Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
Bulgáriai tanulságok a népművelő szemével Félmillió kedvezményes mozijegy r Csaknem száz általános és középiskolai tanár — intézményük mozi-szervezői.— előtt értékelte szerdán az elmúlt év ifjúsági mozilátogatási tapasztalatait a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat. Az idei tanévben félmilliónál több diák volt kedvezményes jeggyel moziban, azaz az összes megyei mozilátogatóknak csaknem egyötöde. A továbbiakban a következő tanév terveiről tanácskoztak a résztvevők, majd kihirdették az is- kolamozi-pályázat eredményét az első díjat, égy magnetofont a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépisko-; la nyerte el, ahol a tanulók több mint nyolcvan százaléka látta az iskolamozi filmjeit, a filmművészet legértékesebb klasszikus és mai alkotásait. Országos Néprajzi Fotópályáza I Néprajzi fotópályázatot hirdet az ország valamennyi . tény- képeziés-kedvélőjének a Zala megyei tanács, fotóklub. idegenforgalmi hivatal és a zalaegerszegi művelődési központ, közösen a Népművelési Intézettel, melynek célja, hogy ösztönözne a néprajz iránt érdeklődő fotósokat népművészeti hagyományaink megőrzésére. Pályázni lehet a települést, építkezést, lakóházberendezést, népviseletet népművészetet népszokásokat, népi munkafolyamatokat ábrázoló, illetőleg a felsoroltak helyébe lépő újabb építkezési formákat. szokásokat, munkafolyamatokat stb. bemutató fényképekkel, melyeket augusztus 15-ig küldhetnek be a jelentkezők a Zala megyei művelődési központba. A legjobb pályamunkákból szeptember második felében kiállítást rendeznek, a kiemelkedő művek beküldői pedig jutalomban részesülnekA Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a közelmúltban lehetőség nyílott arra, hogy Bulgária közművelődését elsősorban annak megyei, városi, községi irányítását, ellenőrzését tanulmányozzam. A kéthetes tanulmányút élménygazdagsága. a táj szépsége, a vidám, jókedvű és igen barátságos bolgár emberekkel való találkozások mind hozzásegítettek ahhoz, hogy mélyebben megismerjem Bulgáriát és néhány tanulságot is levonhassak. Tekintettel arra, hogy a közművelődés nemcsak a közművelődési szakemberek ügye, úgy vélem, megállapításaim megyénk közvéleményénél is érdeklődésre tarthatnak számot. A közművelődés közügy Még a török elleni küzdelem időszakában kialakult csitalistékben (lclubkönyvtárakban) — főleg községekben, de a városokban is megtalálhatók — igen mozgalmas és sokirányú tevékenység folyik. A csitalisték mellett Bulgáriában a közművelődés intézményrendszerében művelődési otthonok is vannak. A csitalistékben a közösségi szellemnek. az öntevékenységnek és a társadalmi munkának meghatározó szerepe van. A csitalistékben folyó közművelődési tevékenységet a községek, városok értelmiségeinek valamennyi rétege egy emberként, teljes szívvel és lélekkel, anyagi ellenszolgáltatás nélkül segíti. Kiemelt feladatuknak tekintik a bolgár nyelv ápolását, a műveltség fej. lesztését. a nemzeti, népi hagyó, mányok feltárását és továbbfejlesztését. Rila község 6000 lakosa közül például 1640 tagja a csita- listének. A tagság tagdíjjal járul hozzá a csitaliste működéséhez. A befizetett tagdíjakból elsősorban könyvet vásárolnak. A könyvtáruk 17 000 kötet könyvvel rendelkezik. A csitaliste vezetését a községi kulturális és művészeti tanács 11 tagú végrehajtó bizottsága látja el, melynek elnöke és titkára van. Bulgáriában a közművelődést országos, megyei, városi és községi szinten kulturális és művészeti tanácsok irányítják. A tanácsok elnöki, titkári funkcióit társadalmi munkások végzik, mégpedig a legkiválóbb írók, zeneszerzők, képzőművészek, színházi és filmrendezők, tanárok, orvosok, mérnökök, mezőgazdászok, stb, vagyis Bulgáriában mindenkinek érdeke, hogy műveltségét kiegészítse, bővítse, korszerű szintre emelje, ennek érdekében egymást segítve tevékenykedjen. A fiatalokról A csitalisték döntő fontosságúnak tekintik a fiatalok isko- lánkívüli művelődését, de nem az iskolától elszakítva, hanem az ott megszerzett ismereteket Idegé, szítve, illetve tovább fejlesztve, azzal együttműködve. Bolgár barátaink igen nagy I gondot fordítanak az ifjúság ha. zafias és internacionalista nevelésére, a népi hagyományok ápolására. Különösen kiemelkedő az ifjúsági népitáíic, irodalmi és színjátszó csoportok, valamint a kórusok, honismereti körök tevékenysége. Igen meglepő, hogy a fiatalok döntő többsége idegen nyelvet is tanul a csitalistékben. A Rodophe hegység tövében fekvő Aszenovgrád város csita- listejében angol és francia nyel. vű óvoda működik. Nagyon megható volt számomra, hogy látogatásunk tiszteletére francia nyelven énekeltek, és angolul szavaltak az apróságok. A 40 Óvodás egész napját a csitalisté- ben tölti nyelvtanár és óvónők felügyelete mellett. Ez a megoldás arra is jó, hogy az óvodai helyhiányon is segítsen, mert Bulgáriában sem elegendő az óvodai férőhely. A közművelődésért — mindenki A csitalistékel kormányrendelet értelmében a termelőszövetkezetek erejükhöz mérten anyagilag támogatják. Ez az összeg Szófia, Plovdiv és Kjuszten- dilázk megyék termelőszövetkezeteinél évente a mi pénzünkben kifejezve 30 000 forintnál nem volt kevesebb. A termelőszövetkezetek tagsága is igényli, hogy a csitalistéket támogassák. Elmondták barátaink, hogy nem egyedi eset az Bulgáriában, hogy a termelőszövetkezet elnökét azért nem választja újra a tagság. mert a kultúrát nem támogatta megfelelő mértékben. A városokban az üzemek, vállalatok nyújtanak rendszeresen megfelelő anyagi támogatást a csitalistéknek és a művelődési otthonoknak. A csitalisték tagjai — mint ahogy már említettem — tagdíjakkal járulnak a fenntartáshoz, illetve működéshez. Természetesen a fenntartási és működési kiadások döntő többségét a tanácsok biztosítják. *** A rövid tanulmányút meglepően sok és érdekes tapasztalatot hozott nekünk, magyar népművelőknek. Szeretnénk ezekből minél többet hasznosítani a mi hazánkban is. Csende Béla A beteggondozás tapasztalatai megyénkben Tudományos ülés az áj egészségügyi törvény szellemében Békéscsabán a városi tanácsi dísztermében rendezték meg má-1 jus 19-én a Délkelet-magyarországi Egészségügyi Szervezők el ső tudományos ülését melyen intézményi igazgatók, főorvosok, szak. és körzeti orvosok, valamint egészségügyi középkáderek vettek részt. A tanácskozáson az új egészségügyi törvény szellemében a fő téma a megelőzés és a beteggondozás volt. Részt, vett dr Kovacsics János, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Becsey József, az MSZMP városi bizottságának titkára- A meghívottakat ts vendégeket Babák György, a városa tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos nyitotta meg a tanácskozást, melyen 12 különböző előadás hangzott el. Dr. Sarnyai Ferenc többek között megemlékezett az új egészségügyi törvénynek arról a pontjáról, amely a gyógyító és megelőző munkáról szól. Számadatokkal támasztotta alá, hogy milyen lényeges és fontos feladat minden egészségügyi dolgozó számára a megelőző munka és a beteggondozás. Az ülést dr. Sonkoly Kálmán, a békéscsabai városi kórház igazgató-főorvosa vezette le. Az első előadó dr. Ávár Zoltán, a békéscsabai rendelőintézet igazgató-főorvosa volt, aki a rendelőintézet területi gondozási munkájáról számolt be. Az ülés dr. Zalányi Sámuel docens, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szervezéstudományi tanszékvezetőjének zárszavával ért véget. Ezt követően a résztvevők egy csoportja megtekintette a békéscsabai városi kórház intenzív terápiás osztályát. Képünk e látogatásról készült Felveszünk villanyszerelőt (íMK-ba) és hegesztő szakmunkásokat, továbbá szakképzettséggel nem rendelkező férfi és női munkavállalókat betanulónak, lakatos-hegesztő, gépszerelő, hőkezelő munkakörbe. MEZŐGÉP VÁLLALAT központi gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út. 412724 a : a : : í : : : : pi ■ « >»«*»««•• a««**«itikiifiniimMitiHMiiMuiii ••*■»■«•***«******** szettemét a tűz nem égd? meg...' A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy történelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszázadik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából. Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor megfontoltan kellett cselekednie a keresztes, hadak fővezérének. Min- denkelőtt katonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező pozícióból kísérelje meg a politikai célok elérését. Seregét három részre osztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép jelenlétével kívánta biztosítani túlsúlyával, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlakozását remélte a seregek útjába eső vidékekről. Barabás papot kelet felé küldte a síkság és a hegyvidék találkozási vonalán. Ezzel mintegy elszigetelte a nemesekhez húzó felvidéki országrészt a forradalomra hajlamosabb, paraszti tömegekben bővelkedő Nagyalföldtől. Mészáros Lőrincet a Duna-Tisza közére küldte, hogy a lelkes papra bízott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrövidebb út vezet Budáról Nándorfehérvárra, s olvassza magába az útvonalon várakozó nagyszámú önkéntest. Ö maga a két szélső irány között a tengelyvonalat választotta. A Rá5. koson a seregzöm egyik felét öcs- cse, Dózsa Gergely parancsnoksága alá rendelte — megtartván magának a fővezérséget. Budát és Pestet nem hagyhatta biztosítékok nélkül a háta mögött, ezért a Rákoson marasztalt háromezer fegyverest Száleresi Ambrus pesti polgár vezérletével. Az átgondolt stratégiai intézkedések után késedelem nélkül, még május tizenhatodikán tábort bontottak és útra keltek. Ezzel kezdetét vette Dózsa György alföldi hadjárata, a tulajdonképpeni 1514-es parasztáhború, noha egyelőre csaták nélkül vonultak céljuk felé. A főirányba haladó zöme tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letáboroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a homokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csapatok a fegyelem és a szervezettség biztos jegyeit. A fővezérnek pedig határoznia kellett, hogy milyen módon vívja ki fegyveres hatalma birtokában a jobbágyság számára remélt szabadságot. Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezéri tehetséggel megáldott székely vitéz a politikai vezető szerepére is kiválóan alkalmas. Nem akarta .eltörölni a királyságot, ám annál szilárdab- bul elhatározta magát a fennálló társadalmi rend emberségesebb átalakítására. Feladatának tekintette a főurak megfékezését, a törvények felülvizsgálását, a jobbágyok jogainak új alapokra való helyezését. Születése, neveltetése révén önként kínálkozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az ország egész parasztsága. Miután világossá fogalmazódott benne a szándék, ismét népgyűlésbe hívta seregét, és így beszélt katonáihoz: '— Semmi sem kellemetlenebb isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az ember kapzsiságából keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visszaél s az embereket durva szolgaságra veti. — Akár nehéz, akár könnyű dolgot tett-e már egy nemes is a
