Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
Megkezdődött a szocialista krigádvezetők IV. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a kulturális teendőkről, majd a fiatalok és a nők helyzetéről szólt. — A fiatalság — mondotta — számunkra nem csupán egy korosztály a többi között, hanem a jövendő munkásnemzedék, szocialista építőmunkánk to- vábbfolytatója is- Ezért mlndannylunknak megkülönböztetett figyelemmel kell a fiatalok munkábaállításá- val és nevelésével foglalkoznunk. Az ifjúság tennlakarását, lelkesedését, a legnehezebb helyzetekben tanúsított bátorságát és áldozatkészségét — az új és haladó dolgok iránti fogékonyságát kell a szocialista brigádoknak ésszerű keretek közt kibontakoztatni és fejleszteni. A nők helyzete sok vonatkozásban hasonló a pályakezdő fiatalokéhoz. Különösen áll ez a fiatal nőkre és az élőzőleg háztartásban dolgozókra. Nekik ás meg kell birkózniuk az üzemi I rendhez, a munkafeltételekhez és föladatokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel, sok esetben viselve a női mivoltukból eredő hátrányokat is. ... . .. Bittxku Bélát A vezetőknek, így a szocialista brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tartaniuk, hogy a nők élettani sajátossága és érzelmi élete eltérő a férfiakétól. Ebből adódóan kevésbé bírják a nehéz fizikai munkát, az egészségtelen munkakörülményeket. Ugyanakkor gyakran fegyelmezettebbek, felelősségteljesebbek és hűségesebbek a munkahelyhez és a közösséghez, mint a férfiak. A gazdasági vezetéssel ösz- szefogva, váljék általános brigádcélkitűzéssé a nők munkájának megkönnyítése. Gáspár Sándor végezetül a mozgalom további kibontakozá. sának, fejlődésének körülményeiről beszélt, majd így fejezte be előadását: A szocialista brigádmozgalom iránti társadalmi felelősség elsősorban a szakszervezeti szerveké. Nekik kell kezdeményezni és gondoskodni arról, hogy a sokrétű céloknak megfelelően fejlődjön a szocialista brigádmozgalom. A feltételek jelentős részét ugyanakkor a gazdasági vezetésnek kell megteremteni. Nem lehet a brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny a termelés hézagpótlója és nem lehet a rossz gazdasági vezetés ellensúlyozója. A szakszervezetek szerepe a gazdasági vezetést a brigádokért vállalt felelősségtől nem mentesítheti. Ahhoz, hogy a brigádmozgalom a növekvő, s mindenekelőtt minőségi követélményeknek mind jobban megfeleljen, a brigádélet belső irányítását is ezeknek a céloknak kell áthatniuk és ezért megnövekszik a brigádvezetők felelőssége. A pártszervezetek, szakszervezeti szervek tevékenysége találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás során a brigádtevékenységgel. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megosztva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből következően önmaga termelési és társadalmi feladatait, akkor gyorsabb ütemben és hamarabb valósítjuk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyarország felépítését E tanácskozás legyen a szocialista brigádéiet emelője Biszku Béla. az MSZMP Központi Bizottságának titkára a szocialista brigádvezetök tanácskozásán felszólalt. Többek között ja következőket mondta a Központi Bizottság és személyesen Kádár János kívánságának tolmácsolása után. A szocialista brigádmozgalom nagy utat tett meg születésétől napjainkig. A kezdeményező munkások néhány ezres csoport, jából széles tömegmozgalom nőtt ki, amelyben egymillió kétszázezer dolgozó, párttag és párton. kívüli, önként és önzetlenül együtt dolgozik szocialista céljainkért. Ebben is megvalósul pártunk politikájának az az alapgondolata, hogy a mi ügyünk csak a dolgozó tömegek erejével juthat előbbre. A szocialista brigádok kimagasló érdemeket szereztek az utóbbi egy-másfél évtized alatt elért eredményeink kivívásában. Több tízezer munkáskollektívának számottevően megnőtt a saakmi felkészültsége, teljesítő- képessége. Az összefogás, a szer. vezettség, az egymás iránti segítőkészség is előmozdította, hogy a szocialista brigádok eredményesebben dolgoztak és dolgoznak a népgazdasági célok és a vállalati feladatok teljesítéséért. Azt is jól tudjuk, hogy az üze. mekben nagyon sokszor a szocialista brigádok felelősségtudatán alapuló, áldozatkész erőfeszítése olajozta meg a termelés fogaskerekeit, ha azok akadozni kezdtek. Való igaz, hogy a szocialista brigádoknak ez a „vészcsengőre történt bevetése” sok esetben igen nagy haszonnal járt, mert átsegítette az érintett vállalatokat a zökkenőkön. Ezért elismerés és köszönet jár. Ugyanakkor nagyon is érthető, ha a szocialista brigádok nincsenek elragadtatva attól, hogy számos vállalat vezetői „tűzoltó brigádoknak” te. kintik őket. A múlt évék sok tapasztalata meggyőzhette a vállalatok vezetőit, hogy a szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, akarnak és tudnak segíteni. Saját érdekük is. hogy ezt a segítséget állandósítsák, vagyis ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra támaszkodni, ha már baj van. Akkor kezdjenek tanácskozni a brigáddal, amikor egy-egy nagyobb feladat még a tervezés, a kidolgozás stádiumában van. Hallgassák meg figyelmesen a munkások hozzászólását a tervezethez. A brigádoktól megtudhatják, milyen feltételekről kell gondoskodniuk, hogy a végrehajtás zavartalan és sikeres legyen. Ez a valódi együttműködés. Ezt követően Biszku Béla az együttműködés módozatait taglalta, majd így folytatta felszólalását: A szocialista brigádmozgalom helyzete, valamennyi további le. hetősége és feladata szervesen összefügg társadalmi, politikai és népgazdasági viszonyaink fejlődésével. Pontosan másfél évvel ezelőtt tanácskozott pártunk X. kongresszusa. A kongresszusi határozatok végrehajtása a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén folyamatosan halad. Központi Bizottságunk ez év őszén megvizsgálja majd a kongresszus határozatainak teljesítését, számbaveszi az eredményeket és hiányosságokat, intézkedéseket tesz, hogy még hatékonyabban érvényt szerezzünk a kongresszus célkitűzéseinek. A X. kongresszuson elhatározott döntések nyomán kedvező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fejlődésünk iránya helyes, megfelel a dolgozó nép érdekeinek. A fejlődés menetében megmutatkozó fogyatékosságokkal, kedvezőtlen jelenségekkel szemben fokozott erély- lyel lépünk fel. Az idei első negyedév adatai bizonyítják, hogy a gazdasági nehézségek elhárítását célzó intéz, kedéseink hatékonyak és éreztetik kedvező hatásukat. Első helyen említem azt, hogy folytatódik a dolgozók életkörülményeinek javulása. A munkalehetősé, gek kedvezőek, az aktív keresők aránya már eléri az 50 százalékot. Januárban, februárban és márciusban a kifizetett munkabérek összege 8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A pénzben: társadalmi • iuttit/c^k összege a tavalyinál 17 százalékkal magasabb. Számolhatunk az. zal, hogy az áruellátás színvonala az idén is a tavalyihoz hasonló lesz, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal —, illetve változatlan árakon számolva. 7— 8 százalékkal — meghaladja a múlt évit. Bár a lakásépítkezések terüle. tén nehézségekkel is küzdünk, megvan a lehetőségünk a terve, zett 75 ezer lakás megépítésére. A pártvezetés és a kormány figyelemmel kíséri a lakásépítések helyzetét, és amiben szükséges, meghozza az intézbedés»ket. Az ipari termelés növekedési üteme az első negyedévben 3,4 százalékos volt, és bár ez lassúbb a tavalyinál, összhangban van a beruházások népgazdasági stabilizálásával. Az iparban 4,1 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Tovább dolgozunk a termékstruktúra megjavításé, ért, a gazdaságtalan termelés visszaszorításáért A mezőgazdaságban is a növekvő eredmények jellemezik a helyzetet. Például a sikeresen megvalósuló sertésprogram keretében most 50 százalékkal több a vágósertés-értékesítés, mint tavaly, jelentősen nő a baromfi- tenyésztés is. Külön szeretnék beszélni életszínvonal-politikánkról. A mi szocialista építőmunkánk célja, hogy annak eredményeivel összhangban, rendszeresen emelkedjék a dolgozók életszínvonala, javuljanak a munka- és élet- körülmények. Ezt a célunkat eddig is elértük és a jövőben is különleges gondot fordítunk rá Jól tudjuk, hogy még vannak nehéz anyagi viszonyok között élő rétegek, családok, amelyeknek életviszo^ nyalt rendszeresen javítanunk kell. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondolata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jövedelmében további kiegyenlítődés jöjjön létre. Ez megfelel a munkásemberek igazságérzetének, egybevág a szocialista elosztás alapelvével. Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb érvényt szerezzünk. Azzal is, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés lehetőségeit befagyasszuk. A párt már hosszab ideje foglalkozik ezzel a problémával. A Központi Bizottság határozata alapján kormányzati intézkedések léptek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nélkül, fondorlatos ügyeskedéssel és élcedi módon szerzett jövedelmeket az állam elvonja. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk az ellen, hogy valaki az átlagosnál többet keressen, ha rendesen megdolgozott érte, ha munkájával a társadalomnak átlagon felülit nyújtott Ez összhangban van a szocialista alap- elvvel. hogy „mindenkinek munkája sízerint”. Ha valaki jelentős értéket teremtett a köz javára, ha sokat dolgozott, kapjon többet érte. Munka nélkül vagy társadalmilag nem hasznos és csekély munkával azonban ne lehessen nagy pénzeket keresni. Sajnos, a köztudatban ez a két merőben ellentétes jövedelem- forrás sokszor összefolyik. Vannak, akik ezt a két forrást nem tudják megkülönböztetni. Pedig nem szabad, hogy ez összemosódjék. Azért, hogy gazdasági gondjainkkal határozottan megbir_ kózzunk tovább kell fejlesztenünk és erősítenünk az állam gazdaságszervező munkáját, javítanunk kell az irányítást, a vezetést Ez döntő feltétele a termelés, a gazdasági hatékonyság fokozásának, az életszínvonal-politika tervszerű és következetes végrehajtásának. Belső erőfeszítéseinkkel együtt fejlődésünk nagy emelője a szocialista integráció, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés1. Minden olyan állami, gazdasági szervünknek, amelynek ezzel kapcsolatos feladatai vannak, kötelessége sokoldalúan támogatni az integráció kibontakozását. Ez alapvető gazdasági érdekünk. Biszku elvtárs ezt követően a nemzetközi viszonyok alakulásáról szólt Országépítő munkánk sikerei nem kis mértékben függnek a nemzetközi viszonyok alakulásától — mondotta. — Tapasztalataink alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocializmus építéséhez nélkülözhetetlen a békés nemzetközi körűimé nyék fennmaradásának záloga: ä szocialista országok szoros nemzetközi összefogása és együttműködése. Pártunk és kormányunk mind nemzetközi helyzetünk, mind a belső énítés szempontiából rendkívüli fontosságúnak tartja a Szovjetunióhoz, nagy szövetségesünkhöz és igaz barátunkhoz fűződő viszonyunk ápolását, fejlesztését. A Szovjetunióhoz fűződő viszony külpolitikánk sarkköve volt és marad. A világpolitika nagy kérdései közé tartozik az európai helyzet alakulása. Egyik legközelebbi törekvésünk olyan biztonsági rendszer megteremtése földrészünkön, amely kölcsönös kötelezettségvállalásra épüL Az európai biztonság megteremtéséhez vivő úton fontos és kedvező fejlemény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság törvényhozása ratifikálta a szovjet —nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződéseket. Ez a nemzetközi erőviszonyok jó irányú változásának jele és eredménye, melyet a Szovjetunió, a szocialista közösség országai a békés egymás mellett élés politikájának következetes folytatása során értek el. A szerződések megkötése és ratifikálása egyben tükrözi a Német Szövetségi Köz társaság és más nyugateurópai országok reálpolitikát folytató vezető köreinek véleményét is. Üdvözöljük ezt a fejleményt és reméljük, hogy ezzel ismét előbbre lépünk az európai enyhülés ,a béke és a biztonság útján. A jelenlegi nemzetközi helyzetre az jellemző, hogy számos kedvező folyamat kibontakozásával egyidejűleg szüntelen küzdelmet kell folytatnunk az imperialista politika agresszióé, térhódító törekvései ellen. A nemzetközi közvéleményt — az egész magyar népet is — vérig felháborítja az Egyesült Államok egyre tartó indokínai agressziója. Az amerikai agresszió mind több ország érdekeit sérti; az amerikai akciók semmibe veszik a nemzetközi normákat és meg. sértik a nemzetközi egyezményeket. A szocialista országok népeivel és a világ minden becsületes emberével együtt köve- teljük, hogy az Egyesült Államok távozzék Indokínából és bízza e térség népedre sorsuk megoldását. Továbbra is minden lehetséges eszközzel segítjük vietnami testvéreink áldozatos, hősi harcát. Ä Közel-Keleten kialakult helyzetet továbbra is aggasztónak tartjuk. Az izraeli uralkodó körök makacsul ragaszkodnak korábbi elképzeléseikhez, az amerikai imperializmus és a nemzetközi cionizmus támogatá- sát élvezve, megtagadják aa ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967 novemberi határozatának végrehajtását. Ennek a politikának azonban nincs jövője: valamennyi békeszerető és haladó erővel együtt valljuk, hogy az agresszió következményeinek politikai rendezéssel történő felszámolása az egyetlen ésszerű megoldás^ s a rendezés késleltetése további nemzetközi bonyodalmakat okozhat. A nemzetközi élet legfrisseb eseménye: az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása döntő jelentőségű az általános béke és biztonság szempontjából. Azt valljuk, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása a feszült helyzetben is a legésszerűbb eljárás. Ilyen szemszögből tekintünk mi, magyarok Nixon elnök szovietunióbeli látogatására, helyeselve a szovjet és az amerikai vezetők között elhatározott megbeszélések tervét Az előadó így fejezte be beszédét: Amikor majd hazatérnek innen, megkérdezik önöktől: mi volt. hogyan volt ezen a tanácskozáson? Megkérdezik a saját brigádjaik és a környezetük- ben dolgozó szoic&lista brigádok is, amelyeket képviseltek. Erre a kérdésre persze kutyafuttában nem fo-mak tudni érdemben válaszolni. És persze azzal sem, hogy „olvassátok el, benne van az újságban”. Mert van valami, ami fontos és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes brigádok hogyan alkalmazzák, hasznosítsák azt a sok tapasztalatot és útmutatást, ami itt a tanácskozáson elhangzott Hogyan használják fel mindezt úgy, hogy az egyes brigádok, a maguk sajátos feladatai és körülményei közepette, ténylegesen előrelépjenek. Pártunk azt kívánja önöktől, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat fgy válik ez a tanácskozás valódi haszonná és, hogy így mond iám, anyagi erővé. Az ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a munka további javításának, a szocialista brigádélet kiteljesítésének emelője legyen. A szocialista brigád vezetők IV. országos tanácskozása ma reggel fél 9 órakor a vitával folytatja munkáját Távirat a szocialista brigádvezetők IV* országos tanácskozásához A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 147 szocialista bri. gádja táviratot intézett a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásának részvevőihez. A távirat szövege a következő: „A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai üdvözlik a szocialista bri- gádvezetők IV. országos tanácskozását. A tanácskozás tiszteletére külön versenyidőszakot szerveztünk, amely elsősorban a la. kásépítkezések meggyorsítását szolgálja. Ebinek eredményeként május 25-én befejeztük Oroshá. zán a 28 lakásos panelos lakótömb építését. Ezzel is elősegítettük az ez évre tervezett 900 lakás határidőre való átadásának megalapozását”.
