Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
A gyorsabb fejlődés alapja: Japán művészete Eirágkötésxeti bemutató, előadás és filmvetítés Örvendetes, hogy a Megyei Művelődési Központ minden évben tartogat valami kedves, nem mindennapos meglepetést a nyári programok között. Az idén, egy néhány éve hazánik- ban élő japán házaspár egész estét betöltő programját hozták el megyénkbe. Japán ősi ikebana művészetét mutatta be kedden este a békéscsabai Ifjúsági Házban Ywaki Tosilca. Csodálatos szín- és formavariációiban mintegy kétszázan gyönyörködtek. A művész — vallomása szerint — a természet és az ember kapcsolatát és akaraterejét fejezi ki alkotásaiban. Érdekességként elmondtá, hogy előző nap Gyulán az esős idő miatt virágkötéseiben az éléhk piros és a narancs szín dominált.. Ezzel szemben kedden, a nyáresti melegben elsősorban friss zöld és halványsárga, rózsaszín növények és virágok jellemezték művészi virágcsokrait. Férje, Ywaki Hadzsimu zeneszerző, egyetemi tanár, Japán művészetéről beszélt, majd színes filmen mutatta be hazája egzotikus tájait. Elmondta, hogy 28 iskolában tanítják az ikebana művészetét. Ywaki Hadzsimu egyébként a Magyar Tudományos Akadémia vendége hazánkban. Bartók munkásságát, népzenei gyűjtéseit tanulmányozza, majd elsőként fordítja japán nyelvre a Bartók életművét elemző gyűjteményes írásokat. *«aaa»aaBaMBaaaaaaBBaBaBaBaaBBBaaaaaaBaattaa9pBaaaaaaaaaaBaasaBaaflaaBBaaa,Biaaaaaaaaaaaavaaa!, sebb, tikos szerénykém volt, ott őriztem Balátai iratait. Eltűntek. De az illetőt megzavarhatták, mert a páncélszekrényt már békében hagyta ... Mikrofilmkészítés abban az időben még ismeretlen volt. A fénymásolást viszont már ismertük. Szerencsére éppen akkoriban rendeltem meg az iratok kisebb részéből az egyik laboratóriumban a kópiák elkészítését. Azok az iratok megmaradtak. Tessék átadom ... Remélem sokat érnek.... — Köszönöm... — Szász, miközben a sistergő hangot hal- gatta. ujjait az előtte heverő iratkötegbe dugta. Elégedetten nyugtázta a dokumentumok jelenlétét. — Hát ha még a többi is itt lenne. De szerencsére fejből is tudok jó párat. Például arra határozottan emlékszem — a számok a későbbi perhez kellettek volna — 1922-ben a mérlegük már 20,7 millió korona nyereséget tüntetett fel. 1923 elején hivatalosan is bevezették a tőzsdére a részvényt, és első árfolyama 40 ezer korona volt. Tetétleni Mayert Németországba küldte, s ott hamarosan megái, lapodást írtak alá a Lauta Werke vezetőivel. Itt ez az eredeti távirat, amit Mayer küldött haza: SIKER ES PÉNZ STOP, MINDEN RENDBEN STOP... Ugye, érdekelné, honnan szereztem meg?... Az elbocsátott munkások, tisztviselők a harmincas évek elején dühükben megrohamozták az irodákat, feldúlták Mayer vezérigazgató szobáját is, és egy csomó papírt eltéptek, elégettek, szemétre hánytak. A tröszt egyik geológusa 1936-tól értékes információkkal látott el, ■ s régi papírokat is szerzett... ! — Szóval ön szerint a vállalat ■ szegénysége a húszas évek köze. S pére megszűnt, és a végére talán £ már... — Mind több és több nyers- E anyagot szállítottak ki az or- • szágból. Persze, ez még elenyésző • mennyiség volt ahhoz képest,: amit a náci Németország vitt el. : Elekor még a szolid kis német 5 tőkés csoport, a Lauta Werke£ vásárolt. Később Svájcba küld- f ték a bauxitot, majd Hitlerék fel, « lépése után kizárólag Németor- j szagba... De nagyon előrefutot- £ tam a történetben... Egyelőre ott 5 tartunk, hogy a fiatal és agilis j Mayer dr. jól beleélte magát sze_ i repkörébe. Az első eredmények £ alapján már látta, jó üzlet a£ bauxit. Nosza, elkezdte részvé- • nyék felvásárlását. Pénze még» nem volt sok, de a tranzakciótE titokban és lassan kellett lebo- ( nyolítani. Csendes, de mohó ér- ; deklődését rejtve kellett tarta- • nia. Így is sikerült neki nagyobb ! pakett mennyiséget megvásárol- £ nia, s az illető, akivel személye. ; sen beszéltem, Révész Lajos, jó- Ü val később tudta csak meg. milyen nagy ostobaságot követett el. Megkísérelt kárpótlást követelni, de Mayer kiutasította. Jó szívére jellemző, hogy később, amikor Révész az új bauxitpalo- tában kávéházi helyiség bérletét kérte a maga számára, még azt sem adta meg neki, pedig pénzébe sem került volna. Megjegyzem, nem volt mindig ennyire rideg, jóval később Rajniss Fe- renctől már nem sajnálta a pénzt... Ehrenburgi Mayer Olga bárónőnek is... (Folytatjuk) a tudományos egyesületi munka hatékonyságának növelése Clést tartott a MTESZ megyei választmánya Csaknem másfél évi munka! tapasztalatait tárgyalta meg a i Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei választmánya azon az ülésen, amelyet tegnap, szerdán délelőtt tartott Békéscsabán, a Technika Házában. Dr. Uhljár Mihály, a MTESZ megyei elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében ott volt Bankó Mihály, az MSZMP me- j gyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Gyula- j vári Pál, a városi pártbizottság1 első titkára, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Drienyovszky János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és Buda Gábor- né, a MTESZ Központjának kiküldöttje. A választmány tagjai és a meghívottak már napokkal ezelőtt megkapták a választmányi ülés írásos jelentését, amely összefoglalta az elnökség és bizottságainak, valamint a tizenhét tudományos tagegyesület tevékenységét. Ezt szóbeli beszámolóval egészítette ki Körösfalvi Pál titkár. Növekedett a szervezettség Az írásos jelentés megállapította, hogy az elnökség és a tudományos szervezetek munkáját a párt Központi Bizottsága Titkárságának 1969. évi határozata, a IV. ötéves terv célkitűzései és a megyei pártértekezlet | határozatai szabták meg, s az; ebből adódó feladatokat az éves 1 munkatervekben rögzítik. Mint korábban, tavaly is szór-) galmazták új tudományos szervezet létrehozását. Ennek eredményeként az elnökség ipargazdasági bizottsága* Szervezési és ! Vezetési Tudományos Társaság- j gá alakult át. Ezzel a csoportok j száma tizenhétre növekedett a megyében. így most már van gazdája a gazdasági kérdések] vizsgálatán túl a szervezés, a | vezetés feladataival való törődésnek is. Az új szervezet egyesíti soraiban a termeléshez szorosan kapcsolódó kereskedelemben működő szakembereket is. A beszámolási időszakban növekedett a szervezettség. Az 1970. december 31-i 2603 taggal szemben ma már 2826 tagja van a megyében a tudományos egyesületi szervezeteknek. Amint a beszámolókból kitűnt; az elnökség igyekezett korszerűsíteni munkamódszerét, s a csoportok beszámoltatása alkalmával még több elvi és gyakorlati segítséget adni tevékenységükhöz. Eredménnyel járt az évenként rendezendő műszaki fejlesztési hónapok szervezése, hiszen a különböző előadásokon, bemutatókon és kiállításokon sok hasznosítható ismeretet szerezhettek a gazdasági és műszaki szakemberek. Az elnökség ebben az esztendőben is kezdeményezéseket tett és tesz ezután is az úgynevezett kerekasztal-megbe- szélések tematikájának kidolgozására és e fórumok megtartására. így többek között olyan fontos témákat tűznek majd e tárgyalások napirendjére, mint amilyen a szennyvízelhelyezés és öntözés helyzete a megyében; az üdülőtelepek kialakításának problémája; a húsprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok; valamint az építőipar ipari hátterének gondja. Mindezek jó lehetőséget adnak majd a szakembereknek véleményük és javaslataik elmondásához, ezzel együtt e fontos tennivalók teljesítéséhez. A beszámolási időszakban is nagy gondot fordítottak a megye egyik legújabb energiahordozójának a földgáznak az elterjesztésére. A megfelelőbb / hasznosításhoz alap-, közép- és felsőfokú gáztanfolyamot szerveztek, melyeken legutóbb 18 vállalat csaknem 70 dolgozója vett részt. Fontos a közéleti szereplés fejlesztése Ahogyan a beszámolók megfogalmazták, az elmúlt csaknem másfél esztendőben a tudás, a szakmai színvonal növelésére irányuló igény mellett előtérbe került a közéleti szereplés fejlesztése. összefügg ez többek közt a társadalmi szaktanács- adással és a különböző fejlesztési tervek, elgondolások véleményezésével kapcsolatosan — a műszakiak részéről — elhangzó igényekkel. Nem hiába állapította meg a szóbeli kiegészítő, hogy társadalmunk demokratikus vonásainak erősödése még inkább aláhúzza az egyesületi élet szerepét, egyrészt a szakmai közvélemény tájékoztatásában, formálásában, másrészt a különböző megyei döntések előkészítésében a bírálat és a javaslattételen keresztül. A tapasztalatok szerint azonban ilyen igény nagyon ritkán fogalmazódik meg. Márpedig a társadalmilag rendkívül fontos és közérdekű tervek, fejlesztési koncepciók megvitatásával nagyon sokat tehetnének a megye műszaki szakemberei. Ehhez azonban az eddiginél gyakrabban kellene igényelni segítségüket. A tudományos egyesületi munka szervezettségének javításá- 1 hoz és hatékonyságának növeléséhez a megye vezető testületéivel jóval gyümölcsözőbb kapcsolatokat szükséges kiépíteni. Ám szorosabb együttműködés létesítése szükséges a Szakszervezetek Megyei Tanácsával is, mert a különböző rétegvizsgálatok hasznosítható segítséget nyújthatnánk a szakmai bizottságoknak a műszakiak helyzetének értékeléséhez, érdekvédelmük egyértelmű biztosításához. A fiatal műszaki szakemberek közül egyre többen lépnek be a szakmájuknak megfelelő tudományos egyesületi csoportba. Mindez viszont azt indokolja, hogy a MTESZ megyei szervezete és elnöksége szorosabb kapcsolatot tartson a KISZ megyei bizottságával is. Ki kell terjeszteni a továbbképzést Mindkét beszámoló nagy figyelmet fordított az oktatásra és a továbbképzésre. Az oktatás eddig főként a mérnök- és technikus továbbképzésére terjedt ki. Ennél azonban tovább kell lépni. A magasabb színvonalú termelés és a korszerű technológiák meghonosítása ma már parancsolóan követeli a szakmunkások oktatásának és továbbképzésének szervezését is. S hogy az elkövetkező időben lesz bőven mit tenni, azt csak megerősíti az a megállapítás, mely szerint még eléggé alacsony a szakmai intelligencia. Ezért az egyesületek a vállalatokkal együtt helyesen teszik, ha úgynevezett rétegoktatást szerveznek. Természetesen áz előbbiekhez hasonlóan előrelátást és jó szervezést igényel a vezetőképzés megoldása. Ehhez azonban mindenekelőtt szükséges kidolgozni az oktatás szervezeti formájára a megfelelő javaslatot. Szorosan kapcsolódik ehhez a szervezők képzésének megoldása is. Az országban vizsgált 128 , üzem példája igazolja, hogy a ] vállalatoknak alig-alig van szervezési szakemberük. Márpedig a felsőbb határozatok és rendeletek szellemében el kell érni, hogy a szervezés a vállalati vezetés egyik alapvető funkciója legyen. Ezért sem tűr halasztást az oktatás és a továbbképzés mielőbbi megoldása. Több megbízatást a műszaki szakembereknek A vitában felszólalók jó néhány észrevételt és hasznosítható javaslatot tettek. Nagy Sándor, az ÉTÉ megyei titkára megállapította, hogy az egyesületekben javult a munka színvonala. Ennek tulajdonítható, hogy a közelmúltban ketten kapták meg az Alpár Ignác emlékérmet, ketten pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Elmondta többek között, hogy legjobb tudásuk szerint .támogatják a megye településfejlesztésének végrehajtását. Dr. Már- ki-Zay l.ajos, a Magyar Hidrológiai Társaság megyei titkára felszólalásában helyeselte a ke- rekasztal-megbeszélések szervezését. Hozzátette azonban, hogy a szennyvízelhelyezés témát indokolt a nyárfásítási programmal összekapcsolni, mert e kettő szorosan összefügg egymással. Szót emelt a műemlékvédelem mellett. Javasolta, hogy a műemlékek megmentésére és megbecsülésére fordítsanak megkülönböztetett gondot a megyében. De legalább ekkora figyelmet érdemel a hévíz hasznosítás, a zöldségtermesztés fejlesztése. valamint az üdülőterületek mielőbbi és körültekintő kialakítása. Trefil Károly, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei elnöke kifogásolta, hogy aránylag kevés megbízatást kapnak a megye műszaki szakemberei különböző tanulmánytervek készítésére. Az igény jogosságát azzal indokolta, hogy a megyén kívül készített tanulmánytervek egyike-másika szakmailag olykor igen alacsony színvonalú. Megbízatás esetén ezeknél különbek készülhetnének a megyében. Dr. Hídvégi Imréné, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei titkára arról tájékoztatta a választmányt, hogy egyesületük immár mind több országos jelentőségű előadást rendez a megyében, ö is és a vitában felszólaló Erdős Károly, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnöke hangsúlyozta a fiatal műszakiakkal való törődést, a társadalmi munkában való aktív részvételük fontosságát. A választmányi ülésen felszólaló Baukó elvtárs mindenekelőtt köszönetét mondott a MTESZ és tudományos tagegyesületeinek eddigi tevékenységéért. Egyetértett azzal az igénynyel, hogy a műszakiak javaslatait jobban kamatoztassák a távlati fejlesztési tervek kidolgozásában és bírálatában. Erre lesz bőven lehetőség, a megye élelmiszergazdaságának és a nyomdaipar tizenöt éves távlati fejlesztési tervének megítélésénél. Arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy segítsék még hatékonyabban a vállalatok üzem- és munkaszervezésének korszerűsítését, valamint az eszközök termelékenyebb és gazdaságosabb kihasználását. A válaszadás után a részvevők elfogadták a határozati javaslatot. Ezután az MTESZ megyei elnökség tagjává választották Peity Frigyest, László Antalt, Hursán Pált, dr. Takács Jánost és Botyánszki Györgyöt, majd Uhljár elvtárs zárszavával befejeződött a választmány ülése. Podin* Péter
