Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
A szakm ifjú szerelmese A szakmunkás-utánpótlás napjainkban bizony sok helyütt több-kevesebb gonddal-bajjal jár. E helyzetfelismerés is hozzájárult, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár illetékesei sokat törődnek az utódlás kérdésével. S tegyük hozzá: nem eredménytelenül ... — Marikában a kitűnő szakmai fejlődés nagyszerű szorgalommal párosul. Örömét leli a tanulásban és a munkában — mondja tömören Varga Mária másodéves kötő-hurkoló-szakos ipari tanulóról Konkus János oktató. Az 58 éves Zsíros Pál, a szakoktatók „doyenje” azonosítja magát e véleménnyel. Pedig a tapasztalt oktató keze alól hosszú éveken át sokszáz újdonsült szakmunkás került ki... Igen, Marika kétségtelenül a legjobb tanulók közé tartozik, j Érdemjegyei között — mintegy j tíz elméleti és gyakorlati tárgyban — a négyesek és az ötösök váltakoznak. Kiváltképpen a gyakorlati foglalkozásban nyújt kimagaslót. Pedig ez nem csekély dolog, hiszen ezen a szakon 17 különféle fonalelőkészítő, valamint kötő-hurkoló gépen kell elsajátítani a gyártási technológia rendkívül nagy figyelmet igénylő folyamatait. S Marika ezt oly ambícióval és szakértelemmel műveli, hogy oktatói máris univerzális munkaerőnek tekintik. Persze az sem leki- cslnylendő, hogy az elméleti tanulásban például „matekból” is ötösre áll... csendes, jómodorú, szerény magaviseletű, barna kislány. Legjobban a síkkötőgépeket szereti. Mint mondja, ezeken lehet a legtetszetősebb termékeket előállítani. Szilárd elhatározása, hogy a tanulóévek letelte után is a gyárban marad és technikumban szeretne továbbtanulni. A társadalmi munkákban mindenkor kész segítőtárs. KISZ-csoportbizalml, a pálya- választási tanácsadás és kiállítás előkészítésében Is jeleskedett. Fellépése, magatartása tizenévesen is felnőttes kiegyensúlyozottságról árulkodik. Magánéletében is hobbyja a ruhatervezés, kötés-horgolás, a házimunkában pedig édesanyjának segít kishugával együtt, aki ugyancsak a gyár elsőéves ipari tanulója. Marika szeret olvasni, főképpen a kalandregényeket és az írói életrajzokat kedveli. És persze, minden érdekli, ami általában a fiatalokat... m kazár — Akiknek a dombok mindent megvallanak Nemzeti kincset találtak megyénkben Vésztő határában van két domb. A falubeliek évtizedeken át azt beszélték, hogy ott van Rózsa Sándor alagútja. Aztán jöttek a régészek és ásni, kutatni kezdtek. No, nem az alagút után. A szakemberek azt azonnal megcáfolták, amikor kibontották az első falmaradványt. Számukra a középkori monostor feltárására és az ásatások során előbukkant tiszai kultúrás falu és temető leletei jelentettek szenzációt, melyek azt is elárul ták, hogy ötezer éven át laktak emberek ezeken a dombokon. A gépkocsiból látni már a dombot. Kopasz, kőtörmelékkel borított, de néhány perc múlva masszív kőfal tűnik fel oldalában és azon egy félköríves bejárat. Fölötte római számok, és Wencheim gróf neve. Értetlenül lépünk ki a kocsiból, hiszen ezeréves monostor és rendház romjaira számítottunk... — A Csolt-monostorról Í220- ból származó okleveles adatokból tudunk. A három éve folytatott feltárás eredményeként viszont bizonyítható, hogy már 100 évvel korábban készen állott itt a templom: Találtunk Írét ezüst dénárt, amely 1162 és 72 között III. István pénze volt. A néphit szerint veres-barátok, templomosok voltak a monostorban. 1313-ban feloszlatták Franciaországban ezt a rendet, de itt természetesen még sokáig maradt közülük néhány szerzetes. A tatárjáráskor elpusztult a monostort kiszolgáló Csőit falu, és később a közeli Mágor nevű település plébániája lett a templom. Az 1700-as évek végén a Wencheim család kapta meg a birtokot, és brutálisan lerombolta a templomot. Így amikor 1758-ban összeírták a megyében fellelhető egyházi épületeket, itt már csak az alapfalakat találták. A grófi család a csodálatosan faragott köveket leverte és ostoba módon egy nagy borpince építkezésénél az alapba rakta... Ez a nemzetségi kolostor országos jelentőségű, még romos maradványaiban is. Megyénkben pedig egyedülálló középkori emlék, ezért a föltárás után feltétlenül romkertté kellene alakítani, hogy közkinccsé válhasson. Így még meg lehet menteni — fejezi be a fiatal régész, Juhász Irén és letörli homlokáról a nyár verejtékcseppjeit. Vésztői emberekkel dolgozik itt, Korszerűsítések, bővítések, kísérletek és eredmények a Szarvasi Állami Gazdaságban A 21 470 holdon gazdálkodó Szarvasi Állami Gazdaság az elmúlt esztendőben szép eredményeket ért el a növénytermesztésben. Ebben az ágazatban ösz- szesen 29 millió 922 ezer forint nyereségre tettek szert. A legtöbbet a legfontosabb növényük: a rizs hozta, amelyet az elmúlt év_ ben 3350 holdon vetettek. A rizstermesztésben egyébként az utóbbi években már három má_ zsával nagyobb átlagtermést ér_ ■ munkát — mondta dr. Daltz —, akárcsak a külügyben, itt is öqsze kell majd állítani a kartotékokat a világ valamennyi befolyásos pénzemberéről, bankárokról, gyárosokról, felfedezőkről. Ez és ez vajon pénzért megkapható-e? Meg , lehet-e és mivel vásárolni? Vajon büszke-e? Milyen erotikus hajlamai vannak? Milyen típusú nőket kedvéi? Nem homoszexuális-e?... Erre különös gondot kell fordítani! — mondta dr. Daitz —, mert ezeket könnyű megvásárolni, megzsarolni. Eltitkol-e valamit a múltjából? Az uralkodó osztályokat korrumpálni kell. Aki a pénzt szereti, azt nem nehéz felhasználni. Flessburger megszorította a kormányt, s úti társáról szinte tudomást sem véve vezetett a kanyargós úton. A hegyek — gondolta — a hegyek mindig jó rejtekhelyek. Nyersanyag, nyersanyag és nyersanyag! Dr. Wemer Daitz szeme tűzben égett amikor ezeket mondta: — az kell az egész világról. Amit lehet, most beszerezni, uraim, tartalékolni. Acélt Svédországból, vasércet Franciaországból, ónt, rezet Jugoszláviából. — Flessburgerből halk nevetést csalt ki az emlékezet.;. Egy év múlva csak őt hívatta dr. Wemer Daitz: — Magyarországra kell mennie. A Ruhr vidéki gyáraknak alumíniumra van szükségük, méghozzá óriási mennyiségre. A repülőipar és a hajóépítés fejlesztésének sikere múlik ezen. Gőring és Hjalmar Schacht figyel ránk... ö még Daitz íróasztala előtt állt. s él- ■ gondolkozva szívta cigarettáját. ; Arra gondolt, hogy nem fogja : ezt a megbízatást, s annak tér- : hét csak meggyőződésből cipel- • ni. Itt az alkalom, hogy megesd- ■ nálja a szerencséjét. Dr. Daitz • közben beszélt, beszélt. — Fran- * ciaországból már nem sokáig ■ kapunk bauxitot. Fel kell ké- ; szülnünk, hogy Magyarországról j szerezzük be... y Flessburger átnézte a rendel- I kezésére álló anyagot. Aztán Bu. ! dapestre utazott. Információk- ■ kai gazdagon érkezett vissza. • Magyarországon feltehetően sok, : több százezer tonna bauxit van. ; Kezdetben alakult egy Alumíni- f umérc Bánya és Ipar részvény- társaság, s a bauxitot a Laute Werke cég vásárolta meg ab Gánt. Utána a RT megszűnt, és megalakult svájci tőkével a Bauxit Tröszt, a svájci Blan- cart bankház bevonásával. Hans Grechter urat, a Laute Werke igazgatóját azzal az átlátszó trükkel rázták le a nyakukról, hogy teljesen gyenge minőségű alumíniumércet tartalmazó kőzetmintákat küldtek ki. „A bauxit kifogyóban van.” Grechter bevette a cselt, beleegyezett a szerződés felmondásába. Milyen csodálkozó képet vágott, amikor a Birodalmi Kancellária gazdasági főcsoport főnökségére rendelték, szívélyes baráti beszélgetésre .. j t (Folytatjuk) tek el holdanként, (csaknem 18 mázsát), mint korábban. Így holdanként ebben az ágban több mint 5700 forinthoz jutottak. Legbeváltabb fajta a Szarvasi ÖKI által nemesített Kákái 203- as, de nagy ígéret a legújabb szarvasi korai és G—70-es is. A betakarításnál sikerrel al_ kalmazzák a jugoszláv ZMAJ- Kondor és a szovjet rizskombájnokat. Az idén a tíz rizsarató- cséplő gépnek már 3800 holdnyi rizzsel kell megbirkóznia. A töb. bi kalászost: a kenyérgabonát, amelyet a tavaly 2613 holdról 22 mázsás termésátlaggal és a takarmánygabonát, amelyet 2463 holdról 18,3 mázsás átlagterméssel takarítottak be. az Idén 20 gabonakombájn aratja majd. A takarmányból önellátásra való berendezkedés céljából nö. vélték a kukorica és az évelő pillangósok —köztük a lucerna — vetésterületét is 1972-ben 1971-hez képest. Hat évvel ezelőtt a jugoszláv egyszeres keresztezésű kukon cák nagyüzemi termesztése tulajdonképpen a Szarvasi Állami Gazdaságból indult útjára, ahol most a tavalyihoz képest 800 holddal nagyobb — mintegy 2500 holdnyi — területen vetettek kukoricát. Ugyancsak Itt kezdték meg kísérleti jelleggel a Szarvasi silóhibridcirok nagyüzemi termesztését Is. Tavaly már 800 mázsányl magot fémzároltak be lőle. A 2800 hold lucerna a 3400-as létszámú szarvasmarha-tartás takarmányszükségletének b''zto_ sításában játszik fontos szerepet. A szarvasmarhaállomány egy- harmad része TBC- és brucella, mentes. De folyamatosan mente, sítik az állomány másik részét is, miközben igyekeznek a már megkezdett beruházásokat is befejezni. A napokban adják át a gazdaság új székházát. Korszerűsítik, bővítik a hat kerület üzemi konyháját. A gazdaság hatodik kerülete, amelyben a műszakiak, illetve a tervezés és fejlesztés apparátusa dolgozik, magas- és mélyépítkezési vállalkozó is egy. ben. Jenlenleg Szarvas városnak egy bizományi. áruház-épületet, az OTP megrendelésére pedig 36 lakást építenek, de besegítenek a gazdaság dolgozóinak kislakás építéseibe is. A gazdaság az előbbin kívül természetesen egyéb formákban is gondoskodik dolgozóiról. A IV. ötéves tervben I millió 800 ezer forintot fordítanak munka, védelmi beruházásokra, pedig az üzemi balesetek száma a gazdaságban évről-évre csökken. 1970- ben 65, 1971-ben pedig már csak 45 üzemi baleset fordult elő. Az ezek miatt kiesett munkanapok száma egy év alatt így 400-zal lett kevesebb. A dolgozók kislakásépítési akcióit anyagilag is támogatják. Minden évben tízen-tízen kapnak 40—40 ezer forint kölcsönt. Ebből a fiatalok 1968 óta rendszeresen 20 százalékban részesednek. A gyermekeiket egyedül nevelő anyák pedig évente 200 forint beiskolázási segélyt kapnak. A kedvező munkahelyt légkör megteremtésén túl, a gazdaság sikereihez a jő munka- és üzem- szervezés Is hozzájárul. Havonta tartanak kerület-igazgatói értekezletet, ahol a termelésszervezés időszerű kérdéseit vitatják meg. A gazdaság megalakulása óta a gépi könyvelésre épülő információs rendszer jól bevált és megfelelően kiépült. A költségek és a hozamok alakulását kerületenként, és ágazatonként min. den hónapban értékelik, összehasonlítva az eredményeket az önálló kerületi termelési és jövedelem-tervek adataival. Mindezek együtt Is és külön, külön is hozzájárultak és járulnak ahhoz, hogy a Szarvasi Állami Gazdaság az Idén legalább olyan jó eredményt érjen el, mint az elmúlt évben, amikor a gazdaság teljes termelési értéke 230 millió forint volt. (k. e. p.) 5 mJSSBSS V 197*. JÚNIUS 20. harmadik éve. Nem könnyű munka, de mindent kárpótol a föld, a történelem vallatásának szenvedélyes élménye, a gyönyörködtető, művészi értékű lelet. — A XI. századi rendház ke- rengőjéből előkerült néhány oszlopfő-maradvány. Páratlan leletnek számít a márványból készült, kutya-motívummal díszített töredék és egy turbános szoborfej. Rejtély az, hogyan került az 1100-as években épült templom díszítésébe a finom kidolgozású türbános ábrázolás. A régész felemeli a kutyás követ és kijelenti, hogy két ember készítette azt. Nem tudjuk mire vélni 900 év távlatából ezt a határozottságot. Észreveszi és mosolyogva mondja: — Két kutyát ábrázol a kő. A jobbkezes ember jobb profilt rajzol. Az egyik kutya ilyen, a másik viszont láthatóan suta rajzolatú, tehát egy balkezes mester faragta... A Csőit monostor építésének két periódusa volt. A XI. század végén megépítettek egy egy- hajós, román kori kistemplomot, majd a XII. század közepén ezt háromhajósra bővítették. Déli irányban van a rendház maradványa, amely a bővítéssel egyidősen épült. Az idén a falakat követték a „kutatóárok” segítségével. Később „asztalra bontják”, hogy teljességében kirajzolódjon a templom és a rendház. Most láthatóak a falmaradványok, a 800 éves téglapadozat és a 9 feltárt sírkamra, a szobák járószintje alatt. Egyelőre szünetel az ásatás, de ha kedvező feltételek adódnak, az ősz folyamán folytatni tudják az Alföld dél-keleti részén egyedülálló — ilyen jellegű — középkori műemlék konzerválását. A falu segít, mint ahogyan eddig is tette. Érdekli őket a kincs. Védik, vigyáznak rá. Most már csak az illetékesek támogatására van szükség a további munkálatokhoz, A másik dombból három kor települése bukkant elő. Itt Hegedűs Katalin régész vezeti az ásatást. Két méter 90 centiméter mélységből szenzációs régészeti lelet került elő. Két felnőtt csontvázat találtak ácsolt fakoporsó maradványaiban. — A késő újkor koporsós temetkezése eddig jóformán ismeretlen volt. A Vésztő határában előkerültén kívül egyedül Törökországban találtak ilyet. A koporsó alja és odalfalai épségben maradtak. Most körülbelül 4500 év után is szabályosan látható rajta az ácsolat. Ezen a helyen — amely földrajzilag kitűnően védettnek bizonyult — egymás fölé építkeztek közel 5 ezer éven keresztül a különböző korok emberei. — Eddig három kor építkezéseinek maradványa került elő, de a négy méter mély próbaásásnál még mindig padlót találtunk. A szakirodalom az ilyen települést „Teli-kultúrának” nevezi. Rendkívül szembetűnő a sokezer év embereinek fejlődése, építkezési technikája, tapasztalatai és szokásai. Egyelőre nem bizonyított még. vajon saját házukon belül temetkeztek az időszámítás előtt 2500 évvel élt emberek, vagy az elhagyott házakban hagyták halottaikat. Érdekes a pirosra festett lábszár és fejtető, ami az életet szimbolizálta és ma is megtalálható az Űj-Guienában, Afrikában hasonló fejlettségi fokon élő emberek rituális szokásai között. A szél port, apró törmeléket kap fel és fúj szemünkbe. Lassan lemegy a Nap, és elhagyjuk az embernek ötezer éven át menedéket, életet és temetőt adó dombokat. A dombokat, amelyek barátaiknak, a régészeknek mindent megvallanak. Réthy István
