Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

I Politikai eszközökkel ügy lett a bevételi és az alap- hiánnyal gazdálkodó szövetkeze­tek sorsa. Az utóbbi időben aligha volt értekezlet, ahol ne került volna szóba a pénzügyi rendezés és ennek következmé­nye, Néha bizony bántó volt a hang is. mert az évek óta igen lelkiismeretesen dolgozó szövet­kezeti vezetőket egy lapon emle­gették azokkal — mint utólag kiderült —> akik menet közben vétettek a vezetés, a szövetke­zeti gazdálkodás, a pénzügyi sza­bályok írott és íratlan paragra­fusai ellen. Az efajta általáno­sítás nem jó. Romboló hatású, különösen azokra a szövetkezeti vezetőkre, akik az elmúlt egy­két évtizedben életük legszebb éveit — a bevételi és az alap­hiány ellenére — igen eredmé­nyesen fordították a párt agrár­politikájának megvalósítására. Ezekkel az emberekkel szemben egyesek indokolatlanul türel­metlenek. így károsan hatnak a szövetkezetben folyó mindenna­pi munkára. A törvényességi el­járás hangoztatásával bizonyta­lanná tették az embert. Az ilyen légkör zaklatott, idegességtől terhes s az emberek nem a na­pi munkával, hanem saját sze­mélyük mentésével vannak el­foglalva. Persze könnyű ilyen helyzetet teremteni. Elegendő hozzá egy átirat a járási hivatalokhoz s ott nyomban beindul a gépezet és napokon belül megdöbbentő tényadatokat szolgáltatnak a kü­lönben 13—20 év óta többé-ke- vcsbé elfogadhatóan működő szövetkezetekről és a „megté­vedt” vezetőkről. Ha ez a vizs­gálati folyamat kitudódik, már­pedig nem lehet titokban lefoly­tatni. elkezdődik a találgatás. Többségükben nagyon becsületes szövetkezeti , vezetők, közéleti emberek, elvhű kommunisták válnak szóbeszéd tárgyává. Bántóak, embereket önérze­tükben sértő jelenségek ezek, melyek így, egy kalapban most már hónapok óta rontják a köz­hangulatot. Rendet kellene vég­re teremteniük az illetékesek­nek, s ezzel hclyreállna a szanált tsz-ek vezetőinek bizton­sága, munkanyugalma. Aki ala­posan vétett a szövetkezeti elet normatívái ellen s ebből jogta­lan személyi jövedelemre tett szert, ellene haladéktalanul el kellene járni. De védelem jár azoknak, akiknek szövetkezetét gyarapító munkája objektív akadályok miatt nem vezethe­tett a várt eredményre. Sok összetevője van az 1071. évi bevételi- és alaphiánynak. Csak néhányat említünk: a mos­toha természeti környezet, a ta­valyi szárazság, az 1970. évi nagy árhullám és belvízjárás kö­vetkezménye (akkor azt mond­tuk, hogy két-három év szüksé­ges a tsz-ek talpraállásához), az új gazdaságirányításra való át­térés előzményei, a termelés szerkezete, a nagyüzemi gazdál­kodás irányításának hiányos sze­mélyi és anyagi feltétele és foly­tathatnánk a felsorolást, a föld minőségéből adódó munkaráfor­dítási többlettel. Ezeket így, egy­befogva juthatunk csak arra a következtetésre, hogy az 1071. évi bevételi és alaphiánnyal zá­ró szövetkezetek helyzete nem is olyan egyszerű. Nagyon is bo­nyolult és ráadásul a mai hely­zet sem egyszerűsít a bonyolult­ságán. Ügy érzem, hogy a ma meg­nyilvánuló egészségtelen türel­metlenség esak olajat jelent a veszteségből keletkezett tűzre. A mai felfogás hangoztatásával, keresztülvitelével aligha lesz kevesebb jövőre a bevételi és alaphiányos tsz-ck száma. Az e kategóriába tartozó közös gazda­ságok szilárdítását valahol más­hol, a vezetés személyi feltéte­leinek megteremtésénél kellene elkezdeni, újrakezdeni és foly­tatni politikai eszközökkel azok­nak is, akik ma az adminisztra­tív utat hangoztatják. Dupsi Károly Bemutatót tart, kiállítást rendez A Megyei Művelődési Köz­pont „Bemutatjuk megyénk ipa. rát” sorozatában hétfőn, júni­us 26-án este fél nyolc órai kez­dettel a Békéscsabai Férfifehér- neműgyár „lép” termékeivel a nagyközönség elé. A művelődési központ nagy­termében lezajló bemutató tu­lajdonképpen a vállalat termé­keiből rendezett azon kiállítás megnyitója, amelyet az érdeklő­dők július 1-ig minden nap dél. után 2—6-ig tekinthetnek meg. «■■■■■MaaaaiMMacssapasafiaEsesBMs« márka volt, ami az akkori pen­gő—márka értéket véve alapul, egymilliárd pengőitek felelt meg. Ezt a folyamatot indította el Gömbös, az akkori Bauxit Trösztnél pedig Clodius vagy dr. Wemer Daitz. Ha ebből indulok ki — gon­dolta Szász, — sikkor szinte lé­nyegtelen a bizonyítási eljárá­somban, hogy megtudj aán, Frisch maga járt-e el, vagy parancs­noka, feljebbvalója, dr. Wemer Daitz. Ki támadhatta meg a Ba_ uxit Trösztöt?... Nem a személy fontos, hanem a szándék. Való­színűnek látszik azonban, hogy Daitz körülnézett előbb Magyar- országon, Berlinben megtárgyal, ta a dolgokat Hugenberggel, a Gestapo gazdasági osztálya dél­keleti csoportjának vezetőjével, s aztán Hugenberg szemelte ki Frischt, a rátermett embert. Mert a végrehajtás — ha személyekről volt szó — mindenképpen a Ges­tapo hatáskörébe tartozott. Frischnek gazdasági képzettség, gél kellett rendelkeznie, mint bi­zonyos vonatkozásban a téma szakértőjének. Nyilván több he. tes útra küldték Budapestre, ta­nulmányozza a bauxit-ügyet. Ta. Ián Svájcba is elment, s meg­kereste azt a személyt, aki tu­dott egyet s mást a híres Blan- cart bankházról. Hogy a németek miért hatá­rozták el a Bauxit Tröszt meg­támadását? Napnál világosabb. Schröder elnökön kívül a leg­több vezető inkább angolszász beállítottságú, a nyugati tőkés viszonyokat kedvelő ember volt, akiknek ragyogóan megfelelt a svájci tőke megbízhatósága, so.: ha el nem apadó forrásként való ■ bugyogása, a részvények csendes ! és állandó emelkedése. A német: érdekeknek pedig csak az felelt* volna meg, ha a Tröszt — lega- * lábbis a részvények többsége, s! ezáltal az irányítás — német: kezekbe kerül. Svájc viszont füg. ■ getlen és erős volt, ami a pénz- • világban betöltött szerepét illet- : te. A Bauxit Tröszt vezérkarát; meg kellett nyerni, meg kellett; hódítani, vagy el kellett őket ve. ! szejteni. Ami nem hajlik, törik. : Az első lövés leadására: ki kellett szemelni egy • magyar honpolgárságú, meg- 5 bízható, jó helyzetben levő: személyt. Miért éppen Raj-: niss Ferencre esett a dr. Wemer • Daitz—Hugenberg—Frisch-trió j választása? Mi sem egyszerűbb : ennél! Rajniss Ferencről nem • hiába mondta Bajcsy-Zsilinszky: • — Erről a csirkefogóról mindent • feltételezek... A későbbi laptu- : lajdonos, a hírhedt Magyar Fu- ■ tár a nácimegszállta Európa leg. ! vadabbul uszító, legdurvább : hangú szócsövének szerkesztője : 1932 végén Németországba ment. jj és visszatérve, jobboldali csopor- 5 tot kezdett szervezni. Hamarosan : munkatársa lett az Üj Magyar- ■ Ságnak, a német pénzen indított • náci támogató lapnak. Rajniss : hirtelen bekerült a parlamentbe j is. Frisch keresve sem találha- ? tott volna Rainissnál alkalma- f sabb, megfelelőbb embert arra. : hogy a parlamentben megtámad. • ja az akkor még svájci érdekelt- I ségű Bauxit Trösztöt. : (Folytatjuk) ! Békéscsabai festőművészek kiállítása Szlovákiában Június 17-én délután a szlo­vákiai Komámo „Duna-meniti” Művelődési Házálban nyitották meg Sztankó Judit, Ezüst György, Jakuba János és Luko­vi czkv Endre Békéscsabáiról el­származott festőművészek kiál­lítását. A megmyitó ünnepségen — melyen E. Féhér Zsuzsa mű­vészettörténész mondott beveze­tőt — megjelent Garamvölgyá József, hazánk művelődésügyi miniszterhelyettese és több szlo­vák párt- és állami vezető. A „Békéscsabai Szlovák Nem­zetiségű Festőművészek” kiállí­tásának megnyitóján Békéscsa­ba várost dr. Haraszti János tanácselnök és Gajdács Pál, a művelődésügyi osztály vezetője képviselte. A nemzetközi bábfesztivál második napja A bábukiállítás megnyitóján. Balról: Koós Iván, Tóthné Ho­rányi Hús és Gajdács Pál. A Delta legújabb száma Világszerte a rák legyőzésére folytatnak kísérleteket a szerve­zet önvédelmi erőinek, immuni­tásának mozgósításával. A kí­sérletek biztató eredményedről részletes cikkben ad számot a Delta Magazin júniusi száma. „Búcsú a mérőszalagtól” címmel ismerteti a hagyományos mód­szereket felváltó új rendszere­ket a sporteredmények hiteles megállapításában. Beszámol a városi közlekedés céljára kiala­kított legújabb autótípusokról és a térélemes építés technikád bra­vúrjairól. A csillagászat köré­ből cikket közöl a galaxisok ke­letkezéséről s látványos képek­kel bizonyítja, hogy milyen kor­szerű kapcsolatiban van egy­mással a grafika és a technika. Persepolis elődjének, a hatezer éves Susának feltárásáról is részletes cikk szól. Bemutatja a lap az elektronika újabb térhó­dítását a fotózásban, az elektro­nikusan szabályozott fényképe­zőgép-zárat s alkalmazását a Hair néhány 'Színes felvételével illusztrálja. Új élettani felisme­réseket tartalmaz a szervezet hőháztartásáról szóló cikk. Ezen­kívül számos hír, információ, Delta lexikon és száznál több — javarészt színes — kép teszi tel­jessé a lap legújabb számát Az emlékezetes megnyitó ün­nepség, a fogadás és a fesztivál­bál után tegnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatódtak a III. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál eseményei. Az If­júsági és Űttörőház nagytermé­ben a nagykőrösi „Csillagocska”, a szentlőrinci „Százszorszép”, és a budapesti „Astra” bábegyüttes adott műsort a gyermekeik szá­mára. Délelőtt 11 órakor a Mun­kácsy Mihály Múzeum nagyter­mében Gajdács Pál, a Békéscsa­bai Városi Tanács Művelődés- ügyi Osztályának vezetője nyi­A csalód munkájának eredménye a kényelmes otthon, a kiegyensúlyozott hétköznapok, a gyermekek megnyugtató jövője. Előre nem látott esemény súlyos gondokat okozhat. A baráti támogatás, az emberi segítőkészség mellett a család anyagi támasza az idejében kötött ÉLETBIZTOSÍTÁS totta meg Tóthné, Horányi llus, a Népművészet Mesterének bábu-kiállítását. A nemcsak szakmabeliek számára érdekes kiállításon Gajdács Pál emlé­keztette a jelenlévőket az eddi­gi kiállításokra, azok jelentősé­gére. — Örülök — mondotta, hogy e kiállítások rendezése immár hagyománnyá vált. E szép ha­gyomány jegyében, a III. Bé­késcsabai Nemzetközi Bábfeszti­vál alkalmából Tóthné, Horányi Ilust és bábuit üdvözölhetjük múzeumunk falai között. Az itt látható bábuk valóságos mes­termunkák, s erre a mesterfok­ra a művész hosszú és fárad­ságos úton jutott el. Nem első ízben állít ki. Legjelentősebb bemutatkozása 1971-ben volt Debrecenben a Déri Múzeum­ban, a másik Hajdúböszörmény­ben a Hajdú Múzeumban. Ezenkívül számos kisebb ön­álló kiállítása is volt szakmai összejövetelek alkalmából. A megnyitó után Koós Ist­ván, az Állami Bábszínház ter­vező művésze modott szakmai ismertetőt, majd a sok száz ér­deklődő hosszú ideig ismerke­dett a kiállított bábukkal. Este 7 órakor a Jókai Szín­házban folytatódtak a fesztivál­bemutatók, ezúttal a zrenja- nini, a derecske!, a szentlőrinci, a budapesti „Astra”, a miskol­ci és a náevkőrösi bábegyüttes szerepelt. Ma 9 órakor Szabad fórum-vitadélelőtt lesz a nap első eseménye az Ifjúsági és Üttörőházban. smmsss 5 1972. JÚNIUS 23. ** Vidám volt a hangulat a szerda esti fesztlvál-bálo». (Fotó: Bemény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents