Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

Törvényjavaslat a bíróságokról

írta: Dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyenes

A

z államélet és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése társadalmi fejlődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igazságszolgáltatás, a bírói munka az állam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, így érthető, hogy tökéletesítése az egész társadalom, minden állampolgár számára lényeges. A bírósági szervezeti törvény jelentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvetlenül az alkotmány módosítása után az elsők között fogja megvitatni a bíróságokról szóló új törvényjavaslatot.

A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még számos olyan forum működik, amely jogviták eldöntésével foglalkozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazodik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. vállalatok, termelőszövetkezetek vitája,

munkaügyi kérdések, Stb.). Ezen a most megalkotásra kerülő törvény változtatni fog, mivel je- | lentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egységének irányába. Alapelve, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervek, vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tagsággal összefüggő vitákban a jövőben a bíróságok döntenek, és ilyen ügyeket csak magasszintű jogszabályok utalhatnak más, a bíróságokon kívül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy birtokháborítási ügyben. Máskor a szakszerűség kívánja meg, hogy az államigazgatási szervek foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel, például bányakárok, vadkárok esetén. Fontos az, hogy végső soron még az ilyen esetekben is biztosítja a bírói utat, ha a döntés az állampolgárok alapvető jogaira is kihat.

A dolgozó, a munkavállaló és a munkáltató között a munka- viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták eldöntése is érhetően került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmében, elősegíti a kötelezettségek teljesítését, a munka- fegyelem, a jó munkahelyi légkör kialakulását. Az új törvény szerint az érdekösszeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körültekintést és a törvényesség maradéktalan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme megkívánja, hogy a

FIGYELEM!

Felhívom a tisztelt lakosság figyelmét, hogy vaskerítések, kapuk, üvegtetők, valamint vasszerkezeti és épületlakatos munkások készítését, javítását, ívhegesztést, röntgen és nyomás alá, közületek és magánszemélyek részére vállalok. Megrendelést felveszek mindennap 15 érától, szombat, vasárnap egész nap. Várom szíves megrendelésüket személyesen vagy levélben,

VERES ISTVÁN

lakatos, hegesztő, Gyula,

Pósteleki u. 57, (Törökzug)

366553

4

BIKÍS MICWS?.

1973. JÚNIUS 30.

vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatait ezentúl a bíróság vizsgálja felül. Ezért az új javaslat megszünteti a területi munkaügyi döntőbizottságokat és helyettük a fővárosban és a megyeszékhelyeken felállítja a munkaügyi bíróságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munkások, alkalmazottak és a szövetkezeti tagok munkaügyi vitáit végső soron a bíróság dönthesse eL

R

endezi az új javaslat a vállatok és a szövetkezetek • vitás ügyeinek intézését is, meg szüntetve ezzel azt a párhuzamosságot, amely jelenleg a gaz- dálkozó szervek jogvitáinak intézésében a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. Az új rendezés alapján a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét ugyancsak a bíróságok veszik át. így egy helyütt összpontosulnak az ügyek és az azok elbírálásából hasznosítható gazdasági tapasztalatok is.

A törvényjavaslat központi témája a bírák munkaviszonyának a rendezése is, ezen belül pedig elsősorban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkotmány is rögzített, megvalósulására azonban eddig nem került sor. A törvényjavaslat tehát megszünteti az átmeneti megoldásként fennmaradt bírói kinevezéses rendszert és a bírák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásukba

A hivatásos bíró megválasztását a törvényjavaslat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű testület kijelölése a bírák választására nemcsak a független bíráskodás egyik garanciája, hanem annak is a kifejezésre juttatása, hogy a bírák hazánkban kiemelkedően fontos munkát végeznek. A bírói függetlenség biztosítéka a javaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvényjavaslatban meghatározott módon lehet megfosztani, illetve büntető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből következik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávetve, tehát konkrét ügyek elbírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kaphat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint iránymutatásokat a fellebbezések, a törvényességi óvások előbírálása során.

A törvényjavaslat szerint az igazságügyminiszter biztosítja a bíróságok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Az igazságügyminiszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ő nevezi ki a bírósági vezetőket. Fontos feladata, hogy hasznosítsa azokat a társadalmi, jogpolitikai, gazdasági tapasztalatokat, amelyeket a bíróságok ítélkezésének elemzése során szerez.

A parlament által jóváhagyásra kerülő új bírósági törvény elved alapján folyik a büntető és a polgári eljárásokat szabályozó törvények felülvizsgálata is. Az itt várható módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be a, állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és eljárása megoldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működése egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még hatékonyabban tudja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogait, a szoNegyvenöt éves találkozó

A Róesa Ferenc Gimnáziumban találkoztak az 1927-ben (akkori nevén Rudolf Gimnáziumban) végzett diákok. Harminckét főből ma már asak 21 él, s a találkozón megjelentek 18-an. Itt volt Csák tanár úr is, aki nem vált meg az iskolától, itt tanított, s tavaly ment nyugdíjba, továbbá Hajdú Mihály zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Jakuba János festőművész, Máté László, a Szegedi MÁV Igazgatóság főmérnöke, Kosa György, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat csoportvezetője és Gajdács Laci bácsi, aki még most sem tudott a sporttól megválni. (Azl Előre Spartacus pénztárosa). j Megható volt a találkozás, sl az osztályban újra kisdiákok-1

ként üdvözölték egymást: „Szervusz Mackó”, „Na, nézd a Miskát” és ehhez hasonló fel- kiáltásokkal üdvözölték egymást. Aztán megkezdődött a régi emlékek felelevenítése, vol_ tak, akik családtagjaikat is elhozták magukkal. Az ünnepélyes alkalom megnyitójaként Boldizsár Lajos igazgatóhelyettes köszöntötte a volt tanítványokat ésj beszámolt arról, hogy 45 óv óta mennyit fejlődött az iskola. Befejezésként közös vacsorán vettek részt a Körös Hotelben, s búcsúztak egymástól abban a reményben, hogy öt év múlva újra találkoznak, az 50 éves érettségi találkozón.

Barnácz István

A könyvsorsjálék főbb nyereményei

Vasárnap a könyvklubban tartották meg a köny vsorsj á ték húzását.

A főnyereményt, egy Zsiguli személygépkocsiit a 15. osztály 10 126 számú sorsjegy nyerte.

A nyeremények: Törökországi körutazás (egy személy 15 nap), 10. csztály 18 661-es sorsjegy? 10 000 forintos vásárlási utalvány 10. osztály 20 4f2-es sorsjegy; 10 000 forintos vásárlási utalvány 1. osztály 12 727-es sorsjegy. Libanoni utazás (egy személy 9 nap) 14. osztály 22 658-as sorsjegy. Napospart—‘ Istambul utazás (egy személy 7 nap) 15. osztály 12 032-es sorsjegy; 5 000 forintos vásárlási utalvány, 9. osztály 3 080-as sorsjegy; 5 OOO forintos vásárlási utalvány: 12. osztály 3 459-es

sorsjegy, Ausztria—Olaszország —Jugoszlávia utazás (egy személy 7 nap) 1. osztály 22 416-os sorsjegy. Erdélyi körutazás: (egy személy 9 napra) 11. osztály 11 217-es sorsjegy. Leningrad! utazás: (egy személy 6 napra) 9. osztály 10 665-os sorsjegy. Berlin—Potsdam (egy személy 5 napra) 10. osztály 3 066-os sorsjegy. Gyilkostó (egy személy 5 napra) 4. osztály 336-os sorsjegy. Prága (egy személy négy napra)

8. osztály 22 340-es sorsjegy.

A sorsjegyek beválthatók június 21-től minden könyvesboltban.

Elnézést kérünk olvasóinktól

Máté László főmérnök és Kosa György csoportvezető, érettségi tablót nézve elevenítik fel régi élményeiket.

az

A Kettőn áll a vásár! című vasárnapig rejtvénypályázatunk, ban hibásan közöltük a nyereményeket. Nem 20 darab 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorol ki a Füles Szerkesztősége, hanem tíz darab 100 forintos utalványt.

Szíves elnézésüket kérjük!

Szüts Dénes:

ÖNGYILK OSSÁG?

a Kaszinó utcában

regény

XIV.

— Flessburger erre is tudott magyarázatot, módjában van Pestre is eljuttatni, amit kíván, sőt szerinte Éva innen is magával viheti, ha nagyanyjával meg. beszéli a dolgot.

Múltak a pillanatok, Flessburger várt, de sem az asszony hangjából, sem mozdulatából nem kapott jelt, beleegyezést. Ez az ellenkezés, amire a többszöri együttlét, s a túlságosan barátságos közeledés után egyáltalán nem számított, felingerelte. Megnyomta az önindítót, kap. csőit, s a kocsi szilaj tempóban nekilendült. Flessburger fagyos arccal, mereven az úttestet néz. ve hajtott tovább. Arra gondolt, mi lenne, ha közölné vele, hogy már 1934-ben kapcsolatba került Ehrenburgi Bayer Olga bárónővel, a nagyanyjával? És ha a továbbiakban közölné vele ennek a kapcsolatnak a lényegét, sőt eredményét?... Mindjárt nem lenne ilyen fölényes, nyugodt és pökhendi ez a taknyos. Boldog lenne, ha drága nagyanyját kimenthetné a pácból és tisztára moshatná Szász előtt. Nem vitás, az a férfi a bolsevik rendszer híve. Talán még kommunis. ta párttag is ráadásul... Szép malőr lenne. A mamlasz állandóan a teraszon üldögél és ócska iratokat böngészget, olvas, járkál, mint egy megszállott. Talán azért a felesége hajlana a jó szóra, talán sikerülne pénzért megkapnia, de több idő kellene hozzá. Az kellene, hogy mellette még jobban beleszokjon ebbe az életbe, hiányozzon néki. De erre nincs idő... Kockáztasson? ,Kétszeresen kockáztasson? Hát nem elég neki, hogy ez az öreg nő egyből felismerte?...

— Nagyon szótlan lett Flessburger úr!? — mondta Éva gúnyos mosollyal.

— Azt hiszem, kissé belefáradtam a beszédbe, ennyi az egész — válaszolta a férfi és fordított egyet a kormányon. — Nemsokára elérjük azt a kis vendéglőt, amit meg akartam mutatni magának. Majdnem olyan, mint a mi Gasthausaink az Alpokban.

Az úton tábla. Flessburger egy pillanatra megállt és az útjelzőt vizsgálta. A tábla mellett kis márványtömb állt, rajta felírás, szöveg és sok név. Éva tanult oroszul, betűzni kezdte a szöveget:.... Innen indult ki a nagy partizán támadás... Nem kis éllel mutatta Flessburgemek a táblát és magyarázta a szöveget.

Alfréd Flessburger megdöbbenve nézte az asszonyt. Csak nem utálja ő is a németeket? Gázt adott es közben gondolatai messze jártak.

A támadás.. ? a támadások, mindig kockázattal járnak és a kockázatok támadást igényelnek. Hogyan is mondta Mussolini? Veszélyesen élni. Ez a lényeg. Ö tíz évig élt permanens veszélyben, hozzászokott és életelemévé vált. 1933. január 30-án reménydús fiatalemberként ő is ott masírozott az SA-különít- ménnyel Berlin utcáin. Már kora reggeltől kezdve hóvihar készült, a felhőket vad iramban kergette a szél. Apró száraz hó esett, olyan éles szemű, akár a gramofontű. A szél mind erősebben tombolt. Éjjel jött a bizalmas parancs, világoskor ki az utcára. Horogkeresztes zászlókat cipeltek, énekelték. „Die Fahne hoch, die Reihen fest geschlossen” — mellette Heinznek megfeszüllek a nyakizmai. És Heinz azóta hol van? Ott porladnak a csontjai Olaszországban, innen talán nem több, mint 400 kilométerre. — „SA marschiert in ruhig festem Schritt...”

Adolf Hitler birodalmi kancellár lett. Helyettesévé von Pa- pent nevezték ki;

Alfred Flessburger négy évet járt a közgazdasági egyetemre, de nem tudta befejezni, mert állandóan fontos külön feladatokat kapott. Dr. Werner Daitz az NSDAP külkereskedelmi osztályára hívta be őket, lehettek vagy húszán. — A Führer intenciói szerint szervezzük meg