Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
„Szép magyar könyv** kiállítás Békéscsabán A könyvhét előtt K ell a í<5 könyv — hirdetik mindenütt plakátok, falragaszok, könyvesboltok kirakatai. Kell a jó könyv, gondolja az ember, ha csak egy villanásnyira is, miközben tovább siet, ügyes-bajos dolgai, mindennapi teendői után. Vajon van-e nemesebb és építőbb jellegű szenvedély, mint a könyv szeretete? Vajon a szű- kebb emberi környezeten kívül, amelyben élünk, nem a könyvek adnak-e elsősorban tájékoztatást a tágas világról? Gyermekkorunktól kezdve kísérnek a könyvek bennünket, mint felvilágosító, hü barátok, a meséskönyvektől kezdve a kalandos, izgalmas ifjúsági regényeken át a komolyabb olvasmányok gondolkodásra, önmagunk megismerésére serkentő hatásáig. Mint egy másodlagos, de nagyonis meghatározó közeg, települ kö- rénk, a könyvek, az írott szó légköre — külön égboltja, külön földje, külön évszázada, külön történelme van minden jó regénynek, egy-egy iróegyéniség megtapasztalt, megszenvedett valóságélményéből felnövekedve. De hozzásegít ahhoz is, hogy felfedezzük általa a mi földünket, a mi egünket, s a mi társadalmi problémáinkra találjunk választ. A valóban értékes, maradandó műalkotások az emberi fejlődés élvonalát egyengetik, különböző szempontokkal, de mindig humánummal, különböző filozófiákkal és történetekkel az emberi tudás, értékítélet tárházát gazdagítják. Idén, május végén ismét több száz magyar és külföldi szerző müveivel jelentkeznek a könyvkiadók az immár hagyományosan megrendezésre kerülő könyvhét alkalmából. Gazdag a könyvheti kínálat, nagy sikerű sorozatok folytatásaiban és áj művekben egyaránt. Evzirí hangverseny — Évzáró hangversenyt rendez május , 27-én délután Csorvá- son, az általános iskola és az Erkel Ferenc Művelődési Ház. A műsorban szerepelnek az iskola énekkarának tagjai, a művelődési ház zenetanfolyamának legjobb eredményt elért A „Szép versek 1971” idén kilencedszerre jelenik meg, s nyújtja egy év magyar lírájának keresztmetszetét, a fiatal költők is helyet kapnak benne: Apáti Miklós, Béres Attila, Dohai Péter, Kiss Dénes, Pctri György, Rózsa Endre, Szepesi Attila, Várkonyi Anikó, Hasonló jellegű antológia a „Körkép 71", amely 22 szerző remekbeszabott elbeszéléseit gyűjti egybe, s 1969-ben indult ugyancsak a Magvető Könyvkiadónál. Az év legnagyobb színházi sikereinek gyűjteménye, e> „Rivalda", amely színes, érdekes tartalmával ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot. A Dózsa-évforduló kapcsán Nemeskürthy István: Krónika Dózsa György tetteiről című művét ajánljuk az olvasó figyelmébe. Könyvhéten fog megjelenni Gábor Miklós „A színész árnyéka", s Váci Mihály „Toldi feltámadása" című elbeszéléskötete. A könyvhét tulajdonképpen a könyv ünnepét jelenti, fokozott felhívást az olvasásra. De az a jó és valóban örvendetes, ha egész évben és életünk változó időszakában az olvasást állandó, az egyéni fejlődést egyik leginkább segítő eszközként kategorizáljuk. Napjainkban amikor rendkívül felduzzasztott Információ-anyag ér bennünket —■ különösen a televízió által — a könyvkiadás is eddig soha nem tapasztalt mennyiségben adja ki az új technikai-tudományos, történelmi, közgazdasági és szép- irodalmi müveket; nehéz eligazodni a valóban hasznos tudnivalók és a csak időtöltésre alkalmas dolgok tömkelegében. De a jó könyv minden esetben biztos mérce, biztos útitárs az ember jobbra való törekvésében. Pardi Anna Képzőművészeti kiállítás tanulói, a járási kulturális szemlén ezüstérmet nyert szavalókórus, s vendégként fellép a gerendási általános iskola énekkara. A hangverseny szünetében nyitják meg a járási úttörő képzőművészeti kiállítást. bor közelébe ériek. A fegyveres jobbágyok ama része, amejy még nem szokta meg a katonai rendet, csupán az indulatára hall. gatva, az érkező urakra rontott. Tömöri Pál a tapasztalt hadvezér gyorsan szétverte ezt a rendetlen támadást. Élve az első siker lélektani előnyével, Bornemissza ígéretet tett a kereszteseknek: bocsánatot nyer és azonnal hazatérhet, aki meghódol. Kevesen hajlottak szavára, de a kevesek között volt Szále- resi Ambrus parancsnok is. Az. életre-halálra szóló harcot elfogadó keresztesek rendezték soraikat, szabályos alakzatban, zászlók alatt indultak ütközetbe, noha látták, hogy a túlerővel szemben kevés reményük lehet a győzelemre. Bornemissza tüzérségével szemben nem volt ellenszerük, szétzilált soraikban pedig Tömöri nehézlovassága vitt véghez kegyetlen mészárlást. Végül csak a menekülésben reménykedhettek. Két irányban hagyták el a csatateret. Egy részük a Cse- pel-szígetre igyekezett átjutni a Dunán, mig a többiek a Rákospatak völgyében fölfelé menekültek. De nem sokan élték túl a katasztrófát. Vagy a Dunába fulladtak, vagy foglyul estek, ök szörnyűbb módon végezték, mint akiket azonnal megöltek. Fülüket, orrukat, karjukat levágták, így kellett hazamenniük, hadd lássa mindenki, hogyan álltak bosszút a nemesek. Ugyanezen a napon zajlott le «gy másik ütközet a keresztesek i m m ellen Heves vármegyében, a Tar. ■ na völgyében. Itt Drágffy János • vezetésével rontottak a nemesek : a Debrő várát ostromló hétezer ■ jobbágyra. Akárcsak a gubacsi • homokdombok között, Debrő i mellett is kemény ellenfélnek bi- ; zonyultak a fölfegyverzett szegé- • nyék. Hiába rendelkeztek a ne- g mesi csapatok minden szükséges : hadieszközzel, hiába voltak túl- ■ erőben, a hosszú és elszánt küzdelem ellenére sem tudtak döntő győzelmet aratni. Megverték ugyan a jobbágyokat, de erejüket nem törték meg, s azok újra gyű. lekeztek. Mindez a nemesi osztály javára billent katonai fölény tényén már nem változtatott. Elkezdődtek a tömeges megtorlá- > sok. Miként a gubacsi foglyokat, g úgy a debrőieket is rettenetesen ■ megcsonkították. Nagyrészüket a helyszínen felkoncolta Drágffy. Tizenhat főbb keresztest kiszolgáltatott az országtanácsnak, hadd mutassa meg az !s, milyen szigorú. A tizenhat áldozattal Rákos mezején végeztek. Fejükre tüzes sisakot húztak, különböző módon húzták őket karóba, majd fölnégyelték tetemüket. I Bornemissza Jánosnak még ez ; a kegyetlenség sem volt elég.g Diadalmenetét rendezett Budán, g barmokként hajtatta a vérző pa- ; rasztokat, végül válogatott hó- • hármunkéval oltotta ki életüket. ■ Gerencsér Miklós g Következik: A borzalom tró- : nusán, : Magas színvonalú előadások az Országos Könyvészeti Tanácskozáson Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megnyitja a „Szép magyar könyv” kiállítást. A Nemzetközi Könyvév alkalmából Országos Könyvészeti Tanácskozás kezdődött tegnap délután Békéscsabán. Ezt megelőzően délután két órakor Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a Munkácsy Mihály Múzeum nagytermében a „Szép magyar könyv” című kiállítást. Üdvözölte az országos könyvészeti tanácskozás meghívottjait, miután a kiállítás egyben ünnepi elő- hangulata az érdemi munkának, amelynek az a célja, hogy a holnap könyvei a maiaknál is szebbek legyenek. — Azt itt kiállított művek értékelésére nincs szükség — mondotta. Ezek a könyvek tartalmi és formai értékükkel önmaguk beszélnek, s mondják el, hogy a magyar kiadók és a nyomdaipar együttes erőfeszítései nehéz körülmények között, s optimálisnak egyáltalán nem nevezhető technikai feltételek mellett is kiemelkedő teljesítményeket, minden tekintetben kitűnő munkákat eredményeznek. Engedjék meg, hogy a kiállítás rendezőinek munkájukért köszönetét mondjak. Gondolom: valamennyiünk közös érzését fejezem ki, amikor a megjelentek között külön is üdvözlöm a Magyar írók Szövetségének tagjait, az írók és költők népes csoonrtját, akik a legjobb tradíciókat folytatva személyes ügyüknek tekintik a könyvművészet fejlesztését. — Nagy szükségünk van a szép könyvre •— mondotta befejezésül. Elengedhetetlen része az általános ízlésfejlesztésért végzett munkánknak. Feltétlenül gondolnunk kell azokra, akik a műveltségben már eljutottak arra a színvonalra, hogy örömüket lelik a könyvművészet alkotásaiban. Ügy érzem, már most illő megköszönni Békés megyei házigazdáinknak, hogy e szép kiállítás létrejöttét és a könyvészeti tanácskozás megrendezését lehetővé tették. A városi tanács dísztermében dr. Becsei József, a békéscsá- bai városi pártbizottság titkára üdvözölte a tanácskozást, hangsúlyozva. hogy az a nemzetközi könyvév egyik jelentős hazai vállalkozása. A program szerint az első előadó Lengyel Lajos, Kossuth- díjas könyvművész, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke volt. „Könyvkultúránk, könyv- művészetünk" című előadásában többek között azt elemezte, hogy a magyar könyvkiadás értékes hagyományokkal rendelkezik és feladatunk azok tiszteletben tartásával fejleszteni tovább korunk eszmei áramlatának megfelelően. Mintegy másfél évtizede nemzetközi fórumokon is magas elismeréseket kap a magyar könyv, igyekszik lépést tartani a világ fejlett könyv- művészeti törekvéseivel. Előadása végén a vidék nyomdaiparának fejlesztése mellett foglalt állást, mert az — véleménye szerint — az irodalmi élet vidéki bázisainak kialakításában nélkülözhetetlen. Tüskés Tibor író „A korszerű illusztráció — kísérőrajz” címmel tartott figyelemlekötő előadást. Meghatározta az illusztráció fogalmát, jelentőségét, feladatát. A jó illusztráció ismérveként az illusztrált művel való tartalmi és hangulati rokonságot vallja, de azt is, hogy az illusztrátor önálló képzőművészeti alkotást hozzon létre. A modem irodalom illusztrálása sokkal nehezebb, az illusztrátor elsősorban azt 8 élményt fogalmazza meg a maga művészetének eszközeivel, melyet benne az olvasott mű kiváltott. A tanácskozás két előadásához Beck Péter, a Magvető Könyvkiadó osztályvezetője, Szalontai Mihály irodalomkritikus, Varga Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese és Miklós Imre, az Európa Kiadó műszaki szerkesztője szólt hozzá. Az országos könyvészeti tanácskozás ma délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. S. E. Dr. Becsei József üdvözli a tanácskozás résztvevőit. Könyvvásár a múzeum előcsarnokában. (Fotó: Demény Gyula)
