Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Május 28-tól megváltozik az autóbuszjáratok menetrendje

Május 28-án 0 órától a helyközi és a távolsági járatokon egyaránt megváltozik az autóbuszok menetrendje. Lukovits Bélának, a Volán 8. számú Vállalat forgalmi és kereskedelmi Igazgatóhelyettesének ’ájékozta- tása szerint, újabb autóbuszokat nem „Vülarak forgalomba, mert az ilyen, iiányú feleszi és már tavaly irt störtént. A megyében csak ttórösüjfalu nincs bekapcsolva a menetrend szerinti autó busz- k 'ziekcdésbe. Be Békéscsabán, Gyuláin, Békésen, Kondoroson és Szeghalom környékén tovább javul majd a hely- ziet Több járat lesz Békéscsaba —Gyula között, valamint —

munkaszüneti napokon — a környező városokból és községekből Gyulára és Gyopárosifürdőre.

Békéscsabáról Kecskemétre, Budapestre, Egerbe, Debrecenbe, Szolnokra, Szegedre, Hajdúszoboszlóra, Makóra, Szentesre, valamint átszállással Miskolcra és Parádfürdőre lehet eljutni menetrend szerinti járattal. Ezzel közelebb kerül a megye az ország idegenforgalmi tájaihoz, valamint nevezetes ipari és mezőgazdasági központjaihoz.

Az új menetrend, amelyet a vállalat az üzemek, intézmények, szervek javaslata alapján állított össze, elősegíti a zsúfoltság csökkentését, a szogáltatások bővítését és lerövidíti a menet, időket A helyi járatok menet rendjét Békéscsabán, Gyulán és Orosházán külön füzetben is kiadja a vállalat Ebben megtalálhatók a helyközi és távolsági járatok menetrendje is.

Virágzik a piac

A májusi eső után a színes forgatagban olyan a csabai piac, mint egy kisebb vásár. A korán kelő háziasszonyok már hazafelé tartanak, de aki 9 óra után megy ki, annak is jut bőven áru.

Először az újkrumplival találkoztam. öklömnyi nagyságú, szép, egészséges, rózsás. 14 forintot kér érte a hosszúhajú, mint mondja januárban vetették, fólia alatt nevelték. Később és más helyen is találok kisebbet 10 forintért. Az ó- krumpli csak 4 forint, a tsz- nél 2,90, de ugyanolyan kevés sikere van, mint az öreg zöldségnek, hiszen az újból 1,50—

Csapongó

gondolatok

papírgyűjtéskor

Úttörők hozzák a szépen köte- gekbe kötött makulatúrát. Van itt napilap, hetilap, színes képesújság — változatos kavalkádja mindannak, ami a zúzdák martaléka lesz. Várakozás közben a gyerekek a már begyűjtött anyagot böngészik, bogarásszák. Megannyi elmélyült tekintet, fürkészve kutató szem, Ahogy elnézem a nem mindennapos látványt, át villan az agyamon: ritkán látok újságot olvasó gyermeket.

Eszembe jut néhány gondolat, néhány tanács:

Első mindenképpen az, hogy ne sajnálják a szülők azt a pénzt, amit a gyermek újságra, folyóiratra költ, ellenkezőleg, serkentsék a gyermek ilyen irányú igényének kifejlődését. Azután mondjanak el alkalmasint egy-egy izgalmas cikket, riportot azok közül, amelyet ők már elolvastak, ne azzal intézzék el a kiváncsi gyermeket, hogy „hagyj békén, olvasok, ha érdekel, nézd meg magad”. A szülői ház példamutatásán túl jól lenne, ha az önállósult iskolák sokkal többet áldoznának erre a célra. Nagyon kevés azoknak az iskoláknak a száma, ahol a pedagógusoknak járó szakmai és módszertani folyóiratok mellett napilapok, képeslapok, ifjúsági folyóiratok állanának az ifjúság rendelkezésére, úgy hogyha erre ideje és kedve van valakinek, egy külön teremben nyugodtan, csendben meghúzhatná magát és olvashatna. Mennyi haszontalan elfecsérelt energiát lehetne így békésebb és az egyén számára kama- tozóbb módon hasznosítani.

Igaz, a rádió, a televízió belát- hatatlanul nagy részt vettek le az ember válláról hang- és kép- erejükkel, de az ember és a betű kapcsolata, úgy érzem, végtelen marad, mint maga az idő.

Szilárd Adára

1,20-ért már szép nagy csomókat lehet kapni. Általában a

tsz-zöldségesek szépen

leviszik az árakat

vagy elhódítják a vevőket a „maszekoktól”. Míg az egyéniek 6—8 forintot (kérnek egy fej karfiolért (mérés nélkül), addig a tsz-nél 15 forint kilogrammja. A karalábé az előbbieknél 1—1,50 egy darab, az utóbbiak 5 db-os csomót 3 forintért árulják. Van már zöldborsó is, 10 forintért és uborka ugyanennyiért.

A földieperből csak óvatosan, keveset vesznek, 35—40 forint az ára, 16 a májusi cseresznye, de a gyerekeknek meglepetésül kis összekötött csomóban is árulja egy öreg nénike.

A tejpiacon kissé emelkedtek az árak. A tejfel 35 forint, a túró 22 forint lett. Vajat csak ismerős árus ad, ismerős vevőnek, bolti áron. A tojás változatlanul 1,20-ba megy, és bőven van belőle. Ritkaság, de van gomba is 35—40 forint kilója. Egy elkésett asszony 10 óra felé bontja ki kosarát, tele óriási, még friss gombával. De árulnia nem lehet. A goro- bavizsgálás fél 9-ig tart a piaci irodán, engedély nélkül viszont nem árulhat.

A virágpiac most pünkösdi rózsákkal borított. Cserepekben szép szobanövények várják új gazdájukat. Rózsák illatoznak, s a ládákban virág- és zöldségpalánták, 10—20 fillérrel olcsóbban, mint a hónap elején.

A baromfipiacon szomorú csipogás, kárálás, vagy az ősz- « szekötözött lábakkal sorsukat S megadással tűrő baromfiak. A J tyúkok párja 100—120, a csir- • ke 60—70 Ft, vagy 30 Ft kilója • a tsz-árusoknál. »

— Vaspor! Vaspori Nylon a s nylon zacskó! Ne tolakodjunk • asszonyok jut ebből a sok va- « cakból mindenkinek! — így ke- | délyeskedik kis asztala mö- s gött a vasporos bácsi, s hogy érdemes-e neki kint töltenie az idejét, nem tudom, mert egy árva vevőt sem láttam még nála, pedig régen ismerem.

összement. Inkább a maradékot áruló textileseket, a hibás harisnyát árulókat keresik fel. No meg a böngészők járnak erre. Egy levelezőlap csomóból válogat egy férfi, feltehetően bélyeggyűjtő, mert a megírt oldalát nézegeti.

A használt könyvek is „újak”

Zelk Zoltán versei, néhány a közelmúltban megjelent regény és az Űj Írás számai. Egy fényes rézmocsár cserélt gazdát 10 forintért, s egy bácsi szemüveget próbál.

A lacikonyha felől ingerlő illatokat hoz a szél. Aki nem akar 8,70 forintot adni a kolbászért, az zsíroskenyeret eszik, s ha inni akar rá, állhat a sorban az italmérés előtt. Nem, nem látszik meg, hogy fizetés előtt állunk. Az egyik sorban szép fekete, 10 év körüli cigányfiúcska álldogál.

— Lehet kérem, lehet! Még van pár darab a kitűnő, erős lábtörlőből. Megvédi lakását a portól .sártól. Ez a szép rózsacsokor pedig beillatozza szobáját, széppé teszi lakását!

így mondja fáradhatatlanul mondókáját a kisfiú, néha változtatva a szövegen, új meg új fogalmazásban dicséri áruját, mosolyog piros-barnán, villogó fogakkal.

Dél felé járunk. Pakol a Piac, hogy pár nap múlva újra éledjen.

H. I.

Luna-park Békéscsabán

Estéről estére több százan keresik (el NDK Luna-parkját.

a Szigligeti utcában m (Fotó; Deanény)

Békés megyei kiállítók

A Pedagógusók Szaksaerveae- te és a Baranya megyeiek szervezésében Pécsett nyílik május 28-án a VI. Országos Pedagógus Képzőművészeti Kiállítás. A Leöwey Klára Gimnáziumban rendezett kiállításon hazáink 109

képzőművész pedagógusa twutatokozák be.

Közöttük állítják ki Bereczi Andrásmé, Póka György gyulai, Várkonyi János mezőberényi és Vollmiuth Frigyes békéscsabai, tanár képeit. A kiállítást június 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők,

Mssffsssaai8s8aaaa»aa*ift- •aaaBaBaaaaaiaBaaaaBaBaBaBaBaaaaBBaBBiaaBBaaaBBaaaiBBaaaaaaaBBaaaa8S8ssaaassz8isea£asesss9aea83i

JÍje szettemét a tűz nem égett meg...”

A kisiparosok a bazársoron

A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy történelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszázadik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából.

VérzS parasztok

is panaszkodnak. Pedig nagy választékban lengeti a szél a sok-sok kendőt, blúzokat. A melltartókból egész hegyek emelkednek, s ha nem talál valaki megfelelő méretet, rendelést is vállalnak, ugyanúgy mint a kötényesek.

Három pár komoly fekete csizma áll egy asztalon, mellettük férfiszandálok.

— Vesznek-e még csizmát?

— Kedvesen mosolyog a nem is : olyan öreg csizmadiamester — j 750 forint az ára ,rendelést is ! vállalok. De hát azért mindig • akad bőven vevő. ;;

Az ócskapiac is megöregedett, ;

4 ÍÉtöMSim

1973. MÁJUS 37.

Ha korábban nem volt egység a feudális anarchiába süllyedt, örökké torzsalkodó főurak között, úgy most a veszélytől hajtva. mindent alárendeltek az érdekazonosságnak. Se azelőtt, se azután soha nem volt olyan egységes és kíméletlenül erőszakos a magyar nemesi hatalom, mint a Dózsa-féle jobbágyforradalommal szemben.

Az erélyes Mátyás halála után „remek” királyra leltek a pipo- gya II. Ulászló személyében: felőle azt tehettek, amit akartak. Könyöröghetett, panaszkodhatott a király, szavát nem nagyon hallották. Most bezzeg hűséges alattvalóként siettek hozzá Budára, amikor gyűlésre hívta őket. Persze, a vezérszerep most sem annyira az uralkodó, mint inkább az ország oligarcháinak ke. zében volt

Június elsején került sor Budán a király által összehívott gyűlésre. Ezen megjelent Bakócz

10.

Tamás is, akinek ekkor még nem mertek szemrehányást tenni a nagyurak, ő viszont' a keresztesek elleni szélsőséges buzdítással hálálta meg ezt. Ámbár a főurak valójában, komor nehezteléssel viseltettek a herceg-érsek iránt, de nem merték bántani, mert ha a hercegprímáshoz nyúlnak, akkor méginkább magukra lázítják az amúgyis forradalmasodott országot. Amellett Róma pártfogását is élvezve a hatalmas főpap. Ha bántják, beláthatatlan bo~ nyadalmakkal kell számolniuk, de ha élnek a segítségével, gyorsabban állíthatják helyre a nemesi osztály hatalmát. Mérlegelésüket talán mindenkinél jobban értette a hercegprímás, ezért nyomatékkai helyeselte a parasztforradalmárok megbüntetését. S, hogy milyen céllal tartottak tanácskozást a király és a nagyurak, arról a szélesebb közvélemény is ízelítőt kapott: amíg folyt a gyűlés az uralkodó palotájában. addig odakint az utcákon elrettentő példaként a fog.

lyul ejtet keresztesek hosszú sorát nyársalták fel.

A főurak mindenekelőtt a székváros környékét szerették volna biztonságban tudni, hiszen Buda közelében, a gubacsi dombok között immár második hónapja táborozott Száleresi Ambrus vezetésével Dózsa egyik seregrésze. Ennek leverésével bízták meg Bornemissza János tolnai nemest. Amit csak tudtak, rendelkezésére bocsátottak. Erős lovasságot bíztak a kezére, gyalogosoknak Buda és Pest polgárait rendelték parancsnoksága alá, csakúgy, mint a királyi zsoldosokat. Alvezérei, Tömöri Pál, Batthyány Ferenc és Móré íjászló ugyancsak nagyszámú katonasággal rendelkeztek. Ráadásul döntő fölényt biztosított számukra a Szentlőrincen várakozó nemesi had: Nógrád, Heves, Hont és Pest megye bandériumai alig várták, hogy megtorolhassák a fölkelt parasztoktól elszenvedett viszontagságokat.

Bornemissza János serege június 21-én kelt át a pesti partra a haltéri révnél, (a mai Erzsébet- híd közelében). A Kecskeméti kapun át hagyták el a várost és rövidesen a gubacsi keresztes-tá-