Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

Egy nap alatt 64 esetben iitközleh meg a szabadságharcosak és a kormánycsapatsk Támadás Kontum ellen A dél-vietnami szabadsághar­cosak pénteken hajnalban újabb támadást indítottak a központi fennsíkon fekvő Kontum város ellen. A támadást erőteljes tü­zérségi előkészítés előzte meg. Saigoni forrásoktól kapott érte­sülésekből kitűnik, hogy a népi erők eközben először használ­tak 130 milliméteres gyorstüzelő ágyúkat, A támadó szabadságharcosok néhány óra múlva visszavonul­tak, de a reggeli órákban a har­cok ismét felújultak. A B—52-es amerikai straté­giai repülőgépek péntekre virra­dó éjszaka tizenöt kötelékben, támadták Kontum térségét éa! néhány óra alatt 1350 tonna bombát szórtak le. A B—52-esek ezenkívül bombázták Da Nang és An Loc környékét is. A népi erők tüzérségi egysé­gei pénteken hajnalban tűz alá vették a hetek óta ostrom alatt tartott An Loc tartományi szék­helyet A Saigontól nyolcvan ki­lométerrel északra fekvő város stratégiai pontjaira négyezer ak­na csapódott. A saigoni kor­mánycsapatok kísérletet tettek az An Loc-hoz vezető 13. műút felszabadítására, de kénytelenek voltak visszavonulni, mivel a város környékét bombázó B—52- esek tévedésből saigoni álláso­kat is támadtak. A B—52-esek éjszaka támadása súlyosan meg­rongálta magát a 13. számú mű­utat is. A Saigonban kiadott legújabb hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában 64 esetben volt ütkö­zet saigoni kormánycsapatok és a dél-vietnami felszabadító erők között. A MTü koppenhágai ülése gratulál Bonn-nak Koppenhága Koppenhágában pénteken be­fejeződött a NATO nukleáris tervező csoportjának 11. ülése. A koppenhágai tanácskozás résztvevő pénteken üdvözölték • szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződé­Összeomlottak az Angela Daris ellen emelt rádak Az Angéla Davis ellen felho­zott vádak teljes mértékben összeomlottak — jelentette ki csütörtökön San Jóséban az új­ságírók előtt Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke. Winston hangsúlyozta: a ki­rakatper éUeni tiltakozás össze­fonódik a demokráciáért vívott harccal, az agresszió és a hábo­rú politikáját ellenző tömegmoz­galommal. Angela a kormány reakciós politikájával szembe­szegülő erők jelképe lett. sek bonni ratifikálását — közöl­te a NATO szóvivője, A NATO tagállamok hadügyminiszterei gratuláltak a nyugatnémet kol­légájuknak, Hellmuth Schmidt hadügyminiszternek. Kifejtet­ték azit a véleményüket, hogy a bonni ratifikálás elősegíti a fe­szültség csökkenését és hozzá­járul ahhoz, hogy a tervezett európai biztonsági és együtt­működési értekezletet ez év vé­gén vagy jövő év elején meg­tarthassák; A NATO nukleáris tervező csoportjának 11. üléséről kiadott közlemény röviden ismerteti a tanácskozáson elhangzott fel­szólalásokat, amelyek a nukleá­ris fegyverek „taktikai védelmi alkalmazásával” kapcsolatos po­litikai irányelvek meghatározá­sával foglalkoznak. Laird ame­rikai hadügyminiszter az ülésen beszámolt a nukleáris stratégiai fegyverek erőviszonyáról. A ta­nácskozás résztvevői megvitat­ták azokat a tényezőket, ame­lyeket a nukleáris fegyverek „védelmi célokra történő fel- használásakor” a NATO-nafc tekintetbe kell vennie. A Szovjetunió nélkül lehetetlen bármely nagy fontosságú nemzetközi probléma megoldása Kommentárok Nixon moszkvai álja előtt Moszkva A szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó közeledtével a két ország kapcsolatainak kérdései fokoza­tosan • mind több és több helyet kapnak a szovjet sajtóban. A moszkvai kommentárok egyönte­tűen abból az alaptételből indul, nak ki, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának javítása lehetséges és kívánatos. Mint Visnyev a Pravda pénteki számában írja: „Erre az állás­pontra helyezkedett a szovjet ál­lam születésének pillanatától fogva. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a legfőbb kapitalis­ta hatalommal való viszony nor. analizálásának, s nem egyszer állást foglal az Egyesült Álla­mokkal folytatandó béketárgya­lások és a vele kötendő megálla­podások mellett”. A szovjet kommentátorok hangsúlyozzák: a Szovjetunióban nagyon jól látják, milyen jelen­tősége van a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotának a két or. szág népeinek létérdekei és az egész nemzetközi helyzet szem­pontjából. vagyis abból a szem­pontból, hogy a nemzetközi hely­zet a feszültség további erősödé­se, avagy enyhülése irányában fejlődik tovább. A N ovo je Vremja című szov­jet külpolitikai hetilap pénteki számának vezércikkének ugyan, csak a szovjet—amerikai kapcso­latok elvi kérdése az alapgondo­lata. A szovjet külpolitikai hetilap más helyen érdekes elemzést kö. zöl arról, hogy hogyan folyt Ni­xon látogatásának szellemi elő­készítése az Egyesült Államok­ban. A kommentár, amely „Re­mények, prognózisok, spekulá­ciók” címmel látott napvilágot, két fontos gondolatot tartalmaz az amerikai elnök szovjetunóbeli útját megelőző hónapok ameri­kai sajtójának alapján. Először: az Egyesült Államokban ma komolyabban és felelősségtelje­sebben értékelik a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fontosságát, mint a háború óta eltelt időszak­ban hármikor. A hírmagyarázó másik fontos | következtetése az, hogy jóllehet, I I hosszú évek kellettek hozzá, a/ Egyesült Államokban most már végülis elismerték: „a Szovjet­unió nélkül, s még kevésbé a Szovjetunió ellenében, lehetetlen bármely nagy fontosságú nemzet­közi probléma megoldása”. Caslrót kitüntették Bulgáriában A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Fldel Castrot. a kubai forradalmi kormány elnökét, a Kubai Kommunista Párt első titkárát, Georgi Dimltrov-renddel tüntették ki. Képünkön: fodor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár Államta­nács elnöke (balról) Fldel Castróval a kitüntetés átadása után. (Telefotó—BTA—MTI—KS) «■iHtuiHnHMaaMimauiiiigaiiMaiHHUitRiNiKnutHtHHm,« ondott az USA pénzügyminisztere a ■ Lemondott a Nixon-kormány egyetlen demokrata párti tagja, £ John B. Connally pénzügyminiszter. Képünkön: Nixon elnök £ Connally (jobbról) lemondását követő átszervezéseket jelenti • be. Űj pénzügyminiszterré George P. Shultz eddigi tanácsadó- ! ját nevezte ki (balról), míg annak helyére Casper W. Wein- £ toerger került. (Telefotó — AP—MTI—KS) g Szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok Nixon ameri Icai elnök szovjet- unióbeli útját közvetlenül meg. előzte Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter hivatalos látogatása az Egyesült Álla­mokban. A szovjet politikust fo­gadta Nixon elnök, s éppen azon a napon tárgyalt a szovjet—ame­rikai gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről Rogers küL ügyminiszterrel, amikor a szov­jet televízió és az Izvesztyija az első előkészítő kommentárt kö-. aölte az amerikai elnök utazár sáról. Mindez eleve világossá teszi, hogy Nixon amerikai látogatása során a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti külkereske­delmi (és szélesebb értelemben vett gazdasági) kapcsolatok a napirend fontos részét alkotják majd. Az Egyesült Államok éa a Szovjetunió között a gazdasági, kapcsolatok az amerikai hideg­háborús blokádpolitika kihatá­sainak továbbélése miatt tovább­ra is igen alacsony színvonalat képviselnek. 1970-es szovjet adatok szerint az Egyesült Álla. mák 103 millió rubel értékben szállítottak árukat a Szovjet­unióba és annan körülbelül 53 millió rubelért eszközölt vásár­lásokat Igaz: ez mindkét vona­lon kétszer akkora forgalmat je­lentett, mint egy évtizeddel ko­rábban, 1960-ban. A fejlődés üteme azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a gazdasági-külkereskedelmi kapcsolatok ténylegesen rend­kívül alacsony szinten mozog­nak. összehasonlításképpen ér­demes megemlíteni, hogy az amerikai—szovjet kereskedelem egész volumene 1970-ben körül­belül tizedrésze volt a magyar külkereskedelem volumenének! A nagyságrendi arányokat figye­lembe véve — ez képet ad a világ két vezető gazdasági és po­litikai hatalma közötti külkeres­kedelmi kapcsolat elmaradott voltáról. Ez tükröződik persze más arányokban is. A Szovjet­unió exportjából az amerikai vi­szonylat mindössze 5 ezred szá­zalékkal, a behozatal pedig 1 százalékkal részesedik! Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a gazdasági kapcsolatok messze elmaradnak a két ország lehető­ségeitől és kölcsönös érdekeitől. A Szovjetunióban ezt régóta fel­ismerték. A szovjet külpolitika mindig azon az elvi alapon ál­lott, hogy kezdeményezni kell a kölcsönös előnyökön és a legna­gyobb kedvezmény elvén nyug­vó külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Alla<- mokkal. Amerikai részről mindamellett gyökeresen és radikálisan még nem változtattak a diszkrimina­tív kereskedelmi politikán. A szovjet exportcikkeket sokszoro­san magasabb vám terheli, mint a tőkés ipari országok export­cikkeit. Továbbra is létezik még (ha némileg „zsugorított” formá­ban is) bizonyos amerikai ex­portcikkek kiviteli tilalma a Szovjetunióba. Továbbra is kor­látozzák a külkereskedelmet ösztönző hitelakciókat. Időnként még az amerikai állam csúcsain végrehajtott brutális adminiszt­ratív beavatkozás is akadályozza a kapcsolatok fejlesztését. Ennek szinte szimbólikus példája volt, amikor a Pentagon lehetetlenné tette á Ford Művek számára a szovjet autóiparral folytatott kooperációs tárgyalásokat. Mindamellett nem lehet állíta­ni, hogy — az amerikai kereske­delempolitika gátló, akadályozó magatartása ellenére — teljesen mozdulatlan maradt a szovjet— amerikai gazdasági kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents