Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Péter János felszólalása a nemzetközi tevékenységünkről (Folytatás a 2. oldalról) Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozó országgyűlési vita keretében beszámoljak a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről s ezekkel összefüggésben külpoüitilkai tevékenységünkről. Az alapvető megállapítás az. , hogy az 1971. évi gazdálkodásunk is jói szolgálta az ország javát ,s emellett a nemzetközi etetne is kedvezően hatott — még hiányosságaival is. A nemzetközi viszonyok alakulása az elmúlt évben is kedvező feltételeket biztosított az ország fejlődése számára. Ez óv májusa a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja marad. Ennek a májusnak a sűrített eseményeit, amelyek természetesen évtizedek erőfeszítéseinek az eredményei. az érti helyesen, aki mögöttük látja Hirosima és Na- gaszafci atomi üstíiel'hőit és a termonukleáris háború esélyének szörnyű kataklizmáit. A legutóbbi személyes találkozók, kompromisszumok s ezzel együtt vietnami felfokozott katonai cselekmények csak így érthetők teljes összefüggésükben. Az utóbbi időben ritkán beszélünk s a nemzetközi irodalom is ritkán ír arról, hogy változatlanul a termonukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentősek ugyan azok a megállapodások, amelyek eddig létrejötték: a részleges atomcsend-. az atomsorompó-, a tenger mélye és a világűr, a bakteriológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és a ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakéták tekintetében —v de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1900-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének az elhárítása. Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtized alatt a Szovjetunió ügy vált termonukleáris nagyhatalommá — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai következtében —, hogy nem képzelhető él ma már olyan másik atomhataílom, amelyik az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna. A magyar—szovjet kapcsolatokban ennek a ténynek is szerepe van. Bannüniket a Szovjetunióhoz a barátság nagyon sokrétű szálai fűznek. Benne látjuk az új emberi társadalom, a szocialista világ, az emberségesen emberi világ felvirágzásának gyökerét, az emberiség megszabadítását a modem barbárságtól. a fasizmustól, a gázkamra- eivi.iizácdótól; a gyarmati sorból feltörő népek védelmezőjét a gyarmatosítók ellen, Magyarország léiének megmentőjét a második világháború kataklizmáiból és az arra virradt zűrzavarból. Mindezek felett: a Szovjetunió nemzetközi szerepét abban is fel kell ismernünk. hogy a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője. Ezért mi nemcsak a Szovjetunióhoz való viszonyulásunkban tekintjük ezt a tényt lényeges motívumnak, hanem harmadik országok hozzánk való viszonyánál is figyelembe vesszük az ilyen országnak a Szovjetunióhoz való viszonyát. Ilyen összefüggésben értékeljük a legújabb szovjet—amerikai tárgyalásokat is. Ha a termonukleáris háború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata ma minden jóakaraté nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke, nagy nemzetközi érdek. Figyelembe véve a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak — kedvező és kedvezőtlen értelemben egyaránt — jelentős hatását a nemzetközi élet egész területén, s moszkvai találkozás kedvező hatásait is várhatjuk a mai nemzetközi élet sok területén. Természetesen nem szabad illúziók áldozataivá lennünk, miként a Központi Bizottság múlt heti ülésének állásfoglalása figyelmeztetett bennünket az illúziók veszélyére. A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapodások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező hatása a ránk váró és általunk is formálandó események során esalk akkor érvényesül, ha nem hagyjuk magunkat illúziókba esetten elkábulnd, hanem kérlelhetetlen harcokat vívunk, részben kompromisszumok révén, új kedvező eredmények kivívásáért. az emberibb lét, a nemzetközi béke és biztonság javára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború okainak és lehetőségeinek kiküszöbölésére. így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következmenyeire a vietnami háborúval kapcsolatban is, mert ennek hatásai ebben a vonatkozásban is megmutatkozhatnak, Nem sókkal a vietnami felszabadító erők újabb offenzívája előtt és nem sokkéi Nixon elnök pekingi látogatásának bejelentése után járt az első magyar párt- és kormánydelegáció (miniszterelnökünk vezetésével) Hanoiban. A delegáció a maga egészében és egyes tagjaiban azt a páratlan élményt hozta hazaamiben már-már politikai világnézettől függetlenül minden látogató kénytéten osztozni — mert már legutóbb a New York Times Hanőiba küldött, tudósítója is ezt bizonyítja —é nevezetesen azt, hogy bármilyen hosszú ideig folytatja is szörnyű háborúját az Egyesült Államok Vietnam népe ellen, nem tud győzelmet aratni s kénytelen lesz kivonulni. A jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye az, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság. Nyugat-Ber- linre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedésre nézve a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugait-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársa- ’ ság. valamint: az európai ügyeket is óiintő, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ezzel megnyílt a két Németország nemzetközi és egymás közötti viszonya rendeződésének lehetősége. Ennék a rendeződésnek a folyamata sajnos még mindig, a történtek ellenére sem halad előre kielégítően/ Legszemléltetőbb módon mutatja ezt a7 emberi környezet megtisztítására és védelmére irányuló nemzetközi összefogás megteremtése érdekében összehívott stockholmi konferencia szervezésével összefüggő politikai diszkrimináció. A konferencia olyan témával foglalkozott, amely követeli minden ország együttműködését, bármilyen is a társadalmi rendszere. A Német Demokratikus Köztársaság, mint a világ egyik legfejlettebb ipari országa, maga is érdekéit és a vele szomPéter János szedos országok — elsősorban a balti-tengeri, a keleti-tengeri, a skandináv országok — pedig vele együttműködve érdekeltek környezetük természeti világának megőrzésében az ipari szennyeződéstől. A Német Szövetségi Köztársaság és egyes szövetségesei megakadályozták, hogy a svéd kormány jóakaraté erőfeszítésed lehetővé tegyék a Német Demokratikus Köztársaság részvételét a többi résztvevővel egyenlő jogokkal a konferencián. Azok a kormányok, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerését gátolják, mind a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, mind pedig a Nemei Szövetségi Köztársaságnak ártanak. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségesei nemcsak a ratifikációs, eljárást könnyítették volna meg, ha nem gátolták volna a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerését, hanem általában is kedvezően hatottak volna a nemzetközi viszonyokra. Itt, most, ebben az összefüggésben, a mi külpolitikánk további lépései tekintetében kormányunk két kérdést vizsgál. Egyrészt a Német Szövetségi Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok felvételének — másrészt az eu rónái biztonsági konferencia előkészítésének a kérdését. A Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolataink jók. Ügy gondolom, hogy tulajdonképpet egyikőnk sem hiányolja valamilyen nagyr mértékben a diplomáciai kapcsolatokat. Mi 1966 végén’, 19S7 elején azon a válaszúton voltunk, hogy vajon előbb felvegyük-e a diplomáciai kapcsolatokat es ezek alapján rendezzük a közöttünk levő problémákat, vagy pedig előbb rendezzük a nyitott kérdéseket, vagyonjogi kérdéseket, a problémákat és azután vegyük fel a diplomáciái kapcsolatokat. Bizonyos * nemzetközi tapasztalatok alapján mi az utóbbi eljárás mellett döntöttünk. Ezt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya érti és együttműködik velünk a kapcsolatok fejlesztésében, diplomáciai kapcsolatok nélkül is. Mi mindig azt az élvet képviseltük, s a Német Szövetségi Köztársaság képviselői általában meg is éltették, hogy akkor vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat, amikor ez a két ország érdekeit és az európai béke és biztonság ügyét egyaránt szolgálja. Az európai biztonság ügyében ismert, hogy mi a többi szocialista országgal együtt, már hosz- szabb idő óta készek lettünk volna a konferencia egybehívására. Kénytelenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatartását realitásként elfogadni, figyelembe venni és ezért várni arra, hogy ők is felkészültnek érezzék magukat a konferenciára. Most közel vagyunk már a komolyan vett előkészítő értekezlethez. Bár lehet, hogy bizonyos tényezők ezt még mindig késleltetik. A NATO-országok legutóbbi tanácsülésén kiadott közlemény még mindig tartalmaz olyan fenntartásokat, amelyek egyes kormányoknak ürügyet adhatnak a konferencia összehívásának halogatására Mi a konferencián abban a tudatban lennénk készek már ma vagy holnap részt venni, hogy az együttműködésre a biztonság megszilárdításáért mái minden erő rendelkezésre áll és a konferencia nem vallana ku~ dareot. Énnek ellenére szükséges továbbra is a jóakarattá erők mozgósítása, hogy azok a kormányok, amely ele még nem értették meg a konferencia egyetemes szükségességét és hasznosságát, felismerhessék, hogy saját érdekeltségük is azt követeli meg, hogy a konferenciát hívják egybe. Napnál is világosabbá tette az európai konferencia egyetemes jelentőségét a napokban lezárult brüsszeli társadalmi konferencia. Ügy gondolom, el lehet mondani, hogy soha a történelem során politikai kérdésben ilyen széles platformú nemzetközi és társadalmi front nem jött létre. Az európai biztonság ügyének a szuronyok egyensúlyáról a népek együttműködésének új alapjaira való áthelyezése a mai nemzetközi viszonyok között a világtörténelem jövőjét befolyásoló közös vállalkozása Európa népeinek, a Föld minden népe javára. A nemzetköri bőkét ős biztonságot Európában és a világ minden más táján csak a földkerekség egész lakosságának közös vállalkozásával lelhet elérni. Ma a földkerekség lakosságának túlnyomó többsége a fejlődő országokban, az úgynevezett harmadik világban él. Idézőjelben, mondom: ..harmadik világ”. Bár tulajdonképpen ez olyan világ, amely nem is kapitalista és nem is szocialista. Leigjóbb vezetői keresik az úgynevezett nem-kapitalista utat. Az a valószínű, hogy ezek az országok már nem is lépnék a kapitalizmus Hagyományos útjára. Soraisa* jatrnban egyetemes világMw*' annyiunk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hagy_ a világtörténelmi tényezővé lett India nagy nemzetközi tekintélyű vezetője: Indira Gandhi ezekben a napokban a Magyar Népköztársaság vendége, és hogy ezen a napon itt a Parlamentben is köszönthettük. Kormányunk és áltaüáten országunk intézményei nemzetköri tevékenysége aktív és sokrétű. A párt tizedül kongresszusa így határozta meg nemzetközi feladatainkat : minél kedvezőbb feltételeket biztosítani a szocialista építés számára. Mi tehát abban a feladatban étünk, hogy minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi viszonyok a Magyar Népköztársaság számára. Magyarország azonban nem elszigetelten éL, miként a világ egyetlen más országa sem. Ezért a mi életünk nemzetközi feltételei összefüggnek az általános nemzetközi feltételek alakulásával, ezek pedig a szocialista országok együttműködésével. A mi külpolitikáink alapvető törekvése a szocialista országok egységének ápolása. Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdekében, hanem — mint korábban kifejtettem — az általános nemzetközi érdekeknek megfelelően is. A népek barátsága — éppen ügy, mint az egyes emberek barátsága — nem valami statikus állapot, hanem elevenen lüktető élmény. Éppen ezért a barátságot állandóan gondozni kell. illetve a barátság állandóan űj és új élményeket, új meg új megnyilatkozási formát követel. A barátság új élmények útján táplálja önmagát. Így készülünk mi most a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az együttműködés új távlataira. Az együttműködés ilyen távlatait készítette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja együttműködése terén Kádár János elvtáre legutóbbi szovjet- unióbéli látogatása és megbeszélése Brezsnyev elvtárssal s a Szovjetunió Kommunista Pártjának többé vezetőivel. Erre következett Fock Jenő élvtárs látogatása és Brezsnyev, valamint Koszigin élvtársakkal folytatott tárgyalása együttműködésünk elmélyítéséről. A Varsói Szerződés közösségét abban a tudatban erősítjük, hogy minél elevenebb a szövetségi együttműködésünk, ennek keretében a KGST-ben, annál inkább elősegítjük a katonai blokkoktól megszabadított független országok együttműködését. Ez a cél vezette a Varsói Szerződés tagállamait, amikor elkezdték javasolni a barátságii szerződések felújítását, amelyeket az európai szocialista országok első ízben az 1948—49-es évek során kötöttek meg. Ezek a szerződések húsz évre szóltak azzal, hogy ha a szerződő feleik nem mondják fel a lejárat előtt egy évvel, mindig megújulnak automatikusain öt-öt évre. Mii úgy láttuk, hogy nem lenne helyes erre a nemzetközi jogi automatizmusra hagyatkozni, hanem meg kell újítani a szerződéseket, hogy új szövegük kifejezze az elmúlt emberöltő politikai társadalmi változásait nemzetközi téren és hazai viszonylatban, és megfogalmazza a mai nemzetközi viszonyoknak megfelelő követelményeket ég kötelezettségeket. A kétoldalú szerződéseknek ezt a rendszerét a Varsói Szerződés keretében teljesen felújí tottuk. A felújításról rendszeresen jelentettünk az országgyűlésnek. Az Elnöki Tanács jelentése mostani ülésünkön számol be a magyar—román barátsági szerződés megújításáról és kifór döféséről. Péter János a következő szavakkal fejezte be nagy tapssá! fogadott felszólalását: Nem dk nélkül érkeztem ebben a külpolitikai bes2ámolóban a világtörténelmi távlatokról, a nagy óceánoktól ide vissza, a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Olt Pápuád, Lajta környékére: Az egymás mellett élő országok egymást érintő kérdések rendezésével tudják segíteni az országok és népek szélesebb körű együttműködését, egymás javára. A kormány népgazdasági tevékenysége a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósított meg, s reálisan vette figyelembe tervei kialakításánál a nemzetközi erőviszonyokat; eredményeivel hozzá is janiit a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásához. A kormány arról biztosítja az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetitöri viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. A felszólalások után. az elnöklő dl-. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés csütörtöki ülését .berekesztette. A képviselők pénte_ ken délelőtt 10 órakor az 197l-e® állami költségvetés végrehajtásának megvitatásával folytatják munkájukat.
