Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
A Békés megyei Äüatforgal- mi és Húsipari Vállalat termelést fejlesztő szaktanácsadó szolgálata 1967. január 1-gyel kezdte meg tevékenységét. Kezdetben a népgazdasági érdekeknek megfelelően fő feladata az volt, hogy segítse a termelőszövetkezeteket a sertésférőhelyek számának növelésében, korszerűsítésében, Erre a ' célra 10 millió forint állt rendelkezésükre, amelyet a Magyar Nemzeti Bank adott hitelként a kijelölt mezőgazdasági üzemeknek a gálát új feladatot kapott, mégpedig az intenzív takarmányok bevezetését és elterjesztését. Ilyen volt a borjúnevelésben és hizlalásban a Laktin és a T—25 Prestarter. A bikáknál a Brand-Purina koncentrátum és az Univerz. A sertéshizlalásnál kezdetben a Brand-Purina tápok később a malac B táp. Jelentős előrehaladás volt, hogy későb a még drága és külföldről beszerzett takarmányokat mindjobban felváltotta a hasonlóan jó minőségű és lészetes, hogy a Békésben végzett hizlalásd kísérleteknek nemzet- gazdasági szempontból is nagy jelentősége volt. Megyénkben először öt termelőszövetkezetben honosították meg a fehérhúsú borjúhizlalást. A szövetkezetek részére — bár maguk vették meg a hizlaláshoz szükséges alapanyagot — a vállalat biztosította az import tejport, és ennek megvásárlásához is jelentős kedvezményt adott. Később a borjúhizlalást két termelőszövetkezetre bízták, a nagybánhegyesi Zalka és a kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezetre, Itt már a legkorszerűbb automatákkal történt az etetés, a kézi munkát majdnem teljesen kiküszöbölték. Később újabb módszert vezettek be, az intervenciós borjúnevelést. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vállalat az egyéni állattartóktól megvásárolja az üszőt olyan áron, amely ösztönzően hat a tenyésztési kedvre, majd a felvásárolt állatokat a termelőszövetkezetekbe helyezik ki további hizlalásra. Országos viszonylatban is kiemelkedő helyen áll Békés megye az élőállat-exportálásban is, amely jelentős devizabevételt jelent. A termelőszövetkezetek többségében a korszerű takarmánytápok biztosításával és a szaktanácsadó szolgálat hatékony közreműködésével elérték, a napi 1300—1400 grammos súlygyarapodást. Ez nemcsak azt jelenti, hogy alaposan lerövidült a hizlalási idő, hanem azt is, hogy számottevően javult az értékesített állatok minősége is. Ezt bizonyítja, hogy az 1971-ben exportra felvásárolt és eladott 15810 hízott bika, tehén és üsző közül több mint 5900 volt „A”, 8726 „B”, és mindössze 1179 „C” minőségű. Ezeket az állatokat olasz, belga, holland és nyugatnémet exportra szállították. Bevált a garanciális expressz marhahizlalás. Ennek lényege, hogy a vállalat által kidolgozott technológiával elérhető a napi 1300 grammos súlygyarapodás, és amennyiben ezt 1350 gramm fölé emelik — a gyulai Köröstáj és a kondorosi. Dolgozók Termelőszövetkezetben, — a vállalat kilónként 30 fillért kap a termelőszövetkezettől szaktanácsadási díjként. Amennyiben a súlygyarapodás alatta marad az előírtnak, úgy a vállalat a Anyakoca kilenc malacával... Tótkomlóson jó eredményeket érnek ei a, angol nagy fehérsertés-hizlalásban. Nagybánhegyesen a Zalka Máté Termelőszövetkezetben az Al- latforgalmi Vállalat szakembe rei rendszeres szaktanáccsal látják el a borjúhizlalással foglalkozó szakembereket. 250 napos hizlalási időt figyelembe véve az elmaradt súly- gyarapodástól függően 18 forintos takarmányköltségtérítésit fizet a termelőszövetkezeteknek. Eredményesnek bizonyult a lengyel importbikák hizlalása is. Három termelőszövetkezetnél több mint 400 bikát helyeztek el, ahol a takarmányt a termelőszövetkezet biztosítja. Az állatok leadásakor a tsz-nél elért súlygyarapodást és minőséget figyelembe véve kilónként 24— 26 forintos költségtérítést fizet a vállalat a szövetkezetnek. Sokrétű a vállalat szaktanácsadó szolgálatának segítségnyújtása ,amit az érintett mezőgazdasági üzemek vezetői is elismernek, sőt egyre több helyen igénylik is. Nagyon jó véleménye van erről az együttműködésről Hidasi Józsefnek, a ka- muti Béke Termelőszövetkezet főállattenyésztőjének is, és ennek a segítségnek már megvan az eredménye. A régi kötött tartásnál éveken keresztül csak napi 1 kilogrammos súlygyarapodást tudták elérni és a leadott bikák minősége sem érte el a legmagasabb szintet, ezen kívül a tartási idő is hosszú volt. Tizennyolc hónapos korban 4,5—5 mázsáig jutottak el, az önköltség pedig meghaladta a 30 forintot Amióta 1971. márciusában a szaktanácsadó szolgálat javaslatára áttértek a szabad- tartásos bikahizlalásra, azóta a súlygyarapodás meghaladta a napi másfél kilogrammot, és már 14 hónapos korra elérték az 550—600 kilogrammos súlyt. Az önköltséget pedig 23,70 forintra csökkentették. Uhlár János, a tótkomlósi Sertéshústermelő Közös Vállalkozás igazgatója is hasonlóan jó véleménnyel van. A négy termelőszövetkezet összefogásával és jelentős állami támogatással épült szakosított sertéstelep munkájának megindításában a vállalat jelentős összeget, 2 millió 200 ezer forintot adott, amelyből 626 kocát vettek. Rendszeresen meglátogatja a tótkomlósi akat a Húsipari Tröszt főállatorvosa, akinek szakmai tanácsadása sokat jelentett a sertéstelep eredményes munkájában. A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezét főállattenyésztője Horváth Endre szerint a szaktanácsadó szolgálatnak köszönhető, hogy az elmúlt évben több mint 300 ezer forint tiszta jövedelemhez jutottak a fehérhúsú borjúhízlalás bevezetésével. Igaz, a kezdeti kísérleti időszakban az elsőként beállított 80 borjúnál még gyengék voltak az eredmények, majd- hogy nem ráfizettek. Később amikor már tű] voltak a technikai problémákon és megtanulták az új technológiát, már 210 darab borjút értékesítettek jó minőségben. Hatékony segítséget kaptak ahhoz is, hogy mindig elegendő mennyiségben beszerezhessék a hizlaláshoz szükséges import tejport. Borianként sikerült elérni az ezer forintos tiszta jövedelmet, 90 nap alatt minden nagyobb beruházás nélkül. A felsorolt példák is bizonyítják, hogy a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szaktanácsadó szolgálata beváltotta a munkájához fűzött reményeket. Egyre több termelő- szövetkezet keresi kell a vállalat szakembereit, s kémek tanácsokat. amelyet mindig, mindenkor meg is kapnak. Ennek is köszönhető, hogy megyénkben az utóbbi években egyre intenzívebb állattenyésztés folyik és a külföldi partnerek, amelyek a megyében járnak állatokat felvásárolni, * mindig megelégedetten nyilatkoznak a minőségről. Budapetre indul Tótkomlósról a sonkasertés-szállítmány. vállalat javaslata alapján. Többek között ilyen hitelben részesült a kondorosi Lenin és a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet, de rajtuk kívül még többen vettek fel egy- xnásféi millió forintot. Később a szaktanácsadó szolIQ mMum 1878. MÁJUS 21. nyegesen olcsóbb magyar sertéstáp. Ennek etetését először egy-két erre a célra kijelölt termelőszövetkezetben vezették be, kísérletképpen kisebb tálkáknál, majd miután meggyőződtek hasznosságáról, egyre több he- 'yen. 1969-ben a fehérhúsú borjúhizlalás került napirendre. Békés megye tudvalévőén jelentős helyet foglal el országos viszonylatban is áz állattenyésztéssel foglalkozó megyék rangsorában. így aztán az is terméKamuton a Bék< Tsz ben kié nelke.dő eredményeket érnek el az intenzív kötetlen bikahizlalásban. Eredményes együttműködés Űj technológiák bevezetése az állathizlalásban Ä Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat oldalkiadványa
