Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

% Döntött a Legfelsőbb Bíróság Elvetélt találmányok — Elutasított feltalálók Elég gyakori, hogy az Or­szágos Találmányi Hivatal megtagadja a szabadalmi ol­talom megadását, mert kide­rült, hogy a feltalálót meg­előzték, vagy' munkája nem tekinthető önálló szellemi al­kotásnak. Hasonlóképpen elő­fordul, hogy megtagadják vala­mely szóvédjegy bejegyzését. Vannak, akik a döntésbe nem nyugszanak bele, hanem bíró­sághoz fordulnak. Az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság több ilyen kérdésben irányel­vül szolgáló állásfoglalást ho­zott. Találmány: minőségileg újat létrehozó szellemi alkotás Egy bejelentő paternoster- rendszerű „Nagy befogadóké­pességű gépjárműparkírozö- és rakománytároló-szerkezet. vala­mint építési eljárása” című ta­lálmánnyal jelentkezett. A hi­vatalban megállapították, hogy két amerikai és két nyugat­német szabadalom, valamiht egy műszaki könyv ugyanezt a megoldást tartalmazza. A bíró­ság előtt a feltaláló azzal ér­velt, hogy alkotása a külföldi­ekkel szemben nem egy. ha­nem többrekeszes. A Legfel­sőbb Bíróság kimondta: a ta­lálmány fogalmából következik, hogy a megoldásnak szellemi alkotásnak kell lennie, minősé­gileg újat kell létrehoznia. A mennyiségi eredmény minőségi újdonság nélkül ntm tekinthe­tő találmánynak, nem feltalá­lói, hanem olyan számítási, tér vezési tevékenység eredménye, amelyet szakember a szokásos napi feladat keretében elvégez­het. Hasonló álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Biróság, ami­kor egy „vízkiemelő berende­zés” elnevezésű találmánnyal kapcsolatban megállapította: a bejelentés a találmányi szintet nem éri el, mert a készülék megtervezése csak szerkesztői tevékenységet igényel. Egy víz­parti gátrendszerre vonatkozó találmányt haladó jelleg hiá­nya miatt utasítottak el. A Leg­felsőbb Bíróság a végzést az­zal indokolta, hogy szabadal­mazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jel­legű megoldás, amely gyakor­latban alkalmazható. A techni­ka mai állása szerint, akkor haladó jellegű a megoldás, ha annak revén eddig ki nem elé­gített szükséglet kielégíthető, illetve az eddiginél előnyösebb Patkányirtás elektromos árammal „Villamos légy-, egér- es pat­kányirtó” című találmány sze­rint a kártékony rovarok, álla­tok két egymásba illesztett, villamosfeszülség alatt álló fémráccsal hatásosabban pusz­títhatok, mint hagyományos eszközökkel. Az OTH elutasító határozatot hozott, mert egy 1956-ban Budapesten megjelent könyvnek a lépésfeszültségről szóló része a bejelentés újdon­ságát kizárja. Ez a feltaláló is a bírósághoz fordult. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság szintén elutasító végzésben ki­mondta : a villamosfeszültség élettani hatása ismert, azt kü­lönböző berendezésekben már alkalmazzák, tehát ebben az esetben feltalálói alkotó tevé­kenységről nem lehet szó. Egy angol cég fonalak meg­javítását elősegítő találmányra kívánt szabadalmi oltalmat sze­rezni. Az OTH azzal az indok­kal tagadta meg a kérés telje­sítését, hogy a bejelentés sze­rinti eljárás minden lényeges eleme több osztrák és nyugat­német szabadalomból ismert. A Legfelsőbb Bíróság elutasító végzésében arra hivatkozott, hogy a bejelentést nem lehet találmányként értékelni, mert csak ismert adatok alapján ki­alakított új technikai módszer, eljárás, amelyhez feltalálói te­vékenységre nem volt szükség. Gyakorlati kipróbálás és szakértői vélemény nélkül nem lehet dönteni Egy feltaláló autóvezetők ré szére szemüvegbe beépíthető, vagy rászerelhető fémzárat ké­szített, amely a szembe jövő kocsik reflektorának látászava­ró fényhatását kiküszöböli. Az OTH, sőt a Budapesti Fővárosi Bíróság is elutasította, noha az illető azt fejtegette: az a 34 év- előtti szabadalom, amelyre hi­vatkozva az oltalmat nem kap­ta meg, csalk céljából azonos az övével, de megoldása más, és nem is olyan eredményes A Legfelsőbb Bíróság kimond- “ ta: mind a műszaki, mind a I közlekedésrendészeti körűimé- l nyék tisztázására, valamint a • szerkezet gyakorlati kipróbálá- S Sára szakértői véleményt kell i beszerezni. Ezért a Fővárosi | Bíróság végzését hatályon ki- | vül helyezte és új eljárásra, [ valamint új határozat hozata- í Iára utasította. Egy lengyel vállalat „Váltó- • áramú kapcsolókészülék” című I találmánya sem kapta meg szabadalmi oltalmat, mert Vízmű épül Eleken és Medgyesegyhózán ( Tudósítónktól) A Békés megyei Víz- én Csa­tornamű Vállalat Gyulai Üzem­vezetőségének dolgozód a napok­ban termelési tanácskozást tartottak Gyulán, amelyen Ra- tár László osztályvezető és Kertész Imréné személyzeti elő­adó jelent meg a megyei köz­pontból. Demkó Ádám üzemvezető ér­tékelte az elmúlt évi munkát. Elmondta azt, hogy a hozzájuk tartozó tizenegy község szolgál­tatási tervét 102,7 százalékra teljesítette, 1971. június 15-től megkezdődött Méhkerék község­ben a vízműszolgáltatás, amely havonta Í200 köbméter . vizet termel ki. Ezután községenként ismertette az elmúlt évi mun­kát. Ez év első negyedében Újkí­gyóson 64 házibekötést végez­tek el. Majd ismertette a fel- j adatokat. Sarkadon a hiidrogló- : bust keli kijavítaná — közel 200 J ezer forintos költséggel — s ez • idő alatt is biztosítják a zavar- ■ tálán vízellátást. Eleken új víz- : mű épül. Méhkeréken 120 be- ; kötés szerepel a tervben. Mfed- ■ gyesegyházám június derekán • helyezik üzembe az új vízmű- ■ vet. E szép tervek megvalósítá- S sának biztosítéka az üzemegység ; dolgozóinak lélkáismeretes és \ körültekintő munkája. A beszámoló és a tervek is- ■ mertetése után öt hozzászólás : hangzott el. Annak megválaszo- ■ lása után a zu üzemvezető átadta • Vígh Karoly sarkadii vízmű-ke­zelőnek a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, majd háromezer fo­rint pénzjutalmat osztott ki. (Ormost) műszaki megoldását közismert­nek találták. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az volt, hogy a mai technika magas fejlettsége mellett a már ismert törvényszerűségek, tan­tételek, vagyis a felgyülemlett ismeretek, , gyakorlati-műszaki, technikai megvalósí iások fel- használásával is alkotható új­donság. Nincs kizárva, hogy több ismert elv, eljárás, kom- binatív alkalmazásával egy adott szerkezetben olyan új elemeket hozhatnak létre, ame­lyek elérik a találmányi szin­tet. Mindezek alapján közeleb­bi vizsgálat nélkül az újdonság­hiányt nem lehet megállapíta­ni, ezért szakértő bevonásával kell eldönteni a kérdést. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságot új eljárás lefolytatá­sára utasította. Szóvédjegyet csak. fantáziaszó kaphat Színes üvegárukra „PROFI- COLOR” szóvédjegy lajtstromo- zását kérte a Találmányi Híva táltól egy olasz cég. Nemcsak a hivatal, de a Legfelsőbb Bí­róság is azzal utasította el. hogy a profil és a color szavak összefüggésükben közismertek, üvegáruknál a vásárlók tuda­tában csak egyféle jelentésük van, mégpedig az, hogy színes idomú árukra vonatkozik. A bejelentett szóvédjegy fantázia­szónak nem minősíthető. Az ilyen jellegnek magában a szó­ban kell lennie, a kért szónak azonban nincs megkülönbözte­tő jellege, tehát védjegy-olta­lomban nem részesíthető. Egy vidéki vállalat fémszer­kezetű .AQUAGLOBUS” véd­jegy la.itstromozása iránti ké­relmét is elutasították. mert másfajta víztornyok megjelölé­sére „AGROGLOBUS” és „HYDROGLOBUS" szóvédjegy már közismert. „Nem kívána­tos — hangzott a Legfelsőbb Bíróság végzése —, hogy azo­nos típusú, rendeltetésű, jelle­gű árukra különböző, bár nem teljesen azonos, de rokonhang­zású szóvédjegyek álljanak fenn, vagy éppen egy újabb, de ugyancsak rokonhangzású szó kerüljön közhasználatba” H. E. A meglovagolt paragrafus Tapasztalat igazolja, sok bajt okoz a jogszabályok helytelen értelmezése. Állítólag ennek a jogszabályokat jelképező parag­rafusok az okozói. Egyes ügyin­tézők ugyanis intézkedéseik so­rán huszáros módon felpattan­nak a paragrafusok hátára, ami­nek következtében a hézagok összelapulnak. így aztán azok az ügyfelek se tudnak rajtuk átbúj­ni, akiknek a jogalkotó eredeti­leg zöld utat adott. Ez történt Farkas Pálnéval is. A kétgyermekes édesanya a lö- kösházi postán dolgozott. A mun­kaviszonya tavaly két ízben szűnt meg. Ám, nem az ő hibájából. Ugyanis mindkét esetben a mun­kaszerződése meghatározott idő­re szólt. Ebben az évben ugyan­csak a postán dolgozott. Egyik kolléganőjét helyettesítette. Ami­kor a helyettesítés ideje letelt, elhatározta, hogy olyan munka­helyet keres, ahol állandó mun­kaviszonyt létesíthet. Ki is sze­melte magának a Békéscsabai Kötöttárugyárat. El Is jött a vál­lalathoz, meg is mutatták neki a gépet, amelyiken dolgozni fog. Az örömet azonban üröm követ­te. Mivel munkakönyvébe az előző évben két ízben jegyezte’ be a munkáltató az ominózus szava­kat: „Munkaviszonya megszűnt”, a Békés megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága elnökének 225,1971. számú rendeletére hi­vatkozva, felvételét elutasították. Ezt követően Farkas Pálné a bé­késcsabai tanács munkaügyi osz­tályához fordult. Itt azt a választ kapta, hogy: „Kiközvetítik” idénymunkára bármelyik békés­csabai vállalathoz. Miért idény­munkára'? Hiszen annak letöltése után újra munkakönyvébe a „Munkaviszonya megszűnt” be­jegyzés kerül. S úgy tekintenek majd rá, mint egy megrögzött „vándormadárra”. Holott végleg el szeretne helyezkedni. Ezzel az elhatározással kopogtatott be a megyei tanács titkárságra, majd a megyei tanács munkaügyi ősz. tályra. Itt gyorsan pontot tettek ügyére. Kiközvetítették a Békés, csabai Kötöttárugyárhoz. Hiszen a vállalat munkaerőhiánnyal küzd. Minek csűrni, csavarni a paragrafust. Ám, nem így gon­dolkozott a vállalat ügyintézője. Mivel a megyei tanács munka­ügyi osztálya meg volt győződve arról, hogy most már Farkasnét felveszik, a kiközvetítő lapnak csak az egyik példányát adta át az asszonynak, a másikat magá­nál tartotta. A vállalat éppen emiatt mondott nemet Farkasné. nak. Hol van a kiközvetítő lap másodpéldánya? Űjra elutasítot­ták. Holott csak a telefonért kel­lett volna nyúlni. A megyei ta­nács munkaügyi osztálya minden bizonnyal néhány perc leforgása alatt megadta volna a szükséges felvilágosítást. Így hát újra az irodákat kell járnia Farkas Pálnénak. míg vé. gül munkába állhat a kötöttáru, gyárban. Pedig a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága el­nökének a kötelező munkaközve­títésre vonatkozó rendelkezése nem azért született, hogy az „el. helyezkedéssel járó” ügyintézést körülményessé tegye. A rendel­kezésnek egyetlen célja volt, ami ma Is időszerű, hogy az indoko­latlan mértékűvé vált munkaerő­mozgást csökkentse, a „vándor­madarakat” rendszabályozza. De Farkas Pálné nem tartozik ezek közé. Hiszen a munkaszerződése minden esetben meghatározott időre szólt. Tehát nem saját aka. rátából szakadt meg a munkavi. szonya. Nem csoda, hogy az el­helyezkedéssel járó „ceremóniák’* megkeserítették. Ám a rendelke­zés meglovaglasa a vállalatnak sincs hasznára. Hiszen a Békés­csabai Kötöttárugyárban munka, erőre van szükség. Nagyon is ér­dekelt abban, hogy Farkas Pálné minél hamarabb felvehesse a munkát. Indokolt tehát mindkét részről, hogy ügyében minél ha­marabb döntés szülessen. Mert a paragrafus meglovagolása senki­nek sem használ. (Serédi) xiÍJe szellemét atk mm égett meg,,, v A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy törté­nelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszáza- riik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából. M/se szent György napján 3. Pirosbetűs ünnepként tar­tották nyilván április huszon­negyedikét, szent György nap­ját. Ezen a harcias ünnepen akarta Bakócz hercegprímás kihirdetni Budán azt a pápai bullát, amelyet Rómából hozott magával. A bulla teljhatalmat biztosított Bakócz-nak keresz­teshadak gyűjtésére nerricsak a magyar királyság területén, ha­nem a többi kelet-európai or­szágban is. De amíg nem ta­lált fővezért, a hadak gyűjté­sét sem kezdhette meg. Már ki­szemelte Dózsát, ám hiányzott kettőjük megállapodása. A ke­resztesháború meghirdetésére leginkább alkalmas szent György nap előtt egyezségre kellett jutnia a végvári lovas- kapitán nyal. A vitézek ünnepe előtti na­pon, április huszonharmadikán tárgyait az esztergomi érsek Dózsával, Nem maradt ránk, miről folyhatott közöttük a vi­ta, de ismerve a korabeli hazai és nemzetközi állapotokat, s a tárgyaló felek cselekedeteit, nem tévedhetünk túl nagyot, ha megkíséreljük vázolná a, állás­pontok tágabb körét. Bakócz Tamás pápa szeretett volna lenni, ezért vonult előző évben káprázatos kísérettel Ró­mába, nem éppen reménytele­nül Akkor még szilárdnak lát­szott a Cambraiii Liga. amely­ben Európa valamennyi katoli­kus hatalmassága tömörült Ve­lence elveszejtéSére, mivel a gazdag városállam fontosabb­nak tartotta saját érdekeit, mint a törökök megfékezését. Gyula pápa kiátkozta a patríciusok köztársaságát, mondván, hogy „Velence rosszabb a töröknél.” Ám Gyula pápa meghalt és az utódlásért folyó harcban alul maradtak a Liga hívei. Medici János lett a pápa X. Leó néven Ö pedig veszedelmesebb ellen­félnek teltintette Rómára nézve Franciaországot, Németországot. Spanyolországot, mint Velencét, „amely mégiscsak olasz”. Felol­dotta a hajós-kereskedő államot az egyházi átok alól. s hogy né­mileg Bakóczot is kárpótolja, oda ígérte neki a konstantiná­polyi patriarchátust és teljhata­lommal ruházta fél a keresztes­háború megindítására. Mivel pedig sem II. Ulászló magyar király, sem a főrangú nemesek nem újjongtak túlsá­gosan a pápa és Bakócz közös tervéért, a hercegérsek a töme­gek felfegyverzésével, azok de­magóg lelkesítésével akarta el­érni célját. Alig valószínű, hogy Dózsa György világosan átláthatta a nemzetközi politika erővonalait. Viszont katona léiére annál vi­lágosabban ítélte meg. az or­szágra nehezendő török vesze­delmet. Ennek elhárításáért té­továzás nélkül kés? volt harcol­ni. Ezen túlmenően okkal gya­nítható, hogy a hercegérsekkel való vitája elsősorban az ország belső helyzetére vonatkozott: is­merve a főúrak szertelen döly- fösségét, a parasztság és az al­sóbb nemesi rétegek sanyarú helyzetét, tisztában volt a hazá­ját szorongató kettős nyomás tarthatatlanságával. Ügy vélte, ha elvállalja a keresztesek fő­vezér posztját, alkalma nyílik hadait egyrészt a török megsem­misítésére vezetni, másrészt a hadisiker és a szervezett kato­nai erő birtokában kikényszerít­heti a jobbágy tömegekre háruló terhek könnyítését.

Next

/
Thumbnails
Contents