Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

Országos hírre tett szert a csabai lakásszövetkezet iVein kell mindent feltalálnunk Több éves mozdulatlan-1 Ság utón 1971-ben 11 új lakás- I építő- és karbantartó szövetke- \ zet alakult Békéscsabán, Gyű- j ián, Szarvason és Békésén. E szövetkezetek legtöbbje azonban még most teszi az első lépése­ket. Ebből következik, hogy me­gyénkben még jelenleg is egy olyan lakásszövetkezetről — a békéscsabairól — szólhatunk, amely idestova tízéves fennállá­sa óta — miközben jól szolgálja a tagságot — országosan is is­mertté lett. Csaknem tíz évvel ezelőtt; mindössze két épület­tömb jelentette Békéscsabán a .lakásszövetkezetet, amely 78 családnak adott otthont. Ezzel szemben jelenleg 20 épület­tömb, benne 922 lakás fenntar­tásának, felújításának gondja és felelőssége nehezedik az öttagú igazgatóságra, a háromtagú fél­ügyelőbizottságra, valamint a szakvezetésre. És máris kikíván­kozik belőlem; semmivel sem könnyebb a választott testüle­teknek a munkája ma, mint évekkel ezelőtt. Hiszen nem ke­vesebb, mint 90 millió forint értéket képvisel a 20 lakótömb. Ezt a nagy értéket óvni. állan­dó gondot és felelősséget jelent. Különben sok szó esik erről a két nappal ezelőtt megkezdődött és május 18-ig megtartásra ke­rülő 11 részközgyűlésen. S amint évről évre terebélye­sedett a Békéscsabai Lakásszö­vetkezet, úgy jutott mind távo­labbra jó híre. Hogy évekkel ezelőtt az ágazati minisztérium Békéscsabára küldte nemcsak az ország különböző részeiből, hanem Budapestről is tapaszta­latszerzésre azokat, akik lakás- szövetkezet szervezését tervez­ték, ez nem véletlenül történt. Következett e7, abból, hogy az országban elsőként ennél a szö­vetkezetnél hozták létre a laká­sok karbantartását, felújítását végző jarító-karbantairtó rész­légét és a centralizált admi­nisztrációt. Az 1964-ben létre­Mintha főidény lenne, olyan a forgalom az IBUSZ békéscsa­bai irodájában. Pedig az igazi üdülési szezon csak ezután jön. A május hónapot nyugodtan lehetne az Állami Biztosító és CSÉB hónap járnak nevezni, hi­szen a biztosító közösen az IBUSZ-sza] szervezett legtöbb utat. legtöbb résztvevővel. Né­hány nappal ezelőtt a Magyar- ország—Románia labdarúgó­mérkőzésre indítottak különvo- natot, amelyen. 1300-an, és autó­buszokat, amelyéken 500-am lá­togattak él a fővárosba. Már szervezik az utazást a visszavágó mérkőzésre is. A tervek szerint Békés megyéből május 12-ón in­dulnak 380-an, a CSÉB-tagok közül. Rajtuk kívül a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz és a kon­doros! Dolgozók Termelőszövet­kezet indít buszt tagjai részére. Nagy az érdeklődés az egyént', turisták között is, de számukra már nem tudnak jegyet biztosí­tani. hozott j avíío-karbantartó rész­leg azóta is 8—10 szakembert foglalkoztat. A részleg dolgozói 1964 óta több mint 500 lakásban végezték el a festést és mázo­lást, továbbá mintegy három­ezer négyzetméter üvegezést. Ugyanakkor 20 épületnek a fel­újítása is megtörtént. Az Utóbbi években azon­ban más is vonzotta az ország­ból ide az érdeklődőket. Mégpe­dig a lakásszövetkezet által lét­rehozott és saját erőből működ­tetett kifőzde. Ezzel azt akarva elérni az igazgatóság, hogy a szövetkezet tagjai olcsón étkez­hessenek. Több év tapasztalatai bizonyítják, hogy ezt a célt a tagság többségének megelégedé­sére el is érték. A múlt évben 27 ezer adag ebédet és 25 ezer adag süteményt készített a szö­vetkezet kifőzdéjének 4—5 dol­gozója. mintegy 350 ezer forint értékben. Sikerült az utóbbi két évben a kifőzde önköltségét is úgy alakítani, hogy nem volt ráfizetés. Amint Bakos Jánostól, a szö­vetkezet elnökétől megtudtam, az igazgatóság kezdeményezésé­re a hagyományos széntüzelés helyett már gázzal fűtenek a la­kások zömében. Közben elérték azt is, hogy 1969 óta a tagság túlnyomó többsége ápolja, gon­dozza a tömböket köirülövező parkokat. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ Országos Elnöksége az 1971. évi eredményeket is pozitívnak ítél­te meg. S ez abban jutott kife­jezésre, hogy az ország több száz lakásszövetkezete között is a legjobbak közé sorolta. Es amikor e kitüntető cím elnyeré­sét említem, nem hallgathatom el azt az idegeket tépő vitát, melyet néhány ember két év­vel ezelőtt elindított. Olvasóink közül is sokan emlékednek még az elszabadult kedélyek „hadjá­ratára”. Azokat a választott ve­zetőket támadták egyesek, akik hosszú éveken át — mint sho­Ebben a hónapiban a Békés­csabai Kötöttárugyár, a dobozi művelődési ház, az endrődi Sza­bó Ktsz, a gyulai Vízügyi Igaz­gatóság, az ÉTÉ. a gyomai Dó­zsa Tsz, a szabadkígyósa Élelmi- szeripari Szakiskola, a szeghal­mi Rákóczj Termelőszövetkezet szervezett az IBUSZ-szal közö­sen országjáró túrákat. Me­gyénkből tízen vesznek részt május 9-én a Moszkvában meg­rendezendő Győzelem Napja ün­nepségen. Ugyancsak ebben a hónapban kezdődik meg a nyug­díjasok külföldi üdültetése, ame­lyen megyénkből is többen vesz­nek részt. Több mint hatvanan indulnák el az egyéni turisták közül hosszabb-rövidebb időre repülővel, autóbusszal és vonat­tal olasz—osztrák körútra, szász­svájci üdülésre, osztrák—alpesi körutazásra, Spanyolországba, Karlovy-Varyba és a Magas- Tátrába. | gyan jelenleg is — fizetség nél- I kül, a szó legnemesebb értelmé­ben vett önzetlenséggel formál­ták. alakítgatták a Békéscsabai Lakásszövetkezet ügyeit S amint az igazgatóságban bekö­vetkezett kedvező változásról hallottam Bakos Jánostól, már­is az idei esztendő tennivalóit kezdte latolgatni, melyek — mint mondotta — semmivel sem lesznek könnyebbek a ko­rábbiaknál. Ilyen lesz mindenek­előtt az adminisztrációs és szer­vezőmunkára vonatkozó új jog­szabály gyakorlatban történő helyes alkalmazása. Pozitív vi­szont az a tény, hogy e jogsza­bály a .lakásszövetkezeteket is a többi szövetkezetek nagy csa­ládjába sorolja. Ez már 1971- ben kifejezésre jutott abban, hogy e szövetkezetek helyet kaptak a MÉSZÖV választmá­nyában, sőt részt vettek a fo­gyasztási szövetkezetek kong­resszusán is. így problémáikat a legmagasabb fórumon is szó­vá tehetik. A Békéscsabai Lakás- szövetkezet igazgatóságára azonban számos konkrét feladat is Itínil. Ebben az évben 12 épü­lettömb felújításának anyagi feltételeit kell előteremteni. Ez pedig mintegy 300 ezer forintot igényéi. Itt kerültek szóba a részközgyűlések, amelyek már megkezdődtek. Ezeken a fóru­mokon kéri a7 igazgatóság, hogy az 1963-ban megállapított la­kásonként havonta befizetésre kerülő üzemeltetési és felújítási hozzájárulás összegét módosít­sák. Ugyanis a csaknem tíz év­vel ezelőtti árakon már nem lehet kalkulálni, nem lehet épí­tőipari felújításokat végezni, s a 'legfontosabb karbantartási munkákat sem tudja a szövet­kezet biztosítani. A eredmények mellett — mi tagadás — akadnak gon­dok is, melyektől a Békéscsabai Lakásszövetkezet sem mentes. Ha azonban a tagság a problé­mákat megérti, s annak meg­oldásaiban segít — és ebben az igazgatóság bízik —, akkor a gondok k-isébbek lesznek. Balkus Imre CÜTUU lAfcUfclIÍ Vásároljon a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyves­boltjaiban! Megtalálhatók az országban mindenütt, önnek ajánljuk: Radnóti Könyvesbolt Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 7. A műszaki fejlesztés meggyor­sításában fontos szerepe van a más országokból megvásárolha­tó kutatási, fejlesztési eredmé­nyek alkalmazásának. A külön­böző adatok azt mutatják, hogy még nálunk nagyobb, iparilag fejlettebb országok sem enge­dik meg magúiknak azt a „lu­xust”, hogy kizárólag saját ku­tatási bázisukra támaszkodja­nak. Éppen a világszerte roha­mosan gyorsuló technikai fejlő­déssel párhuzamosan bontako­zott ki nagyobb mértékben a leg­utóbbi két óvtizedlben a szaba­dalmak — és ezekkel együtt a gyártási eljárások. „know­how”-k — vétele és .eladása. A licencvásárlás előnyei meg­lehetősen nyilvánvalóak: lerövi­dül a műszaki fejlesztés időtar­tama, magasabb szintről indul­hat a továbbfejlesztés, a sajat kutatási kapacitásit más témára lehet koncentrálni, megtakarít­ható a saját kutatási-fejlesztési költség (a licencdíj általában alacsonyabb, mint a saját kuta­tási költség lenne, nem szólva a tetemes időmegtakarításról), kisebb a kockázat, mint saját kutatás esetén, stfb. Ezek az előnyök az iparilag fejlett és az elmaradottabb or­szágok számara egyaránt vonzó­vá teszik á licencek és a gyár­tási, eljárások vásárlását. A fej­lődésben levő országokat hozzá­segíti ahhoz, hogy lemaradásu­kat csökkentsék, a fejlettek pe­dig már meglevő pozícióik' meg­tartását. vagy elónyük további növelését igyekeznek ezen a mó­don elérni. A második világháború befe­jezésétől 1970 végéig a tőkés or­szágokban mintegy 60—70 ezer Lícencmegáiilapodás jött létre és különösen azokban az országok­ban nőtt a licencvásárlások szá­ma, amelyékre a dinamikus mű­szaki fejlődés, a gyons gazdasági növekedés a jellemző. Japánban az egy lakosra jutó évi licenc­vásárlása költség 1970-ben 2,50, Ausztriában 3, Belgiumban 6 dollár völit. És nálunk? — Magyarorszá­gon jelenleg egy főre negyed dollár értékű licencimport jut. Már ez az egyetlen adat is ér­zékelteti, hogy ezen a téren van tennivalónk, bár az utóbbi évek­ben a licencvásárlás nálunk is meggyorsult. A növekedést jel­lemzi, hogy míg 1964-ben mind­össze 3 licencet, illetve koorv- how-t vásároltunk, addig 1970- ben 42-t. Az utóbbi szám min­denesetre mér biztatóbb képet mutat, de egyáltalán nem je­lenti azt, hogy elértük a „pia­font”. Az egy« ágazatok közül s gépipar Vásárolta a legtöbb 11- cencet. utána a vegyipar, majd a kohászat és az építő- és építő- anyagipar következik. A licenc­vásárlások célja elsősorban új gyártmányok bevezetése, illetve a meglevőek korszerűsítése. Ki­sebb részaránnyal szerepelnek azok, amelyekkel a technológiát ákarjék 'korszerűsíteni, végül néhány százalékának a minőség javítása a célja. Eddig csák a tőkés országok­ból vásárolt lícencekről volt szó, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az utóbbi években a szocialista országok ijíözött is növekszik a licencek vétele és eladása. 1967-ben ugyanis hatá­rozat született a KGST-ben ar­ról, hogy az egyes országok ér­dekeltségének fokozására a mű­szaki, szellemi termékeket a ko­rábbi térítésmentes átadás he­lyett venni és eladni is teher. 1970—71-ben 10 licencet vásá- i oltunk szocialista országoktól, a legtöbbet az NDK-tói. A licencvásárlás terén eddig elért eredményéKet csak kezdet­ne«. lehet tekinteni: műszaki fejlesztésünk gyorsítása érdeké­ben szükséges a vásárlások to­vábbi borításé. Ennek azonban van még néhány akadálya. A külföldi llicencekkel szembeni vonakodás még nem szűnt meg mindenütt, sok helyen kísért még a régebbi idők önellátásra való lőrék vésőnek szemlélete. Elég gyakori még, hogy a válla­latok a sóikkal költségesebb, las­súbb és egyes esetekben kisebb eredményt hozó saját fejlesztés útját választják. Ötéves tervünk műszáléi fej­lesztési programjaiban, a terme­lési struktúra javításában fon­tos szerep jut a licenc és know­how vásárlásoknál:. Hogy ezek felhasználása minél hatéko­nyabb legyen, tovább kell fej­leszteni a licencvásárlásoknak a terv fő célkitűzéseivel való ösz- szebamgólását. A vásárláshoz, a licencek gyakorlati alkalmazá­sához, a betanításhoz, a jelen­leginél nagyobb számú, megfe­lelően képzett műszaki-gazda­sági szakemberek szükségesek. Hogy mindez megvalósulhas­son, elsősorban annak a felis­merésnek kell általánossá válni, hogy műszaki fejlesztésünk gyorsításának a licencvásárlás Kőműveseket, segédmunkásokat, testűket és asztalost azonnali belépésre felveszünk Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: GYULAI KISLAKASÉPÍTÖ KTSZ Munkaügyi Osztály. Gyula, Nagyváradi út 74. •Í6Ö431 fontos és hasznos eszköze. - Sz. M. A Budapesti Lakásépítő Vállalat (Bp.,. X., Pongrácz út 21.) felvess as 1972/7»?.«« tanévre Vili. általánost végzett fiúkat kollégiumi elhelyezéssel KŐMŰVES, ACS-ALLVAN YOZO, FAPADLÖZÖ. MÜANYAGBURKOLÖ. ÉPÜLETASZTALOS, VASSZERKEZETI LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, KÖZPONTIFÜTÉS-SZEREL Ő, SZOBAFESTÖ-MÁZOLÖ, VASBETONSZERELŐ, ÉP ÜLETÜVEGEZÖ. VÍZSZIGETE­LŐ és MŰKÖVES szakmákra szakmunkástanulóknak. Teljes ellátást, ösztöndíjat, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet: a fenti címen írásban, vagy személyesen: 1972. augusztus 31-íg, 12717 Ausxtriában üdülnek a nyugdíjasok x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents