Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

luiHiiiuiiiiiiiiiiiaiuiiiiiiiiiiiaiiuiimiiiiii I M indennap friss kenyér, sütemény A 4-es számú sütőipari vállalat önálló oldalkiadványa Vállalatunk több mint két évtizedes tevékenységére az ellátandó terület növekedése, a termékek mennyiségének és választékának bővülése a jel­lemző. Az ötvenes években még csak néhány kis üzem működött, s a választék is igen szűkös volt. Ma már el­mondhatjuk, hogy néhány ki­vételtől eltekintve megfelelő kapacitású üzemekben dolgo­zunk. A két járás és a város területén működő 22 sütő­üzem naponta 500 mázsa ke­nyeret és 110 ezer süteményt készít átlagban. Orosházán négy termelőegységünk ka­pacitása napi 150 mázsa ke­nyér és 80 ezer sütemény. A városban néhány évvel ez­előtt új üzem épült a Nádas- di utcában és a déli iparte­lepen. Ezekben korszerű gé­pek segítségével dolgoznak a pékek, s a kemencék techno­lógiai felszereltsége is alapo­san megváltozott a korábbi­akhoz képest. tunkat menetrendszerűen lát­juk el áruval, a többi keres­kedelmi egységet pedig a szállítási ütemterv szerint. Főleg a nagyobb boltokba, áruházakba, ÁBC-kbe napon­ta többször is friss árut szál­lítunk. Hét végén, vagy többnapos ünnepek előtt különösen fon­tosnak tartjuk, hogy vala­mennyi üzletünkben elegendő kenyér és péksütemény le­gyen. A beérkezett rendelé­seknek megfelelően felké­szülünk a várható csúcsfor­eredményességét a vásárlók hap, mint nap saját tapasz­talatukkal igazolhatják. A múlt esztendőben válla­latunk ipari termelése meg­haladta a 75 és fél millió fo­rintot, kereskedelmi tevé­kenységünk a 40 millió fo­rintot. A kiegészítő tevékeny­ségekkel együtt tavalyi ár­bevételünk 116 és fél millió forint volt. A 322 dolgozót foglalkoztató vállalat nyere­sége 6,8 millió forint volt, a bruttó részesedés pedig 1,1 millió forint. Ezt azt is je­A mindig növekvő követel- ■ mények szükségessé teszik az [ állandó fejlesztést, amely a « jobb ellátás" biztosítéka. E [ meggondolás alapján tervez- | zük Csorváson egy új üzem ■ építését, amely naponta át- : lag 70 mázsa kenyeret gyárt. * Ez az üzem Csorvás és Ge-! rendás lakosságát szolgálja. » Területünkön, Almáskamará- ■ son, Tótkomlóson, majd Nagy- : szénáson kívánunk új üze- ! meket építeni, ugyanakkor S gondot fordítunk a meglevők felújítására is. Szeretnénk a továbbiakban is hozzájárulni az orosházi kenyér jó híré­hez, méltók igyekszünk len­ni a hagyományokhoz. (—) tímwm,&z25 1972. MÁJUS 28. ** enyér... ősidők óta a legjelentősebb népélelmezési cikk, de nálunk ennél kétszeresen is több. Szim- ***' bólum, a megélhetés jelképe, a mi vidékünkön pedig egyfajta minőséget is reprezentál. Országszerte jó hírnévnek örvend az orosházi és a környékbeli kenyér, a messze földről érkező pedig bámulattal adózik a friss, ropogós, illatos kenyerünknek. S hogy ez így van — a szerénytelenség vádja nélkül mondhatjuk —, abban része van vállalatunknak, a Békés megyei Tanács 4-es számú Orosházi Sütőipari Vállalatának is. f)zekben a napokban ünnepelte vállalatunk megala- {j kutasának 22. évfordulóját. Pontosan 1950. május 1-én jött létre akkori nevén, az Orosházi Községi Kenyérgyár, amelynek feladata akkor csupán a város lakosságának ellátása volt. Kezdetleges eszközökkel, fa- téknőkben, kézzel dagasztották a kenyeret az elavult pék­ségekben, de a minőségre már akkor is ügyeltek. A vi­szonylag szűk kapacitás ellenére sikerült biztosítani, hogy megfelelő mennyiségű kenyér kerüljön az üzletekbe. ómban a megalakulást követő években csatlako- (/jíi mázott hozzánk a községek több sütőüzeme, s néhány átszervezés után, 1959. januárja óta szerepel vál­lalatunk mai nevén. Az évek múlásával bővült tevékeny­ségünk is, hozzánk tartozik az orosházi, a mezőkovács­házi járás és a város. Feladataink tehát megsokszorodzód- tak, 23 község és a több mint 33 ezer lakosú Orosháza el­látása a célunk. Az igények mindinkább növekednek, s mi igyekszünk megfelelni ezeknek a követelményeknek. fiíppen ez tette indokolttá az utóbbi években történt [ j műszaki fejlesztést, új üzemek létesítését, hiszen 'az évtizedekkel ezelőtti, jórészt korszerűtlen pékségek képtelenek voltak kielégíteni az igényeket. Jelenleg tizen­négy község és a város területén huszonkét termelőegy­séggel dolgozunk, több mint 40 szakboltot üzemeltet vál­lalatunk. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy kereskedelmi te­vékenységünkkel szintén a lakosság ellátását szolgaijuk. i emeljük, eddigi munkákkal mi is öregbítettük az Orosháza és környé ki kenyér jó hírét, s arra törekszünk, hogy a jövőben is tartsuk, illetve to- ább emeljük ezt a szintet. A negyedik ötéves terv idő­lakában bővítjük kapacitásunkat, elsősorban a gyengén llátott területeken fejlesztünk. A községekben és a va-. osban is tovább növeljük a saját üzemelésű boltjaink lámát, jórészt olyan területeken, ahol indokolt új kenyér­olt nyitása. Mindezekkel szeretnénk még jobban hozzá- írulni a színvonalas ellátáshoz, Mindez lehetővé- tette, hogy ne csak a mennyiséget növeljük, hanem a választé­kot is bővítsük. Elmondhat­juk, hogy ez utóbbit teljes egészében az igények hatá­rozzák meg, s mi mindenkor alkalmazkodunk az adott te­rület követelményeihez. így például Orosházán leginkább a két-, három- és négykilo­grammos fehér és félbarna ke­nyér a keresett, míg a köz­ségekben — a kialakult szo­kások alapján — főleg kis- és nagy súlyú kenyeret keres­nek. A süteményválaszték Orosházán a leggazdagabb, mintegy harminc félét készí­tünk. Némelyik, mint például a vajas, sós kifli, évtizedekig állandó termékünk, más faj­ták pedig, mint a különböző töltelékű sütemények, gyak­ran váltják egymást. A város­ban tíz 6aját kezelésű bol­Kenyérboltjaink egyike a Könd utcai piactéren. galomra, belső szervezéssel, a munkaerő koncentrálásával biztosítjuk a folyamatos termelést és ellátást. Nem kis gondot jelent ez számunkra, hiszen több mint 110 ezer ember többnapos kenyérigényét kell ilyenkor kielégíteni, s külö­nösen az utóbbi időben sike­rült is ezt zavartalanná ten­ni. Kereskedelmi partnereink­kel az igények és a lehetősé­gek kölcsönös figyelembe vé­telével megfelelő kapcsolatot alakítottunk ki, amelyeknek lentette, hogy a 13. havi fi­zetés, vagyis a nyereségrésze­sedés sem maradt el; 19 napi keresetnek megfelelő része­sedést fizethettünk dolgozó­inknak. Ha ehhez még hoz­zászámítjuk azt is, hogy év­ről évre növekszik az átlag- kereset — 1968-ban 22 780 forint volt, tavaly pedig 26 ezer 734 forint —, akkor el­mondhatjuk, hogy dolgozóink anyagilag is megtalálják szá­mításukat. Kisült a friss, ropogós kenyér a bogárzói új üzemben.

Next

/
Thumbnails
Contents