Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

A gyepek öntözése A gyepek termésének 55—60 százalékát a Tiszántúlon általá­ban az 1. növedék termése ad­ja. Erre a termésre biztosan szá­míthatunk. mert a növedék fejlődésének feltételei — táplá­lóanyag, víz és nyugalmi idő — kedvezőek; Ez a körülmény nemcsak az öntözött, hanem a száraz gyepekre is jellemző. A hiányzó téli csapadék a gyepgazdálkodás legprodufctí- vabb időszakát veszélyezteti. A X, 3. és 4. növedék potenciális termőképességében és termelési feltételeiben elmarad az 1. no- ▼edékhez képest. A sekélyen gyökerező gyepek számára rendszerint a rossz víz- háztartásul szélsőséges (szikes, réti) talajokon a vízhiány foko­zódó termelési nehézséget je­lent. Most a talajvíz szintje ala­csony, kedvező hatására nem számíthatunk, A gyepállomány vízigénye gyakorlatilag a hó elolvadása után jelentkezik és az Ő6zi be­tel élésig folyamatosan tart. Az ősgyepek közepes, a vetett gye­pek belterjesség! fokuknál fog­va nagy vízigényűeknek számí­tanak. A; öntözési időpont helyes megválasztásával a cél az aktív gyökérzóna benedvesítése, nyir­kosán tartása; A gyepek az öntözővíz hő- mérsékleti ingadozásaira kevés­sé reagálnak, éppen ezért le­hetséges azok kara tavaszi ön­tözése akár +2 —* +4 C fokos vízzel is. Jelenleg az öntözés kétműszakoe szervezése indo­kolt. A koma tavaszi öntözések ki­egészítő jellegűek, céljuk a hi­ányzó csapadék pótlása. Az ön­tözés hatása az 1. növedék ter­mésénél és 2. növedék újra- sarjadzásánál várható. A terület kiválasztása és az öntözés sorrendje: — a legeltetésre előirányzott fej trágyázott szakaszok öntözé­se: _ a legnagyobb tewnőfcépe»­s égű gyepek öntözése; —i az állattenyésztési telepek mellett fekvő tömegtakarmányt termő gyepek öntözése; — a fűlépcső biztosítására és sorrendjében végrehajtott öntö- zés. Az öntözési módok aránya — a fejlesztésiből és a szemléle­tűiéiből fakadóan — az utóbbi frontvonala. A nemzetközi gaz­dasági élet objektív törvényei az Egyesült Államokat bizonyé» korlátozott lépések megtételére kényszerítik. Ilyen tényező nemcsak az USA fizetési mérle­gének fantasztikus arányú hiá­nya, hanem magának a külke­reskedelmi mérlegnek régóta nem tapasztalt deficitje is Az Egyesült Államoknak hosszúle­járatra számolnia kell azzal, hogy a kibővülő Közös Piac és Japán nemcsak a tőkés világ­piacom jelent számára rendkívül nagy konkurenciát, — hanem gyors ütemben növeli kapcsola­tait a Szovjetunió stabil és óri­ási piacán la Egyre világosabbá vált, hogy az amerikaiaknak eb­ben a vonatkozásban is csele­kedniük kell, ha „nem akarják lekésni a vonatot”. Vezető amerikai gazdasági kö­rök részéről az utóbbi egy esz­tendőben különösen erős nyo­más nehezedett a Nixon-kor- mányra. Ennek következtében Washington 1971-ben 500 millió dollár értékű berendezés és do­kumentáció exportjára adott en­gedélyt és lehetőség nyílt szov­jet részről nagyszabású licenc­vásárlásokra is. Az amerikai külkereskedelmi politika legma­gasabb szintjén ez a mozgás ab­ban fejeződött klt hogy liől no­vemberében Stans akkori ame­rikai kereskedelmi miniszter lá­togatást tett a Szovjetunióban. években az esőszerű öntözésnek kedvezett, A berendezések kihasználása — mivél az egyéb munkák ezt lehetővé teszik — két műszakra fokozható. Az aggregátok ésszerű, koncentrált üzemelése, a telepí­tő brigádok szervezete az öntö­zés gördülékeny, veszteségmen­tes üzemelési feltételeit segíti elő- A változó osapadákelosztást és talajtípust figyelembe véve kell meghatározni az öntözés vízadagját (egyszeri normáját). A gyakorlatban a kötött szikes, réti talajokon 1 cm termőréteg beázására 2 mm öntözővizet szá­molunk. A gyepek gyökérzónája 15—30 cm között változik, tehát az egyszeri norma 40—60 mm között határozható meg esőszerű öntözéssel. Ez a vízmennyiség némi késéssel, de biztosítja az első növedék közepes termését. A példa szerinti vízmennyiség rendszerint 1 műszak alatt ad­ható ki, így a vízmennyiség, a telepítés és a dolgozók időbe­osztása is jól összeegyeztethető. Tároló jellegű öntözést most ne végezzünk, inkább minél na­gyobb terűiért megöntözésére tö­rekedjünk. A vad, árasztó öntözési módot még a jelenlegi nehéz körülmé­nyek között sem javasoljuk Felületi öntözéssel a beállt, gyepállomány jól és eredménye­sen öntözhető. Alkalmazásának legfőbb akadálya az, hogy a terü­leteinknek csak kis része van be­rendezve felületi öntözésre. Az öntözés minőségét — a viz fá­tyolszerű terítését — a telep eszköz- és felszerelés-ellátottsá­ga: szivomyák, tiltok, terelőle­mezek rendszeres használata biztosítja. Az egyszeri norma 80—100 mm, ennél kevesebb rendszerint nem adható ki. Gyors és eredményes megol­dást jelenthet a felületi öntözés kiterjesztésénél a műanyag­tömlős öntözés bevezetése A tömlő részben vízvezetésre (rendszerint a legnagyobb átmé­rővel), részben vízadagolásira (lyukasztott szakasz) szolgál. A gyep tavaszi öntözése üze­mi kényszer, minden késlekedés jelentős terméskieséssel jár. Nem az öntözési módszer, ha­nem a szakszerűen kiadott víz határozza meg az öntözés ered­ményét. Szabó János DATE Öntözési és Melloráclös Főiskolai Kara, Szarvas ■ ■ ■ A Nlxan-utazást megelőző Pato- j lácsev-tárgyalássorozat voltakép- • pen formailag ennek a látoga- ■ tásnak a viszonzása volt­M Az előzmények alapján azt le- ; hét mondani: a Nixon-utazás j utón nyilvánosságra kerülő tény- j leges gazdasági-külkereskedelmi! lépések mutatják majd meg, ! hogy mennyire képes alkalmaz- ; kodni az Egyesült Államok : nemzetközi gazdaságpolitikája a : realitásokhoz. Annyi bizonyos, j hogy a tényleges gyakorlati ! eredmények csak meghatározott jj és nem is túlságosan rövid idő jj múlva követhetik az esetleges * kedvező elvi döntéseket Ennek jj számos oka van. A két tárgyaló | fél gazdaságának méretei ön- j magában sem teszik lehetővé a : különösen gyors mozgást. En.el- j lett figyelembe kell venni, hogy • húsz év stagnálása után szívós • szervező munkával kell megte- j remteni a gyakorlati feltételeket S a szovjet-amerikai kereskedelem ; nagyarányú, a két ország gazda- jj sági kapacitását és piac-lehető- • »égéit tükröző fejlődéséhez. Így • tehát mindenképpen csak elvi jj jelentőségű döntések születhet- : nefc a moszkvai tárgyalásokon, 5 amelyeknek eredménye semmi- ■ képpen sem lehet valami/éle jj „fcxdulat” — hanem csakis a jj kapcsolatok hosszú időt igénylő l megteremtése. ! Egy asszony a téglagyárból Cercsi Imrénél a saocialista brigádvesetők IV. orsságos tanácskozásának küldöttje Hűvös időben is kellemes a hőmérséklet a nyerscserép- száritóban. De fürdőruhában is melegük van az itt dolgozó asszonyoknak, lányoknak. Haj­ladoznak föl, le, föl, le... Egy műszakban 6—7 ezerszer. Egyszerre 3 kiló 20 dekát emel­nek. A szállítószalagon érkező nyerscserepet — hármas cso­portokban — kézről kézre ado­gatva rakják rámával együtt állványra. És mintha valami jó pattogós induló adná hozzá az ütemet. Sokan talán belebetegedné­nek ebbe a munkába. Ok azon­ban éppen ettől egészségesek. Mondják is: — Ha szabadságra megyünk, az első két nap rendszerint ta­karítunk, mosunk, pótoljuk a mulasztottakat. Amikor már nincs különösebb tennivaló, a szervezetünk kezdi hiányolni a fizikai munkát, annyira hozzá­szoktunk. Gercsi Imréné karcsú, fiata­los, szinte nem is hinné az em­ber, hogy több mint 19 éve a téglagyárban dolgozik és 14 éves lánya meg 13 éves fia van. Amikor hét éve megala­kult a Tyitov-brigád és célul tűzte a szocialista cím elnye­rését, őt választották meg ve­zetőül. Tudták, hogy őszinte, Mezőhegyesen megalakult a vízműtársulat Sebők Antal, Mezőhegyes ta­nácsának elnöke arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a nagyközségben a megalakult komplex vízműtársulat május 16-án tartotta ez évi első tag­gyűlését. A testület jóváhagyta az 1971. évi zárszámadást és az 1972. évi költségvetést, amely 8 millió 062 303 forintot tesz ki. Ezt követően megtárgyalta és jóváhagyta a módosított pénz­ügyi, gazdasági számítást, amely a komplex vízműtársulat szennyvízelvezető csatorna be­ruházási költségét tartalmazta. A taggyűlés 24 millió 297 500 fo­rint összeggel jóváhagyta Me­zőhegyes csatornahálózat építé­sének beruházási összegét. Ez a nagy beruházás megkez­dődött, melyet a szegedi ALÉP Vállalat fog kivitelezni 1974. június 1-ig. A csatorna megépí­tésével a községben működő vál­lalatok és intézmények szenny­vízelvezetése megoldódik, de ezen túl megteremtődik az elő­feltétel az új emeletes OTP-la- kások felépítéséhez, amely lé­nyegesen megváltoztatja majd a község arculatát. E beruházás szép példáját adja a községben működő vállalatok összefogásá­nak, melynek előkészítését, szer­vezését jól segítette a községi tanács. A mezőhegyesiek bíznak abban, hogy hasonló támogatást nyújtanak a községben működő vállalatok, intézmények a komp­lex vizműtársulatnak a jövőben is, hogy a csatornahálózat meg­építése után — vagy párhuza­mosan — a községi vízmű is felépülhessen. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR gyakorlott zetorvezetfiket vesz fel azonnali belépéssel. Jelentkezni a gyár szállí­tási osztályvezetőjénél le­het. 412720 egyenes, kertelés nélkül meg­mondja mindenkinek a magá­ét. A művezetőnek és a gyár­igazgatónak is, ha kell, hogy ne álljon a munka, 'társai nem azért járnak a gyárba, hogy pihenjenek, hanem hogy dol­gozzanak és keressenek. — Közülünk mindenki rá van utalva arra a pénzre, amit in­nen hazaviszünk — vélekedik Gercsi Imréné, aki él-hal a gyermekeiért, s azt szeretné, ha legalább a nagyobbik gim­náziumba, majd főiskolára ke­rülne. Azt pedig nag/on jól tudja, hogy a taníttatás — még­ha kedvezményes is — sokba kerül. Nincs kényeskedés, válogatás ö maga is tanult volna, csakhogy 1952-ben igen nehéz volt az otthoni helyzetük. Édesapja akkor halt meg, ne­ki a három kisebb testvéréért is dolgoznia kellett. Nerh bánta meg, hogy mind­járt a békéscsabai H-es számú téglagyárra esett a választása, ahol azóta tulajdonképpen egé­szen szép karriert futott be. No, nem valamilyen hivatalnoki ér­telemben. A rangja maradt: munkásnő. Különböző beosztá­sokban dolgozott, megtalálta a nyerscserépgyártás minden csínját, bínját. Közben válto­zott a technika, ami valamit mindig könnyített a munká­ján. Jelenleg többnyire a nyers­cserépgyártó gépnél rámaalá- rakó, néha pedig a szárítóban rakja állványra a nyerscsere­pet. Csakhogy egy olyan szo­cialista brigádnak is a vezető­je, amely az évek során nagy­szerűen összekovácsolódott A brigádot így. jellemzi: — Nincs kényeskedés, válo­gatás. Aki amilyen beosztásba kerül, csinálja. Ügy, ahogy a legjobban tudja. Ha a gyár ér­deke olykor-olykor több munkát kíván ,egy zokszó nél­kül „ráhúzunk”. Mindnyájan örömmel járnak be a gyárba. Nincs szorongó érzésük. Tekintélyt, megbecsü­lést szereztek maguknak, a ve­zetők udvariasak, tisztelettu­dók velük szemben. Igazságo­sak is. Annak ugyan nem nagyon örülnek, hogy minden második vasárnap is dolgozniuk kell. (E- helyett egy szabad hétköznap­juk van.) Szívesen maradná­nak otthon, együtt a család­dal, mégsem hiányzik soha senki közülük. Belátják, hogy a munkaszervezés ezt megkí­vánja. Azt is, hogy kell a cse­rép az országnak. Ha smót kapok, elmondom A múlt év őszén, a szocialis­ta brigádvezetők vállalati ta­nácskozásán Gercsi Imrénét ja­vasolták iparági tanácskozásra, amit az idén február 11-én tar­tottak Budapesten. Ott az egyik szünetben kiosztották azoknak a listáját, akiket az Építő-, Fa- és Építőanyaglparí Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vál­lalatoktól a szocialista brigád­vezetők IV. országos tanácsko­zására delegálnak. Akkor né- hányan odaszaladtak hozzá és gratuláltak: — Mihez? — kérdezte az asszony csodálkozva. — Ehhez ni! — mutatták a listán a nevét Gercsi Imrénének nagyot dobbant a szíve. Erre igazán nem számított. Hirtelen elön­tötte a forróság. Álmélkodásá- ból csak néhány másodperc múlva ocsúdott fel, aztán is­mét megnézte a listát. Később újra. Már látta nyomtatott betűvel a nevét az újságban, de ez mégis valami más volt Az ország legjobb szocialista brigádjainak vezetőivel egy lapra kerülni igazán nagy el­ismerés. Már azon a tanácskozáson fel akart szólalni, de nem ju­tott rá idő. Ezért feljegyzést készített és azt adta be. — Az országos tanácskozáson is lesz mondanivalója? — kér­dezem. — Ha szót kapok, elmondom majd, hogy a mi vállalatunknál védelmezik a nőket, az anyá­kat, a nagyobb családosokat Gondoskodnak róluk, ameny- nyire csak lehet. Embersége­sek, belátók a vezetők. Nyu­godtan fordulhatunk hozzájuk, nincs olyan, hogy nem érnek rá. Ezért cserébe joggal elvár­ják ,hogy tisztességesen dol­gozzunk. És ebben nincs is hi­ány. Évről évre igen Jó a gyár eredménye. Nagyra értékeli, hogy a vál­lalatnál van szavuk a munká­soknak. Erről az alábbi a vé­leménye: — Ott vannak a termelési és a szocialista brigádvezetői ta­nácskozások. Elmondjuk a gondjainkat, bajainkat, azt, hogy mi hátráltatja a terme­lést. őszintén, becsületesen. A vezetők nyitott füllel hallgat­ják és soha sem fordult még elő, hogy egy-két napon belül ne intézkedtek volna az aka­dályok megszüntetésére. Az igazgató elvtárs sokszor sze­mélyesen ellenőrzi a végrehaj­tást. Azt hiszem, így van ez rendjén. As Építőipar Kiváló Dolgosója Aki beszélget Gercsi Imréné- vel hamar rájön, hogy egész jó közgazdász. Nemcsak a csa­ládi, hanem a vállalati kasszá­ról is kellő fogalmai vannak. Tudja, hogy a kettő elég szo­ros kapcsolatban áll egymás­sal. S éppen ez az, amiért bri­gádtársaival együtt sajátjának tekinti a gyárat. Ha kell, haj­landó a jobb eredményért az előírt kötelességen felül is ál­dozatos munkával dolgozni. Ezért kapta meg egyszer az Építőipar Kiváló Dolgozója, kétszer pedig a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. A szocialista brígádvezetők IV. országos tanácskozásán méltán képviseli ő majd a Bé­kés meevei Tégla- és Cserép­ipari Vállalatot. Pásztor Béla BÉKÍS MlCfíl 1972. MÁJUS m

Next

/
Thumbnails
Contents