Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
Ebben a határban még a rosszindulat sem találhat hibát Szövetkezeti demokrácia — forintra váltva HARAGOSAN zöldellő gabonatáblák között suhan az autó. Az út olyan, mintha betonból lenne. Egyenes is, meg vízszintes is, pedig csak jól gondozott dülőút. Nézzük a kalászodé vetést, gyönyörködünk az emberi rounlkában. De nemcsak a széltől hullámzó búzatáblák adnak felejthetetlen élményt hanem a cukorrépa is, amely május derekán olyan szépnek, mint most, még aligha mutatta magát A kukorica is valósággal fürdik a páratelt, meleg levegőben. A sorok nyílegyenesek, a táblák gyommentesek. A traktorosok és repülősök dolgukhoz jól értő emberek. Mindezért a látványért elsősorban őket illeti dicséret. Vetőmagos szakemberek járták be a minap a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz határát Kiss Géza és Czellárik Rudolf, a Vetőmag Vállalat Délmagyarországi orosházi központjának vezető szakemberei szokásos tavaszi szemléjüket tartották Lipták András tsz-elnök Eleki János főagronómus kalauzolásával. Kérésünkre Kiss Géza ösz- saegezte a tapasztalatokat Az 1971. évi termelési verseny eredményei alapján megyénk déli részében első helyre került az orosházi Űj Elet Tsz. A Tsz- SzöVetség második legjobb éred ménnyel gazdálkodó üzeme a nagybánhegyesi Zalka Tsz lett Az újkígyósa Aranykalász Tsz a harmadik legjobbnak bizonyult A Dél-Békés megyei Tsz-Szövet- ség az 1971. évi termelési verseny eredményeit értékelte s azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban jóváhagyta. A szövetség három legeredményesebben gazdálkodó tsz-ének a megyed tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi kiemelkedő jó munkáért díszoklevelet adományoz, a Tsz-^zövetség pedig pénzjutalmat ad. ti károsodástok nélkül? Hiszen, ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát férjhez adja, vendégeskedik, fia születik vagy meghal — ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Ünnepjök gyász nektek, s ha gyászolnak, pénzetekből csapnak tort s inkább ti hullathattok könnyeket. — Most, mialatt ők remegnek, támadjatok ellenségeitekre, öljétek le, vagy szalasszátok meg őket. Tanítsátok meg az elpuhul- takat, ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységük által. Ugyanebben a szellemben író. dott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514 május tizennyolcadikén: „Székely György, vitéz, katona, a. keresztesek istenáldotta népének fejedelme és főkapitánya, csak Magyarország királyának s nem egyúttal az urak alattvalója, a Magyarországban... levő városoknak, mezővárosoknak és falvaknak, együtt és egyenként, üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitegető nemesek ellenünk., ártani vágyó kezekkel fölkeltek, hogy bennün. két üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is néktek... rendeljük és parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. Siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és ke— A m ezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz határából nagy darabot bejártunk. Mindenfelé rendet .tisztaságot, gondosságot s nem utolsósorban szinte páratlan fejlettségű, igen kedvező termést ígérő növényeket láttunk- Ezt a szövetkezetét a mi vállaltunk vetőmagtermelő bázisba zdaságnak tekinti, mivel innen az utóbbi években most már rendszeresen 20—21 millió forint értékű vetőmagot vásárolunk meg. Ebben az esztendőben szerződéses alapon borsót, napraforgót, lent repcét, mustárt — sajnos ennek jó része a száraz télben kifagyott —, bükkönyt, búzát és sárgarépamagot termesztenek. A tsz határa olyan szép, hogy abban még a rossz- indulat sem találhat hibát. — Az utóbbi években jó együttműködés alakult ki köztünk — mondja Czellárik Rudolf, aíki a szövetkezet és a vetőmagtermelő vállalatra gondol. — Az Űj Alkotmány Tsz-bői mindig szívesen vásároltunk vetőmagot. mert minősége haszná lati értéke túlzás nélkül állíthatom, a megyében egyike a legjobbaknak. A külföldi partnerek A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke május 19-én délután szövetkezeti aktíván adta át a megyei tanács vb. díszoklevelét és a Tsz-Szövetség 20 ezer forintos pénzjutalmát- Tegnap délelőtt az orosházi Űj Élet- Tsz-ben Gajdács György, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője gratulált az első helyezéshez, s nyújtotta át a végrehajtó bizottság díszoklevelét és a termelési verseny első helyezettjének járó 25 ezer forint pénzjutalmat. Az újkígyósa Aranykalász Tsz-ben május 25-re tűzték ki a díszoklevél és a pénzjutalom ünnepélyes átvételét zét korlátozni, megfékezni és 5 megzabolázni tudja”. Dózsa tehát óvakodott attól, hogy 3 forradalmi hitvallása mellett a! király és az egyház ellen buzdíí* ■ son. Sőt, kancellárjával, Ambrus 3 dévaványai pappal levelet irat 3 Ceglédről Bakócz Tamásnak, be. • számol haderejéről, felszólítja a * hercegérseket ,hogy késedelem 3 nélkül csatlakozzon hozzá mind- 3 azon sereggel, amelyet kezdet- J ben megígért. A bíborosnak cím- 3 zett békülékeny hangú levelet az 3 követte; hogy Bakócz május hu- 3 szonharmadikán végképp eltil- 5 tóttá az egész kereszteshadjára. 3 tot, egyházi átokkal fenyegetett 3 meg mindenkit, aki nem teszi le 3 rögtön a fegyvert s nem tér ha- 3 za azonnal. Időközben mégis egyre erősö- j dött, szilárdult a paraszti sereg. ; Szabályosan menetelő alakzatait 3 már kürtösök, dobosok kísérték 3 Temesköz felé. Pompás szakérte- ; lemmel keltek át a Tiszán, a Be. 3 rettyón. a Hármas-Körösön. A j Békés melletti szikes réteken tá- • boroztak, amikor megérkezett' Dózsához Bakócz Tamás és az j urak együttes levele. Látván Dózsa az elszánt és rideg gyűlöletet, komoran szólt, miután Ambrus pap felolvasta neki a fenyegetést. — Nem vagyok én sem gyermek, sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem. Fogadom az istenre és a szentekre, hogy össze, töröm őket! Gerencsér Miklós Következik: Népítélet Apátia*, ván. is elégedettek a kovácsházi vetőmag minőségével. Közülük többen annak az óhajnak adtak kifejezést ,hogy részükre a borsó- és a sárgarépamagot ez a gazdaság és ne egy másik termelje meg. A KOVÁCSHÁZI vetőmag minőségének híre tehát már túlnőtt határainkon. Mindez olyan körülmények között, amikor a vetőmagtermesztés iránt országosan is és a megyében is csökkent az érdeklődés. A tsz-ek és az állami gazdaságok nagy része szívesebben termeszti az árut adó növényeket, mert ezekkel nincs különösebb gond. Járt úton — már ami a termesztést illeti — könyebben, kényelmesebben haladhatnak. mintha maguknak kellene a termesztés új módszereit felkutatni és azokat a gyakorlatban kipróbálni. Mezőkovácsházára ez utóbbi áll. Itt lankadatlanul az új módszerek s a nagyobb terméseredmények után kutatnak. Nem is érdemtelenül— Az érdem azoké az embereké. akik ebben a nagy, sok fáradságot igénylő munkában szervezik és megvalósítják a korszerű vetőmagtermesztést — mondotta Lipták András tsz-elnök. A mi szövetkezetünk ehhez lehetőséget ad és hathatós segítséget nyújt íme egy példa. A tsz fiatal fő- agronómusának diplomáján alig száradt fel a tinta, máris egy újabb diploma szerzésén fáradozik. Vetőmagtermesztő szak mérnöknek specializálja magát — Ez a határ úgy ahogyan most mutatja magát kész diplomamunka — jegyzi meg Kiss Géza. — A búzák nagyon jók, betegségtől mentesek. A lombtrágyázás és a lisztharmat elleni védekezés tehát itt, ahol lelkiismeretesen csinálják, hatásosnak bizonyul. A repce a száraz, hideg télben és a koratavaszi szeszélyes időjárásban kétszer, sőt helyenként háromszor is elfagyott .Itt valami csodát csinálhattak az élfagyott repcével, mert a fagynak már a nyomai sem láthatók. Máshol kiszántották a fegykárt szenvedett repcét A borsó csupa hüvely. Olyan tőállományt, mint itt, csak kísérleti telepen, de ott is csak elvétve láthat az ember. A sárgarépa is nagyon jó termést ígérHogyan készülnek e nagy értéket jelentő vetőmag gondos betakarítására? — kérdeztem Eleki Jánostól. — Aratásig elkészül a tsz magtisztító telepe. Az aprómagvak cséplés utáni tiszti tására egy NDK gyártmányú PETKUS típusú berendezést vásároltunk, a gabona tisztítására pedig OVP— 20-as és ŐSZ—4,5-es gépet szereztünk be. így a minőség színvonalát tovább növelhetjük. így nem is olyan távoli célhoz jutunk közelebb, mint ahhoz, hogy szövetkezetünkben a jövedelem 20—25 százalékát a vetőmagtermesztés adja. A nyolcezer holdas gazdaságban ez már igen jelentős tételnek számít. NEM TUDOM, hogy mérlegelték-e valaha Mezőkovácsházán azt az erkölcsi sikert amit lényegében a szövetkezeti gazdálkodással alapoztak meg és emeltek magasra a vetőmagtermesztésben. Gyakorlatiasan így lehetne ezt megfogalmazni; jövőre jó minőségű termésre számíthatnak megyénk termelőszövetkezeteiben, mert az idén kiváló minőségű vetőmag termett Mezőkovácsházán. Dupsi Károly Csepel D. 350-es most műszaki vizsgázott, tipizálás miatt ELADÖ. ÁFÉSZ Vésztő, telefon: 10. x K özgazdasági' tény, hogy a mezőgazdaság egyike a legtökéletesebb ágazatoknak, ahol az országos produktum minden százaléknyi emelése újabb milliárdok befektetését követeli meg; munkában, gépekben, vegyszerekben, szaktudásban. Ezen az úton járunk és nem is eredménytelenül. De tartalék mégis van a magyar mezőgazdaságban. Ha nem is oly könnyen felismerhető és nem is oly könnyen mozgósítható, de van. Nem szándékozom itt recepteket adni, hiszen gazdaság és gazdaság között ekkora különbségek soha nem voltak még mezőgazdaságunkban, mint most. Ami a legjobb az egyik helyen, a legnagyobb hiba lehet másutt. Egyedi vizsgálat alapján lehet csak megtalálni a tartalékokat. Általános vonásuk azonban mégis vannak. Meghökkentően hangzik, de igaz: véleményem szerint hazánkban a legnagyobb tartalék a szövetkezeti demokráciában található meg. Mert valódi nagyüzemek lettek téeszeink és tény, hogy mondjuk ezer emberrel a negyedévenkénti közgyűléseken nem lehet minden aprócseprő dolgot megbeszélni. Előtérbe kerültek tehát a vállalatszerű vonások és módszerek. Az ember egy kicsit háttérbe szorult. Pedig változatlanul és mindig is az ember marad társadalmunkban és gazdaságunkban a legfontosabb termelőerő. Egy szövetkezeti közösségen belül a rossz hangulat nagyobb kárt csinálhat, mint a tőkehiány és az emberek munkakedve, öntevékenysége több hasznot hajthat, mint a legcsillogóbb John Dear kombájn. Megvannak végeredményben az alapszabályszerű formái annak, hogy az emberek véleményt tudjanak nyilvánítani a közgyűlések közötti időszakokban is. A bizottságok és szervezetek seregét azonban nem mindenütt működtetik és ahol igen; ott sem mindig jól. Élettel kell megtölteni ezeket a kereteket, hogy kis- kiralykodás, munkaügyi viták, tagsági különérdekek, szűkebb csoportérdekek elhanyagolása ne ronthassa a közhangulatot, ami megtermett, az ne futhasson mellékvágányokra. Ezer ember között se gépiesen, se ösztönösen nem lehet demokratikus légkört teremteni, de a fórumok öntevékeny, ügyes lelkiismeretes fel- használásával igenis meg lehet nyerni ezer ember szívét a közös ügynek. A munka irányítása még mindig része egy kicsit a demokráciának. Egy falu kicsi közösség, kevés a választék, sok az elkötelezettség. Mindenki odahaza tudja megmondani milyen gyakori, hogy egy funkciót azért bíznak valakire, mert más hirtelenjében nem akadt; sőt, ■ még rosszabb esetben azért, mert hát annak az elvtársnak is adni kell valami funkciót. A legeslegegyszerűbb esetben csak ezer forintok, súlyosabb esetben már milliók pazarlódnak el ilyen döntések miatt. A nagyüzem csakugyan vállalatszerű és ebben a felfogásban irgalmatlan. Nem viseli el, ha rosszul vezetik. Egy szakosított gazdaságot tönkre lehet tenni azzal, hogy a főagronómus hiúságénak engedve, egy kézbe adjuk az összes főága, zatok gyeplőjét. De egy brigád munkáját is terméketlenné tehetjük, ha vezetőnek nevezünk ki valakit, aki jó szakember ide, jó szakember oda, öt helyen bizonyította már be, hogy nem tud bánni az emberekkel. Minden egységet — legyen kicsi vagy nagy — olyan ember vezessen, Blues urniss- 5 1972. MÁJUS 21. aki ért hozzá, és aki speciálisan ahhoz a munkaterülethez ért Akkor is, ha másvalaki esetleg megsértődik. Az egyszemélyi vezető tartson rendet, szavának súlya legyen. És ezt a súlyt ne csupán a szakértelme adja. de az is, hogy ismeri az emberek véleményét és olyan utasítást ad ki, amivel az emberek egyetértenek. így tárulnak fel olyan tartalékok, amelyek létezését elmé. leti számolgatással soha nem lehetne kideríteni. A ddig használtuk a „korszerű” és a »,hagyományos” fogalmakat, amíg ezekkel valóság gal megosztottuk a mozgalmat. Vannak korszerű gazdaságaink, amelyek a hagyományos formákat már röstellenék és vannak hagyományos gazdaságok, ama. lyeknek szinte elvettük az önbizalmát, gondolni se mernek a korszerűre, mert nekik arra úgy sincs pénzük. Tartalékaink egyik jelentős területe, hogy próbáljuk ismét közelíteni egymáshoz ezt a két fogalmat. Higgyük el végre, hogy a csillogó műszerek, az okos automaták mellett nagyon jó szolgálatot tehet még egy rozsdás kapa vagy egy ügyesen termelésbe állított nádtetős paj. ta. A tudományos módszerekkel kidolgozott készpénzes munkadíjazás egyáltalán nem bizonyos, hogy minden sarokban feleslegessé tette a részesművelést. A másik oldalon pedig a legszegényebb gazdaságban is adódhat munkafolyamat, amelyet néhány ezer, legfeljebb néhány tízezer forint előteremtésével legalább részben korszerűsíteni lehet, a kicsi közösség szempontjából igen jelentős többletjövedelem lehetőségét teremtve meg ily módon. Arról nem is beszélve, hogy ha a szegénységre hivatko. zással elspórolják a műtrágyát vagy a jószágoktól a fehérjét, a gyógyszert, akkor szinte erőszakkal konzerválják a szegénységet. Befejezésül néhány szót a legolcsóbban mozgósítható tartalékról. Ezt úgy hívják, hogy háztáji gazdaság, a tartalék feltárásának útja pedig a közös és a háztáji szerves egységbe olvasztása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy szövetkezeti gazdaságainknak legalább felében ezzel a lehetőséggel komolyan nem gondoltak még. Pedig éppen a sertéshizlalás tavalyi felfutása bizonyította be, hogy a költségeket — ha vannak — a tag maga is Szívesen elvállalja, ha segítik és jól ért. hető, közeli célt rajzolnak eléje. A sertéshizlaláshoz hasonló lehetőség sok van még a háztáji gazdálkodásban, egyik helyen ez, a másik helyen az. Az ide befektet tét vezetési kapacitás lehet, hogy nem mutatkozik, vagy csak részben mutatkozik közvetlenül a kö. zös kasszában. De biztos, hogy eredménnyel mutatkozik meg a tagok zsebében — és így a tagok hangulatában — valamint az ország háztartásában V annak tehát tartalékok. Persze a lehetőségek nem tolakodóak, nem kiabálónk, kihasználásuk nem olyan egyszerű, mint mondjuk, egy évtizeddel ezelőtt. A tartalékok segítségével nem is fokozhatjuk csak úgy ukk-mukk-fukk ötven százalékkal a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. De országosan milliárdokat teremthetünk elő ezen az úton, egy-egy gazdaság hozamait pedig igenis fokozhatjuk adott esetben akár 20—30 százalékkal is! F. B Gépelni tudó adminisztrátort felveszünk Pincegazdaság, GYULA. 366485 Nagybánhegyesen és Orosházán átvették a díszoklevelet Újkígyóson május 25-én ünnepelnek
