Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
Élelmiszergazdálkodás 1971-ben A KIOSZ Békés megyei Vá_ lasztmánya május 15-én értekezletet tartott, melyen, Berényi Mátyás titkár számolt be a féléves munkáról. Kimondta többek között, hogy a megyében, a lakossági szolgáltatás több miint 60 százalékban a kisiparosokra hárul. Számuk azonban — különösen a férfi- és női szabó, valamint cipész szakmában — főként nyugdíjbavonulás miatt csökkent. A nyugdíjasoknak azonban lehetőségük van a további ipargyakorlásra, ha engedélyt váltanak. Elősegíthető a szolgál tatás a műhelyek fejlesztésével. A megyei titkárság javasolta a városi, községi tanácsoknak, hogy az új lakótelepeken és minden, ellátatlan helyen tegyék lehetővé kisipari műhelyek létesítését is. Az AFÉSZ-ekkel való együttműködés igen alkalmas arra, hogy a kisiparosok folyamatos anyag- beszerzését és termékértékesítését megoldja. Már eddig több mint 1300 kisiparos ÁFÉSZ-tag. Nőtt a munkaviszony melletti ipar-gyakorlók száma, de még nem érte el a kívánt mértéket. Elmaradás van a propaganda- munkában, a megrendelők sokszor nem tudják, kihez fordulhatnak egy-egy megbízatással. A továbbiakban a szakmai továbbképzéssel foglalkozott BeréJ nyi Mátyás. Sokan tettek mestervizsgát és mintegy 200-an vettek részt szakmai oktatáson. Az utóbbira a. jövőben még nagyobb lehetőség nyílik. A szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok száma az előző évekhez képest csökkent aminek az a nagyarázata, hoigy az általános iskola VIII. osztályos tanulóinak a száma is kevesebb lett. Bel- és külföldi árutermelésre, hiánycikkek pótlására a Kisipari Termeltető Vállalat kirendeltsége tavaly 31 Békés megyei kisiparossal 2 és fél millió forint értékben kötött szerződést, ami csaknem 50 százalékos emelkedést jelentRészletesen ismertette Berényi Mátyás az 1972. január 1-töl érvényes adórendeletet, majd tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy 1973. január 1-től az adólajstromot a KI ŐSZ minden, helyi csoportjánál kifüggesztik. A megállapítások ellen nemcsak a kisiparosok, hanem a tanácsi szervek is kifogást emelhetnek. Az előadó ezután szervezeti kérdésekről beszelt, majd elismeréssel szólt arról, hogy a megye kisiparosai lakóterületükön 348 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A Hazafias Népfront választásai során mintegy 80 kisiparost bíztak meg valamilyen tisztséggel. A vietnami nép megsegítésére nemrég,, indított gyűjtési akció során máris igien szép eredmény mutatható feL A beszámolót vita követte. A felszólalók főként a szakmai to_ vábbképzés szükségességét han_ goztatták. Kérték hogy a kisiparosok csak minőségi munkát adjanak ki a kezük alól, a viselkedésük pedig legyen példás. Tartsák be a törvényeket, rendelkezéseket Kergyik Pál, a szarvasi helyi csoport titkára örömmel számolt be arról, hogy a szarvasi kisiparosok máris 5 ezer forintot gyűjtöttek össze a vietnami nép megsegítésére. Nagy János, a KIOSZ Országos Választmányának a tagja javasolta, hogy a kisiparosok gépesítéssel igyekezzenek a termelékenységet növelni. A hozzászólásokra Berér.yi Mátyás adott választ, majd ismertette a féléves verseny ered. menyét- A járási csoportok közül a gyulai, mig a helyi csoportok közül a körösladányi került az első helyre. Jutalmat kapót még a két-két második helyezett, a békéscsabai és a szarvasi járási, valamint a gyomai és sarkadi helyi csoport vezetősége, továbbá Gálffi Sándor, a dévaványai helyi csoport titkára, országé® választmányi tag és Kékesdi György, a KIOSZ megyei választmányának elnöke. P. B. A létfenntartás Legalapvetőbb feltétele, hogy az élő szervezet táplálékhoz jusson. Igaz ugyan, hogy manapság már az étel, az ennivaló eredeti állapotához képest az ipar által többszörösen át-, fel- és összedolgozva kerül a fogyasztók gyomrába. De a mindennapi betevő falatokat —- a rántott húshoz a tojást, a sertést és a szarvasmarhát, a kalácshoz a lisztet — mégiscsak a mezőgazdaságban állítják Nem imindegy tehát, hogy betevő falataink termelői j— megyénk állami gazdaságai és mezőgazdasági termelőszövetkezetei — évről évre milyen eredményeket érnek el. S mivel Békés megyében 131 közös gazdaság termed, az ossz termőterületnek több mint háromnegyed részén, a megye sorsáért felelős, illetve felelősséget érző embereknek különösen fontos az ossz mezőgazdasági termelés háromnegyed részét adó termelő- szövetkezetek gazdálkodását figyelemmel kísérni,, elemezni, segíteni. R növénytermesztésben A közös gazdaságok 1971. évi termelését vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évek gyakorlata folytatódott. A növénytermesztésben egyre nagyobb súllyal szerepelnek a jól gépesített, illetve jól gépesíthető ágazatok. ' _ „ Búzából a „minden idők legnagyobb termésátlagát érték el a megye termelőszövetkezetei. De még ezzel az eredmeny- nyél is csak a nyolcadik helyezést értük el a megyék között, hiszen a mi 17,8 mázsás átlagunkban az országos 17,6 mázsás termésátlaggal szemben egyáltalán nem tükröződnek Békés megyének a többinél kedvezőbb természeti adottságai. Ennek oka pedig nemcsak az 1970- es árvízben keresendő, hanem abban is, hogy a műtrágyafelhasználás elmaradt a várttól és néhány gazdaságban — a zsa- dányi Magyar—Lengyel Barátság és a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben — még a tízmázsás termést sem érték el holdanként. Ugyanezek a problémák jelentkeztek a kukoricatermeszttanéi is, amelyet a tsz-ek 1970-hez képest 15 ezer holddal nagyobb területen folytattak. Elsősorban a technológia korszerűsítésének köszönhető, hogy — bár a dobozi Petőfi, a sarkadkeresztúri Egyetértés és a zsadányi Magyar —Lengyej Barátság Tsz tíz mázsa alatti átlagtermései rontották az eredményeket, mégis — hat mázsával több kukoricát takarítottak be megyénkben holdanként, mint országosan. Igaz ugyan, hogy az 1971-es 25,5 mázsás átlag csaknem két mázsával elmaradt az 1969-es eddigi legjobb eredménytől. A még munkaigényes kultúrák területe azonban sajnos tovább csökkent. A cukorrépa és a zöldség termesztésében az utóbbi években bekövetkezett hanyatlás okai közt az elmaradott technikai színvonalat és a kialakult kedvezőtlen közgazda- sági feltételeket keli] mindenképpen megemlíteni. Rz állattenyésztésben A mezőgazdaság másik fő ágában, az állattenyésztésben termelőszövetkezeteink általában jó eredményeket értek el. 'A kedvező képet azonban rontja, hogy a szarvasmarha- és a juhállomány csökkenését 1971-ben sem sikerült megállítani. A szarvasmarhaállomány 1971 végén 4100-zal, ezen belül a tehénállomány 1700-za! volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A tejtermelés jövedelmezőségének hiánya nemcsak a tehénlétszám csökkenésében nyilvánult meg, hanem abban is. ‘ hogy az 1969. évi legmagasabb j tehenenként» tejhozamhoz képest az 1971-es már 360 literrel kevesebb. A helyzet a szarvas- i marhaDenyésztésben az adminisztratív intézkedések ellenére sem javult. A termelőszövetkezetek sertésállománya viszont az elmúlt évek során az országos átlagnál gyorsabban növekedett és 1971 végére az eddigi legnagyobb létszámot érte el. Egy év alatt a sertésállomány 6 százalékkal (10 300-zal). a kocalétszám pedig 10 százalékkal (1700-zal) nőtt. Ugyancsak 1970—71-ben sikerült változtatni a baromfitenyésztés korábbi egyoldalúságán is, így megnövekedett az összálilományon belül a liba, a kacsa és a pulyka aránya. Annak ellenére, hogy ezt a folyamatot mindvégig erősen akadályozzák a nagytestű baromfiak tartástechnológiájának sajátosságai. Anyagi, műszaki megalapozás Már az 1971-es eredmények, de a következő évek jó terméseinek is alapvető feltétele az anyagi, műszaki megalapozás. Összességében e téren is kedvezően alakult, a tsz-ek tevékenysége. 1971-ben 25 százalékkal több műtrágya hatóanyagot használtak fel. mint az előző évben. Legnagyobb arányban foszfort és káliumot. Sajnos a műtrágya-adagolásban továbbra is nagy különbségek vannak az egyes gazdaságok között. Békéscsaba termelőszövetkezetei 183, a gyulai és szeghalmi járás közös gazdaságai pedig mindössze csak 80 —90 kilogrammnyj hatóanyagot használtak fel holdanként. Örvendetes viszont, hogy 1971ben a termelőszövetkezetekben csaknem háromszor akkora területet (mintegy 26 500 holdat) öntöztek meg. mint 1970-ben. Növekedett a beruházások összege is. (Négy százalékkal.) A mintegy 858 millió forint össz- beruházásból a gépesítésre az előző évihez képest 29 százalékkal többet (322 millió forintot) fordítottak. De a szakosított állattenyésztési telepek létesítése miatt (14 tehenészeti és 23 sertéstelep), az építési beruházások aránya még mindig magas. • Árbevételek és jövedelmek 1971-ben az előző évhez képest a növényi termékek értékesített mennyisege 44. az állatiaké 26, a kettő együtt pedig összesen 33 százalékkal növekedett. Ennek ellenére az összes árbevételen belül a növénytermelés aránya csökkent, viszont nőtt az egyéb tevékenységeknek az árbevételihez való hozzájárulása. Az áruterméléssel együtt nőtt a termelési érték is. A halmozott: mintegy 32 százalékkal volt magasabb 1971-ben, mint | 1970-ben, a szövetkezeti bruttó jövedelem pedig 46 százalékkal. A tagok részesedése a megnövekedett: bruttó jövedelem ellené- ) re 8 százalékkal elmaradt az 1969- es eddigi legmagasabb szinttől. A közös gazdaságok ugyanis 1970 után érthetően töb- J bet fordítottak a felhalmozásra. I i Kedvező viszont, hogy ezt a magasabb bruttó jövedelmet 1970- hez képest 3 százalékkal kevesebb dolgozó tag 5 százalékkal kevesebb munkanap alatt termelte meg. így elérték a megye történetében a legmagasabb termelőszövetkezeti élőmunka-termelékenységet. (1971- ben a termelőszövetkezetekben átlagosan 405 forint: bruttó termelési értéket állítottak elő egy tízórás munkanap alatt.) Kevésbé örvendetes viszont az, hogy néhány tsz-ben annyira elhanyagolták a költségek alakulásának folyamatos elemzését, hogy csak az év végén derült ki, hogy az indokolatlanul magas költségek a veszteségek forrásává váltak. Az előző évihez képest egyébként 1971- I ben csaknem 9 százalékkal na* í I gyobixtk voltak a termelése költségek a megye közös ga* ■daságaiban. Kedvezötlen adottságú tsz-ek Az egyes gazdaságok között változatlanul jelentősek a természeti, közgazdasági adottságok különbségei. Ennek következtében hét olyan bermeilősaö- vetkezetünkben. amelyek a megye tsz-tagjainak csaknem nyolc százalékát foglalkoztatják, mindössze 3 százalékát használják fel a megyében egy év alatt kifizetett tagsági részesedésnek. A dolgozó tagok 9,5 százalékát foglalkoztató 14 tsz-ben pedig a megye összes tagsági részesedésének 14 százalékát. A 131 termelőszövetkezetből 57-ben (a közös gazdaságoknak majdnem felében) a2 egy tagra jutó év» részesedés: 18—24 ezer forint. A közös munkában résztvevő tagok 13 százalékát foglalkoztató kedvezőtlen adottságúnak kijelölt 20 tsz az összes földterület 15,7 százalékát műveli meg. Közülük 13 eredményesen és csak 7 zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal az elmúlt évet. így a 21 veszteségesem gazdálkodó közös gazdaság döntő többségében nem a kedvezőtlen adottságúak közül került la. A 14 tsz-ből, amelyben a megyei tanács vb. elrendelte a szanálást. ugyancsak a kedvezőtlen adottságúak vannak kisebb arányban. (Mindössze öt gazdaság.) A hetvenmillió forint pedig. amelynek fele merleg szerinti veszteség', fele pedig alap- hiány, egyébként még mindig az 1970-es ár- és belvizek számlájára írható. Mi várható 1972-ben? A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 25-i ülésén a megye mezőgazdasagi termelő- szövetkezeteinek 1971. évi gazdálkodását elemezve a fentiek megáliapítasa után összegezte azt a fejlődést, amely 1972-ben a közös gazdaságok termelésében várható; Annak ellenére, hogy a csapadékszegény tél é® tavasz miatt a vízhiány csaknem 50 százalékos volt és a gabonavetések 15 —20 százaléka kifagyott — mert 1972-re nem maradt szárítatlan terület, nincs belvíz sem a megyében és a tavaszi időjárás kedvezett a mezőgazdasági munkáknak — a 131 Békés megyrt tsz mégis joggal tervezi a termelés 9, a szövetkezeti brutto jövedelem nyolc és a tagok részesedésének egyszázalékos növekedését ebben az évben a tavalyihoz képest. Ehhez járul hozzá az, hogy az anyagilag, műszakilag, köz- gazdasági feltételeiben megalapozott ágazatok — a búza, a kukorica és a cukorrépa — vetea- temlete az idén ismét nagyoob. mint tavaly volt A gazdaságok emellett a műtrágyafelhasználásban 30 százalékos növekedési terveztek. Az anyakocaszám további növekedésén túl vái'hjjtó a tehénállomány 6—7 százalékos emel- köctésc is. valamint az, noéJ 1972-ben fokozódik a kézi munka igényes kultúrák (zöldség, cukorrépa) termesztésének gépesítése is. Ezenkívül és emellett a gazdasagoknak az idén feltétlenül tovább kell lépniük a kevésbé gazdaságos ágazatoknak a hatékonyság növelésével való jövedelmezővé, illetve jövedelmezőbbé tételében is. Ezzel egy- időben pedig ahol szükséges, a vállalatszerű gazdálkodás további erősítésével a vesztesegek es az alaphiányok megszüntetése a legfontosabb feladat. Mindannyiunik mindennapi betevő íaiataií érdekében. - Kőváry E. Péter, mtmaessL 3 1972. MÁJUS IX Fiatalok! Vár benneteket a Szellőző Művek \ légtechnikai berendezésék gyártására. Felveszünk közép- és 8 általános iskolát végzett fiatalokat gépiforgácsoló, vas- és fémszerkezeti lakatos szakmákba tamilénak — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 600 Ft-ig. •— Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. Sikeres szakmunkás-vizsga után személygépkocsi-jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dolgozni. — Közép, és felsőfokú tanulást biztosítunk esti, ill. levelező tagozaton. — Tanulmányi eredménytől függően, pénzjutalomban részesülnek tanulóink! Jelentkezés: Budapest, XI.. Építész u. 8—12, Közgazdasagi és Munkaügyi Főosztály. A szolgáltatás 60 százalékban a kisiparosokra hárul Ülést tartott a KIOSZ Békés megyei választmánya
