Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
Célpont a Vénusz A Vénusz, „nehéz diának” bizonyul a tudósok számára, mivel gázköpenyén nem hatolnak át az égitestekről legtöbb információt hordozó optikai és infravörös sugarak. A bolygó felületének rádiólokációs vizsgálatára csak egy keskeny ablak szolgál a deciméteres, és részben a méteres hullámhossz tartományban. Földi rádiólokátorok segítségével centiméteres hullámhosszon is próbálkoztak, de ebben az esetben a hullámok nem csak a bolygó felületéről verődtek visz. eza, hanem a légkör anyagáról is — ami zavarta a vételt A BOLYGÖ LÉGKÖRE A szovjet és amerikai tudósok által végzett földi rádiólokációs vizsgálatok eredményei némi bizonytalanságot is tartalmaztak, mivel nem ismerték a Vénusz. légkörének összetételét. Azt viszont tudják a rádiófizikusok, hogy a gázhalmazállapotú közegen áthaladó jelek megváltoznak a közeg jellemzőitől függőéin. Ma viszont, a Vénusz—1, 5, 6 és 7 szovjet bolygóközi űrállomások adatai alapján már ismeretes a bolygó légkörének összetétele, valamint a hőmérséklet, a nyomás és a sűsűrség, magasság szerinti eloszlása is. Ezzel lehetővé vált a rádiólokációs kutatások eredmé-. nyelnek a helyesbítése. Lehetőség nyílt, a rádiólokációs megfigyelési adatok ledolgozására. és ennek kapcsán a bolygó felületi rétegének 30—40 centiméteres, néha 7—8 méteres, sőt esetenként 30 méterig lehatoló vizsgálatára. Az igaz, hogy ezek az adatok egyelőre nem a bolygó egyes részére, hanem az egész Vénusznak a rádióhullár- mok számára „látható^ részére vonatkoznak!. HOMOKKŐ VAGY BAZALT? A bolygó félé sugárzott hullámok hosszának változtatásával sikerült megállapítani a vénusz- talaj dielektromos és visszaverődési állandóját- Ezen adatok felhasználásával viszont már. hozzáfoghattak a sűrűség kiszár ’ mításáhoa a Vénusz felületi rétegén. A számítások során kimutatták, hogy a bolygó anyagának sűrűsége a mélységgel nő. Így például 30—50 centiméteres mélységben köbcentiméterenként 1,5—2 gramm. Ezen talaj- féleség földi megfelelője a tufa vagy a homokkő. Hét méter mélyen a sűrűség már köbcentimé_ terenként 7 gramm. Ennek alapi ján elmondható, hogy 2 és 30 méter között a Vénusz talajrétege a gránithoz és a bazalthoz hasonlítható. Érdekes informáciőt kaptak a kutatók a Vénusz felszínének lehetséges egyenetlenségeire vonatkozóan is. A számításokból következik, hogy a maximális szintkülönbség 6—14 kilométer között lehet A pontatlanság abból következik, hogy egyelőre nem rendelkezünk elég ponté® adatokkal a bolygó légkörének vízpára tartalmára vonatkozóan, EGY MEGDŐLT HIPOTÉZIS Az elmondottakból következik, hogy végleg el kell temetnünk a Vénusz felületén lévő kőolajóceánokra vonatkozó hatásos hipotézist- A bolyai felülete elég kemény, sűrűsége addigi adataink szerint egy kicsit nagyobb a holdtalajénál. Ez viszont azt jelenti, hogy elöbb- utóbb az alábbihoz hasonló közleményt olvashatunk az újságokban: »...Az ejtőernyők kinyitása után a Vénusz-kutatÓ űrhajó leszállóegysége áthaladt a bolygó felett 58—70 kilométeres magasságban lebegő felhőtakarón és szerencsésen elérte a Vénusz felszínét. Néhány órával később szuperszilárd, megfelelő hőszigeteléssel ellátott terepjáró gördült a forró bolygófelszínre. A feldélzetá rendszerek ellenőrzése után a legénység bekapcsolta a reflektorokat ( a vastag felhőréteg miatt a napfény szinte egyáltalán nem jut el a bolygó íeiszánéigi), majd útnak indult . « A vitorlás tizenkettedik útja Megkezdte tizenkettedik útját a „Zarjá” nevű speciális szovjet óceáni kutatóhajó, amely a Föld mágneses terét, a tengerfenék és a földkéreg felépítését és még sok más érdekes jelenséget vizsgál. Az óceáni kutatások sikeres lefolytatásához a hajón elhelyezett számos, igen bonyolult műszer rendkívül pontos adataira van szükség. A hajőtest mágneses terének zavaró hatása kiküszöbölésére készítették azt a kétár- bőcos vitorláshajót, amelynek fedélzetén "egyetlen vasból készült tárgy sincs. A hajótest fából készült, a majdnem féltonnás horgony pedig sárgarézből. Réz a kötélbakok és a pántok anyaga is, az ajtókilincsek anyaga pedig króm. A hajón található használati tárgyak elkészítéséhez szintúgy műanyagot és más, nem mágneses anyagot használtak. A „Zarjá” eddigi tizenegy tudományos expedíció során több mint 420 ezer tengeri mérföldet tett meg. Járt a Spitzbergáknál és Üj-Zélandon, Olaszországban és a Húsvét szigetek vizein, valamint Kubában és Tahitiban, Guineában, az USA-ban, Hongkongban és Dél-Afrikában is. A néha több hónapos utakon a tudományos felfedezések öröme mellett számolni kell a mindennapi nehéz munkával, az erős szelekkel és a viharokkal, valamint a kormány mellett töltött, olykor huszonnégyórás ügyeletekkel is. ■miintniniinfiiimimniiiiiniuiiumiHii A »HŐTÉR litír’ -RŐL Az emberi test „hőtérképét” elkészítő ún. termográfiás berendezéseik az orvostudomány „fegyvertárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös sugarakat és ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hőmérséklet-eloszlásról. A képen látható a Siemensgyár által készített termográfiás berendezés kamerája a tesfelületről származó infravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Az áram erőssége az infravörös sugárzással arányosan változik. Kellő mértékben felerősítve és oszcilloszkópon megjelenítve rendelkezésre áll a tónusos kép, mely a testfelszín (és a közvetlenül alatta fekvő szövetek, szervek) hőmérsékletétől függően sötétebb vagy világosabb szürke (újabban színes technikával is készítenek „hőtérképeket”). Ma már termográfiával §0 százalékos biztonsággal megállapítható az emlőrák, a rákos sejtek magasabb hőmérséklete ugyanis jól megmutatkozik a képernyőn vagy az arról készített felvételen Jól alkalmazható a termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az ízületi gyulladások felderítésében, az ortopédiában, a szemészetben és a fogászatban is. ; Csőelágazás bekötése üzemekben Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk az éppen működő fűtő-, víz- vagy gázvezetékbe. Meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosz- szabb-rövidebb időre víz, gáz vagy fűtés nélkül a vállalatokat, intézményeket, lakásokat? Egy szovjet mérnök találmányával megoldható a feladat. A majdani becsatlakozás helyére a fővezetéken már jóelőre felhegesztenefe egy hármas el- ágazású csőcsonkot. A vízszintesen mutató ágra hozzácsatlakoztatják a bekötendő csővezetéket, a fölfelé irányuló karimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszámmal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanatban a fővezeték falát átnyitják. E készülék visszatartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszá- mot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelyezett szelep. A vágószerszám kiemelése után a nyílást kívülről behegesztik. A szabadalom nagy nemzetközi sikerét igazolja, hogy az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada és még sok más ország azonnal átvette. RÖVIDEN Olajfeldolgoxé üzemek levegőszennyezése Űj módszert dolgoztak ki az olajfeldoigozó üzemek egészségre ártalmas melléktermékeinek elégetésére, hogy azok ne kerülhessenek a levegőbe. Az eljárás lényege: egy erőteljes légáramlat által táplált lángot fújnak egy tűzálló anyaggal borított kamrába, s ebbe juttatják az olajfeldolgozás során keletkező ártalmas szerves anyagokat. A láng és az izzó tűzálló burkolat maradéktalanul elégeti ezeket az anyagokat. Csökkentik az alapkutatásokat Az Egyesült Államokban tovább rosszabbodik a kutatók helyzete. Míg eddig elsősorban az űrkutatásban részvevő mérnököket és technikusokat érintették a takarékossági rendszabályok, most más iparágakhoz tartozó négy vezető vállalat is megkezdte az alapkutatások csökkentését — írja a Science című folyóirat. Egyelőre az aiapkutatások- ' nál alkalmazott kutatók, mér6 SSUBBB 1972. MÁJUS 23. nökök 30 százalékát bocsátják el. Az átszervezések (a kutatásokat irányító igazgatók feladatkörének megszűnése, az alapkutatásokat végző laboratóriumoknak az alkalmazott kutatásokat végzőkkel való összvoná- sa, stb.) következtében azonban az alapkutatások ennél sokkal nagyobb mértékben csökkennek. Azt pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy kisebb vállalatok is alkalmaznak-e ilyen irányú takarékossági rendszabályokat Drótnélküli forgalomellenőrzés A forgalomirányítás jelentős megkönnyítésére szolgál a svéd Almex-gyár által kidolgozott és gyártott ún. ABC-rendszer, amelynek lényege: a közlekedésben résztvevő közlekedési eszközökben elhelyezett adat- feldolgozó rendszer gyűjti és tárolja a forgalomra vonatkozó legfontosabb adatokat, s ezeket vagy közvetlenül, rádió útján továbbítja a forgalom- irányító központba, vagy későbbi értékelés céljából mágneses adattárolóban gyűjti össze. Az új rendszer iránt az európai nagyvárosokban igen nagy az érdeklődés. Dublinban rövidesen bevezetésre is kerül.
