Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
Hasznos tapasztalatokat adott a továbbképzés A résztvevők egy csoportja a szemléltető eszközöket tanulmányozza (Fotó: Demóny) A mezőgazdasági! szakmunkásképző iskoláik növénytermesztő tanárai három napon át Kétegyházán tartózkodtak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Felügyelősége, < a Békés megyei tanács vb: mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Fel- sőnyomásd Állami Gazdaság és a Kétegyházd Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet közös rendezésében továbbképzésen vettek részt. A korábbi években Kétegy- házán új módszert dolgoztak ki a szakmunkásképzés tananyagának elsajátítására. Módszerüket több iskolában bevezették, s így most a tapasztalatokat értékelték, meghatározták a további feladatokat. Az ország különböző intézeteiből száz résztvevőre számoltak, ezzel szemben 130-nál is többen voltak, hogy a korszerű szakmunkásképzés módszereit az elindító intézetben tanulmányozhassák. Tudományos és gyakorlati előadások, foglalkozások voltak, melyek igen hasznos tapasztalatokat adtak a szakmai Ismeretek elsajátítására. Felújítják a Fokközi szivattyútelepet Hét évtizednél is hosszabb időn át teljesített szolgálatot a Holt- Sebes-Köröshöz tartozó vízrendszeren a Fokközi I-es gőzüzemű szivattyútelep. Az utóbbi évtize. dekben a gyakoribb igénybevétel következtében ez a telep is kiöregedett, felújítását meg kellett terveznie a vízügyi igazgatóságnak. A szivattyútelepet korszerűsítik, elektromos üzeműre állítják át, amely másodpercenként a Holt-Sebes-Körös belvízrendszeréből két köbméter vizet emel majd át a Sebes-Körösbe. A szivattyútelep berendezésének cseréjét év végére tervezik. különösen kettőt kell kiemelni. Az egyik: a nemzetközi KGST- szabványok, A másik: a komplex integrációs program pénzügyi vonatkozásai A szabványosítási ajánlások tervszerű kidolgozása során elsőként a KGST villamos, és energiarendszerének névleges feszültségére vonatkozóan jött létre szabványmegállapodás. Ez elengedhetetlenül szükséges volt a villamos- és energetikai rend. szer egyesítése szempontjából. Üj, magasabb színvonalra emelkedett ez a munka 1962-ben, amikor elhatározták a KGST Bzabványügyi-Intézetének és a té mával foglalkozó állandó bizottságnak a létrehozását. Ez megteremtette a feltételeket az 1966—1970-es első szabványos!, tási ötéves terv megvalósításához. Ennek eredményeképpen mintegy 2400 KGST-szaványt fogadtak el. Ennek 24 százaléka gépgyártási, 13 százaléka pedig vegyipari szabvány. 1975-ig újabb kétezer termékcsoportra és termékfatjára vonatkozó szabványt dolgoznak ki. Hitelnyújtás a tagországoknak Ami végezetül a pénzügyi kérdéseket illeti, itt a minőségi for. dulatot a Nemzetközi Beruházá. sí Bank 1969-ben elhatározott megalapítása hozta meg. A bank egyik döntö láncszeme az integráció fejlődési folyamatának. Módot nyújt arra, hogy maximális hatékonysággal, az egyes KGST tagországok és az egész szervezet érdekeinek megfelelőm használják fel az anyagi és pénz. ügyi tartalékokat. A gyakorlatban e célkitűzés megjelenési formája a közös Valutával történő hosszú, és középlejáratú hitel- nyújtás megvalósítása. Ennek a munkának a lebonyolítása a Nemzetközi Beruházási Bank alapvető feladata. Az első időszakban engedélyezett hitelek között volt például egy Magyar- országnak nyújtott 30 millió rubeles hitel vállalati fejlesztésre, vasútvonalak villamosítására és dieselesítésre, valamint egy Len. gyelországnak juttatott 15 milliós hitel három gyár felépítésére. A Bank jelenleg 30 létesítmény építésére vonatkozó hitel igénylést vizsgál. A szocialista integráció néhány vonásának e vázlatos felsorolásából is kitűnik, hogy hosz- szú ideig tartó és mélyen átgondolt programról van szó. Ennek fő célja a KGST-országok gazdaságainak olyan integrációja, amely lehetővé teszi a gyors és < harmonikus fejlődést és meg- : felel mind a nemzeti, mind a r nemzetközi érdekeknek. ; A pártcsoportok a kommunisták cselekvési hőfokának alakítói »j , . keletű „találmány”, IN GDI U] ezerszer megmutatta a gyakorlat, hogy az emberek cselekvési hőfoka mindig attól függ, kapnak-e olyan megbízatást, ami konkrét, megfogható. Ez olyan kézenfekvő dolog, amiért nem volna érdemes vitatkozni, ha nem lenne még mindig olyan gyakorlat, amely félvállról veszi ezt az elemi szabályt. Ezt olvastam ki az MSZMP békési járási végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentésből, ezt érzékeltem a testületi tanácskozáson. Igaz, Békés község pártcsoport, jainak munkája volt a porondon, mégis egy általános kép rajzolódott ki előttem. Ehhez hozzájárult, hogy magam is „gyakorló” pártmunkás vagyok és évek óta a legkülönbözőbb helyeken, ki- sebb-nagyobb községekben sok megjegyzést, véleményt hallat, tam a pártcsoportokról. Az rögvest idekívánkozik, hogy megjegyezzem: az MSZMP megyei vb 1964. évi határozatának az a pontja, miszerint a nagyobb gaz. dasági szervezetekben a termelési egységeknek megfelelően alakuljanak ki a pártcsoportok, jórészt megvalósult. És nemcsak Békésen, hanem egész Békés megyében. De az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága 1971 augusztusi határozata azt is kimondja, hogy „a tömegpolitikai munka, az agitáció... „házisaivá” kell tenni a pártcsoportokat. Tehát a kommunisták cselekvési hőfokát állandósítani szükséges, hogy abban a közösségben, ahol dolgoznak, élnek, legyenek minden hasznos dolog istápolói, mindenféle rossznak az elvetői, legyenek jelzői mindannak, ami a közösségnek napsütést, vagy vihart hozhat. Akár Békésen, miíS van olyan közösség, ahol eljutottak eddig vagy legalábbis erre tartanak. A békési gépgyárban is érzékelhetők ezek a lépések. Nevezetesen a pártvezetőség munkaprogramját mind a nyolc pártcsoportvezetőnek odaadják, hogy azok tudassák a többi párttaggal. Ezt azért is említem, mert amikor két évvel ezelőtt ott jártam, és szóba kerültek a pártcsoportok, akkor még olyan vélemény is volt, hogy van ott elég szervezet, ott van a KISZ, a szakszervezet, a vöröskereszt, a nőbizottság, mire lenne jó bő. víteni a számukat. És most az eltelt egy esztendőben politikai képzésbe is vontak be párt- csoportvezetőket. f ha a pártvezetőség fel. íme, ismeri a cselekvési hőfok szükségességét, akkor lépés- ről-lépésre eljut a pártcsoport olyan állapotba, amikor a tömeg, politikai munka és az agitáció támaszpontjává válik. Mert nem smjumm 3 —i—e ; 1972. MÁJUS 16. kétséges, hogy a cselekvési hőfok egyik forrása a pártcsoportvezetők és a hozzá tartozó kommunisták ismereteinek gyarapítása, tájékoztatása. Hiszen ez a kisebb közösség lehetőséget ad arra, hogy előre közöljük a dolgokat az emberekkel, a párttagokkal és ezzel lehetőséget adunk a gondolkodásra, mérlegelésre. Ebből következik aztán, hogy a különböző fórumokon vagy párt. taggyűléseken véleményt tudnak mondani. Ez szorosan kapcsolódik a demokrácia fejlesztéséhez is, hiszen arról van szó, hogy mindenekelőtt megfelelő ismeretanyagot kell adni az emberek, nek, mert enélküi a demokrácia, üres fecsegés. És éppen ezért csak úgy kérhetünk az emberektől, a kommunistáktól véleményt, ha először ismereteket adunk nekik. Ugyanakkor azt is hangosan kell emlegetni: a vezetők füle mindig nyitva legyen, hogy észrevegyék, miről beszélnek az emberek. Figyeljenek oda, mi foglalkoztatja a közösségeket Éppen a békési gépgyár pártcsoportjainak jelzései alapján válaszolt a községi tanács elnöke olyan időszerű községpolitikai témákra, amelyekről tudni akartak az emberek. Kézenfekvő: ily’ módon kevesebb lehetőség van arra, hogy „polgárjogot” kapjanak akár a rossz szándékú fecsegések is. Mindezért: ^fVÄ1 kítani a pártcsoportok tá_ jékoztatási rendszerét Elsősorban a politikai helyi folyamatairól, valamint a gazdasági életről szükséges megfelelő tájékoztatást adni. A pártvezetőség ismertesse a pártcsoportvezetőkkel a gazdasági terveket, a fontosabb beruházásokat, a munka, és élet- körülményeket érintő intézkedéseket, hogy a párttagság részt tudjon venni ezek kialakításában is. Az országos dolgokról pedig legalább annyi ismeretet kapjanak a pártcsoportvezetők, amennyit a párttitkárok rendszeres értekezletükön. De az egész pártcsoportot átfogó cselekvési hőfokot csak akkor lehet állandósítani, ha a párttagok nagyobb részének önállóan a pártcsoportok adnak megbízatást. Legtöbb helyen most az a helyzet, hogy a pártcsoportvezető szedi be a tagdíjakat is, és van még, aki a különböző folyóiratok terjesztéséért felel. Ezenkívül alig-alig van megbízatás. Az természetes, az adott helyzetből ered, hogy a párttaggyűlések, mint széles körű tanácskozások csak kevés embernek adhatnak megbízatást, azoknak, akiket ennek a legmagasabb pártfőrumnak kell megbízni pártmunkával. Csak a kisebb közösségek képesek arra is, hogy évente kétszer vagy legalább egyszer értékeljék, hogyan tettek eleget a kommunisták a megbízatásoknak. Erre a nagyobb pártszervezetek az éves beszámolókban sem képesek, egyszerűen nincs rá lehetőség, hogy érdemben mérlegeljék sok ember munkáját. Különben a pártmegbízatás nem más, mint jobb munkamegosztás, ahol tízen vannak, ott mind a tízre háruljon valamilyet feladat. Természetesen az érdeklődési körnek és a teherbírásnak megfelelően. Az is előrelépés, amit a Murányi Állami Gazdaságban tettek, hogy nem a pártcsoportvezető adja ki a pártbélyegeket, hanem ezzel mást bíztak meg. Ezekben az apróbbnak lát. szó dolgokban is kifejeződik: annak a felismeréséhez haladnak, hogy a pártcsoportvezető politikai vezető s ha jobban megoszt, ják a munkát, akkor átgondoltabban tud cselekedni, nem for. gácsolja szét idejét, erejét. Külön érdemes volt odafigyelni a végrehajtó bizottság ülésén arra is, hogy egyes helyeken 1®- alacsonyítónak tartják a pártos oportveztői megbízatást S ezért famálisan oldják meg, nem a körülménynek, a helyzetnek megfelelően választják ki őket Miért ne lehetne nagyobb üzem. ben pártcsoportvezető mondjuk mérnök, technikus vagy bárki más olyan, akinek az adott egység munkájára nagyobb az áttekintése, nagyobb a hozzáértése, aki érdemben tudja megítélni annak a közösségnek a munkáját? Nem is tudom, hogy helyen, ként hanyadrendűnek vélik a pártcsoportot, ezt olyan szélsőséges eset mutatja, mint a békési építőipari vagy a vegyesipari vállalat pártvezetőségiének esete ah<a az MSZMP megyeivbl971 augusz. tusi határozata talán elő sem került a fiókból. Igaz, ezzel szemben van olyan pártszervezet, mint Mezöberényben vagy a Murányi Állami Gazdaságban, ahol a marxista esti középiskolán is képezni akarják a pártcsoportvezetőket. Ez mutatja: 1?y?ke£ kezdik felismerni, hogy a pártcsoportokat a politikai tömegmunka és az agitáció olyan támaszpontjaivá lehet kialakítani, ahol az emberek cselekvési hőfoka azonos a társadalmi folyamatok hőfokával. Cserei Pál MÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Rákos—Nagykáta—Szolnok—Békéscsaba vasútvonal villamosítási munkáihoz jó kereseti lehetőséggel keres felvételre gépesített betonozási munkákho7 segédmunkásokat, nehézgépkezelőt, felsővezeték-szerelő szak- és segédmunkásokat. Ingyenes elhelyezés a munkásszálláson. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség személyzeti csoport; Budapest, X. Kőbánya-felső pu. m
