Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
ÁPRILIS 10—13 • • Öntözéses üzemmérnök-képzés Szarvason Szakmai találkozó az Úntőzéses-Melioráeiós Főiskolai Karon Repülj páva műsor Sarkadon 2£*wnfoatarv este 8 órákat a ■sarkad! községi művelődési háziban Repülj páva műsort rendeznek Az esten közreműködik a sarkad! Repülj páva kft: kórusai több szólistája és citera- aenekara, az Ady Endre gimnázium leánykórusa és népi tánc- csoportja, a sarkadi ÁFÉSZ népi .«enekara Rácz Jenő vezetésével, valamint a méhkeréki táncegyüttes és népi zenekar, Kovács Tibor vezetésével A műsort a televízió Repülj páva adásaiból ismert műsorvezető: Vaas Lajos konferálja. Rézkarcok a Dózsa- és Fetőfi-évfordulóra Tizenöt, a SBoeialista paraszt- mozgalmak történetének egyes állomásait bemutató rézkarcból álló sorozatot vásárolt a Munkácsy Mihály Múzeum. Néhány érdekes cím: Táncsics Mihály Orosházáin választói körében 1869-ben; Várkonyi István és Áchim ii András pártja egyesül 1906. március 25-én; Földmunkások kongresszusa Vésztőn 1944-ben A gyűjtemény darabjait a múzeumnak a Dó- zsa-évforduló tiszteletére rende_ .tett vándorkiállításán láthatják először az érdeklődők. A közelgő Petőfi-évlordulón pedig a szabadságharc költőjének emlékét idéző rézkarcok kínálnak majd művészi élményt a közönségnek, Tegnap, április 7-én a détteflőttí órákban az elmúlt tíz esztendőben „diplomát” szerzett felsőfokú technikusokat fogadtak Szarvason, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözé- sfcs-M elior ációe Főiskolai Karán. E szakmai találkozóra azért került sor, hogy megbeszéljék j az üzemmérnöki átképzés jelentőségét, feltételeit és szervezeti formáit. Dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosztályának vezetője bevezető előadásában méltatta azt a miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban „diplomát” szerzett szakemberek miként folytathatják tanulmányaikat az üzemmérnöki cím megszerzésére. A Meliorációs Főiskolád Kar több száz „öreggazdászt” hívott meg. így az 1-es számú előadóterem teljesen megtelt azokkal, akik az elmúlt 10 esztendőben Szarvason tanultak és az üzemmérnöki diploma megszerzésében érdekeltek. A miniszteri rendelet tulajdonképpen az ő kérésükre látott napvilágot, mivel évek óta sok érdeklődő ] fordult a főiskolai karhoz és sürgette az üzemmérnöki átképzés szervezését. Az intézet elsőrangú feladatának tartotta és tartja, hogy a falai között tanult szakembereknek továbbra is megadjon minden segítséget a szakmai tudás bővítésére. így került sor az április 7-i szakmai találkozóra is, melyen a tudományban elért legújabb eredményekből egykori tanáraik vitaindító élőadásókat is mondtak. Ezek közül kiemelkedő volt dr. Szűcs Kálmán referátuma, melyben a mezőgazdasági szakemberek irányítás- szervezési és szakmai munkáját méltatta a nagyüzemekben, illetve a lakóhely szerinti közéletben. Megállapította többek között, hogy szocialista mező- gazdaságunkban a szalcemberek szerepe, feladata és felelőssége megsokszorozódott, mert bonyolultabbá vált a termelés szervezése, irányítása a technikai és a kémiai „forradalom” előrehaladtával. A szakemberek munkájától függ a dolgozók folyamatos foglalkoztatása s ezrek, tízezrek, milliók és az egész ország élelmezésének biztosítása. Hogy e nagy- feladattal valamennyi felsőfokú technikus és szaktechnikus lépést tudjon tartani, a miniszteri rendelet értelmében a szarvasi Öntözéses- Meliorációs Főiskolai Karon alakítják ki az öntözéses üzemmérnöki átképzés országos központját, Főként azért van szükség az öntözéses gazdálkodás magasabb színvonalú szervezésére, mert az utóbbi 12 esztendőben alig volt két gazdasági év, amikor az öntözőberendezésék kapacitásának 80 százalékát kihasználták az üzemek. Az öntöző szakmunkások 60 százaléka jelenleg sem a szakmában dolgozik, noha a mai rendkívüli száraz időjárás indokolná a technikai berendezések alapos számbavételét, használatát, az öntöző szakmunkások képzettség szerinti foglalkoztatását. Megjegyezni kívánjuk, hogy 75 év átlagában márciusban az 55 milliméter csapadéknak alig 10—12 százaléka hullott le. Ilyen nagy szárazságra, aszályra az utóbbi 100 esztendőben aligha volt példa! Ezért most és a jövőben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntözéses termesztésnek, a föld termőképessége fokozásának, a komplex meliorációs munkának. A szakmai találkozón dr. Mi- hályfalvy István, a mezőgazdaság} tudományok doktora, a Szarvasi Főiskola igazgatója, dr. Perényi Károly igazgatóhelyettes, és dr. Szűcs Lajos főiskolai docens, tanszékvezető tartott nagy érdeklődéssel kísért szakmai előadást. A találkozón ott volt Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese is. Svéd építőipari műszaki napok A svéd—magyar kapcsolatok az építőipar területén az utóbbi években bővültek. Ennek bizonyítéka többek között, hogy a Svéd—Magyar Építőipari Vegyes Munka- csoport küldöttsége 1971. januárjában Budapesten tárgyalt az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium képviselőivel a kölcsönös építőipari együttműködés előmozdításának módozatairól. Az együttműködési program keretében tanácsadó vállalatok, építőipari gépgyárak és építőanyaggyárak képviselőiből álló svéd delegáció látogatott Magyarországra 1971. októberében. A küldöttség azzal a határozott benyomással tért viasza Svédországba, hogy a két ország között az építőipar területéin a gazdasági együttműködés különböző formáira van lehetőség. Ennek egyik megnyilvánulása a most, április 10-e és 13-a között Budapesten, a Technika Házában rendezendő svéd építőipari műszaki napok gazdag programja is. A napok keretében tíz svéd vállalat képviselői 14 előadásban tájékoztatják a magyar szakembereket a korszerű svéd építőipari technológiákA feketehimlő Már hetek óta szerepel a napi hírek között a Jugoszlávia déli részén keletkezett járvány: a feketehimlő. Szörnyű betegség, mely — a kolerával és a pestissel együtt — gondolatvilágunkban teljesen a középkorhoz kötődött. Van valami szimbolikus, és a középkorra szintén emlékeztető abban is, hogy éppen, egy Mekkából visszatért zarándok hozta magával ezt a szörnyű kórt — ami aztán szinte napok alatt megmozgatta egész Európát — a XX. század Európáját Regónybeillő az a nyomozássorozat, amely a Balkántól Hamburgig minden egészségügyi intézményt, állami szervet megmozgat, hogy felkutassák mindazokat, akik közvetve vagy közvetlenül a beteggel vagy annak rokonaival kapcsolatban voltak. Valójában milyen és mi ez a betegség, amely államokat késztet arra, hogy határaikat a XX. század minden eszközével felhasználva szinte hermetikusan lezárják — a vesztegzár és karantén, mint fogalom isimét bekerüljön az európai népek hétköznapi szóhasználatába. A XIX. század előtt a legrettenetesebb és legfélelmetesebb betegség volt, és nemcsak azért, mert nagy százalékban halálos kimenetelű, hanem mert a túlélők eltorzult, „himlőhelyes arccal” viselték egy egész életen át a nyomát. Már időszámításunk előtt ezer évvel járványként említik Kínában. majd onnan átterjedve Indiában is szedte áldozatait. A kínaiak és a hinduk már tudták, hogy a betegség kiállása megvéd újabb megbetegedéstől és ezért előnyösnek tartották járványos időben a himlőhólyag tartalmát egészségesekre oltani. Egyiptomon keresztül ^ időszámításunk után a VI. században jelent meg először Európában és ebből az időből származik a variola elnevezés is, amely az avanchesi Márius püspök episto. láiban fordul elő. Az 1200-as évektől egészen a XVIII. szazadig nagy járványokban szedte áldozatait. Egy korabeli francia orvos írja, hogy minden tizediK haláleset oka feketehimlő, és az; emberek 25 százaléka vagy himlőben halt meg. vagy pedig eltorzult egész életére. I A betegség fertőző voltának felismerése csak lassan hatolt át a köztudatba. A XVIII. század közepétől kezdték alkalmazni a karantént, és országrésznyi területeket helyeztek vesztegzár alá — járvány idején. A védekezés így is jóformán kilátástalan volt. Később kezdtek Európában is foglalkozni azzal, hogy mivel' a betegség kiállása védettséget ad, célszerűbb a betegséget kedvező körülmények között mesterségesen is létrehozni és így védekezni a későbbi megbetegedés ellen. A kínaiafc a himlőpörköket összegyűjtötték, és átfüstölés után az orrba helyezték. Indiában a hindu papok — a brámi- nok — a himlő tartalmat tűvel karcolták be a felkar bőrébe — vagyis miár a mai értelemben vett himlőoltást — variolátiót végeztek. Ezt a módszert vette át évszázadokkal később Európa is, és fejlesztette tovább napjainkig. Elfogadásában és élterjesztésében nagy szerepe volt Lady Monofcagu-nak — a konstantinápolyi angol nagykövet feleségének ■—. aki 1718-ban, hogy követendő példát mutasson, magát és ötéve® gyermekét oltatta be ilyen módon, jó eredménnyel. Érdekes megemlíteni, hogy Katalin cárnő is beoltotta magát Dundsólale angol orvos által, amiért a történelemben ismeretes legnagyobb orvosi honoráriumot adta, körülbelül kétmillió forintnak megfelelő összeget és nemesi rangot adományozott az orvosnak. Ez az oltás már óvatosan végezve az oltottra nem jelentett különösebb veszélyt és immunitást adott egy egész életre. Az oltottak viszont veszélyt jelentettek a környezetükre és nem egyszer újabb járványok kiinduló pontjaivá váltak. Tömeges méretű beoltásokra nem volt alkalmas — új módszerre volt szükség. Már régtől fogva ismeretes volt az az érdekes megfigyelés, bogy a tehenek tőgyén sokszor a himlőhöz hasonló kiütés lép fel, amely fejőskor az emberre is átragadhat. Azok, akik ezt a különben enyhe betegséget kiállották, a későbbi feketemmió ellen is védve voltak. Jenner — angol orvos összegyűjtötte ezeket a megfigyeléseket és a tudományos irodalom számára feldolgozta. Több mint 20 éves áldozatos munkássága eredményeként megteremtette a himlő elleni védekezés többé- kevésbé még ma is használatos módszerét. Bár a himlő elleni oltás minden nép közkinose lett, mégis a legnagyobb eredményt ott tudták elérni, ahol törvényi- leg a kényszeroltásokat elrendelték. Nálunk már 1799-ban oltottak Jenner szerint. Kötelezővé az oltást az 1876. 14. törvény tette, a 1887. évben pedig az új- raoltást tették kötelezővé. Azóta hazánkban megbetegedés csak szórványosan 30—40 évenként egy-két esetben fordult elő. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején orvosi körökben Európa- szerte szakmai vitákon kétségbe vonták egyesek a mindenkire kötelező himlőoltások szükségességét — mondván, hogy az erre szánt komoly .összegeket inkább más egészségügyi célra kellene fordítani. A vitákat akkor a Lengyelországban jelentkezett szórványos feketelúmlős esetek döntötték el, illetve zárták le hosszú időre, bizonyítva, hogy az ilyen megelőző óvó rendszabályokra a XX. században is szükség van. Az akkor hozott) erélyes egészségügyi intézkedés sek ugyanúgy, mint napjainkban, már a betegség jelentkezésekor megakadályozták a járvány kialakulását, nemzetközi méretekben való elterjedését. Egyben az akkor hozott szabályok betoldása minden kétséget kizárva bebizonyította, hogy a rendelkezéseket minden embernek egyaránt be kell tartania, illetve betartatnia. így a himlő az olyan járványos betegségekhez sorolható, amely emberi beavatkozásra — éppen a védőoltások és hatósági rendelkezések segítségével járványos jellege és súlyossága megfékezhető. Ehhez szükséges mindenkor az is, hogy az emberek egyenként is érezzék ezek fontosságát és szükségességét, hogy hatásuk társadalmi méretekben teljes legyen. Dr. König János (Dnpsi) ról. Néprajzi kiállítás A békéscsabai szlovák tannyelvű általános iskolában, és gimnár ziumban néhány nappal ezelőtt a tanulók gyűjtéséből szlovák néprajzi kiállítást állítottak össze és nyitottak meg. A kiállítás szervezője Végh Istvánná tanárnő volt Képünkön a „lábas” eredetét magyarázza tanítványainak. (Fotó: Demény) Az ALÉP Vállalat Békéscsabai Főépítésvezetősége felvételre keres mélyépítőipari gyakorlattal és középfokú végzettséggel rendelkező, vizsgázott teljesítményelszámolöt, továbbá középfokú munkaügyi szakvizsgával rendelkező munkaügyi előadót Jelentkezés: ALÉP Békéscsabai Főépítésvezetőségén, Békéscsaba, Aulich utca 13/a. x
