Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
Szolgáltatások üékéssámsonban Megyénk délnyugati csücskében nagy lombú átmenti fákkal, épülő házakkal, a hódmezővásárhelyi „HÖDIKÖT” új üzemével, s a jól gazdálkodó - termelőszövetkezetével egy kedves község terül el. Neve Békéssámson. Lakóinak száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 3391. ■Jóllehet, az utóbbi években megérintette az iparosodás szele, alapjában véve mégis megtartotta mezőgazdasági jellegét Ám a technika vívmányai immár visz- szavonhatatlanul helyet kaptáit a családi házakban. A községben j 520 tv-t, 860 rádiót, 44 személygép- i kocsit tartanak nyilván. A ház-i tartási gépeknek se szeri, se szá- j ma. Ezzel az átalakulással vi-1 szánt nem tartottak lépést a szol- j gáltatások. Napjainkban is a me, j zőgazdasági tevékenységből fakadó igényeket hivatottak kielé. gíteni, A kovács A tanácsházáVid átellenben j van az Előre Termelőszövetkezet' kovácsműhelye. Alacsony, régi ] épület. Egy oszlophoz kötve kétí ió vár patkolásra. Benn a mű- i helyben Annus József kovács- j mester már izzítja a patkót. j — A lakosság részére is vé-; geznek kovácsmunkát? — Elsősorban ez a feladatunk. A termelőszövetkezetnek külön műhelye van. De az is át.1 állt már az erőgépek javítására.- Nekünk csak a patkoltatás ma- j rad, meg a parasztkocsik javítása. — Van munkájuk? — Sok. Különösen tavasszal. Most kell kijavítani az ekekapákat Gyakran 12 órát dolgozunk naponta. — Egyedül dolgozik a műhely, ben? — Hárman vagyunk. Egyedül nem győzném. — Kereset? — A lakosságnak végzett mun. kát teljesítményben számolja el a .termelőszövetkezet. Havonta kijön a 4 ezer. A darálós Apró. finom por tölti be a da. ráló helyiségét A gép fülsiketítőén zúg. Kovács Ferenc éppen a garatba önti a kukoricát. — N em rossz munka ez kérem, de a por kikészíti az ember tüdejét. Meg aztán éjszakázni isi kell. — Miért? l' — Mert gyenge az áram. Má-I sok régen odahaza vannak, ami- kor én hozzálátok a munkához, j Űj trafó kéne. A múlt év novem- bérében ezer mázsát daráltam lé, I pedig ez csak 12 kalapácsos gép. Lassú. — És tavasszal? — Ilyenkor kisebb a forgalom.; Az az igazság, hogy ez a szak-, ma lassan kimegy a divatból. Sok házban van már daráló. De tud. ja, mással van itt a baj. — Mivel? — A sertéstáppal. Tudom, mert i én osztom szét, ha kap a község. > De nem kap. A felmérés szerint minden lakosra három sertés jut. Hát ha még ehhez hozzávesszük a tsz sertésállományát. Az is lehet néhány ezer. A tótkomlósi keverőüzem azt mondja, hogy nincs szerződésük. Hát nem ka- j punk tápot. Pedig az ő emberük mondta, minek megkötni, úgyis] lesz elég. És tessék, most benne vagyunk a pácban A műszerész Ütött-kopott műhely a kövesüt közelében. Kovács Lajos villany- hegesztő-pajzsot tart a szeme elé. Vaskeretet hegeszt. — A HÖDIKÖT békéssámsoni üzemében dolgozom. — És itt, a műhelyben? — Ez a másodállásom. Sok javítani való álcád a községben. — Mit javít? — Mindenfélét: kerékpárt, mo. sógépet, villanyvasalót, motorkerékpárt, padlókefélőt. Ezenkívül Városellátás, szociális gondoskodás, üdültetés, háztáji gazdálkodás Az orosházi Petőfi Tsz termelési eredményei mellett — repcéből 15, cirokból 12 mázsát takarítottak be holdanként, búzából pedig 27,2 mázsát, teheneik 3600 liternél többet adtak — arról is nevezetes, hogy nemcsak saját tagjainak szociális ellátásában, hanem a szűkebb pátriáról: Szentetor- nyáról való gondoskodásban is példát mutat. A nőiket a baromí'itartásban és a kertészetben foglalkoztatják, segélyezik az egyedülálló családanyákat és a nyugdíjasokat. Az utóbbi időben minden évben külföldi üdülést szerveznek. Az' idén harmincán utaza rónak a tsz-ből két hétre mán tengerpartra. Szentetornyáról úgy gondoskodnak, hogy a két tejbolt mellet egy zöldségboltot is fenntartanak. Zöldséget egyébként Rákóczitelepen és Orosházán is árulnak. Ugyancsak városellátásra telepítettek csemegeszőlőt és bővítették a meglevő gyümölcsöst. A tagokról való gondolkodás mellett természetesen a tsz nagy gondot fordít a háztáji gazdálkodás segítésére is. Saját takarmányboltjuk van és jövőre szeretnének egy keverőüzemet is építeni, mivel minden második értékesített hízósertés a háztájiból kerül ki. A Fáklya új száma A május 21-ón megjelenő 10. szám köszönti 60. születésnapján Kádár János elvtársat, az MSZMP első titkárát. Az olvasók ezúttal is érdekes, változatos témákat találnak a népszerű lap új számában, amely a többi között ismerteti a BNV szovjet pavilonjának nehány érdekességét, megemlékezik a szovjet úttörőszervezet fennállásának 50. évfordulójáról és színes, képes riportot közöl egy moszkvai általános iskola úttörőiről, akik Magyarországra szakosították magukat. Közgazdasági vonatkozásban Mérlegen az első év című cikk adatokkal mutatja meg, hogya-n teljesítették a dolgozók a terv első évében a kilencedik ötéves terv fő célját — A szovjet emberek életszínvonalának emelését. Világos áttekintést nyújt a lap a Szovjetuniót és a szocialista országokat ösz- szakötő energetikai hídról, a földgáz-, a villanyáram- és az olajvezetékek hálózatáról. Népszerű tudományos cikkei közül érdeklődésre , tarthat számot az iskoláskor előtti gyermekneveléssel és a szervátültetés mindig izgalmas kérdéseivel foglalkozó írásokkal Helyet kap a lapban a divat, sport, mozi, gyermekmese. Bim mrns^r 2 virágtartókat is készítek. Néha idehozzák a rádiót is meg tévét is. Ám nekem nincs felszerelésem. Különben is ott van a GÉL KA. Csak az a baj. hogy a GÉL. KA műszerésze ritkán jön a köz. ségbe. Sokat kell várni, míg kijavítják a hibát. — Hogy osztja be az idejét? — Ezen a héten délutános va gyök az üzemben. A délelőttömet itt töltöm a műhelyben. Kell pénz. — Mire.? — A lányom a Miskolci Nehézipari Egyetemen tanul. Ebben az évben kapja meg a diplomát. A fodrász Sarokház, viharverte cégtábla, val, az ablakokon fehér függönyökkel, s tágas, az utcára nyíló kétszárnyú ajtóval. A műhely üres. Csak a sarokban mozdul meg valaki. Alacsony, riadt te kintetű, ősz hajú ember. Na- rancsovics Miklós fodrászmester. — A nyugdíj miatt keres? — kérdi idegenszerű kiejtéssel. — Nem. — Mert még egy event van hatra. Tudja, későn kezdtem fizetni a nyugdíj-hozzájárulást — Hány éves? — Hetvenöt. — Hol tanulta a szakmát? Mosolyogva húzza fel busa szemöldökét. — Fiumében. — Hogy került Békessámson- ra? — Hosszú története van ennek. Míg ide kerültem, közben bejártam 13 országot. Az első világháborúban kerültem orosz fogságba. Ott ért a forradalom. Szemtanúja voltam, hogy menynyire rajongott Leninért az orosz nép. Egy ízben Moszkvában láttam öt. Tűnődve néz maga elé. — És ezután következett Békéssámson? — Igen. Már vége volt a háborúnak, erre vitt az utam. Itt találkoztam a feleségemmel. Megfogott a tekintete. Egybekel. tünk. Azóta itt élek. Két fiam van. — Milyen az üzlet forgalma? — Míg bírtam, a női frizurákat is elvállaltam. A férfiak haját könnyebb rendbetenni. Különösen pénteken és szombaton van sok vendégem. Szívesen jönnek hozzám, bár már nem vagyok fürge ember. *** . Hogy egy község milyen szolgáltatást tud nyújtani a lakosságnak. az nemcsak az adottságtól, hanem a szolgáltató tevékenységet végzők megbecsülésétől is függ. A békéssámsoni tanács, no meg az Előre Tsz is éppen ezért az utóbbiért tesz sokat. Serédi János Az állami gazdaságokban megtartott általános törvényességi vizsgálat tapasztalatairól Beszélgetés dr. Nyíri Bélával, a Békés megyei Főügyészség csoportvezető ügyészével Arany koszorús és kiváló ifjúsági' klubok A néphadsereg csapatainál befejeződött a KISZ-szervezeték irányítása alatt működő ifjúsági klubok 1971. évi munkájának értékelése. Több mint félezer klub közül minden második teljesítette az előírt feltételeket. A felmérés során megállapították, hogy az ifjúsági klubok a korábbinál sokoldalúbban és hatásosabban segítik a KlSZ-szerveze. tek elé kitűzött nevelési célokat, s jobban kielégítik a katonák művelődési, szórakozási, önképzési igényeit. A lezárult értékelés alapján a néphadsereg csapatainál 12 klub nyerte el a most alapított „Aranykoszorús Ifjúsági Klub” címet, 15 klubnak pe. dig a „Kiváló Ifjúsági Klub” cí. met adományozták. Mindkét megtisztelő cím odaítélése az erkölcsi elismerés mellett jelentős pénzjutalommal párosult. K. Sl. Törpe rendsodró 1972. MÁJUS 19. A mezőgazdasági kisgépek bemutatója iránt nagy volt az érdeklődés Békéscsabán. A látogatók — képünkön — az MF kistrak- tor rendsodró, rendrerakó gépével ismerkednek. CFotó: Barnácz) Az ügyészi szervek a közelmúltban az állami gazdaságokban általános törvényességi vizsgálatot tartották, melybe bekap, csolódott a MEDOSZ Békés megyei Bizottsága is. A főügyészség a Területi Munkaügyi Döntőbi- j zottságnál, a járási, (városi) j ügyészségnek hat állami gazda- [ ságban és a munkaügyi döntő- bizottságoknál, a MEDOSZ megyei bizottsága pedig 16 állami gazdaságban vizsgálta, hogy a munkajogi intézkedések, eljárások és határozatok, valamint a kollektív szerződések és belső szabályzatok megfelelnek-e a törvényesség követelményeinek. A tapasztalatokról tájékoztatást kértem dr. Nyíri Bélától, a Békés megyei Főügyészség csoportvezetőjétől, aki bevezetőben el. mondta, hogy az állami gazdaságokban az előző vizsgálat óta a törvényesség szilárdult és elismeréssel szólt a MEDOSZ Békés megyei Bizottságának a törvény, sértések megelőzéséért folytatott tevékenységéről. — Miben mutatkozik meg a törvényesség szilárdulása? — Többek között abban, hogy az állami gazdaságok vezetői a dolgozók munkaviszonyát törvénysértően nem szüntették meg, Az ügyészek által vizsgált hat állami gazdaság valamivel több mint 6 ezer dolgozója közül tavaly mindössze 31-nek mondtak fel. Közülük 28-nak azért, mert öregségi nyugdíjjogosultak lettek. Ennek leszámításával tehát a íelmondás egy ezreléket sem tett ki. Igaz, hogy ebben nemcsak a dolgozók megbecsülése, hanem a munkaerőhiány is tűk. röröződik — Milyen vonatkozásban voltak tapasztalhatók törvénysértések? — A fegyelmi telel ősségi é vonások és a kártérítésre kötelező határozatok bár általában megalapozottak voltak, mégis ezekben található a legtöbb törvénysértés. Hasonlóan az áthelyezéseknél is. A gazdasági reform egyik fontos célkitűzése volt az egyszemélyi vezetés erősítése. Ez az elv érvényesül a Munka Tör. vénykönyvében és annak a vizsgálat által érintett fegyelmi és anyagi felelősségi szabályaiban is, melyek a gazdasági vezetőknek biztosítják az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb fegyelmezés lehetőségét, a differenciáltabb kártérítést, a társadalmi tulajdon védelmére való nevelést. : k — Hogyan osztották el a munkajogi hatásköröket a vizsgált gazdaságokban? — A tapasztalatok szerint észszerűen, ami elősegíti a fegyelmi és kártérítési ügyek gyorsabb intézését. Az eljárás azonban sók esetben formális volt, nem érvényesült kellően a nevelő hatás, ami a megelőzés alapja. — Hogyan lehetne a törvénysértéseket, hibákat kiküszöbölni? — Helyes lenne, ha a felügyeleti és az ellenőrző szervek az állami gazdaságoknak és a munkaügyi döntőbizottságoknak — önállóságuk megsértése nélkül — több gyakorlati segítséget nyújtanának. Szerintem a vezetőállá- súaknak tanfolyamot is kellene szervezni, hogy a munkajogi sza. bályokban könnyebben eligazodjanak. Szükséges lenne a dolgozóknak is több jogi előadást tartani, mert az őket érintő, átfogó jellegű jogszabályok, a kollektív' szerződések és a belső szabályzatok ismerete fontos érdekük. Ebbe a gazdaságok jogtanácsosai is bevonhatók. — A törvényességi vizsgálat tapasztalatairól ankétot tart az ügyészség és a MEDOSZ megyei bizottsága, melyen a vállalatok igazgatói, szb-tit- kárai, munkaügyi vezetői és jogtanácsosai vesznek részt. Mi ennek a célja? — Részletesen is ismertetjük az előfordult munkajogi törvény, sértéseket, hogy — a tanulságokat levonva — azok a továbbiakban elkerülhetők legyenek. Természetesen a jó tapasztalatokat is elmondjuk. Tehát a hibák elkövetésének megelőzése a célunk. A MEDOSZ megyei bizottságával együtt azt akarjuk elérni, hogy a munkajogi ügyintézés törvényessége tovább szilárduljon. Nagyon jól tudjuk, hogy ez közvetve a termelési eredményekre is kihat — fejezte be a beszélgetést dr. Nyíri Béla. Pásztor Béla
