Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
A permetezés tudnivalói — orvosszemmel Dinya Elek és az endrődi nyugdíjasok kérésére közöljük Füri József írását. A szőlő is, mint minden más növény, csak ott terem és díszük jól, ahol biztosítani tudjuk számára az optimális létfeltételeket. A szőlő nélkülözhetetlen életfeltételeihez tartozó tényezők közül legfontosabbak a fény, a levegő, a tápanyag és a víz. A szőlők öntözéses termesztése elsősorban a csemegeszőlő- ültetvényekben honosodott meg. Ez érthető is, hisz a jól kifejlett, üde fürtök és bogyók elsősorban a csemegeszőlő fő követelménye, ezt pedig csakis az optimális vízellátás tudja biztosítani. Az optimális vízellátás viszont a tőkék termőképességét jelentősen növeli. A külföldi tapasztalatok alapján hazánkban is az utóbbi tíz evben folynak vizsgálatok a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepein, a csapadék- pótló öntözés hatásával kapcsolatban. Az eddigi tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az optimális idejű és mennyiségű öntözés a csemegeszőlőnél nemcsak a terméshozamot, hanem a termés minőségét is növeli. Az öntözés eredménye azonban leginkább a hajtások erősebb növekedésében és a termés mennyiségének növelésében mutatkozik meg. Hogyan hasznosíthatók az eddigi hazai kutatások eredményei, a házikerti szőlőtermesztésben? Hogyan végezzük el a házikertben szőlőtőkéink öntözését? E kérdésekkel szeretnék a továbbiakban röviden foglalkozni. Elöljáróban mindjárt tudnunk kell azt, hogy a szőlőnek e tenyészidő különböző szaka- 4 szaiban eltérő a vízigénye. Így i sok vizet igényéi a tavasza erős £ hajtásnövekedés idején és az érés kezdetén. A virágzás alatt és a zsendülés után pedig viszonylag kevesebb vízre van szüksége. Az öntözés idejéül így —J amennyiben az szükséges, a kevés csapadék miatt — általában három időpontot jelölhetünk meg: 1. a szőlő virágainak kötődése után, 2. a bogyók borsó nagyságú állapotában és 3. a bogyók zsendülésé- nek kezdetén. A virágzás előtt és a bogyók zsendülése után lehetőleg már né öntözzünk. Az előző esetben ugyanis a, virágok nagyfokú élni gását, a rossz termékenyülést, míg az utóbbi esetben a bogyók nagymérvű szürkepenészes (bot- rityses) rothadását segítjük élő'. A zsendülés utáni öntözések ezen kívül lerontják a szőlő minőségét is (vízízűek lesznek a bogyók), valamint hátráltatják a vesszők tökéletes beéré- sét. A szükséges (optimális) időszakban végrehajtott öntözés azonban mindenképpen megéri a fáradságot. Egy-egy alkalommal mennyi vízzel és hogyan végezzük el az öntözést? E kérdésekre röviden azt tudom válaszolni, hogy az öntözővíz mennyiségét igen sok tényező (talaj, hőmérséklet, páratartalom, öntözési mód) dönti él. Gyakorlati tapasztalat szerint egy-egy alkalommal, hosz- szabb száraz időszak után, laza talajoknál 40—60 liter, kötöt- több talajokon 20—40 liter vizet kell kiadagolnunk négyzetméterenként Kevesebb víz használata ®etén nem várhatunk nagy eredményt. Az öntözés kivitelezésének legegyszerűbb módja — ha a terület a sorok irányával párhuzamosan és egyenletesen lejt — a barázdás öntözés. Ehhez az öntözés előtt a sorközök közepén egy, esetleg két árkot húzunk kapával és abban lassan csörgedeztetve engedjük a vizet, amíg az árok meg nem telik. Ezután a másik árokba irányítjuk a vizet. Amennyiben szőlőkertünk felülete hullámos és a víz egyenletes elfolyósát nem tudjuk biztosítani, úgy ott elsősorban az esőztető öntözési mód kialakítása ajánlható. Természetesen ilyen berendezés már igien költséges, de igen sok esetben még ez is kifizetődő lehet. Ugyanis az esőztető berendezéssel nemcsak az öntözővizet, hanem a tápanyagokat is kijuttathatjuk és a növényvédelmet is ezen keresztül elvégezhetjük. Pár tőkéből álló lugas esetén, kútból vödörrel hordott vízzel is öntözhetünk. Ez esetben a tőkék körül több helyütt, távolabb a törzstől ásóval árkot vagy gödröt ásunk, és abba önjük a vizet. Itt kell megjegyeznem, hogy forró napokon, a párolgás elkerülése végett lehetőleg hajnalban vagy este öntözzünk; Az öntözés mindig fokozottabb tápanyagéllátással is együtt jár. Ezért célszerű ilyen ültetvényben a nitrogénműtrágyák adagjait 100—150, a foszforét és káliét pedig 60—80 százalékkal növelni. Barázdás öntözés esetén a műtrágyákat mindig az öntözés befejezésével a vizesárokba egyenletesen szórjuk ki, majd az árkokat a nagyfokú élpárolgás megakadályozása céljából kapával húzzuk be. A műtrágyákat tápoldat formájában is kijuttathatjuk, barázdás, esőztető öntözés esetén, a vezetékbe iktatott műtrágyaadagoló berendezés segítségével Egyes lugastőkék esetében viszont injektálással az e célra házilag készített vasfúró segítségével végezhetjük el a tápoldatos öntözést. Ennél a beöntözésd módnál azonban — különösen nitrogén- és kólimű- trágyák használatakor — vigyázni kell, hogy az oldat töménysége egy százalék fölé ne emelkedjen, mert azzal könnyen gyökérperzselést okozhatunk. Az öntözés lényegesen módosítja a tőkék agrotechnikáját is, így elsősorban az erőteljesebb növekedés miatt a tőkék terhelését is növelni kell. A növényvédelmi munkákat pedig mindig úgy kell összehangolni, hogy a permetezéseket ne az öntözés előtt, hanem azután végezzük él. így nem keli a normálisnál többször permetez, nünk, de nem is kell félnünk a nagyobb fokú peronoszpóra vagy szürkerothadásos fertőzéstől. Az öntözés, amint az elmondottakból kitűnik, áldozatot is kíván, azonban azt sok és jó minőségű terméssel hálálja meg a szőlőtőke. így az öntözés hatására a termésmennyiség legtöbbször 20—40 százalékkal növekszik és kimondott száraz, aszályos nyarú években a termés minősége is jelentősen javul. Házikerfi szőlőültetvényekben, főleg csemegeszőlő esetében tehát feltétlenül ajánlani tudom, különösen száraz és igen meleg nyarakon az öntözést. Füri József tudományos kutató E munka során a szerek első- t sorban a szemet bántják, de az orron és a szájon keresztül a szervezetbe kerülve mérgezést is akoznak. Többféle méreg a bőrön át is felszívódhat. A mérgezéseket természetesen meg kell előznünk. A permetlé készítésé előtt olyan ruhába öltözzünk, amelyet csak erre a célra használunk. A csuklónál és a nyaknál zárt legyen. Fejünkre tegyünk kalapot vagy kendőt. Ha védőálarcot nem tudunk szerezni, orrunk-szánk elé kössünk nedves ruhát, húzzunk fel konyákig érő háztartási gumikesztyűt. Ha tömény oldat jut testünk felületére vagy átáztatja ruhánkat, azonnal hagyjuk abba a munkát és langyos szappanos vízzel zuhanyozzunk le, öltözékünket alaposan mossuk ki, természetesen anélkül, hogy más ruhaneművel összekevernénk. A 18 éven aluliaknak nem szabad vegyszert kiszolgálni, s nem is permetezhetnek. Sok vegyszerről csak évek múlva derül ki, hogy lassan felszívódva károsodást okozhat a magzatban, így 40—45 érv alatti nő ne permetezzen. A permetezés — szabályos öltözékben — nehéz munkának számít, így asztmás, cukor- és szívbetegek ne végezzék, mert súlyosbíthatja a panaszaikat. Permetezés alatt, 24 órával előtte és 24 órával utána szeszes italt ne fogyasszunk, permetezés közben ne dohányozzunk és ne együnk. Szeles időben ne permetezzünk, mert részben magunkra, részben nem a kívánt helyre (például a szomszéd növényeire) szállhat a permetlé és gondatlanságból mérgezést idézetünk élő. Enyhe szél esetén szélirányban haladjunk, hogy ne hulljon ránk a permetlé. A maradékot és a dobozokat úgy semmisítsük meg, hpgy másoknak kárt ne okozzunk. Legjobb a kúttól távol egy-két ásónyom- nyi gödörbe tenni, s behúzni földdel. Aki köztest termei, permetezés előtt takarja le fóliával, hogy ne hulljon rá a permetezőszer, s csak azután távolítsa el, ha már a levelekre rászáradt a permetlé; Permetezés után langyos szappanos vízzel mosakodjunk és vegyünk fel tiszta ruhát. Kertünk bejáratához tegyünk ki táblát, amelyen olvashatóan és feltűnően ez szerepel: „Erős méreggel permetezett terület, engedély nélkül a növényekhez nyúlni tilos!” A táblát a várakozási idő letelte után vegyük le, mert esetleg akadhatnak, akik tréfának tekintik az állandóan kinn tartott táblát. Egy füzetben a permetezést pontosan jegyezzük fel. így nem felejtjük él, hogy a várakozási idő mikor telik le. Ha a szabályok megtartása ellenére is bármilyen panaszunk mutatkozik, például ég a szemünk, hányingerünk, hasmenésünk támad, azonnal keressük fel körzeti orvosunkat és pontosan mondjuk él, hogy milyen vegyszereket használtunk a permetezéshez. Ha az elmondottakat megtartjuk, a mérgezést elkerülhetjük és egészségesen fogyaszthatjuk munkánk gyümölcsét. Dr. Juhász László <ítMiianaiBii> ......................................................................................................................................................................MII A fiatal hajtások kötözése Csecsei József pedagógus 310 négyszögölön valóságos hobby- kertet rendezett be Békéscsabán, a Békekertben. Fiatal szőlőtőkéi erőteljesen haj- inak. Hogy ne törjenek le a fiatal hajtások, kéveszerűen, !->«án összeköti, majd karéhoz rögzíti. (Fotó: Bamácz) Kedvezményes boroshordó-vásár A Budapesti Nemzetközi Vásár idején 10 százalékos árengedménnyel árusít 400— 600, illetre 1001—20M literes boroshordókat a Közép-Magyarországi Nyersanyaghasznosítő Vállalat Göngyöleg Szaktelepe Budapest, XIII., Kresz Géza u. 4S. (Tel.: 49b—-081). Nyitvatartás: 7.30-tól 16 óráig. Használja ki a BNV kedvező utazási lehetőségét! Részletes felvilágosítás a Budapesti Nemzetközi Vásár MÉH- pavilonjában. MÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Rákos—Nagykáta—Szolnok—Békéscsaba vasútvonal villamosítási munkáihoz jó kereseti lehetőséggel keres felvételre gépesített betonozási munkákho, segédmunkásokat, nehézgépkezelőt, felsővezeték-szerelő szak- és segédmunkásokat. Ingyenes elhelyezés a munkásszálláson. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség személyzeti csoport; Budapest, X Kőbánya-felső pu. « A szőlő öntözése a házikertben
