Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
A gyepek öntözése A gyepek termésének 55—60 százalékát a Tiszántúlon általában az 1. növedék termése adja. Erre a termésre biztosan számíthatunk. mert a növedék fejlődésének feltételei — táplálóanyag, víz és nyugalmi idő — kedvezőek; Ez a körülmény nemcsak az öntözött, hanem a száraz gyepekre is jellemző. A hiányzó téli csapadék a gyepgazdálkodás legprodufctí- vabb időszakát veszélyezteti. A X, 3. és 4. növedék potenciális termőképességében és termelési feltételeiben elmarad az 1. no- ▼edékhez képest. A sekélyen gyökerező gyepek számára rendszerint a rossz víz- háztartásul szélsőséges (szikes, réti) talajokon a vízhiány fokozódó termelési nehézséget jelent. Most a talajvíz szintje alacsony, kedvező hatására nem számíthatunk, A gyepállomány vízigénye gyakorlatilag a hó elolvadása után jelentkezik és az Ő6zi betel élésig folyamatosan tart. Az ősgyepek közepes, a vetett gyepek belterjesség! fokuknál fogva nagy vízigényűeknek számítanak. A; öntözési időpont helyes megválasztásával a cél az aktív gyökérzóna benedvesítése, nyirkosán tartása; A gyepek az öntözővíz hő- mérsékleti ingadozásaira kevéssé reagálnak, éppen ezért lehetséges azok kara tavaszi öntözése akár +2 —* +4 C fokos vízzel is. Jelenleg az öntözés kétműszakoe szervezése indokolt. A koma tavaszi öntözések kiegészítő jellegűek, céljuk a hiányzó csapadék pótlása. Az öntözés hatása az 1. növedék termésénél és 2. növedék újra- sarjadzásánál várható. A terület kiválasztása és az öntözés sorrendje: — a legeltetésre előirányzott fej trágyázott szakaszok öntözése: _ a legnagyobb tewnőfcépe»s égű gyepek öntözése; —i az állattenyésztési telepek mellett fekvő tömegtakarmányt termő gyepek öntözése; — a fűlépcső biztosítására és sorrendjében végrehajtott öntö- zés. Az öntözési módok aránya — a fejlesztésiből és a szemléletűiéiből fakadóan — az utóbbi frontvonala. A nemzetközi gazdasági élet objektív törvényei az Egyesült Államokat bizonyé» korlátozott lépések megtételére kényszerítik. Ilyen tényező nemcsak az USA fizetési mérlegének fantasztikus arányú hiánya, hanem magának a külkereskedelmi mérlegnek régóta nem tapasztalt deficitje is Az Egyesült Államoknak hosszúlejáratra számolnia kell azzal, hogy a kibővülő Közös Piac és Japán nemcsak a tőkés világpiacom jelent számára rendkívül nagy konkurenciát, — hanem gyors ütemben növeli kapcsolatait a Szovjetunió stabil és óriási piacán la Egyre világosabbá vált, hogy az amerikaiaknak ebben a vonatkozásban is cselekedniük kell, ha „nem akarják lekésni a vonatot”. Vezető amerikai gazdasági körök részéről az utóbbi egy esztendőben különösen erős nyomás nehezedett a Nixon-kor- mányra. Ennek következtében Washington 1971-ben 500 millió dollár értékű berendezés és dokumentáció exportjára adott engedélyt és lehetőség nyílt szovjet részről nagyszabású licencvásárlásokra is. Az amerikai külkereskedelmi politika legmagasabb szintjén ez a mozgás abban fejeződött klt hogy liől novemberében Stans akkori amerikai kereskedelmi miniszter látogatást tett a Szovjetunióban. években az esőszerű öntözésnek kedvezett, A berendezések kihasználása — mivél az egyéb munkák ezt lehetővé teszik — két műszakra fokozható. Az aggregátok ésszerű, koncentrált üzemelése, a telepítő brigádok szervezete az öntözés gördülékeny, veszteségmentes üzemelési feltételeit segíti elő- A változó osapadákelosztást és talajtípust figyelembe véve kell meghatározni az öntözés vízadagját (egyszeri normáját). A gyakorlatban a kötött szikes, réti talajokon 1 cm termőréteg beázására 2 mm öntözővizet számolunk. A gyepek gyökérzónája 15—30 cm között változik, tehát az egyszeri norma 40—60 mm között határozható meg esőszerű öntözéssel. Ez a vízmennyiség némi késéssel, de biztosítja az első növedék közepes termését. A példa szerinti vízmennyiség rendszerint 1 műszak alatt adható ki, így a vízmennyiség, a telepítés és a dolgozók időbeosztása is jól összeegyeztethető. Tároló jellegű öntözést most ne végezzünk, inkább minél nagyobb terűiért megöntözésére törekedjünk. A vad, árasztó öntözési módot még a jelenlegi nehéz körülmények között sem javasoljuk Felületi öntözéssel a beállt, gyepállomány jól és eredményesen öntözhető. Alkalmazásának legfőbb akadálya az, hogy a területeinknek csak kis része van berendezve felületi öntözésre. Az öntözés minőségét — a viz fátyolszerű terítését — a telep eszköz- és felszerelés-ellátottsága: szivomyák, tiltok, terelőlemezek rendszeres használata biztosítja. Az egyszeri norma 80—100 mm, ennél kevesebb rendszerint nem adható ki. Gyors és eredményes megoldást jelenthet a felületi öntözés kiterjesztésénél a műanyagtömlős öntözés bevezetése A tömlő részben vízvezetésre (rendszerint a legnagyobb átmérővel), részben vízadagolásira (lyukasztott szakasz) szolgál. A gyep tavaszi öntözése üzemi kényszer, minden késlekedés jelentős terméskieséssel jár. Nem az öntözési módszer, hanem a szakszerűen kiadott víz határozza meg az öntözés eredményét. Szabó János DATE Öntözési és Melloráclös Főiskolai Kara, Szarvas ■ ■ ■ A Nlxan-utazást megelőző Pato- j lácsev-tárgyalássorozat voltakép- • pen formailag ennek a látoga- ■ tásnak a viszonzása voltM Az előzmények alapján azt le- ; hét mondani: a Nixon-utazás j utón nyilvánosságra kerülő tény- j leges gazdasági-külkereskedelmi! lépések mutatják majd meg, ! hogy mennyire képes alkalmaz- ; kodni az Egyesült Államok : nemzetközi gazdaságpolitikája a : realitásokhoz. Annyi bizonyos, j hogy a tényleges gyakorlati ! eredmények csak meghatározott jj és nem is túlságosan rövid idő jj múlva követhetik az esetleges * kedvező elvi döntéseket Ennek jj számos oka van. A két tárgyaló | fél gazdaságának méretei ön- j magában sem teszik lehetővé a : különösen gyors mozgást. En.el- j lett figyelembe kell venni, hogy • húsz év stagnálása után szívós • szervező munkával kell megte- j remteni a gyakorlati feltételeket S a szovjet-amerikai kereskedelem ; nagyarányú, a két ország gazda- jj sági kapacitását és piac-lehető- • »égéit tükröző fejlődéséhez. Így • tehát mindenképpen csak elvi jj jelentőségű döntések születhet- : nefc a moszkvai tárgyalásokon, 5 amelyeknek eredménye semmi- ■ képpen sem lehet valami/éle jj „fcxdulat” — hanem csakis a jj kapcsolatok hosszú időt igénylő l megteremtése. ! Egy asszony a téglagyárból Cercsi Imrénél a saocialista brigádvesetők IV. orsságos tanácskozásának küldöttje Hűvös időben is kellemes a hőmérséklet a nyerscserép- száritóban. De fürdőruhában is melegük van az itt dolgozó asszonyoknak, lányoknak. Hajladoznak föl, le, föl, le... Egy műszakban 6—7 ezerszer. Egyszerre 3 kiló 20 dekát emelnek. A szállítószalagon érkező nyerscserepet — hármas csoportokban — kézről kézre adogatva rakják rámával együtt állványra. És mintha valami jó pattogós induló adná hozzá az ütemet. Sokan talán belebetegednének ebbe a munkába. Ok azonban éppen ettől egészségesek. Mondják is: — Ha szabadságra megyünk, az első két nap rendszerint takarítunk, mosunk, pótoljuk a mulasztottakat. Amikor már nincs különösebb tennivaló, a szervezetünk kezdi hiányolni a fizikai munkát, annyira hozzászoktunk. Gercsi Imréné karcsú, fiatalos, szinte nem is hinné az ember, hogy több mint 19 éve a téglagyárban dolgozik és 14 éves lánya meg 13 éves fia van. Amikor hét éve megalakult a Tyitov-brigád és célul tűzte a szocialista cím elnyerését, őt választották meg vezetőül. Tudták, hogy őszinte, Mezőhegyesen megalakult a vízműtársulat Sebők Antal, Mezőhegyes tanácsának elnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a nagyközségben a megalakult komplex vízműtársulat május 16-án tartotta ez évi első taggyűlését. A testület jóváhagyta az 1971. évi zárszámadást és az 1972. évi költségvetést, amely 8 millió 062 303 forintot tesz ki. Ezt követően megtárgyalta és jóváhagyta a módosított pénzügyi, gazdasági számítást, amely a komplex vízműtársulat szennyvízelvezető csatorna beruházási költségét tartalmazta. A taggyűlés 24 millió 297 500 forint összeggel jóváhagyta Mezőhegyes csatornahálózat építésének beruházási összegét. Ez a nagy beruházás megkezdődött, melyet a szegedi ALÉP Vállalat fog kivitelezni 1974. június 1-ig. A csatorna megépítésével a községben működő vállalatok és intézmények szennyvízelvezetése megoldódik, de ezen túl megteremtődik az előfeltétel az új emeletes OTP-la- kások felépítéséhez, amely lényegesen megváltoztatja majd a község arculatát. E beruházás szép példáját adja a községben működő vállalatok összefogásának, melynek előkészítését, szervezését jól segítette a községi tanács. A mezőhegyesiek bíznak abban, hogy hasonló támogatást nyújtanak a községben működő vállalatok, intézmények a komplex vizműtársulatnak a jövőben is, hogy a csatornahálózat megépítése után — vagy párhuzamosan — a községi vízmű is felépülhessen. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR gyakorlott zetorvezetfiket vesz fel azonnali belépéssel. Jelentkezni a gyár szállítási osztályvezetőjénél lehet. 412720 egyenes, kertelés nélkül megmondja mindenkinek a magáét. A művezetőnek és a gyárigazgatónak is, ha kell, hogy ne álljon a munka, 'társai nem azért járnak a gyárba, hogy pihenjenek, hanem hogy dolgozzanak és keressenek. — Közülünk mindenki rá van utalva arra a pénzre, amit innen hazaviszünk — vélekedik Gercsi Imréné, aki él-hal a gyermekeiért, s azt szeretné, ha legalább a nagyobbik gimnáziumba, majd főiskolára kerülne. Azt pedig nag/on jól tudja, hogy a taníttatás — mégha kedvezményes is — sokba kerül. Nincs kényeskedés, válogatás ö maga is tanult volna, csakhogy 1952-ben igen nehéz volt az otthoni helyzetük. Édesapja akkor halt meg, neki a három kisebb testvéréért is dolgoznia kellett. Nerh bánta meg, hogy mindjárt a békéscsabai H-es számú téglagyárra esett a választása, ahol azóta tulajdonképpen egészen szép karriert futott be. No, nem valamilyen hivatalnoki értelemben. A rangja maradt: munkásnő. Különböző beosztásokban dolgozott, megtalálta a nyerscserépgyártás minden csínját, bínját. Közben változott a technika, ami valamit mindig könnyített a munkáján. Jelenleg többnyire a nyerscserépgyártó gépnél rámaalá- rakó, néha pedig a szárítóban rakja állványra a nyerscserepet. Csakhogy egy olyan szocialista brigádnak is a vezetője, amely az évek során nagyszerűen összekovácsolódott A brigádot így. jellemzi: — Nincs kényeskedés, válogatás. Aki amilyen beosztásba kerül, csinálja. Ügy, ahogy a legjobban tudja. Ha a gyár érdeke olykor-olykor több munkát kíván ,egy zokszó nélkül „ráhúzunk”. Mindnyájan örömmel járnak be a gyárba. Nincs szorongó érzésük. Tekintélyt, megbecsülést szereztek maguknak, a vezetők udvariasak, tisztelettudók velük szemben. Igazságosak is. Annak ugyan nem nagyon örülnek, hogy minden második vasárnap is dolgozniuk kell. (E- helyett egy szabad hétköznapjuk van.) Szívesen maradnának otthon, együtt a családdal, mégsem hiányzik soha senki közülük. Belátják, hogy a munkaszervezés ezt megkívánja. Azt is, hogy kell a cserép az országnak. Ha smót kapok, elmondom A múlt év őszén, a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán Gercsi Imrénét javasolták iparági tanácskozásra, amit az idén február 11-én tartottak Budapesten. Ott az egyik szünetben kiosztották azoknak a listáját, akiket az Építő-, Fa- és Építőanyaglparí Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatoktól a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozására delegálnak. Akkor né- hányan odaszaladtak hozzá és gratuláltak: — Mihez? — kérdezte az asszony csodálkozva. — Ehhez ni! — mutatták a listán a nevét Gercsi Imrénének nagyot dobbant a szíve. Erre igazán nem számított. Hirtelen elöntötte a forróság. Álmélkodásá- ból csak néhány másodperc múlva ocsúdott fel, aztán ismét megnézte a listát. Később újra. Már látta nyomtatott betűvel a nevét az újságban, de ez mégis valami más volt Az ország legjobb szocialista brigádjainak vezetőivel egy lapra kerülni igazán nagy elismerés. Már azon a tanácskozáson fel akart szólalni, de nem jutott rá idő. Ezért feljegyzést készített és azt adta be. — Az országos tanácskozáson is lesz mondanivalója? — kérdezem. — Ha szót kapok, elmondom majd, hogy a mi vállalatunknál védelmezik a nőket, az anyákat, a nagyobb családosokat Gondoskodnak róluk, ameny- nyire csak lehet. Emberségesek, belátók a vezetők. Nyugodtan fordulhatunk hozzájuk, nincs olyan, hogy nem érnek rá. Ezért cserébe joggal elvárják ,hogy tisztességesen dolgozzunk. És ebben nincs is hiány. Évről évre igen Jó a gyár eredménye. Nagyra értékeli, hogy a vállalatnál van szavuk a munkásoknak. Erről az alábbi a véleménye: — Ott vannak a termelési és a szocialista brigádvezetői tanácskozások. Elmondjuk a gondjainkat, bajainkat, azt, hogy mi hátráltatja a termelést. őszintén, becsületesen. A vezetők nyitott füllel hallgatják és soha sem fordult még elő, hogy egy-két napon belül ne intézkedtek volna az akadályok megszüntetésére. Az igazgató elvtárs sokszor személyesen ellenőrzi a végrehajtást. Azt hiszem, így van ez rendjén. As Építőipar Kiváló Dolgosója Aki beszélget Gercsi Imréné- vel hamar rájön, hogy egész jó közgazdász. Nemcsak a családi, hanem a vállalati kasszáról is kellő fogalmai vannak. Tudja, hogy a kettő elég szoros kapcsolatban áll egymással. S éppen ez az, amiért brigádtársaival együtt sajátjának tekinti a gyárat. Ha kell, hajlandó a jobb eredményért az előírt kötelességen felül is áldozatos munkával dolgozni. Ezért kapta meg egyszer az Építőipar Kiváló Dolgozója, kétszer pedig a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. A szocialista brígádvezetők IV. országos tanácskozásán méltán képviseli ő majd a Békés meevei Tégla- és Cserépipari Vállalatot. Pásztor Béla BÉKÍS MlCfíl 1972. MÁJUS m
