Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
Első az egyenlők között Kardos Júlia, a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásának küldöttje A Mezőhegyes! Állami Gazda. Rág egyik legeredményesebben dolgozó szocialista brigádját nó vezeti. Az ó-mezóhegyesi kerület borjúnevelőjében tizenöt nő és egy férfi dolgozik. A munkás- kollektíva élén évek óta Kardos Júlia álL A szocialista brigád vezetője 44 borjút gondoz, mint a többi dolgozó. Nem függetlenített. Jó munkájával vívta ki nőtársai elismerését, a brigádveze. tői rangot Az első ember jelzőt az egyenlők között ö képviseli társait, ő szól érdekükben, 6 felel a rendért, 6 jár el ügyes-bajos dolgaik intézésében. Amikor felkerestem munkahelyén, éppen a napos! teendőket csinálja. Takarít A feltörlő ruhából kicsavarja a vizet és azután, mint odahaza a háziasszonyok, az édesanyák, tisztára mos. sa ő is a pihenőszobát. A többiek ez idő alatt odahaza a családról gondoskodnak. A pihenőben a bútorzat nagyon egyszerű. Sarokba szorított lemezszekrény, mellette lóca, egy faasztal és egy kályha. A falon még ott a hideg tél nyoma. Az egykor fehére meszelt fal a kályhából kiszivárgó füsttől beszürkült — Rosszkor Jöttünk? — kérdezi Pasék Mária agrármérnök, az állami gazdaság társadalmi munkás versenyfelelőse. — Nem Jött rosszkor. Éppen most fejezem be a takarítást Na. gyón siettem. — Ezzel megtörli arcát, izzadtságtól csillogó hóm. lakát. Leül. — Mi járatban vannak nálunk? — néz rám. — Hallottuk, hogy készül a szocialista birgádvezetők IV. országos tanácskozására. Ezzel kapcsolatban jöttünk. Szeretnénk megismerni a brigádot, hallani szeretnénk arról az eredményes munkáról, melynek alapján több száz hasonló brigád közül ez érgazdag szerb vendéglátását és nagy dínom-dánommal töltötték az éjszakát. Dózsa már másnap, május huszonhetedikén hajnalban Nagylakra ért. Magához ikapcsoita a megvert csapatrészek maradványait és mindjárt hozzálátott a Jaksics-féle megerősített kúria ostromlásához. Telehordatta rőzsével a várárkot és rövid úton kifüstölte a védőket. Fordult a kocka, ‘ezúttal a keresztesek győztek, noha mind Báthori, mind“ Csáky elszántan harcolt. A lényegében sértetlen nemesi hadak egész napon át védekeztek, végül tönkrevaré- siikkel fejeződött be a csata. Báthori csak nagy szerencsével tudott megmenekülni és Csáky Miklós is annak köszönhette egyelőre életbenmaradását, hogy a, erdőben, ahol folyt ellene a harc, hamarabb beesteledett. Sikerült egérutat nyernie, Csa- nád várába futott. Azt remélte, itt átvészelheti a keresztesek újaibb támadását. De csak egyetlen éjszakára tudta elodázni végzetét. Dózsa percnyi nyugalmat sem hagyott ellenfeleinek. Szívósan a sarkukban volt, még a nagylaki ütközet utáni éjszakán Csanád ellen vonult és nyomban megkezdte a püspöki erőd ostromát. Megint a tűz fegyverével élt, felgyújtotta a várost, elégették a7 összes káptalani papírokat. A püspök reménytelennek látta helyzetét, ezért bizalmasaival együtt csónakba szállt, hogy az éjszaka leple alatt fölevezzenek a Maroson az aradi hegyekig Azonban mégis elfogták őket a demelte ki, hogy vezetője a mozgalom legfelsőbb fórumán ott legyen, elmondja véleményét a brigádversenyről. — Néhány nappal ezelőtt jártak nálam a MEDOSZ-központ- ból. A mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozásán idő híján nem kaptam szót. Felszólalásomat írásban beadtam. Volt benne néhány javaslat, ezek megvalósításának lehetőségét beszéltük meg a budapesti küldöttel. Jólesett kezet fognom vele. Magam, ban azt mondtam: ez az Igazi demokrácia, mert nem tettbe papírkosárba a véleményemet, hanem még fel is kerestek, hogy a megvalósításban segítségemet kérjék. A pihenőszoba nyitott ajtóján kíváncsian néznek be a néhány hetes jószágok. Egyik-másik elbőgi magát Ilyenkor a brigádvezető szinte felugrik és az ajtó. ban terem. — Jajveszékelés hangú volt az egyik borjú-bőgés. Már azt hittem, hogy valami haj van. De nem történt semmi — s visszaül a székre; — Nehéz az itteni munka? — kérdezem. — Mi, nők sokat vállalunk magunkra. Itt. a nevelőben osztott munkaidőben dolgozunk. 15 év óta. Akkor kezdünk, amikor a gyerek szemén még édes álom ül. Hajnali háromnegyed ötkor. És este hét—nyolc óra között megyünk haza. Igaz, napközben akad egy—két óra pihenő. De nehogy azt higgye, hogy mi ilyenkor pihenünk. Rohanunk a tűzhely mellé, hogy a gyereknek, és a férjnek meg esetleg az eltartott öreg szülőnek ebédet készítsünk. Közben mosunk, takarítunk. így mindent egybevetve, nehéz körülmények között élünk. — Könnyítettek-e valamit az itteni munkán? — A legnagyobb könnyítés az volt, amikor a közelmúltban átalakították olajfűtésre a rőzsetű. keresztesek és foglyaikat megkötözve vitték Dózsa elé. Ekkor már számos nemest tartottak fogva Dózsa táborában. Többek között Ravazdy Péter alispánt, de főképp a hatalmas urat, Telegdy István kincstartót, aki éppep a király sürgős üzenetével sietett volna Erdélyen át a moldvai oláh vajdához, hogy küldjön katonai segítséget a föllázadt jobbágyok ellen. Egyúttal szörnyű hírek érkeztek a táborba az elfogott keresztesek budai kivégzéséről, így például tudták már a keresztesek azt is, hogy a Mezőtúrról Budára hurcolt parasztokat megnyúzták, eleven húsukat megsütötték. Az úri ítéletre népítélettel kívánt felelni Dózsa. Be akarta bizonyítani, hogy van bennük bátorság az úri rémtettek megtorlására. Csanád mellett, Apátfalván tartott nyilvános ítélkezést. A környező vidék jobbágyai hosszan elsorolták sérelmeiket. Halál várt a keresztes | táborban fogva tartott valamennyi nemesre. Csáky Miklós csanádii püspökön kezdték. Csontjait vasbuzogánnyal összetörték, majd fejjel lefelé karóba húzták. A többi urat is karóba húzták, mind egy szálig. Telegdy István kincstartót, a király diplomatáját magas oszlopra kötözték és íjjászok nyilazták le. Május 28-án történt ez, amikor a kereszteshadak népítélettel adták ellenségeik tudtára, hogy elszánták magukat a legvégsőkre. Gerencsér Miklós í Következik: Az adott szó. i zelésű borjútej-melegítő üstöt, így most kevesebb munkával melegszik fel a tej, mert csak egy szál gyufába kerül. Korábban a hasunkon és a térdünkön törtük a rozsét. Tizenöt éven át fagyban, hidegben így gondoskodtunk a tejről a jószágoknak. Az elmúlt 15 esztendőben nem sokat változott — legalábbis Me. zőhegyesen — a borjúnevelés technológiája. Sok termelőszövetkezetben korszerűbb berendezés segíti a dolgozókat, mint Mezőhegyesen. így itt valamennyi nőnek nagyon keményen meg kell dolgoznia az eredményekért. Az itteni emberek azonban jól gazdálkodnak a munka- és szabadidővel. Önmaguk képzésére is gondolnak. A család ellátása, tisztántartása és a napi rendszeres munka mellett jut erejükből arra is, hogy a betanított borjúgondozói _ oklevelet megszerezzék. S amikor $ meg jutalmat kaptak, soha sem | osztották fel, hanem mindig va- 5 lamilyen nemes célra fordították, s így vittek meleget a telep egy- • kori éjjeliőrének lakásába is, aki | munkaképtelenné vált. ÉrbántaL • mák miatt amputálni kellett a : lábát Az egész évi tüzelőt meg- | vásárolták neki. Sajnos, nem • sokáig melegedhetett a brigád ; tüzénél, mert időközben meghalt j Most az olvasómozgalomba ne. ; veztek be. A minden szocialista • brigádtagnak egy könyv — moz. j galomban összesen 532 forint ér- • tékű szépirodalmi alkotás került ■ a családi könyvtárakba. Kardos ’ Júlia most Dosztojevszkijtől a I Karenina Annát olvassa. — Milyen jelentős esemény * érte még a brigádot? Az emlékezésre Pasak Mária jj segít. — 1969-ben megyei vetélkedőn ■ vettünk részt, ahol második he- * lyezést értünk el. A gyulaiak j néhány ponttal megelőztek ben- j nünket, köztük technikusok is ; voltak, azok válaszoltak a kérdé. j sekre. A mi brigádunkból csak j kétkezi munkások indultak. így a második helyet nagyon szépnek tartjuk, de sérelmesnek érezzük azóta is a gyulai versenyzők előnyszerzését. És még egy újdonság. Igaz, hogy már négyhónapos, de hát aki eddig még nem látta a mezShegyesiek ötlábú borjúját, annak újdonságnak számít. Kar. dós Júlia brigádja gondozza a jószágot, melynek a marja tájékáról a borjú bal oldalára csüng az őzláb nagyságú ötödik láb. Különlegesség, de nem sokáig, mert az orvosok rövidesen leoperálják, hogy teljes értékű hízott állatként értékesíthesse a gazdaság. A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban 39 brigád versenyez a szocialista címért Pasek Mária szerint valamenyi olyan lelkesen dolgozik, mint ez a tizenöt nő és egy férfi, akiket évek óta nap, mint nap Kardos Júlia gardíroz. Ez a brigád már négyszer : nyerte el a megtisztelő címet 1971-ben az 553 ezer- forint tervezett termelési érték helyett 1 millió 4 ezer forintot állított elő. Eredményükkel tehát méltán tar. toznak a legjobbak közé. Dupsi Károly Orosházi és tótkomlósi gyermekruhák a HISZÖV pavilonban Az idei Budapesti Nemzetköri Vásáron a HISZÖV pavilon — ahol a népművészet és a háriipar alkotásait állították ki — olyan mint egy tarka virág. A színek kavalkádjában és a szebbnél szebb formák sokaságában ott vannak megyénk háziipari szövetkezeteinek termékei is. Békéscsabai és békés • szentandrási szőnyegek, orosház és tótkomlósa gyermekruhá hogy csak néhányat emlitsür, közülük. Ebből nyújtunk át • felvét; leinkkel egy csokrot Az orosházi hsz szemet gyönyörködtető, csinos gyermekruhái* Am ugyanilyen szépek a tótkomlós! hsz készítményei Is. (Fotó: Demény Gyula) Idő%avar iMMMm 5 1972. MÁJUS 23. /É Televízió május 13-1 fa híradójának első ki- g / f adása szerint május *“^ 13-ától néhány napon át kétezerötszáz tanár és népművelő vesz részt egy felmérésben, amely azt kívánja megállapítani: mikor nézik hallgatják az emberek a tv-t, a rádiót, s melyik műsorok a legnépszerűbbek. Minden elismerésünk az új kérdőívmozgalomnak (bár nemzeti hiányunk eddig sem volt belőle!), de mint pedagógus, javasolnám, hogy ha nem is kétezerötszáz, hanem csupán néhány kiváncsi ember ugyanebben az időben mérje fel az iskolákban azt is, hogy milyen hatással van ez a munka a felmérést végző pedagógusokra. mások helyettesítenek vagy ezei, idő alatt nem a tananyaggal, hanem mással foglalkoznak. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy a tanév csak június 8-án ér véget s szerintem akkor sem történt volna nemzeti katasztrófa, ha ezt a felmérést — ha mindenképpen szükség van rá — a nyári szünet alatt végeztetik el a pedagógusokkal és a népművelőkkel. Egyrészt akkor ők is jobban ráérnek, pihen- tebbek, türelmesebben tudnak kérdezni a makacs rádióhallgatóktól és tv-nézőktől... no meg, hogy a legfontosabbat él ne felejtsem, munkájukat semmilyen formában nem sínyli meg az iskola, a gyerekek! Vagy talán én nem mértem fel jól a vélemény eml Sz, A. Megyénk a BSV-n
