Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Napirenden Idén is megrendezik a Szegedi Ipari Vásárt Százhetvennél több hazai és Jugoszláv kiállító A szlovák nemzetiségi oktató-nevelő munka Békéscsaba Városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a tegnapi, április 7-i ülésén elemezte a vá­rosban folyó szlovák nemzetiségi oktató-nevelő munka helyzetét, személyi és tárgyi feltételeit. Babák György tanácselnök-he­lyettes elöljáróban történeti át­tekintést adott a nemzetiségi ok­tatás Békéscsabán végbement fejlődéséről. A továbbiakban a város három szlovák nemzetiségi tanintézetének — a Szlovák Ta. nítási Nyelvű Általános Iskolá­nak, illetve gimnáziumnak, va­lamint a hozzájuk tartozó kollé­giumnak — a nemzetiségi nyelv oktatásában elért eredményeit értékelte. Végül a végrehajtó bizottság megállapodott abban, hogy a legfontosabb feladat: lehetőséget adni, illetve szorgalmazni azt, hogy minél több gyermek, kezd­ve az óvodától egészen az érett­ségiig, folyamatosan tanulja a szlovák nyelvet. Ehhez pedig mind az óvodákban, mind pedig az alsó. és középfokú intézetek­ben. illetve intézetben a lehető­ség szerinti legrövidebb idő alatt meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Az első napirendi pontot kőve­tően Rákóczi Istvánné, a műve­lődésügyi osztály előadója a tíz évvel ezelőtt indított nyári nap­közis táborok tapasztalatait tag­lalva, megállapította, hogy ezt az intézményt a rendelkezésre álló eszközökkel minden téren tovább kell fejleszteni. Hiszen a szü- j löknek megnyugtatóbb, ha gyer­mekeik a békéscsabai KlSZ-tá- borban, szabad levegőn, sátrak­ban, illetve alpesi házakban fel­ügyelet mellett, és nem az utcán töltik napjaikat a nyári szünidő­ben. Az idén ismét megrendezik a Szegedi Ipari Vásárt, Dél- Magyarország iparának ha­gyományos seregszemléjét, a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozatának egyik legjelentősebb eseményét. A vásár igazgatóságának tájé­koztatója szerint a múlt évi­hez hasonlóan a Mars téren felállított óriási légsátrakban, valamint a szomszédos köz­épületekben, több mint 4 000 négyzetméteres fedett terüle­ten mutathatják be a válla­latok áruikaft. A tervek sze­rint több mint 170 hazai és Á Hidasháti Állami Gazda­ság kollektívája kimagasló eredményekkel zárta az 1971- es esztendőt. Szakemberek és fizikai dolgozók egyaránt örül­tek ennek. Most a központilag összeállított termelési tervet kerületenként vitatják meg, termelési tanácskozásokon hagy­ják jóvá. A gazdaság valameny- nyi dolgozója egyetért azzal, hogy a reális lehetőségeket fi­gyelembe véve előrébb kell hozni a középtávú terv teljesí­tésének határidejét. A gazdaságban ugyanis a középtávú fejlesztési terv sze­rint búzából 1972-ben 22 má­zsa lenne a holdanként! elő­irányzat Tavaly azonban a ve­tőmag alapos megválasztásával, kitűnő munkával és jól szer­vezett betakarítással már 24 mázsás hozamot produkáltak. Az idén is el akarják érni a 24 mázsás átlagot. Szemeskukori­jugoszláv kiállító szerepel a vásáron. A rendezvények bemuta­tó — és piackutató feladata mellett — az idén tovább erősítik a vásár jellegét. A sorrendben a huszonhetedik szegedi ipari vásárt július 21- től 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt megelőzően április 30-tól május 8-ig „Hétvégi szabadidő és kem­ping” kiállítást rendeznek, augusztus 11-től augusztus 20- ig pedig az ugyancsak hagyo­mányos őszibarack-, bor- és virágkiállítást tartják meg, lényegében az ipari vásár te­rületén. cából 1975-re irányoztak elő hold aniont 40 mázsát, de a ta­valyi sikeres év után már az idén is ezzel a mennyiséggel számolnak. Cukorrépából a ter­mőterületet, 300 holdról 607 holdra növelték, s 230 mázsa a holdankénti tervelőirányzat. Lu­cernából, hibridkukorica vető­magból és egyéb növényféle­ségből szintén túlhaladják a távlati tervből az 1972-es esz­tendőre jutó előirányzatot. Hidashát az idén többek kö­zött 152 millió forint értékű árut termel. A tiszta nyereséget 24 millió forintban állapították meg. Hibridkukorica vetőmag­ból 270 vagonnal adnak a nép­gazdaságnak, kenyérgabonából 500 vagonnal, vetőmagbúzából pedig 140 vagonnal szállítanak. A hidashátiak jól kihasznál­ták a csapadékmentes időjárást A kukorica kivételével minden tavaszi magot elvetettek. Az ősziek is megkapták a szoká­sos ápolást. Szép a határuk. Április elején ennyire előreha­ladott tavaszi munka nem volt még e gazdaságban. Bár szá­raz nyár elé nézünk, a Hidas­háti Állami Gazdaságban a dol­gozók szakszerű és lelkiismere­tes munkája sok mindent pó­tol. A kollektíva bízik az újabb eredményes évzárásban. A K. Mecsek és vidéke As IBUSZ TIT Ország-Világ­járók Baráti Köre április 10-én, hétfői összejövetelén „Mecsek és vidéke” címmel Soóa István szakfelügyelő színes diafilm-vetí­téssel egybekötött előadást tart Békéscsabán, a TIT ErteLmiségi Klubjában. Hidashát jelenti A Dél-AIföld konyháján készül a lekváros derelye Mindössze öt hónap volt szükséges ahhoz, hogy a Békéscsabai Hűtőház új terméke, a lek­város derelye közkedvelt csemegeként a keresett cikkek listájára kerüljön Békés és Csongrád me­gyében. Korábban exportra szállítottak jelentő­sebb tételt, csak a kimaradt mennyiséget értéke, sí tették belföldön. Most fordult a kerék, mert as | yagonos export rendelést teljesítve, 12 vagon­nal szállítanak Dél-Alföld városaiba, községeibe és Budapestre. A Dél-Alföld békéscsabai hűtőházi konyhájá­nak házi specialitása ez a termék, melyet Plluczki Péterné, Perei Mihályné és Borbély Jánosné ké­szít többek között. (Fotó; DeményS i A Szarvasi Állami Gazdaságban jó eredményeket várnak az őszi búza öntözésétől Az 1971-es kimagasló búzater­més hatására a gazdaságok min. dent elkövettek a termelés to­vábbi növelésére. Munkájukat javuló agrotechnika, a tápanya­gok növelése, az ideális tőszám beállítása jellemezte. Ennek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy 1972 tavaszán a gabonák j általában sűrűbb állományúak, mint egy évvel korábban. Sajnos1 1971 januárjától minden hónap­ban kevesebb csapadék esett a sok évi átlagnál és a talaj víz­készlete is jelentősen csökkent. Ez a rendkívüli aszály kétséges­sé teszi annak az eredménynek az elérését, melyre gazdaságaink készültek és gondos munkájuk alapján jogosan számítottak. Ilyen körülmények között a gaz­daságoknak mindent el kellene követniök a talaj csökkent víz­készletének megóvására, illetve, mesterséges pótlására. Az általá­nosan kialakult vélemény a búza kis vízigényéről és szárazságtű­réséről — a múltban — nem kedvezett a nagyobb arányú ön­tözésnek. Szélsőséges időjárásunk miatt azonban már eddig is ál­talános érvényű volt az a meg­állapítás, hogy száraz tél és ta­vasz esetén a búza öntözése in­dokolt és kifizetődő. Az intenzív j búzafajták a hazai fajtáknál víz. j igényesebbek. Jó termést táp- ' anyagigényük biztosítása melletti aszályos idői ár ás esetén csak' öntözéssel adnak. Az őszi búza vízfogyasztása és ennek megfelelően vízigénye a szárbaindulás és kalászolás — virágzás — időszakában a leg­nagyobb. A szárbainduló gabona hiányos vízellátása a vegetatív és generatív szervek kifejlődését gátolja, amely az asszimiláció csökkenésében és a termés mennyiségében érezteti negatív hatását. A kalászolás — virág­zás — időszakának csökkent víz. j ellátása pedig hiányos megter- ■ mékenysüiést és ezzel együtt-; járó terméscsökkenést okoz. Az. Jubileumi közgyűlés A Szarvasi Vas-Fémipari Szö­vetkezet ebben az évben ün­nepli fennállásának 20. évfor­dulóját. Ez alkalomból április 7-én, pénteken délután jubile­umi ünnepi közgyűlést tartot­tak a szövetkezet dolgozói a szarvasi Vajda Péter Művelődé­si Központ színháztermében. Délelőtt a szövetkezet szarvasi Szabadság úti új központi tele­pén termékbemutatót nyitottak meg. A délután 4-kor kezdődött közgyűlésen Székely László el­nök szóban egészítette ki a ve­zetőség írásos beszámolóját. Az ellenőrző bizottság beszámoló­jának szóbeli kiegészítését Pa- ulovics Pál EB-elnök, a szö­vetkezeti bizottságét Vityaz Mihály szb-elnök terjesztette elő. Az 1971. évi mérleget dr. Domokos Jenő, a szövetkezet főkönyvelője ismertette, majd a kitüntetések és jutalmak át­adására került sor. A jubüeumi közgyűlés az el­nöki zárszóval ért véget. őszi búza öntözését úgy kell itáL nyítanunk, hogy a kritikus idő­szakokban a növény vízellátása zavartalan legyen. Az 1970. évi csapadékos ősz és tél hatására az 1971-ben intenzíven öntözött területek a mai nagy szárazság ellenére is elegendő nedvesség­gel rendelkeznek az első kritikus időszak vízigényének biztosításá­ra. így az öntözés — ilyen eset­ben —a második kritikus idő­szakban válik szükségessé. A je. len legi aszályos körülmények között azonban az átlagosnál több csapadék sem biztosíthat­ja már a szárbaindulás vízigé­nyét sem. A vízhiány csökkenté­sében nagy jelentősége van a korai öntözésnek és a minél na­gyobb területek öntözésének. Szakirodalmi adatok alapján az őszi búza öntözése átlagosan 10— 25 százalékkal növeli a termést, a jelenlegi aszályos körülmények között azonban ennél jóval na­gyobb hatásra is számíthatunk. A Szarvasi Állami Gazdaság a kritikus helyzet ismeretében az intézményes vízbiztosítással egyidőben, március közepén be­indította esőztető berendezéseit Az idény előtti öntözés lehetősé­geit kihasználva, a rétek, a le­gelők, a mesterséges gyepek meL lett főleg a gabonák vízellátását kívánja biztosítani. A gabonákat esőszerű módon átlagosan 50— 60 mm-es normával öntözzük. A fenti mennyiségnek — tapaszta­latunk szerint — az öntözést követő esősebb időjárás esetén sem jelentkezik káros hatása. A berendezéseket kis intenzitású szórófejekkel, illetve fúvókákkal (6.5 mm/óra) szereltük fel, szá­mítva a hidegebb talajok kisebb víznyelő képességére. A gabonák korai öntözésének nem elhanyagolható előnye, hogy a taposási kár minimális. Lénye­gében számottevő taposással csak az öntözés befejezése után, a be­rendezés új állásba telepítésekor számíthatunk, amely azonban lelkiismeretes munkával mini­málisra csökkenthető. , Az öntözés szervezésében fő gondot a szükséges munkaerő biztosítása jelenti. Kihasználtuk az előöntözés előnyét azzal, hogy a szezonban más területen fog­lalkoztatott dolgozókat az öntö­zésre mozgósítottuk. A munkaerő csökkentésére berendezéseinket Diesel védő automatával szerel­tük fel és ahol ennek lehetősége adott, csoportos üzemelést alkal­mazunk. Március—április és má­jus hónapban berendezéseink maximális kihasználásával ön­tözhető gabonáink vízellátását mesterségesen szeretnénk bizto­sitani. Móricz Tibor, a Szarvasi Állami Gazdaaf■ öntöző szakmérnöke A Hattyú Vegytisztító részleg gépi és kézi vasalásra munkaerőt vesz fed. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin út 7. Részlegvezetőnél . 312060 A magyarbánhegyesi Egyetértés Mgtsz autóbuszvezetőt keres munkásszállításra Magyarbánhegyes—Szeged között Magyarbánhegyeshez közel lakók előnyben. Jelentkezés fenti Mgtsz, személyzeti vezetőjénél: Magyarbán­hegyes, Árpád u. 49. Béresés megegyezés szerint,

Next

/
Thumbnails
Contents