Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

«ee=i£i£ai£££saft*a*ss££atiaaa*8£r£CBeftAftMixfe«£aat**a*cet«a**a*ct*«*e»«afeft*ito«* Két évtized után a szakosodás útján Az orosházi Petőfi Tsz Önálló oldalkiadványa Szövetkezetünk, az orosházi Petőfi, 23 évvel ezelőtt, 1949. július 9-én alakult, 253 hol­don. Az azóta megtett utat jól jelzi az is, hogy az a 253 hold két évtized alatt 4 200-ra. a tagok száma pedig 42-ről 730-ra növekedett. A mennyiségi fejlődés mö­gött ugyanakkor olyan minő­ségi változások állnak, ame­lyeket a számok legfeljebb csak érzékeltethetnek. Elegen­dő lenne annyit megemlíteni csupán, hogy a 730 tagból mindössze 480-nak számítha­tunk csak az aktív munkájá­ra. Búza, kukorica, szőlő Az előbbiek indokolják, magyarázzák — az egyéb és nem kevésbé fontos tényezők mellett —, hogy a 3 600 hold- nyi közös szántónkból 65 szá­zalékot, mintegy 2 350 holdat mindössze két növény: a búza és a kukorica foglalja el. Búzát — amelynek termés­átlaga az elmúlt évben 27,2 mázsa volt, — 1 250 holtion —, tavaly már 33 mázsás át­laghozamú kukoricát pedig 1 100 holdon vetettünk. Meg­oldottuk mindkét növény termesztésének teljes gépesí­tését. A szántó fennmaradó egy- harmad részén főleg ipari nö­vényekkel foglalkozunk. A ciroktermesztés nálunk most került előtérbe, ezzel szemben csökkentettük a kender vetés- területét. Amennyiben pedig nem kapjuk meg az igényelt gépsort a cukorrépa termesz­téshez, akkor ez utóbbi ága­zattal teljesen felhagyunk. Feltétlenül említést érdemel 36 holdas csemege-szőlőnk, amely legnagyobb a megyé­ben, mivel egyetlen is a me­gyében. 1969-ben telepítettük. Körte, meggy, ^ palánta, paradicsom Negyvenhárom holdnyi gyümölcsösünkben eddig csak téli almát és körtét termesz­tettünk. Ölsszel ezt kiegészí­tettük további 12 holdon ala­csony törzsű meggy, kilenc holdon pedig téli körte tele­pítésével. Szólni kell arról is, hogy a termálkúttal — az elmúlt év tanúsága szerint — jól jártunk. Ez a melegvizű kút 1970 óta üzemel. Jelenleg 20 ezer négyzet­méternyi fólia és 6 ezer négy­zetméternyi üveg alatt fűtünk a kút vizével. Elsősorban pa­radicsomot hajtatunk, de a kétmillió palánta, amit bér­ben neveltünk arra sarkall bennünket, hogy szorgalmaz­zuk a palántanevelő közös vállalkozás létrejöttét. Ennek szerintünk annál is inkább nagy jövője van, mivel mű­ködésével nagyon sok gazda­ság felszámolhatja majd a költséges és a többiekével párhuzamos palánta nevelését. Az állattenyésztésben egye­lőre — szakosodás nélkül — foglalkozunk szarvasmarha-, sertés- és baromfitartással is. Igaz, hogy a sertéstartást nem szándékozunk fejleszte­ni a továbbiakban. Ennek el­lenére 1971-ben mintegy 6 ezer hízott sertést értékesítet­tünk. Ennek fele a háztájiból került ki. Energiánk nagyobb részét a szarvasmarha-tartásba fek­tetjük. 180—200 tehenünk van, amelyeknek átlagos tej­hozama 3600 liter. Minőségét a szentetomyai két tej bol­tunk vásárlói dicsérik. Szarvasmarha, pulyka, gyöngyös Pulyka törzsállományunk a közismert Mecsek fajtából került ki és 3200 pulykából áll. Nevelünk gyöngyösöket is, évente mintegy 100 ezret exportálunk, elsősorban Olaszországba. Célunk az, hogy az állat­tartást minél jobban egyen­súlyba hozzuk a növényter­mesztéssel. Ezért szeretnénk, ha sikerülne a mi „kis” cu­korprogramunk is, hiszen ez jól összekapcsolható lenne a szarvasmarha-programunk­kal. Az előbbi összefüggést ala­pozta meg az, hogy tavaly 85 ezer mázsa istálló- és 31 Most számolgatjuk, mikép- j pen tudnánk szövetkezeten j belül legalább nekik biztosi- i tani a szabad szombatot. ■ Üzemi konyha létesítésével a j főzés gondja alól már felsza- j badítottuk őket, Nálunk a nyugdíjasok ará- : nya is magas. Az összlétszám \ 44,5 százaléka. Őket segítség- • képpen ingyen látjuk el tüze- : lővel. és ingyen- műveljük S meg háztáji földjüket is. ; ■ S hogy a fiatalok se ma- • radjanak ki semmi jóból, * építünk egy zenegéppel, tévé- : vei felszerelt szövetkezeti ! klubot, amellett, hogy már • van egy saját kultúrottho- ] nunk is. a Mindezeket természetesen ■ azért tudtuk és tudjuk meg- [ oldani, mert az elmúlt évben | is 17 millió forint bruttó jö- ; vedelmet termeltünk. Ebből: 4 millió forint került a fej- i lesztési alapba. A tagok 24 ezer 300 forint részesedést kaptak, 1500 forinttal töb­bet, mint 1970-ben. Eredményeink azt bizonyít­ják, hogy csak a termelés társadalmi gazdasági feltéte­leihez igazodó gazdálkodás­nak van jövője. Ez a fajta gazdálkodás pedig egyet je­lent a szakosodással. A mi termelőszövetkeze­tünk a több ágra való spe­cializálódás útját választotta. Miként, a számok is mutat­ták : növénytermesztésben a búzára, a kukoricára, az állat- tenyésztésben pedig a szar­vasmarha- és a nagytestű baromfi tartásra „álltunk” rá. Ebből az is következik, hogy a jövőben e négy ága­zat fejlesztésében elért elő­rehaladás a záloga gazdálko­dásunk eredményességének. Természetesen a szakosí­tott termelés nagyobb koc­kázatát továbbra is ellensú­lyozza majd a termálkútra 1970-ben öt-, 1971-ben pedig kétmillió forintot költöttünk gé­pekre. Működőképességük megtartására gépműhelyünk szak« emberei vigyáznak­ezer mázsa vegyes műtrágyát szórtunk ki. 600-as szarvasmarha-állományunk TBC-mentes. A 180 (éhén egyenkénti évi átlagos tejhozama több mint 3600 liter. •IlBB •■••!!■*•••* 41 1972. MÁJUS 28 Nők, öregek fiatalok, a tsz-ben Közös gazdaságunk dolgo­zó tagjai átlagosan 48 évesek. A nők aránya 35 százalék. épített hajtatás, a gyümölcsös, ! a szőlő és a vetésszerkezet- • ben maradó ipari növények. ! ■ Az eredményekhez pedig — : ioggal hisszük — hozzájárult : és hozzájárul az is, hogy ná- S lünk minden ágazat élén fő- • iskolát, egyetemet végzett ; szakember áll. (—) : Az első paradicsomok már két int tel ezelőtt beértek a termálkút vizével fűtött hajtatóháza­inkban, A termálkút meleg vize nemcsak a fóliasátrakat és az üveg­házakat, hanem a pulykatelepet is fűti.

Next

/
Thumbnails
Contents