Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

/ >jém& Két bemutató egy fedél alatt Egyetlen cél* segíteni Harminckétmillió mentő-kilométer • •■•■■■•#•1« ■ I HiWMmoill Sokan látogatták meg » kerti bútor-kiállítást. (Fotó: Demény) ■ mttetnét a tik nem égde meg..." Fölsikolt a mentőautó sziréná­ja. A járművek az út szélére húzódnak. A gépkocsivezető mindent elkövet, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjen a be­teghez. A kocsiban tettre készen orvos, ápoló, gyors oeavafckozás- ra vár. Mentők. Az „agyközpont" Budapesten működik. Dr. Bencze Béla fő­igazgató szobájában a térképen színes lámpáik égnek, is jelzik, az Országos Mentőszolgálat szer­vezettségét, hálózatát — Hány mentőszervezet mű­ködik Magyarországon? Pontosan húsz. 19 + 1 Vidé­ken 19, Budapesten 1 központi szervezet működik. A megyék mentőszervezetei saját körzetük­ben több mentőállomást irányí­tanak. természetesen valameny- nyi mentőszervezet a főigazgató, ság vezetése alatt áll­— Amikor felosztották az or­szág területét, milyen szempon­tokat vettek figyelembe a men­tőállomások létesítésekor? f — Egy pillanatig sem ragasz­kodtunk a megyehatárokhoz. Szinte jelmondatnak írhatnánk ki, hogy a: „legközelebbről a legközelebbre” szállítsunk, ter­mészetesen olyan rendelőintéze­tekre, kórházakra gondolok, ahol a beteg mindenkor a legszaksze­rűbb ellátást kaphatja. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-egy megye mentőállomása közel a megyehatárhoz, de már másik megyéből szállít beteget a közeli kórházak egyikébe. Figyelembe vesszük a népsűrűséget is. Ahol ritka a település, nyilvánvaló, hegy kevesebb állomás is ele­gendő. Például Borsodban 13, Pest megyében 12, Hajdú-Bihar- ban. Nógrádban 5—5 állomás működik. Fzzé! a szervezettség­gel európai szinten sem kell szé. gyenkezrü — Hány mentókocsija van az Országos Mentőszolgálatnak? — Csak azokat az autókat szá_ mítjuk, amelyek állandóan üzemképesek. E szerint 044 futó mentőautó van a birtokunkban, melyhez kielégítő személyzetet tudunk biztosítani. 105 fut Bu­dapesten és 539 vidéken. A leg­kisebb mentőállomás, az úgyne­vezett eset állomás is rendelke­zik egy mentőautóval. Természe­tesen ezeket a kocsikat, csak rendkívül súlyos baleseteknél, betegségeknél lehet, igénybe ven­ni. Az Országos Mentőszolgálat korántsem pihen a babérokon. Állandóan azon fáradozik, hogy milyen módszerekkel lehetne még zökkenőmentesebbé tenni a munkát. A folyamatos felmérés állandóan mutatja, hogy a beje­lentések utón, nappal 1 perc, éj­jel 2 perc alatt elindulnak-e a mentőállomásról a kocsik- Ta­valy egymillió-háromszáznyolc ezer beteget szállítottak a men­tők. A betegek 34 százalékát — négyszáznegyvenötezer embert — sürgősen, vagyis azonnal kel­lett szállítaniuk- A kocsik 32 millió kilométert futottak! — Valamennyi mentó'kocsival létesült már rádióösszeköttetés? — Jelenleg 80 százalékos a rádióhálózatunk, de ez év végére elérjük a 100 százalékot» Az elmúlt évek során a men­tőautók igénybevétele százezer lakosra Budapesten alig emelke­dett. Érdekes, hogy az ipari me­gyékben is lassú az emelkedés, éves átlagban százezer lakosra mihtegy tizenegyezer szállítás jut. Viszont, igen gyors az emel­kedés a mezőgazdasági megyék­ben ez magyarázható a mező- gazdaság gyors gépesítésével is. A mentők szempontjából ez azt jelenti, hogy a jövőben tovább összpontosítják erőiket ezekre a területekre. Bár a felmérések szerint, ha valóban rendeltetés­szerűen — tehát elsősorban men­tésre és súlyos betegszállításra használják a mentőautóikat —, akikor az állomány egyelőre ki­elégítő. — Problémánk, hogy a ro­hamkocsi-ellátás még korlátod zott, komoly anyagi befektetést jelent egy-egy újabb rohamko­csi vásárlása, de ez elől nem térhetünk ki. Minden bizonnyal a mentő is egyre több roham­kocsival fog rendelkezni. Bár szeretném hozzátenni, hogy va­lamennyi mentőkocsinkat felsze­reltük az alapvető életmentő be rendezésekkel. — Utolsóként egy kényes kér­dés. — Ha nem is hivatalosan, de elhangzik időnként egy-egy megjegyzés, mely különbséget tesz a főváros és a vidék mentő- ellátottsága között, Budapest ja­vára. Mi az Ön véleménye erről? — Nálunk nincs Budapest és vidék, jó és rossz ember, csak beteg- És ha bárki rászorul a mentésre, számunkra teljesen egyforma, ha a Nyírségben vagy Zalában, Győr-Sopronban, vagy Békésben lakik. Egyetlen célt ismerünk: Segíteni! — fejezte be a beszélgetést dr. Bencze Bé­la. az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Regős István A Jelenkor májusi számából Ä nagysikerű interjú-sorozat­ban ezúttal Zelk Zoltán nyilat­kozik a folyóiratnak. Ezt követi a költő két új verse. A lírái ro­vatban emellett — többek kö­zött — Araiő Károly, Csordás Gábor és Gyúr kovács Tibor köl­teményeit olvashatjuk. A szépprózaírások sorában „Öt szentimentális történet” cí­men Lázái- Ervin sajátos hangu­latú elbeszélései. Kampis Péter novellája szerepel és Kolozsvári Grandpierre Emil önéletrajzi re- gény€ folytatódik. Jelentősen gazdagítja a számot Bertha Bulcsú Balaton-szociográfia jó­nak részlete. A művészeti rovatban Futakv Hajnal pécsi' és Taxner Ernő budapesti színházi beszámolója olvasható; az irodalmi tanul­mányok közül Tüskés Tibor írá­sa hat új költő pályakezdését elemzi, Károlyi Árnyé pedig „Az ismeretlen Imre Farkas” költé­szetét vizsgálja A májusi „Jelenkoriét gazdag kritikai rovat zárja. Az illuszt­rációk a pécsi Modern Magyar Képtár új szerzeményei közül Forgács Hamm Erzsébet több grafikáját mutatják be. Múlt héten nyűi meg Békés­csabán a Békés megyei Undver- zál Kiskereskedelmi Vállalat Tanácsköztársaság úti bemutató­termében a vállalat irodagép és kertdibútoi-ki ál! ítása Ezen a vállalat papír- es irodaszer szaküzlete szovjet, csehszlovák, NDK éa olasz elektromos iroda­gépeket mutat be. Köztük új­donságnak számít a Soemtron elektromos számlázó és asztali­számlázó gép. elektromos sze­dő-írógép. valamint az Olivetti Duplex kétgyújtős könyvelőgép es a Dók ufó fénymásoló gép. A bemutatón ugyan nem latható a Cellatron elektronikus számí­tógép, de a kiállítás rendezői ar­ról tájékoztattak, hogy a más­áéi millió forintos kiskomputer is megrendelhető. A május 19-ig nyitvatartó kiállításon az Iroda­technika Vállalat szakemberei a helyszínen mutatják be műkö­dés közben a gépeket. Eddig 300 ezer forintos üzletkötés történt. A bemutatóterem másijk félé­ben az Unt verzál faáruboltjá­nak kerti-bú tor-kiállítása látha­tó. Ez a bemutató ugyancsak május 19-ig tart nyitva. Az Irodagép technika Vállalat szakembere működés közben mutatja be a Soemtron számlázógépet. Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi út felvételre keres termelő üzemeihez férfi segédmunkásokat, valamint karbantartó üzeméhez elektrikus és villanyszerelő szakmunkásokat Jó kereseti lehetőség! Csökkentett munkaidő! Szükség esetén munkásszállást biztosítunk! 232519 : A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy törté­nelmi alakjának. Uózsa György születésének ötszáza­dik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából. Bajvívói Ali vezérrel A keresztény Európa és az oz­mán-török birodalom határán állott Nándorfehérvár, ahol Hu_ nyadi János hadai szétzúzták a szultán becsvágyó seregét. Ök azonban változatlan makacsság­gal tekintettek erre a „kemény dióra”; Nándorfehérvárra. Hi­szen mindaddig hiú ábránd a Duna felső szakasza felé nyo­mulni. amíg magyarok uralják a Száva-part e nevezetes erődjét, •Állandósult is a zaklatás. Amikor csak tehették a törökök, le-le csaptak a környékre a szomszédos Szendrő várából. Az örökös hadiállapot miatt való­ságos pusztasággá változott a Szendrő és Nándorfehérvár kö­zötti sík vidék. A számos csete­paté. kisebb-nagyobb ütközet során gyakorta rendeztek itt bajvívást is életre-halálra a két ellenséges vár bajnokai. /. Egy idő óta azonban hasztalan kiabáltak fel a törökök Nándor­fehérvár bástyáira: „Ki vív meg Ali vezérrel?!” Kihívásuk válasz nélkül maradt. Ennek pedig az volt az oka, hogy bizonyos Epeá- rosi Ali. a szendrői lovas szpá- hik vezére számos nándorfehér­vári magyar várőrzőt kaszabolt le bajvívásban, miközben neki a haja szála sem görbült. Mihelyt kissé megenyhült az idő, 1514 februárjában, megint a vár alá érkeztek a szendrői tö­rökök és gúnyosan szólítottak újabb ellenfelet Ali kardja elé. Ez idáig nem nagyon avatkozott a virtusba a nándorfehérvári lo­vasok kapitánya. Székely Dózsa György- Egyrészt csendes, tar­tózkodó ember volt, másrészt alig néhány hónapja szolgált a fehérvári erődben, s gondolta -r- miért hivalkodjon máris olya­nok előtt, akik régtől védelme­zik a végvárat Am nem a szerencse kegyelt­jeként jutott a lovaskapitányi ranghoz. Az előző esztendőben, 1513 nyarán részt vett a havas­alföldi hadjáratban, ahol ke­mény katonának bizonyult. Vé- gigportyázták a Déli-Kárpátok és a Duna között a szultán tar­tományát. a Szörényi bánságon át Szerbországba vonultak és megostromolták Szendrő várát. Bár nem sikerült ki füstölniük a védő sereget, mégis sokat ártot­tak a töröknek a hadjárattal. A sereg rengeteg fogollyal és még több zsákmánnyal megrakottan tért vissza Erdélybe, Dózsa György pedig a végeken maradt Noha korábbi sorsénak részletei­re nincsenek pontos adatok, bi­zonyosra vehetjük, hogy már a havasalföldi hadjárat előtt kitű­nő katonának ismerhették szülő­földjén, a Székelyföldön. Kato­nának nevelték, mint általában a többi határvédő székelyek gyermekeit Dózsa György a régi Három­szék megyei Dalnokon, született

Next

/
Thumbnails
Contents