Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
A Megyei Művelődési Központ hírei Hétfőn, május 22-én este 7 órakor a Megyei Művelődési Központban a Korunk tudományos kérdései című előadás- sorozat vendége dr. Buga László érdemes orvos, aki Orvos- tudomány és meteorológia címmel tart tájékoztatót. Május 25-én. csütörtökön este 7 órakor Mikolás Tibor építészmérnök Hogyan lehet az építészetet esztétikai értékelés alá vonni? címmel vezet foglalkozást a képzőművészeti stúdió tagjainak az Ifjúsági és Űttörőház I. emelet 1. Sí. helyiségében. A ' Skaldowie lengyel foeategyüttes és a Tolcsvay-trió pénteken este 7 órakor az Ifjúsági Házban vendégszerepei. Vasárnap délelőtt 9 órától 12 óráig a.gyűjtők klubjának foglalkozása, este 6 órától 10 óráig össztánc lesz a Megyei Művelődési Központban. A nyugdíjas klub tagjai ezen a napon autóbusz-kirándulást tesznek Gyopárosra. Csabai úttörők Csillebércen Ilyen a panaszügyben szereplő Góg János kőműves esete is. Nem kap azonnal fizetés nélküli szabadságot és úgy érzi, sérelem érte állampolgári jogait. Persze, ha néhány hónappal előbb jelenti be az igényét, semmi akadálya nem lett volna a fizetés nélküli szabadságának, mert a vállalat ennek megfelelően szervezi meg a munkáját. Négy kőműves helyett csak háromnak ad megbízatást, a tervtől eltérő feladat végrehajtására. Góg János tehát önkényesen kilépett. Álhumanizmus lett volna, ha á vállalat igazgatója teljesíti az emberileg talán elfogadhatónak látszó kérelmét. És az állampolgári fegyelem megszilárdítását sem szolgálta volna vele. Az érem két oldala Megyénk a BXF-n Vásárdíjat nyert a* gyulai kolbász és a gyorsfagyasztott szilvásgombóc Gőg János kőműves, a Gyulai Építőipari Vállalat dolgozója1 május 9-én, tanácsadási napon felkereste a főügyészségen dr. Nyíri Béla ügyészt. Előadta, hogy házépítéshez fizetés nélküli szabadságot kért Szabadfalvi Lászlótól, a vállalat Igazgatójától, aki azonban a kérelemhez nem járult hozzá. — Nem volt megegyezési lehetőség? — kérdezte az ügyész. — Az igazgató mereven elzárkózott. Azzal érvelt, hogy most van az építőipar főszezonja és a vállalat amúgy is nehézségekkel küzd a szakemberhiány miatt — válaszolt a panaszos. — Miért ragaszkodik annyira éppen ehhez az időszakhoz? — Mert megkaptam az anyagot és szeretném az építkezést őszre befejezni. Egyébként minden vállalat támogatja a dolgozónak az ilyen törekvését. Hivatkoztam arra is, hogy törzsgárdatag vagyok. Önkényesen kilépett Mit válaszolhatott volna dr. Nyíri Béla? Törvénysértés nem történt, a fizetés nélküli szabadság engedélyezése az igazgató jogköre. Ezt meg is mondta Góg Józsefnek, aki ezután eltávozott és másnap levelet küldött a vállalat címére. Közölte, hogy kilép és felmondási időt nem áll módjában letölteni. Május 13-án bement a munkakönyvéért, amit meg is kapott. Kissé talán sajnálatra méltónak tűnik Góg János esete. Igazán megérdemelte volna a szabadságot — gondolja az ember. Különben társadalmi érdek is, hogy minél több családi ház épüljön. Ám az igazgatónak is volt egy és más mondanivalója. Az többek között, hogy négy kőművest időlegesen a tervtől eltérő munkához kellett beosztania, amit egy ilyen kis vállalat nagyon megérez. Hogyan tudta volna az ötödik kőművest is elengedni két hónapra, sőt ennél többre, mert még a rendes szabadságából megmaradt 9 napját is (ki akarta venni. Egyébként Góg János jelenleg is saját házban lakik, ami teljesen ép /, nem fenyegeti olyan veszély, hogy a fal kidől vagy a tető leomlik. Ha veszély lenne, a vállalat természetesen azonnal a segítségére sietne. Azt azonban megígérte Góg Jánosnak, hogy október 1-től megkapja a kért fizetés nélküli szabadságot, de neki ez nem felelt meg. Önkényesen kilépett Helyesen járt-e el? Ám térjünk vissza ismét a panaszoshoz. A munkakönyvébe a kilépés napjául április 30-at jegyezték be, holott — saját bevallása szerint — március 31-tól már nem dolgozott. Igaz, — állítja — a művezetőjének bejelentette, hogy április 1-től 11 nap szabadságot vesz ki. De így is (az ünnepeket nem számítva) 17-én lejárt a szabadsága és nem ment többé a munkahelyére. Ezek után május 9-én miféle erkölcsi alapja volt arra, hogy fizetés nélküli szabadságot kérjen? Ettől függetlenül felmerül a kérdés: helyesen járt- e el Szabadfalvi László, amikor Góg János kérelmét elutasította? Tudjuk, hogy minden vállalat — számításba véve a rendelkezésére álló eszközöket és lehetőségeket — tervet készít és törekszik, hogy azt minél eredményesebben végrehajtsa. Ez elsősorban társadalmi érdek, hiszen a vállalat ettől függően tud munkabért fizetni, a fejlesztéshez (más szóval a bővített újratermeléshez) korszerűbb gépeket, eszközöket vásárolni és versenyképes maradni. De az eredmény teszi lehetővé, hogy befizesse az államkasszába azt az összeget, amit számára kötelezően előírnak. Ebből jut lakások, kórházak, óvodák, utak, vasutak, stb. építésére és ebből hozza létre az állam a hatalmas gyárakat, erőműveket, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek az életszínvonal emeléséhez. A felelősség pedig ezért elsősorban az igazgatóra hárul, akinek minden erőt a termelés eredményességére kell fordítania. Ezt szolgálja természetesen a ' dolgozókról való szociális gondoskodás, a kedvező munkakörülmények kialakítása, az emberek tisztelete és ügyesbajos dolgainak az elintézése is. Egyszóval: a humanizmus. Csakhogy ez a fogalom nem mindenki előtt világos. Vannak jócskán, akik csupán egyéni szempontok alapján ítélkeznek, mit sem törődve a társadalom érdekeivel. Ha előbb kérte volna Csütörtökön délelőtt, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása előtti nap délelőttjén adták át a Budapest főváros nagydíjait és a BNV ’72 díjait a korszerű, jó minőségű és az export lehetőségeket bővítő termékeket előállító vállalatoknak. Megyénkből a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a gyulai kolbásszal, a Magyar Hűtőipar Békéscsabai Gyára pedig a gyorsfagyasztott szilvásgombóccal érdemelte ki a kitüntetést: a vásárdíjat. Mindkét termék nemcsak itthon, hanem külföldön is igen keresett áruAz élelmiszeripari pavilonban a sok finom falat között kapott helyet a közkedvelt gyulai kolbász. Békéscsabán, az általános iskolákban befejeződött a Félévszázados a lenini úttörőszervezet aikció, mélynek utolsó mozzanata az akadályverseny volt, s ezen a versenyen a 8. sz. általános iskola 6. A. osztályának tíz tanulója lett az első. A győztesek jutalmul háromnapos csillebérci táborozáson vehetnek részt, május 22— 24-ig. A raj egész évben lelki-1 ismeretesen készült az akcióra. | Ősszel megkezdték a levelezést a penzai pajtásokkal, és azóta már sok levelet váltottak. Megismerkedtek a lenini úttörőszervezet történetével, játékaival, dalaival. Reméljük, hogy a raj tagjai: Gregor Éva, Pál Ilona, Czipó Mária, Bielik Márta, Kecső Márta, Csabai László, Szabó László, Mikulák László, Láza Tivadar, Baji Fe- j renc jól érzik majd magukat ’ Csillebércen. Pásztor Béla A gyorsfagyasztott szilvásgombóc a pavilonban kiállított termékek között az egyik ízletes, ínycsiklandozó csemege. FIGYELEM! VÁLLALATOK, TSZ-EK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK! A TTTV Békés és Csongrád megyei iroda raktárkészletében levő MTZ-vontató, DT—54 erőgép, tehergépkocsi, pótkocsi alkatrészek és csapágyak értékesítésére május 24-én, 31-én hörzanapot hirdetünk Az eladásnál j e 1 e n tő s árengedményt is biztosítunk. Az alkatrészeket a vállalat Szarvas, III., kk. 222. szám alatti raktárában lehet megvásárolni. Ügyintéző: MRÁVIK PÁL, anyaggazd. ea. Telefon: 430. x A könnyűipari pavilonban a legújabb női és férfiruházati divatéihkek sokaságának megkapó látványa fogadja a látogatókat. E bben a versengésben ott vannak a Békéscsabai Kötöttárugyár igen korszerű termékei: a szép vonalú női és gyermekruhák . (Fotó: Demény Gyula)
