Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
Emberi és művészi felelősséggel Portré Csányi Miklós filmrendezőről ;,Felté:rképé- Bem a valóságot és megpróbálom hitelesért Visszaadni azt. Meg kell mu- íatni azst is. ami nem szép, és keresni kell mindig a friss, izgalmas nyékét.” A srácok közrefogják, isszák a szavait, pedig nem sokkal idősebb náluk, a húszévesek, mél. A járókelők megállnak, visszafordulnak és értetlenül nézik a „mozgó vitafórumot”. Sokszor megismétlődik ez a jelenet a pesti és vidéki utcákon. Az ifjú filmrendező Csányi Miklós, Békéscsabán született. Innen indult meghódítani a filmművészet műhelyeit. Föltérképezni és visszaadná a valóságot, szólni az emberről, önmagunkról, felelősségünkről. «M — Tizenhét évvel ezelőtt találtam ki Békéscsabán, hogy filmet fogok csinálni. Tisztában voltam azzal, hogy ez komoly dolog, hogy ma nem lehet szerencsét próbálni Célokat kell találni és azokért kell megküzdeni. Elvégeztem a bölcsészkart Szegeden, aztán Pestre mentem. Bőrönddel a kezemben kerestem albérletet. Azt sem tudtam, hogy hol kell a villamosról leszállói ... a A Filmművészeti Főiskoláin Herskó János volt a mesterem. Közben több játékfilmben voltam rendezőasszisztens, és vállaltam epizódszerepeket. Később már önálló kisfilmeket csináltam, tagja lettem a Balázs Béla filmstúdiónak és a Televízióhoz kerültem. Nem volt könnyű az út, de megkerestem azokat a fogódzókat, amiből erőt meríthetek. Hemingway barátsága mindig segített; megtanultam a keménységet, az akaratot és azt, hogyan lehet előrelépni, mindezekkel. Ezért nem mondhatták soha, hogy mit keres itt ez a csabai gyerek? •** Eveken ált utazgatott az ország vasútvonalain. Ismerkedett a„ emberekkel, nem akart ela vidéktől. Es ma is így gyűjti filmjeihez a valóságanyagot iViűvószi hitvallása, hogy a problémát mindenkinek saját magának kell megoldania. Ez az ember saját felelőssége. A filmrendező csak segítőtárs lehet, amikor felismeri és bemutatja a jelenséget, gondolkodtat. segít eligazodni, megmutatja korunk emberi kapcsolatai, nak jellemzőit. A készen kapott választ nem tudjuk megtartani. Az az igazi érték, amiért meg kell küzde- nünk. 1968-ban készült ei a Boldogság című riportfilmje. Nagy visszhangot váltott ki és nemzetközi díjakat hozott ez az alkotása. A film irónikus eszköze a kritika jelenlétét mutatja. Kiélezi, láthatóbbá teszi az értelmetlen életet, azt, hogy az anyagi eredmények önmagukban nem jelentenek boldogságot. — A boldogság az az értelmes, anyagi javakkal élni tudó étet, ami ebből a filmből hiányzik, — mondja Csányi Miklós. ••• A Magyar Televízió Ifjúsági Osztályának rendezője. A lányok és a telefon, a Hagyományok, a Csend és ritmus, Holtidő, Karambol és a többi tv- filmjei alkotómunkájának egy- egy állomásai Nagy sikere van legutóbbi ifjúsági sorozatának a Rólad van szó című műsornak Az értékes viták, vallomástáv megismertetnek bennünket önmagunkkal, tükröt tartanak elénk. Csányi Miklós a mában él. Mindig keres, kutat, vállalni mert az igazságot a közösség érdekében, emberi és művészi felelősséggel. Megismerteti azt is, ami nem szép. Hozzájárul a mind értelmesebb emberi életért j folytatott küzdelemhez. Ezt cse- j leleszi Budapesten a „csabai ; gyerek■ Rethy István f I Térkép Magyarországról 1528-ból és más egyebek „Magyarország térképei a 16— 17. századból fakszimile kiadásban” — e gyűjtemény a Magyar Helikon kiadásában jelent meg, ebben az évben, Cartogra- fia Hungariea címen, 5000 példányban. összeállítását Nemes Klára végezte. A kiadvány az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában meglevő, hazánkat ábrázoló térképekből mutat be tíz érdekes példányt, valamint tartalmaz háromnyelvű (egymással párhuzamosan haladó magyar—német) fordítója Klausz Károly) —angol (fordítója Fülöpp Melinda) magyarázó mellékletet. Ebből a rövid mellékletből számos adatot megtudhatunk a térképészet e két századának fejlődéséről A térképanyag is fejlődési-időrendi sorban követi egymást: Lázár deák 1528-ban megjelent, Magyarországot először részletesen ábrázóló térképétől, Charles—Hubert—Aexis Jaillot francia királyi térképész és földrajztudós 1696-os keltezéssel ellátott munkájáig. A sorozatból a laikus számára is kitetszik a térképészetnek az a sajátos tendenciája, mely a 15 század közepétől a 17. század közepéig tartott, miszerint a térképkészítők igyekeztek minél szebb, színesebb, mondhatni cif- * rább kivitelű térképeket alkot- | ni. Ennek jellemző példája már : az első térkép rendkívül szép ; címkerete, s a latin—német | nyelvű történeti adalékok fi- » nőm írása. | A szép kivitel mellett termé- f szelesen a hasznosság célja sem ; maradt el. Bevezetőjében írja • Nemes Klára: „A térkép min- ! dig jellemző volt keletkezése [ korszakának technikai és szel- | lemi fejlettségére.” Wolfgang j Lázi us, I. Ferdinánd orvosa, tör- f ténésze és tanácsosa például ha- | dászati célból készítette el ha- | zánk térképét 1570 után. Vagy, : hogy más példát említsünk a ■ gyűjteményből, mely magyar í nyelvészeti vonatkozásban Igen ! fontos Zsámboky János törté- ' nész, nyelvész, orvos 1570-ből ; származó térképén magyarosan ; írja az idegen ajkú térképészek | által eltorzított hely- és tájne- j veket. : Az egyes korok technikai és : szellemi fejlettségének bizonyos j értelemben tehát tükörképe a j térkép. A Cartografia Hungari- ; ca című gyűjteményes kiadás j igyekszik világosan bemutatni, ! s kissé talán szűkszavúan meg- i magyarázni e tükörképeket. j H. E. ; Dokumentálni! Miniszteri rendelet A művelődésügy! miniszter az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben rendeletet adott ki a műszaki tanárok és a műszaki oktatók képzéséről Az intézkedés egyebek között hangsúlyozza: a kijelölt műszaki felsőoktatási intézményekben, a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek szálánál elméleti tantárgyainak oktatására műszaki tanárokat, szakmai gyakorlati tantárgyainak oktatására pedig műszaki oktatókat kell képezni. A műszaki tanári szakon a hallgatók sikeres államvizsga után középiskolai műszaki tanári oklevelet kapnak. Az oklevél főiskolai végzettséget tanúsít, és a szakközépiskolákban. valamint a szakmunkás- képző intézetekben a szakmai elméleti tantárgyak oktatására képesít. A műszaki oktatóképzés esti és levelező tagozaton folyik, tanulmányi ideje egy és fél év. A hallgatók sikeres államvizsga után műszaki oktatói oklevelet kapnak. Az oklevél a tanítóképző intézeti oklevéllel egyenértékű végzettséget tanúsít. és a szakközépiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben a szakmai gyakorlati tantárgyak oktatásra képesít. A Nehézipari Műszaki Egyetemen és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán gépész, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán villamos- és műszeripari, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán építőipari szakirányú műszaki tanárképző, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Nehézipari Műszaki Egyetem esti és levelező tagozatán pedig műszaki oktatói szakot létesítenek. A rendelet hatályba lépett. (MTI) X. — Balátai tájékozatlanul hallgatta Tetétleni magyarázatát. Különösen az apportot nem értette, de végül sikerült meggyőzni: beadja a gánti jogokat a vállalatba, ez az apport. Ezért kap bizonyos számú részvényt, feltehetően az alaptőke tíz százalékát. A megmaradó kilencven százalékot azok jegyezhetik le, akik részt óhajtanak venni a vállalkozásban. Tetétleni persze szintén részt kért és az alapítási költségekért, szerződésekért megkapta a részvények bizonyos hányadát Mayer is kapóit néhányat munkája honoráriu maként. Az ügyvéd standard barátai pedig befizettek bizonyos számú részvényt, és ezzel megszületett a vállalat, az Alumínl- uméro Bánya és Ipar RT. — Gondolom, szegény Balátai nem így képzelte a kezdetet Nyilván azt hitte, kap pár ezer koronát de helyette csak a részvényekről szőlő, szkripszet kapta... — Balátai előtt egy óriási ipartelep képe jelent meg, hatalmas gépek, amint a föld gyomrából tépik a bauxitot, a vörös anyagot. Száz és száz embert, épülteket látott a völgyekben és a domboldalakon... — Ügyvéd úr ön élethűen adja vissza annak a kornak a hevületét, romantikáját... — Talán csak azért, mert én Alkotómunkára serkentő évek peregnek a végtelen idő homokóráján. Az eltelt több mint negyedszázad alatt már majdnem teljessé lett a nemzedékváltás is, a mostani közép-korosztály emlékezete még a „távoli” és közelmúlttal terhes, de a telítődő tekervények között már jelentős helyet kap a jelen, s az abból kibontakozó jövendő megannyi eseménye, története. Helytörténettel foglalkozók a megmondhatói, micsoda gazdag — nyugodtan mondhatjuk — nemzeti kincs lesz a szemünk előtt a tovarohanó idő végzetes martaléka, az enyészet tápláló- ja.Múzeumainkon kívül itt-ott felbukkanó fehér holló a szépen rendezett, ápolt örökség lenyűgöző varázsa. Pedig micsoda nagyszerű érzés — ha rövid Időre is — de megállni, szusszanni egyet a „tegnap” még „ma” volt, de ma már történelmet lehellő használati tárgyak és eszközök. könyvek és folyóiratok, festmények és szobrok változatos arzenálja között. Állni és nézni, nézni de látni Is azt az utat, mely a mába vezetett, s mely a holnap alapjait is megvetette. Jó és kell ez a visszapillantás. Kell. hogy lássuk honnan Indultunk, hol vagyunk és merre tartunk. Kell, hogy becsüljük, ami érték volt, kell, hogy megvessük, amit szégyel- nünk kell. Kell, hogy büszkék legyünk arra, ami van. s amiért dolgozunk, harcolunk. De ezt nem lehet részekben kiszakítva, csak bizonyos mélységeket és magasságokat láttatva tekinteni, összefüggéseket kell látni és láttatni. És ez csak úgy képzelhető el, ha szerény hétköznapjainkat és örömteli ünnepeinket hitelesen dokumentáljuk. Monográfia-írók a megmondhatói, hogy mennyire szegényes az elmúlt 27 év dokumentációs anyaga. Alig van termelőszövetkezeti alapító-okmányunk (pedig mennyi lehetne!), alig van olyan kis- és nagyközség, ahol a település krónikája feljegyzésekből, fénykép-mellékletekből, jegyzőkönyvekből. levéltári anyagból hűen követhető lenne. is annyira beleéltem magam a geológus-kutató sorsába... Ha érdekli, folytatom. Tetétleni, hogy valaki intézze a részvénytársaság dolgait, Mayert nevezte ki a vállalat vezetőjévé. Később vezérigazgatói címet is kapott. Ez abban az időben még nem jelentett pénzt, de később olyan jogot ami egy szédületes karriernek adott zöld utat. Mayer komolyan vette feL adatát, szerződtetett néhány üzemvezetőt és néhány munkást, aztán kezdetét vette a bauxit kitermelése... A legszükségesebb kis építkezéseket is megvalósították: barakokat a munkásoknak, raktárakat irodákat .. Tetétleni dr. közben rávette ügyfeleit az Alumfnium-rszvények jegyzésére. Csak a névérték 30 százalékát kellett fizetni, ez pedig nem tűnt soknak, amikor az iMetben óriási fantázia volt. így lassan az élet megindult Gánton. Az Alumíniumérc alaptőkéje először 3 millió korona volt aztán szédületes iramban emelkedett. 1922-ben már 30 millió korona lett. A bauxitnak, mint nyersanyagnak a feldolgozásáról azonban /senki egy szót sem ejtett. A nyersanyag Németországba és Svájcba vándo rolt A tőzsdén venni kezdték az Alumíniumércet, már Kassay Simon, az Angol—Magyar Báni- elnöke is felfigyelt rá. — De mi lett Balátai vaj? Ö Ezzel magyarázható az. hogy oly nagy vajúdással születnek az egy-egy település történetét összefoglaló munkák. Pedig inostmár mecénásokban sincs olyan nagy hiány, mint évekkel ezelőtt volt. A, önállósult községi tanácsok, és a megerősödött termelőszövetkezetek sok helyen nem sajnálják sem az anyagiakat, sem az erkölcsieket, sőt kezdeményezőként, inspirálóként lépnek fel egy-egy ilyen jellegű kutatócsoport létrehozásában. Vannak is szép sikerek, biztató eredmények. (A szeghalmi járásban Vésztő és Füzesgyarmat példáját kell megemlíteni, valamint a szeghalmi honismereti bázisközpont ilyen irányú erőfeszítéseit.) Mindezek ellenére felkiáltójellel kell mondjuk, hogy több figyelmet, nagyobb energiát minden szinten erre a munkára! Dokumentálni és gyűjteni, letétbe helyezni és rendszerezni, feldolgozni és publikálni mindazt, ami népünk, szűkebb pátriánk jellegzetes emléke, hogy ne tudja az idő vasfoga a feledés homályába taszítani mindazt, ami érték, ami nemzeti történelmünk egyetemes része. Ebben a munkában a Hazafias Népfront koordináló tevékenysége mellett, mindenképpen a községi, városi művelődési házaknak kell példát mutatni és oroszlánrészt vállalni. Az igény, a realitás sürget. Éljünk a szükség parancsoló szavával, mentsük meg és hagyjuk utódainkra mindazt, ami jellemző korunkra, s benne ránk, kik ebben a korban élünk. Tegyük meg ezen a téren ig kötelességünket. mert nagyon irreális képet festünk magunkról, ha a bennünket váltó generációk csak műanyag flakonokat, díszes italos üvegeket és modem kőrengeteget találnak majd utánunk, melybői nem hiányoznak majd a kávéfőzők, és a ..lemez- csodák”, de nagyon is hiányoznak majd azok az emlékek, melyek az ebben a környezetben élőkhöz, hozzánk, a külsőségeken túl — belsőnkből tapadtak. .Szilárd Adám «iliMlltililiíkMI •••*»•*•*•***•*••■ Szüts Dénes: a benziné utcában 1 r*a6nv is meggazdagodott?... Mert a vállalat részvényesed nyilván horribilis nyereségre tettek szert. — Balátai, hogy be tudja fizetni a zártkutatmónyi díjait és ki tudja egyenlíteni régi adósságait, eladogatta az apportként kapott részvényeit. Éppen olyan szegényen kezdett új^ól kutatni, más, talán még gazdagabb terű. letek, lelőhelyek után, mint amikor indult... Szász Dániel elővette az új felvételt, amit az ügyvéddel készített. — A múltkor, úgy emlékszem, Mayer kinevezésénél és Balátai első tönkremenésénél hagytuk abba. Ha engegedi, Ismét visszatérnék a részvénytársaság továbi terveire. Említette Dénes dr., hogy sok adatot, dokumentumot gyűjtött össze Balátai megbízásából. — Még a legtitkosabb anyagot is megszereztem Azokról a titkos jelentésekről Is tudok, amelyek kizárólag belső használatra készültek . .. Teljes és kész anyagot tudnék önnek adni, de sajnos 1938, március 9- én, Balátai Jenő halála után három nappal, a kúriáról hazafelé jövet az irodám ajtaját nyitva találtam. Valaki járt ott. Fiókjaim feltörve .. Tudnia kell, hogy én szociáldemokrata képviselő voltam Egyre jobban háttérbe szorítottak. Személyzetet már nem tartottam, csak a lakásomon egy öreg, süket takarítónőt, örültem, hogy praktizálhattam... Szóval, leveleim kidobálva, mapnám felszakítva. A könyveim között ki-
