellentétben állt mindazzal, ami itt valóság volt. a szúró napfénynyel, napozókosarskkal, a labdázó gyerekekkel, a teraszon a papírjaiba bújt Dániellel, ugyanakkor a nyaralásból hátralevő egy-két nappal, hagy Éva akaratlanul is elnevette magát. — Ugyan, Dédi, ez lehetetlenség! S ebben a pillanatban a lapos kövekből épített kis gyalogjárón feltűnt Alfred FTess- burger sportos, fehér ruhás alakja, s Évára láthatatlan súly nehezedett. Nem tartotta teljesen hihetőnek Flessburger ajánlatát, és ezért nem is élte bele magát* üédinek sem mert előhozakodni vele. Éva szemöldöke hegyesebb ívben feszült homlokán, erőlködve próbált kitalálni valamit, amiről csak sejtette, hogy létezik. van, közöttük feszül. Dédi megjegyzései, Dániel titokzatossága, maikacs. szinte dühödt félrevonul tsága, Plessburger ajánlata — mindez túl sok volt egyszerű lényének. — Csókolom a kezüket! — állt meg mellettük a kölni gyógyszerész. • • » Szász a logikai sorban már csak egyetlen figurát keresett, Frischt, a Gestapo megbízottját, bár ugyanilyen erővel lehetett a keresett személy Carl von Clo- dius, a német birodalmi külügy_ minisztérium gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is. A német követelések tételei Szász előtt feküdték, s elő sem kellett vennie gyűjteményéből, már fejből tudta: „...A németek követelik egymillió tonna bau- xit kiszállítását... A németek követelik 400 ezer tonna bauxit kiszállítását... A németek követelik 50 ezer hízósertés kiszállítását...” És így tovább. A tételek egyre nőttek, s velük arányban a német fél fokozatosan megszüntette a fizetéseket. A szállító válla, latokat a Magyar Nemzeti Bank kártalanította, kliringhitei alap. ján, s a német adósság egyre jobban növekedett. Horthy kabinetirodáján talált feljegyzés tanúsága szerint Németország tartozása 1943-ra már 640 millió Az Ifjú Gárda és a KISZ alapszervezetek munkájáról tanácskozott a KISZ MB Végrehajtó Bizottsága
