Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

Befejeződött a KGST vaskohászati állandó bizottság 39. ülése Vasárnap Siófokon befejező­dött a KGST vaskohászati állan­dó bizottságának 39. ülése. A jú­nius 6-án kezdődött tanácskozá­son dr. Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese üdvözöL te az értekezlet résztvevőit, majd dr Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter mondott megnyi­tót. Ezután I. P. Kazanyec, a Szovjetunió vaskohászati minisz­tere elnökletével megkezdődött a hatnapos tanácskozás, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió, valamint megfigye­lőként Kuba, továbbá az Inter- metall és az ENSZ—EGB acél­bizottságának képviselői vettek részt. A kitűnően megrendezett és baráti hangulatban lefolyt érte­kezleten egyebek közt megvitat­ták a KGST-tagországok közös erejéből transzformátorlemez, rozsdamentes, saválló és egyéb minőségi acéllemezgyártó üze­mek, továbbá ónozott göngyö­leglemez gyártó kapacitások le­hetséges beruházásának kérdését is. A bizottság ezenkívül meg­tárgyalta a KGST-tagországok nyersvas-szükségletének biztosí­tását is. Megállapította, hogy az előzetes adatok szerint a KGST- tagországok nyersvas-szükségle- te az 1370. évi 107,9 millió tonná­ról 1990-ben 199,4 millió tonná­ra nő. A nyersvas-felhasználás és -termelés viszonylag legnagyobb mérvű emelkedését Lengyelor­szágban és Romániában irányoz­ták elő. Az állandó bizottság tagjai az ülés egyik napján megtekintet­ték a Dunai Vasművet is. Az itt szerzett tapasztalatokról a legnagyobb elismeréssel nyilat­koztak. Az állandó bizottság ülésének befejeztével vasárnap délben ün­nepélyes külsőségek között alá­írták a közös jegyzőkönyvet, amelyet magyar részről dr. Ko­csis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese írt alá. (MTI) kélyre? Szász megállapíthatatla- nui hosszú időnek tartotta,, amíg a bárónő megjelent, még hosz- szabbnak, ami a halk kopogás és a kölni gyógyszerész megér­kezéséig eltelt. Arra meg éppen- séggel nem gondolt, hogyan tá­vozik az erkélyről. Feszült, fájó izgalmat érzett, amíg a sarokban kuporgott és szája cigaretta után sóvárgott. Néha nem orrán, hanem száján vette a levegőt, mert azt hitte, még a szuszogás is behallatszik a szobába. A parkolóhelyre be­állt egy kocsi, tulajdonosa túráz­tatta a motort, mielőtt leállította volna. Szász hiába fülelt a füg­göny mögül, a Dédi és Flessbur- ger beszélgetéséből egy szót sem tudott kivenni. De aztán köze­lebb jöttek. _.1931-ben Münchenben — hal­lotta Szász a Dédi halk hang­ját... — Már akkor... Nem!.. Már­kában kérem... ...Semmi közöm — ez Flessbur- ger kissé rekedt mollja volt —... De. ha kijönnek... mit csinálnak vele?... ...Jugoszláviában — jegyezte meg a bárónő — nem szeretik túlságosan a németeket — ez egészen tisztán hallatszott. — ...De én, egyedül... Engedélyt kell kérnem... Különben is hol­nap pakolhatok és... — ...Nagyon rosszul tenné — s a Dédi olyan fenyegetően mond­ta ezt, hogy Szász összerezzent. — Az unokám férje Kölnben is intézkedhet... Újságíró... Elég egy mondat... és ott sem szeretik, ha kompromittálják a — egy hajó­kürt búgása megint túlharsogta a Dédi hangját... — Nézze Alfréd, a sors akarta, hogy magával itt találkozzam. Többször nem kö- nyörgök— A Minisztertanács ülése nyomán: Szervezettebb a gázvezetékek ellenőrzése — Megkezdték a feltérképezést Májusban foglalkozott a Mi­nisztertanács ülése a bányabiz­tonság helyzetével, többek kö­zött a gázvezetés és a felhasz­nálás kérdéseivel is. Ezen az ülésen több hiányosságra is rá­mutattak. A Minisztertanács szükségesnek látta az elavult vezetékek cseréjét, rendszerte­lennek ítélte a gázvezetékek el­lenőrzését és hiányosnak a ve­zetékek útját jelző térképeket. Az MTI munkatársa felkereste az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt illetékeseit és tá­jékoztatást kért arról, hogy mi­lyen intézkedések születtek e hiányosságok pótlására. — A gáznemű energiahordo­zót Budapesten kétezer, vidé­ken pedig 1900 kilométer hosz- szúságú vezetékek szállítják. Ebből a hálózatból több mint 400 kilométer elavult és gyors felújításra szorul. A nagyon költséges vezetékcserét azonban behatárolják az OKGT anyagi lehetőségei és így csak foko­zatosan tudják felváltani a ré­gi öntött-vasat és eternitet korszerű vezetékkel. A tervek szerint ezt a munkát 1975-re fe­jezik be. Legnagyobb mérvű vezetékcserére az Észak- Dunántúli Gázszolgáltató Válla­lat területén van szükség, ahol 110 kilométernyi csövet kell ki- cserénl. Nagyságrendben ezt követi a Dél-Alföldi Gázszol­gáltató Vállalat, amelynek te­rületén csupán Szeged városa 70 kilométeres cserére szorul. — Az elavult, régi, de az új vezetékek is rendszeres ellen­őrzésre szorulnak. Meghatáro­zott időnként szükséges vizsgál­ni, hogy az esetleges földmoz­gások nem tettek-e kárt a há­lózatban. Az ellenőrzés szerve­zetté tételét már két évvel ez­előtt megkezdték, de a legha­tékonyabb lépésékre az elmúlt hetekben került sor. Az OKGT munkába állított egy korszerű, angol gyártmányú műszerautót, amely pontos évi program sze­rint járja végig a vezetékeket, és azonnal regisztrálja az eset­I S — Legyen türelemmel... —: Flessburger még valamit sutto-! gott, aztán becsukta az ajtót. : Hosszú csend következett,: majd egy vízcsap csorgása. Úgy • hallatszott, a bárónő a fürdőszo- ■ bába ment, de kijön-e rögtön on_ : nan? Ha visszalép a szobába?... s Mindegy; ha most nem távozik,; akkor hajnalban itt találják, és ! lentről észreveszik, akik a p>arkot: söprik össze, a teraszt takarít- • ják. Szász tudta, azonnal csele- • kednie kell. Levetette cipőjét és: a szobába kukkantott. A bárónő 1 még mindig a fürdőszobai víz- ; csapot engedte. Szász lábujjhe- ! gyen a szobáha lépett, de ehhez : az erkélyajtót jobban ki kellett ■ nyitnia. Az ajtó. akár egy tank ; hemyótalpa lenne, kibírhatatlan ] zajt okozott. Talán most... El­surrant a fürdőszobaajtó előtt és kinyitotta a folyósóra nyíló ajtót. Senki. Felrántotta a cipőjét, az egyiknek a sarkán a bőr behor­padt, törte a sarkát. Semmiség, fene se bánja! Csak túlleni, túl­lenni ezen! A földszinten egy fo_ tel be roskadt. Az asztalról a Vie Noove képeslap egy régi számát vette fel és arca elé tar­totta. hogy a portásnak ne tűn­jön fel, ne nézze őt, mint csorog a veríték a homlokáról. — Dániel! — a felszólításra összerezzent, és rémülten nézett fel a lapból. Éva állt előtte, vö. rös nyári nadrágjában, fehér pulóverben. — Már annyit ke­restelek mondta, szemrehányóan — Ha tudom, hol vagy, nem iz­gulok, de azt mondtad, lefek­szel. — Sétáltam — s kedveskedő [ mozdulattal átkarolta felesége j vállát — Drágám, csak egy ki- ! csit sétáltam... í (Folytatjuk) * leges hibát. A gázszolgáltató vállalatok nyolc darab rendkí­vül érzékeny nyugatnémet és angol gyártmányú műszert vá­sároltak, amelyeík már az egy­milliomod résznyi gázt is érzé­kelik a levegőben, a vezetékek mentén. Ezek mellett száz kü­lönböző gázérzékelő-berendezés­sel rendelkeznek. Ezekkel ál­talában két hónaponként min­den szakaszt ellenőriznek. Nagy gondot okoz azonban OKGT vállalatainak a gázve­zetékek feltérképezése. A ve- zetétkek útjá* lakott területen eddig egy-egy ház falán jelöl­ték meg. Ez a kezdetleges mód­szer azonban nem a^ott lehető­séget arra, hogy például az épí­tőiparral egyeztessék terveiket. A térkép szükségessége vitat­hatatlan. A gázipari vállalatok azonban csak ott tudják elké­szíteni, ahol a településnek korszerű térképe van. Sok­helyütt azonban még a század- fordulón elkészült városrajzo­kat őrzik, az akkori utcákkal, házakkal, ezekbe a térképekbe nem lehet és nem is érdemes berajzolni a gázvezetékek út­vonalát. Az alaptérkép hiánya olyan nagyvárosokban is problé­mát okoz, mint például Kazinc­barcika. Leninváros. Az OKGT több városban sikeresen össze­fogott a helyi szervekkel és közös anyagi hozzájárulással együttesen készítik el a térké­pet. E kezdeményezés első lé­péseként Szombathelyt térké­pezik fel, s ezt követi majd több város és község is. .MTI) Vízkutatás Mongóliában , Mongólia természet világa gaz­dag és változatos. A tavak szá­ma meghaladja a háromezret, körülbelül ugyanennyi a kisebb és nagyobb folyók száma is. Mi­vel azonban „a világ vízválasz­tója” keresztülszeli az országot, területének több mint felén nincs víz; ezért az egymillió négyzetkilométernyi területet el­foglaló sztyeppék és félsivata­gok legelőin lehetetlen az állat­tartás. A kormány — a csator­názás gazdasági fontossága mi­att — nagy figyelmet szentel ennek a problémának, s óriási összegeket szán az ország keleti, délkeleti és középső részének vízellátására, kutak furatására. A vízkészletek erőteljes növe­lése a második világháború utá­ni években indult meg. Az 50-es évek végén, s a 60-as évek ele­jén az állam 1700 kutat fúratotü mellyel 7 millió hektár legelőte­rület öntözését tette lehetővé, ötvenhétezer hektárnyi, mező- gazdasági termelésre alkalmas területen folytattak hidrogeoló­giai kutatómunkát, s dolgozták ki a műszaki terveket A negyedik ötéves tervidő­szakban a vízkészletek növelésé re fordítható beruházások össze­ge kétszer akkora, mint az elő­ző ötéves tervidőszakban (1966— 1970) volt amikor több mint 6000 kutat építettek. Ugyaneb­ben az időszakban 3000 kutat fyrtak maguk az állattenyész­tők. Óriási öntözőrendszer ké­szült el a Góbi-Altájban. Az állattenyésztés vízellátásá­nak további javítása érdekében 6400 víz-központ, közte 1200 fúrt kút létrehozását tervezik. A je­lenlegi ötéves tervben tehát 14 millió hektár legelő vízellátását oldják meg. A nagyszabású munkák ered­ményeként Mongólia legelóterü- letének felét már rendszeresen öntözik. Brigádtalálkozó A két brigád közösen megnéz- a Hidasháti Állami Gazdaság _ hibridí zemét. Aláírják a szocialista brigád ok közötti szerződést. Június 10-én, a Hidasháti Ál­lami Gazdaság hibridüzemének Áchim L. András szocialista brigádja tapasztalatcserére hív­ta meg a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemi Tangazdaság hibridüzemének Május 1 szoci­alista brigádját. A találkozón részt vett lapunk belpolitikai rovatának vezetője; Rocskár János, akit az Achim L. And­rás szocialista brigád tisztelet­beli tagjává választott. A brigádtalálkozón a debre­ceni és a hidasháti hibridüze­mek szocialista brigádvezetői és az üzem vezetői szocialista szerződést írtak alá. amelynek négy pontjában a két munka- közösséget érdeklő szakmai és kulturális feladatokat egyeztet­ték. B. J. Egészségügyi szakemberei — a nyári bőrápolásról A meleg időjárás számos olyan hatással járhat, ami ká­ros lehet, különösen az érzé- kenybőrűeknek. A kellemetlen­ségek azonban kellő elővigvá- zattal megelőzhetők, de ehhez fontos, hogy megszívleljünk néhány alapvető orvosi taná­csot. Az egyik legfontosabb sza­bály, hogy a napozás időtarta­mát alkalmanként, fokozatosan növeljük. A bámulás folyama­tát nem szabad siettetni, mert ezzel bőrgyulladás veszélyét idézzük elő. Különösen a vfilá- gas-vörösesszőke hajúaknái lép fel napozás közben hamar bőr­gyulladás, s ugyanakkor nem tudnak megfelelően lebarnulni. Így elsősorban rájuk vonatko­zik. hogy ne erőltessék a bar- nulást. r Egy másik lényeges szabály: a strandolás, a napozás meg­felelő előkészületeket igényel. 5 jMÜ ** 1972. JÚNIUS 13. Napozás előtt ajánlatos az arc­bőr lemosása, sőt még a rúzs- maradványok eltávolítása is, mivel a rúzs fényérzékeny fes­téket tartalmaz, amely az ajak bőrén könnyen gyulladást okoz­hat. Nem strandra való a kölni­víz sem, mert nyomán bőrgyul­ladás keletkezhet. Annak érdekében, hogy a bőrt a portól, verejtéktől meg­szabadítsuk, célszerű a napozást követően zuhanyozni, majd a napszívta bőrt valamilyen kö­zömbös zsíros krémmel beken­ni, hogy ezzel a fürdés és a na­pozás szárító hatását ellensú­lyozzuk. Az egészségügyi szakemberek arra Is felhívják a figyelmet, hogy teljesen egészséges embe­reket is fenyegethet a napszú­rás veszélye. Erős napsütésben — még rövidebb időn át tartó napozásnál is — ajánlatos tehát a fejet befedni. Még egy iótanács: napozz közben felhevült testtel hideg vízbe ugrani életveszélyes. Bár­mennyire is csábító a hűsítő víz várjuk meg, amíg a felhe­vült test kellőképpen lehűl és csak. azután fürödjünk. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents