Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

Világ pro! et árjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEl PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS-LAPJA 1972. MÁJUS 1«., SZERDA Ära: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM MA: a rísz-lak Ásókról (5. oldal) • A MÉLYSÉG VALLATÖ1 (5. oldal) • REKLÁM MINDENÜTT (4. oldal) Példátlan agresszív lépés % Nixon parancsot adott a VDK kikötőinek elaknásítására Nixon elnök rádió- és tv* beszédében kedden hajnalban j bejelentette: elrendelte, hogyl beszédének elhangzásával egy- ■ idejűleg aknazárral reteszeljék' el a VDK kikötőinek valameny- nyi bejáratát, akadályozzák meg a VDK belvizein és terü­leti vizein minden szállítmány továbbítását, maximális mér­tékben szakítsák meg a VDK egész területén a vasúti és egyéb közlekedést és folytas­sák Észak-Vietnam „katonai | célpontjainak'’ légi és haditen­gerészeti bombázását. Az amerikai elnök mindvé­gig azzal próbálta igazolni a nemzetközi békét és biztonsá­got súlyosan veszélyeztető ka­tonai lépéseit, hogy az „ellen­ség inváziója iínmár közvetle­nül fenyegeti a Dél-Vietnamban levő 60 000 amerikai katona életét, továbbá, hogy szerinte a hazafias erők általános of- fenzívájának célja „kommunis­ta kormányzat ráerőszakolása Dél-Vietnam 17 milliós népére”. Az elnök a hidegháború leg-1 rosszabb korszakára emlékezte- j tő stílusban ijesztgette az ame-1 rikai népet „kommunista zsar-1 noksággal és terrorral” az ame-! rikai agresszió áldozatait ne- j vezte „agresszornak” s „invá- j ziónak” a hazafias erők tel- j szabadító harcát, viszont az! amerikai intervenciós haderők; agresszióját és terrorbombázá- j sát a „béke és a dél-vietnami nép védelmezésének” minősí-1 tette. Nixon már bevezetőben nyo- 5 matékosan hangoztatta, hogy a hazafias erők általános offen- zíváját „azok a harckocsik,; tüzérségi és más támadó fegy- j verek tették lehetővé, amelye-j két a Szovjetunió és más kom­munista országok szállítottak j Észak-Vietnamnak”, míg sze­rinte az Egyesült Államok az egész vietnami háború folya­mán „a hadviselés történetében példátlan mérsékletet tanúsí­tott ”és a hazafias erők offen- zívájára adott válaszát” csu- j pán légi és haditengerészeti j bombázásra korlátozta”. „Békeerőfeszítéseinek” bizo­nyítékaként említette Nixon, hogy tanácsadóját, dr. Kissin- j gert Moszkvába küldte, s azt : állította, hogy amikor Kissin-. ger május 2-án Párizsban ta-' lálkozott Le Due Tho-val. a1 VDK képviselőjével, az „fel­kutatni iparkodott a békéhez vezető összes lehetséges ösvé- j nyékét”. A továbbiakban azon- j ban kiderült, hogy Kissinger ezúttal is csupán a Thieu-re- zsim hatalmon tartását célzó 3j pontos amerikai csomagterv; alapján tárgyalt. Mindazon- j álta Nixon elnök a VDK-t vá­dolta „arroganciával” amiért nem tett Washington szempont- jából „elfogadhatónak” minősü- i lő „új javaslatokat”. A hazafias erők katonai si­kereire utalva az elnök kije­lentette: „ a legutóbbi két hét során növekedett az a veszély’, hogy Dél-Vietnam 17 milliós népére kommunista kormányza­tot erőszakolnak rá... és a kommunista ofíenzíva most már olyan ponthoz érkezett, hogy veszélyezteti a még Dél-1 Vietnamban levő 60 000 ame- j rikai katona életét” ..Mindent megteszünk. ami szükséges, hogy megvédjük az amerikai életeket és az ameri­kai becsületet” — hangoztatta Nixon, majd különös logikával hozzáfűzte: „Nem fogjuk át­lépni a nagylelkűség és az árulás határvonalát”. Nixon elnök ezután azt fej­tegette, hogy választania kel­lett három lehetséges út között. 1. Az összes amerikai erők azonnali kivonása; 2. További kísérletezés a tárgyalásokkal; 3. Határozott katonai intéz­kedések a „háború befejezésére.” Az amerikai elnök elismerte, hogy „sok amerikai” az első megoldást, vagyis az azonnali teljes kivonulást helyesli. Ezt azonban elvetette, mert ez „az amerikai elkötelezettség fel­adása lenne, és „átengedné ’ a dél-vietnamiakat a kommunis­ta zsarnokságnak és terrornak”. Felhozta még, hogy ezzel az USA kiadná kezéből „alkudo­zási ütőkártyáját” az amerikai hadifoglyok visszanyerésére, majd döntő „érvként” a hír­hedt domino-elmélet világmé­retű változatával állt elő, mondván, hogy „Amerika ve­[ resége Vietnamban az egész vi- I lágon bátorítaná az agressziót... A Közel-Keleten, Európában és más térségekben”. A tárgyalásokról szólva meg­ismételte azt az ismert propa­gandaszólamot, hogy „az ellen­ség ultimátumban követelte egy kommunista kormány rá- kényszerítését Dél-Vietnamra”. Ilyen „levezetéssel” próbálta az amerikai elnök meggyőzni hallgatóságát, hogy „a gya­korlatban nem volt más vá­lasztása” mint az általa beje­lentett katonai intézkedések. Nixon azt állította, hogy ezek a háborús cselekmények „nem irányulnak egyetlen más nemzet ellen sem”. Ennek „iga­zolására” közölte: értesítették azokat az országokat, amelyek­nek hajói a VDK kikötőiben tartózkodnak, hogy három nap­juk van a kikötők elhagyásá­ra. Bejelentett intézkedéseinek „megszűntetését” az amerikai elnök a következő ultimátum- szerű követelésekkel kapcsolta össze: a) Minden amerikai hadifog­lyot vissza kell szolgáltatni: b) Nemzetközi ellenőrzés (Folytatás a 2. oldalon)-^XS&XSS!IZS3C93XXSS3S2aZX*S39a9£TS£3!3ZB£SS3!3l9ESSSSXS£SSZXSCS3a5aSCSZ3ZZZBZ&S3aSZSSSS9SBS9£ Sarabolok a cukorrépában Az almaskamarási Sallai Tsz-ben vegyszerre! irtották a gyo­mot a cukorrépatáblán. A kelő növényok között most tolika­pával lazítják a talajt, hegy a fejlődést ezzel is serkentsék. Képünkön Hack György, Kürtös Lajos és felesége sarabolja a répasorokaí, (Foto: Márton) Lengyel mesagasdasági küldöttség megyénkben A magyar termelőszövetke­zeti mozgalom eredményeire mind jobban felfigyelnek a vi­lágban. Ezt igazolja az is, hogy a múlt hét péntekén, május 5- én tíznapos tartózkodásra Bu­dapestre (érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt mezőgaz­dasági küldöttsége, élén Augus­tin Wos professzorral, a Len­gyel Tudományos Akadémia falukutató intézetének igazga­tójával, a LEMP Központi Bi­zottsága mellett működő me­zőgazdasági bizottság tagjával. A küldöttség tagja Anna Szem- berg docens, a Varsói Agrár­közgazdasági Intézet munkatár­sa és Marian Kargöl, a LEMP Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának főelőadója. E küldöttséghez Budapesten csatlakozott Vladislav Marduk, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének első titkára. A magasrangú lengyel dele­gáció május 9-én a délelőtti órákban Békéscsabára érkezett K. Nagy Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának alosztály-vezetőjével. A vendé­geket fogadta Frank Ferenc, a párt Békés megyei bizottságá­nak első titkára, majd Supala Pálnak, a párt megyei bizott­sága titkárának kíséretében megtekintették a füzesgyarma­ti Vörös Csillag Termelőszövet­kezetet. Ma Orosházára, az Űj Élet Tsz-be látogatnak. A termelés és a forgalom továbbra is ütemesen növekszik — A fejlesztés mérsékeltebb mint az előzi évben A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1972 első negyedévi gazdasági és társadalmi helyzetéről A termelőágazatok 1971. évi pénzügyi gazdálkodását, 1972 első ■ három hónapjában a gazdasági ] tevékenységet és a lakosság élet-: körülményeit — a főbb összefüg­gésekben — az alábbiak jellem­zik: Az elmúlt évben a vállalati | (szövetkezeti) szempontból érté­kelt pénzügyi eredmények ösz- szegszerűen az iparban, az építő­iparban és a mezőgazdaságban kedvezőbbek, a kiskereskedelem­ben kedvezőtlenebbek voltak, mint 1970-ben. A vállalati (szö­vetkezeti) nyereségnek a bevéte­lekhez viszonyított arányai — 100 Ft bevételre jutó vállalati nyereség — alapján az ipar és a kiskereskedelem gazdaságossága romlott, az építőiparé és a mező- gazdaságé javult. A megfigyelt termelőegységek közül egy ipari szövetkezet, két állami gazdaság | és huszonegy termelőszövetkezet gazdálkodása volt veszteséges 1971-ben. Beruházás — Építőipar A beruházások terén ismert feszültségek csökkentésével ösz- szefüggésben a megyében is ta­pasztalható, hogy a beruházási tevékenység mérséklődött. A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében egyes beruházások megkezdése elhúzódik. A beru­házók általában a folyamatban levő létesítmények befejezését igyekeznek biztosítani. A már be­fejezett, illetve folyamatban le­vő, központi területfejlesztési alap felhasználásával megvaló­suló 17 ipari létesítmény (zöm­mel üzembővítés), kb. 3400 fő foglalkoztatását teszi lehetővé. A beruházások szabályozása feloldotta a korábban tapasztalt építőipari kapacitás-feszültsége­ket. Az első negyedévben nem, utasítottak vissza megrendelést. Az építőipar teljesítménye — fo­lyóáron számítva — az év első három hónapjában 147 millió fo­rint volt, csak 10 millió forinttal több, mint egy évvel ezelőtt. Ipar A megye szocialista ipara 1972. első három hónapjában 6,7 szá­zalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelés­emelkedést a foglalkoztatottak számának minimális növelésével érték el, így a termeléstöbblet 91 százaléka származott az egy fő. re jutó termelés (6,5 százalékos) emelkedéséből. A termelés inten­zív növelésének ilyen foka ked­vező, s összhangban áll a gazda­ság-politikának a termelékeny­ség emelésére vonatkozó célkitű­zéseivel. A szocialista ipar az egyes fon­tosabb cikkekből az alábbi mennyiséget termelte 1972 első negyedévében: A cikk megnevezése Kőolaj, t Földgáz, 1000 m3 Égetett tégla, 1000 db Égetett cserép, 1000 db Konzervipari idényüveg, t Öntött síküveg, 1000 m- Kötöttáru. t Férfiing, 1000 db Kolbászfélék, t Vágott baromfi, t Feldolgozott tojás, 1000 db A szocialista ipar az első ne­gyedévi összes értékesítésnek 30 sssázaAekát a nagy- és Ká&keres­Termelés 1971. 1. íi. év Vo-ában 29 634 117 231 529 98 33 018 120 20 990 103 7 922 228 2*8 46 491 97 987 87 936 108 3135 111 31518 89 kedelem. 21 százalékát a külke. reskedelem részére teljesítette. (Folytaíás a 3, oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents