Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

* Zúzmarás pótgumi a holnapi ebédnek való között Egy közúti ellenőrzés tapasztalatai Orosháza, 1972. június 15., reggel öt óra. Kék-fehér, RA betűjelű kocsik sorakoznak, szokatlanul nagy számban. A városi-járási kapitányság “előtt rövid eligazítás, aztán kifutnak a kék fényes autók. Valameny- nyi forgalmasabb csomópont­hoz, főútvonalhoz jut egy, s megkezdődik a város téri51 étén a közlekedésrendészeti, forgalmi, kereskedelmi és szállítási ellen­őrzés, a rendőrség, a 8-as Vo­lán szakembereinek bevonásá­val. Ahogy ébred a város, úgy növekszik a forgalom — és saj­nos a szabálysértések száma is. o Az üveggyár nagyszénási úti oldalán bukósisak nélküli mo­torosra lesznek figyelmesek a rendőrök. Felszólítják a meg­állásra, de a motor tovább ro­bog. Utolérik, s mint kiderül, van mitől félnie a motorosnak, Ősz Gyula budapesti lakosnak, íme a lajstrom: jogosítvány, forgalmi engedély nélkül, vizs- gázatlan motoron ketten — bu­kósisak nélkül. Ez a szabály­sértés-halmozás nem úszható meg helyszíni bírsággal, felje­lentést von maga után. Jogosítvány nélkül azonban nemcsak Ősz Gyula közleke­dett, hanem többen is. A Szen­tesi útnál szolgálatot teljesítő rendőrnek Magosi Imre, szege­di lakos például ezt mondta, miközben vezetői igazolványát keresgélte: „Minek az. ha ná­lam van,. csak piszkolódik, így legalább tiszta marad.” Ő már kevésbé maradt makulátlan, szabálysértés miatt eljárást kez­deményeztek ellene. Aztán is­mét motoros, K. J. orosházi la­kos „csak” két szabálytalansá­got követett el, márciusban le­járt a jogosítványa, motorke­rékpárját pedig egy évvé]'' ez­előtt kellett volna műszaki vizsgára vinni. A mulasztások ára: a rendszám levétele és persze a bírság, ami nem lesz csekély. A város központjában, a Kossuth és a Rákóczi út ke- resztőződése kritikus pont. Kü­lönösen az piaci napokon, ami­kor a kerékpáros- és gyalogos- forgalom a szokásosnál jóval nagyobb. Általános tapasztalat, hogy — főleg a kerékpárosok — nem adják meg az elsőbb­séget, úgy közlekednek, mint- hp kizárólag csak ők lennének az úton, gyalogos és autós nem is lenne a világon. Egy kerék­páros férfit ugyanazon a he­lyen kétszer is csak a szeren­cse, no meg az ott levő rendőr sípja mentett meg. A biztos védelem tudatában fölényesen tovább hajtott... o Az ellenőrzés egyik központja az üveggyárnál volt, s nem is alaptalanul. A forgalmas 47-es út orosházi bejáratánál jó- néhány szabálysértést észleltek. Az intézkedő rendőr és a Vo­lán két szakembere éppen a legutóbbi esetet mesélte (a világító berendezés hibája mi­Ellenőrzés a 17-es úton, az üveggyár előtt. (Fotó: Somogyi) att visszaküldték telephelyére a j MEZŐGÉP kocsiját), amikor egy fehér hűtőkocsi közeledett. Szabályos megállás, ellenőrzés, a papírok rendben, a lámpák annál kevésbé. Pontosabban szólva nem kevés, hanem sok. két lámpával több az engedé­lyezettnél. A két kóbor reflek­tor — mert arra kötötték — ki tudja hány szembejövő gép- járművezetőt keserített meg, s hányszor lehettek volnak bal­eset okozója. — Ki szerelte ezt fel? — A műhelyben csinálták. — És ott nem tudják, hogy ez tilos? Ügy látszik mást sem tud­nak, mert a rakomány ellen- >»i őrzésekor a fagypont körüli hő- | mérsékletű rakterületen béké­sen egymás mellett élt a holna­pi ebédre való a zúzmarás pót­gumival. Gusztus dolga, de mindenesetre aznap nem vet­tem abból a rakományból... — Pótkeréktartó nincs? — Volt, de leszerelték. A gépjárművezetőt — humá­nusán — ötven forintra bír­ságolták. de vajon mennyire büntetik azokat, akiknek kö­telességük lenne pótkeréktartót szereltetni a kocsira — mond­juk a lámpáik helyett... baleset történt a megyében, köztük több halálos. Különösen a nagyforgalmú utakon fokoz­zuk az ellenőrzést, mint példá­ul a 47-es számú főközlekedési út. A mostani és a következő ellenőrzések tapasztalatait fel­használjuk, s ezek figyelembe­vételével rendezünk augusztus­ban közlekedési hónapot. Tár­sadalmi üggyé kell tennünk a balesetek megelőzését, s min­den emberrel szeretnénk meg­értetni, hogy ebben az ő fele­lősége is nagy. így nem arat majd a halál az utakon. Seleszt Ferenc © Áz ellenőrzés végén Vígh Já­nos alezredes, az akció vezetője summázta a célt és a tapaszta­latokat. — Célunk a közúti közleke­dés fegyelmének javítása, s ezáltal a balesetek csökkenté­se. Szomorú bizonyság ennek szükségességére, hogy a hónap első felében mintegy negyven Békéscsaba városban és a megyében levő városokban, nagy­községekben bisztrókat, borkimérőket, virágüzleteket, terményiizle- teket nyitunk, üzlethelyiséggel rendelkezőket üzletve­zetőnek alkalmazunk, értékesítési előadót, szervezőt veszünk fel. Jelentkezést az alábbi címre kérünk; MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG MEZŐ- ÉS ÉEELMISZERGAZDASAGI TERM ELŐSZŐ V ETK EZ ET, CEGLÉD, Reggel u. 2—4. 413069 Szüts Dénes: ÖNGYILKOSSÁG? ah assinó “utcában 1 res*nvl XII. — Én? De kérem, hát hogyan tudnék én visszaemlékezni. Öreg, beteg vagyok már, har­minc év távlatából ki tudná megmondani, egy bizonyos na­pon mit csinált? De már Ma­gyarországon voltam. — Köszönöm a türelmét. Bo­csánat, még egy dolgot, de aztán ígérem, nem fárasztom többé. Hol lakott ebben az időben a ve­zérigazgató? — Mayer méltóságos úr Bu­dán. a Városmajorban vett ma. gának egy nagyon szép villát. Nagy tekintélye volt már a tőzs­dén és az üzleti körökben... Most már elárulhatom önnek, vagyo­na után mérve, már akkor millió. volt. Nem titok, de a harmin­cas évekre a Tröszt alaptőkéje már kilenc millió svájci frank körül mozgott, Tetétleni egyéb­ként, csak azért mondom, mert szó esett róla, meghalt. Ügyes gazember volt — jegyezte meg a méltóságos úr —, ugye. Borkai? De mi még ügyesebbek va­gyunk... Szász visszahajtotta a szalagot, és a titkárral folytatott beszélge­tésének utolsó szakaszát újból lejátszotta. Valami fontosat el­felejtettem megkérdezni tőle — morogta dühösen maga elé. Pe­dig azt hittem, már mindent ki­húztam az öregúrból, és ami ez­után jön, csak fecsegés lenne. Mindegy — vonta meg a vállát. Hiba nélkül nincs nyomozás. Ép­pen elég munkát jelentett neki Herr Borkait a nyugat-németoi’. szági Paderbomban megtalálni. A farkaskutyák majdnem letép­ték róla a nadrágot... Még meg kellett volna kérdez­nie Borkaitól, járt-e Bauxit Trösztnél és milyen ügyben egy Alfred Frisch nevű ember, a Gestapo megbízottja? És mikor tűnt fel. melyik évben. A Bauxit Tröszt megalakulása ez már világos volt előtte — új fejezetet nyitott Balátai Jenő történetében is. Kapott némi pénzt, valószínű, ezzel bedugta a sok lyukat, amit anyagi hely­zetének pajzsán vágott az utób­bi öt esztendő. Ügy is fogalmaz­hatná: Balátai egálba jött. Ku­tatott. hallatlan nagy szakmai tekintélyre tett szert, pénzt szer­zett, de a pénz elúszott. Mire gondolhatott ekkor? Arra, hogy helyzete csak átmeneti. A tőké­vel, a bankárokkal, üzletembe­rekkel való viaskodásban elke­rülhetetlen, hogy alulmaradjon. Erkölcsi fedezette van, de anyagi jólét, tőke, pénz nincs. Sebaj, Vadgazdálkodás és természetvédelem A MA VOSZ Békés megyei In­téző Bizottságának kérésére a Magyar Vadászok Országos Szö­vetsége, a Magyar Mezőgazdasá­gi Múzeum és a Magyar Vadke­reskedelmi Szövetkezeti Vállalat közös rendezésében igen értékes kiállítási anyagot szállítanak Békéscsabára. A vadászati világ, kiállítás anyagaiból összeállított vadgazdálkodási és természetvé­delmi anyagot a MEDOSZ Lu­ther utcai nagytermében készí­tik elő közszemlére s a látoga­tók június 17-től július 3-ig te­kinthetik meg A kiállítás ünne­pélyes nyitása ma délelőtt 11 órakor lesz. kezdi élőiről, de már egy maga­sabb fokon, annak a tudományos meggyződésnek fokán, ahonnan látni lehet az újabb telepeket. Mert új telepek vannak. Ha Gánton bauxitra talált, rá kell bukkannia más helyeken is. Ezt az üzletemberek csak sejtették, ő viszont tudta. Ám ezeket az újabb területeket nem fogja egy tál lencséért eladni. Nem bi­zony! Ha Balátai Jenő geológus ed­dig eljutott, mindebből csak erőt meríthetett további küzdelmek­hez. A kutató-vizsgálta Szász röntgen szemekkel a hősét ke- kezdeti kudarcokkal edzetten ke­rült ki. Edzettebben, mint ami­kor elkezdte a bauxitért vívott harcát. Ez természetes pszichikai folyamat. Az a sportoló, akit egy nagy versenyen a második helyre szorítanak, a következő alka­lommal jobb teljesítményre ké­pes. A kis fájdalmak jók, azok ösztönöznek, a nagyok már nem! Hogy Balátaihan parányi szoron­gás is maradt, az szinte bizo­nyos. Az ötezer pengőt vissza kell fizetnie. Az adósság nyom­ja, szorítja, sarkallja. Nem bán­ná azonban, ha ebben a küzdel­mében segítőtársra találna... Va­lami külső erő, ami tovább len­díti... Balátai még nem tudhatta, hogy 1933 májusában megjele­nik Berlinben, a Reichstag lép­csőjén az a bajuszos, oldali fé­sült hajú férfi, akit Adolf Hit­lernek hívnak. Nem sejthette, mi indul el ezzel Európában, miként akar a Reich fegyverkezni, ha­diflottát építeni, s hozzá alumí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents