Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

Célpont a Vénusz A Vénusz, „nehéz diának” bi­zonyul a tudósok számára, mi­vel gázköpenyén nem hatolnak át az égitestekről legtöbb infor­mációt hordozó optikai és infra­vörös sugarak. A bolygó felüle­tének rádiólokációs vizsgálatára csak egy keskeny ablak szolgál a deciméteres, és részben a mé­teres hullámhossz tartományban. Földi rádiólokátorok segítségé­vel centiméteres hullámhosszon is próbálkoztak, de ebben az esetben a hullámok nem csak a bolygó felületéről verődtek visz. eza, hanem a légkör anyagáról is — ami zavarta a vételt A BOLYGÖ LÉGKÖRE A szovjet és amerikai tudósok által végzett földi rádiólokációs vizsgálatok eredményei némi bizonytalanságot is tartalmaz­tak, mivel nem ismerték a Vé­nusz. légkörének összetételét. Azt viszont tudják a rádiófizi­kusok, hogy a gázhalmazálla­potú közegen áthaladó jelek megváltoznak a közeg jellem­zőitől függőéin. Ma viszont, a Vénusz—1, 5, 6 és 7 szovjet bolygóközi űrállomások adatai alapján már ismeretes a bolygó légkörének összetétele, valamint a hőmérséklet, a nyomás és a sűsűrség, magasság szerinti el­oszlása is. Ezzel lehetővé vált a rádiólokációs kutatások eredmé-. nyelnek a helyesbítése. Lehetőség nyílt, a rádióloká­ciós megfigyelési adatok ledol­gozására. és ennek kapcsán a bolygó felületi rétegének 30—40 centiméteres, néha 7—8 méteres, sőt esetenként 30 méterig leha­toló vizsgálatára. Az igaz, hogy ezek az adatok egyelőre nem a bolygó egyes részére, hanem az egész Vénusznak a rádióhullár- mok számára „látható^ részére vonatkoznak!. HOMOKKŐ VAGY BAZALT? A bolygó félé sugárzott hul­lámok hosszának változtatásával sikerült megállapítani a vénusz- talaj dielektromos és visszave­rődési állandóját- Ezen adatok felhasználásával viszont már. hozzáfoghattak a sűrűség kiszár ’ mításáhoa a Vénusz felületi ré­tegén. A számítások során kimutat­ták, hogy a bolygó anyagának sűrűsége a mélységgel nő. Így például 30—50 centiméteres mélységben köbcentiméteren­ként 1,5—2 gramm. Ezen talaj- féleség földi megfelelője a tufa vagy a homokkő. Hét méter mé­lyen a sűrűség már köbcentimé_ terenként 7 gramm. Ennek alapi ján elmondható, hogy 2 és 30 méter között a Vénusz talajré­tege a gránithoz és a bazalthoz hasonlítható. Érdekes informáciőt kaptak a kutatók a Vénusz felszínének lehetséges egyenetlenségeire vo­natkozóan is. A számításokból következik, hogy a maximális szintkülönbség 6—14 kilométer között lehet A pontatlanság ab­ból következik, hogy egyelőre nem rendelkezünk elég ponté® adatokkal a bolygó légkörének vízpára tartalmára vonatkozó­an, EGY MEGDŐLT HIPOTÉZIS Az elmondottakból követke­zik, hogy végleg el kell temet­nünk a Vénusz felületén lévő kőolajóceánokra vonatkozó ha­tásos hipotézist- A bolyai felü­lete elég kemény, sűrűsége ad­digi adataink szerint egy kicsit nagyobb a holdtalajénál. Ez vi­szont azt jelenti, hogy elöbb- utóbb az alábbihoz hasonló közleményt olvashatunk az új­ságokban: »...Az ejtőernyők kinyitása után a Vénusz-kutatÓ űrhajó leszállóegysége áthaladt a boly­gó felett 58—70 kilométeres ma­gasságban lebegő felhőtakarón és szerencsésen elérte a Vénusz felszínét. Néhány órával később szuperszilárd, megfelelő hőszi­geteléssel ellátott terepjáró gör­dült a forró bolygófelszínre. A feldélzetá rendszerek ellenőrzése után a legénység bekapcsolta a reflektorokat ( a vastag felhő­réteg miatt a napfény szinte egyáltalán nem jut el a bolygó íeiszánéigi), majd útnak in­dult . « A vitorlás tizenkettedik útja Megkezdte tizenkettedik útját a „Zarjá” nevű speciális szov­jet óceáni kutatóhajó, amely a Föld mágneses terét, a tenger­fenék és a földkéreg felépíté­sét és még sok más érdekes jelenséget vizsgál. Az óceáni kutatások sikeres lefolytatásá­hoz a hajón elhelyezett számos, igen bonyolult műszer rendkí­vül pontos adataira van szük­ség. A hajőtest mágneses teré­nek zavaró hatása kiküszöbö­lésére készítették azt a kétár- bőcos vitorláshajót, amelynek fedélzetén "egyetlen vasból ké­szült tárgy sincs. A hajótest fá­ból készült, a majdnem félton­nás horgony pedig sárgarézből. Réz a kötélbakok és a pántok anyaga is, az ajtókilincsek anyaga pedig króm. A hajón található használati tárgyak el­készítéséhez szintúgy műanya­got és más, nem mágneses anyagot használtak. A „Zarjá” eddigi tizenegy tudományos expedíció során több mint 420 ezer tengeri mérföldet tett meg. Járt a Spitzbergáknál és Üj-Zélandon, Olaszországban és a Húsvét szigetek vizein, valamint Ku­bában és Tahitiban, Guineá­ban, az USA-ban, Hongkong­ban és Dél-Afrikában is. A néha több hónapos utakon a tudományos felfedezések öröme mellett számolni kell a min­dennapi nehéz munkával, az erős szelekkel és a viharokkal, valamint a kormány mellett töltött, olykor huszonnégyórás ügyeletekkel is. ■miintniniinfiiimimniiiiiniuiiumiHii A »HŐTÉR litír’ -RŐL Az emberi test „hőtérképét” elkészítő ún. termográfiás be­rendezéseik az orvostudomány „fegyvertárának” legújabb tag­jai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös sugarakat és ugyan­akkor infravörös sugárzó ké­pességgel is rendelkezik. Ha te­hát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös su­gárzás eloszlását, ezzel pon­tos tájékoztatást kapunk a hő­mérséklet-eloszlásról. A képen látható a Siemens­gyár által készített termográ­fiás berendezés kamerája a tesfelületről származó infravö­rös sugárzást felfogja és elek­tromos árammá alakítja át. Az áram erőssége az infravörös sugárzással arányosan változik. Kellő mértékben felerősítve és oszcilloszkópon megjelenítve rendelkezésre áll a tónusos kép, mely a testfelszín (és a köz­vetlenül alatta fekvő szövetek, szervek) hőmérsékletétől füg­gően sötétebb vagy világosabb szürke (újabban színes techni­kával is készítenek „hőtérké­peket”). Ma már termográfiával §0 százalékos biztonsággal megál­lapítható az emlőrák, a rákos sejtek magasabb hőmérséklete ugyanis jól megmutatkozik a képernyőn vagy az arról készí­tett felvételen Jól alkalmazható a termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az ízületi gyulladások felderítésében, az ortopédiában, a szemészetben és a fogászatban is. ; Csőelágazás bekötése üzemekben Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk az éppen működő fűtő-, víz- vagy gáz­vezetékbe. Meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosz- szabb-rövidebb időre víz, gáz vagy fűtés nélkül a vállalato­kat, intézményeket, lakásokat? Egy szovjet mérnök találmá­nyával megoldható a feladat. A majdani becsatlakozás helyé­re a fővezetéken már jóelőre felhegesztenefe egy hármas el- ágazású csőcsonkot. A vízszin­tesen mutató ágra hozzácsat­lakoztatják a bekötendő csőve­zetéket, a fölfelé irányuló ka­rimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszámmal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanatban a fővezeték falát átnyitják. E készülék vissza­tartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszá- mot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelyezett szelep. A vágó­szerszám kiemelése után a nyí­lást kívülről behegesztik. A szabadalom nagy nemzet­közi sikerét igazolja, hogy az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada és még sok más ország azonnal átvet­te. RÖVIDEN Olajfeldolgoxé üzemek levegőszennyezése Űj módszert dolgoztak ki az olajfeldoigozó üzemek egészség­re ártalmas melléktermékeinek elégetésére, hogy azok ne ke­rülhessenek a levegőbe. Az el­járás lényege: egy erőteljes lég­áramlat által táplált lángot fújnak egy tűzálló anyaggal borított kamrába, s ebbe jut­tatják az olajfeldolgozás során keletkező ártalmas szerves anyagokat. A láng és az izzó tűzálló burkolat maradéktala­nul elégeti ezeket az anyagokat. Csökkentik az alapkutatásokat Az Egyesült Államokban to­vább rosszabbodik a kutatók helyzete. Míg eddig elsősorban az űrkutatásban részvevő mér­nököket és technikusokat érin­tették a takarékossági rendsza­bályok, most más iparágakhoz tartozó négy vezető vállalat is megkezdte az alapkutatások csökkentését — írja a Science című folyóirat. Egyelőre az aiapkutatások- ' nál alkalmazott kutatók, mér­6 SSUBBB 1972. MÁJUS 23. nökök 30 százalékát bocsátják el. Az átszervezések (a kutatá­sokat irányító igazgatók fel­adatkörének megszűnése, az alap­kutatásokat végző laboratóri­umoknak az alkalmazott kutatá­sokat végzőkkel való összvoná- sa, stb.) következtében azonban az alapkutatások ennél sokkal nagyobb mértékben csökken­nek. Azt pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy kisebb vállalatok is alkalmaznak-e ilyen irányú takarékossági rendszabályokat Drótnélküli forgalomellenőrzés A forgalomirányítás jelentős megkönnyítésére szolgál a svéd Almex-gyár által kidolgozott és gyártott ún. ABC-rendszer, amelynek lényege: a közleke­désben résztvevő közlekedési eszközökben elhelyezett adat- feldolgozó rendszer gyűjti és tárolja a forgalomra vonatko­zó legfontosabb adatokat, s ezeket vagy közvetlenül, rádió útján továbbítja a forgalom- irányító központba, vagy ké­sőbbi értékelés céljából mágne­ses adattárolóban gyűjti össze. Az új rendszer iránt az európai nagyvárosokban igen nagy az érdeklődés. Dublinban rövide­sen bevezetésre is kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents