Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

Fehér Lajos elvtárs beszéde Brandt marad (Folytatás c 2. oldalról) A Magyar Hűtőipar terme­lési és felvásárlás-politikai célkitűzéseinek legfontosabb tétele az, hogy a velük kap­csolatban álló termelőszö­vetkezetek, illetve állatni gazdaságok a lehető legna­gyobb hatásfokkal hasznosít­sák termőterületüket! E célból az ipar tevékenyen részt vett az új, külföldi gyü­mölcs- és zöldségfajták felltu- fcaíásáibatt. a jól bevált fajtáik el­terjesztésében. Több évre szóló telepítési és áruértékesítésd seer. izodések alapján például kiváló termőképességé málna, fekete rtibizke és szamóca fajták saapo_ rítóanyagát bocsátotta a terme­lők rendelkezésére A korszerű fajták: felkutatá­sán és beszerzésén kívül a vál­lalat tevékenyen köreműködik a korszerű termesztési technoló­giák elterjesztésében- Beszerzi és kedvező feltételek mellett a termelők rendelkezésére bocsát­ja például a nagyüzemi zöldség­termesztésre alkalmas gépeket. A hűtcipar fejlődésével tehát együtt szélesedtek az együttmű­ködés formái a mezőgazdasági termelőüzemekkel, s az utóbbi években jelentős lépések tör­téntek á korszerű agrotechniká­val termeltetett nyersanyag biz­tosítására. Mindez ösztönzőleg hatott a belterjesítésre, az élel­miszertermelés hatékonysága,- nak fokozására! Ebben az elismerésre méltó törekvésben a Békéscsabai Hű­tőház szintén jó példát mutat. Jelenleg a hűtőház termeltető területe a megye összes szántó­területének egy százaléka, va­gyis ötezer katasztrális hold. A negyedik ötéves terv végére e területet szeretnék megkétsze­rezni. A hűtőház jelenleg több iránt 30 termelőszövetkezettel és álla­mi gazdasággal áll. kapcsolat­ban. Mind nagyobb mértékben meghonosította és növelni kí­vánja e gazdaságokkal közö­sen az úgynevezett pircsbo-gyós gyümölcsök Békés megyei tele­pítését. Elő-Íelcíogozú vonalat szándékoznak létesítem a gazda­ságokban, paradicsompaprikára, spárgatökre és karfiolra. A Békéscsabai Hűtőház veze­tői elsődlegesen arra töreked­nek, hogy kölcsönös előnyökön alapuló. középtávú (ötéves) szerződéseket kössenek a gazda­ságokkal ! A zöldségtermesztés­hez vetőmagtérítést adnak. Egyes zöldségfajtáknál az import és a hazai vetőmag közötti árkülön­bözetet a gyár magára vállalja. Üj kezdeményezésként elis­meréssel üdvözölhetjük a hűtőház több éves, úgyne­vezett társasági szerződését az egyik mezőgazdasági nagy­üzemmel, mely szerint a haszon­ból mindkét fél megfelelő arány­ban részesedik. Kedves Barátaim! Ez a kezdeményezőkészség, öt­letgazdagság, az új iránti fogé­konyság indít engem Elvtársak arra, hogy röviden kitérjek a mezőgazdasági kooperációk hely­zetére. A múlt év végén, az élelmi­szer- és fagazdaság területén mintegy 500 különféle gazdasú- íársulás működött. A kooperá­cióban társult gazdasági egysé­gek többsége — 85 százaléka — mezőgazdasági termelőszövetke­zet A gazdasági társulások na­gyobb hányada az alapító mező- gazdasági nagyüzemek alaptevé­kenységéhez kapcsolódóan, a mezőgazdasági ágazatban mű­ködik, valamint a nagyüzemi termelés kiszolgálására, állóesz. közeik létrehozására és- karban­tartására jött létre. A termelő tevékenységet vég­ző kooperációk termékkibocsá­tása dinamikusan fejlődik- Egyes termékekből — például gépi alkatrész, csomagoló és tá­roló fatermék, fogyasztói tej, tésztaféleségek, takarmánykeve­rék — a korábbi évekének több­szörösét állították elő. Az élelmiszer-gazdaságban a megtermelt alapanyagok komplex hasznosítására a vertikálisan szervezett koo­perációk — vagyis a nyersanyagtermelés, a fafeldolgozás és a forgalma­zás közös bonyolítására szerve­zett társulások — biztosítják a legmegfelelőbb rendszert. Ilyen, jellegű társulás azonban, sajnálatos módon, még kevés van. Nem kielégítő, hogy az ösz- szes kooperációknak csupán 9 százaléka foglalkozik ólélmi- szerfeldolgozásisaü. és mintegy 12 százalék forgalmazással. E kooperációk terjedését és fejlő­dését hátráltatta az is, hogy az érintett élelmiszeripari és ke­reskedelmi vállalatok nem hasz­nálják M a kínálkozó lehető­ségeket. A kooperációk ezuténi fejlő­dését kedvezően befolyásolja néhány központi intézkedés. Ezek egyik fontos célja az ál­lattenyésztés fellendülését szol­gáló kooperációk létrejöttének ösztönzése. Különösen nagy je­lentőségű az állattenyésztéshez kapcsolódó, azt elősegítő, keve­réktakarmányt előállító, vala­mint — ahogyan már említet­tem — a vágó- és hús-feldolgo­zó koopei'ációk fejlődése. Idén és a következő években tovább kell bővíteni az érdekek egyeztetését legkönnyebben le­hetővé tevő és az adottságok­hoz rugalmasan alkalmazkodó, hosszú távú szei'ződéseken ala­puló kooperációk körét:. Az ilyen lehetőségek eddiginél jobb és szélesebb körű kihasználása fő­ként a hús-, a cukor,- a tej._ a baromfi-, a tartósító-, dohány­os a borágazatban szükséges. Törekedjünk arra. hogy már ebben az évben lendületesebben fejlődjenek a helyi ellátást és a hiánypótló termékellátást szolgáló kooperációk! Támogas­suk különösen nagy gonddal az egyszerűbb kooperációk létre­hozását: ezek ugyanis viszony­lag kevés tőkebefektetéssel, de a tevékenység összehangolása ré­vén lényegesen javítják az ala­pító gazdasági egységek felada­tainak ellátását. Ilyen formák alkalmazása az élelmiszergazda­ság valamennyi ágazatában lehe­tőség van. Kihasználásukhoz nemcsak üzemi vállalati ha­nem ellátási és népgazdasági ér­dekek is fűződnek! Természetesen valamennyi kooperációnál alapvető köve­telmény hogy azokban a külön­böző területeken működő gaz­dasági egységek — jól egyezte­tett közös érdeken s a tagok egyenjogúságán alapuló — szo­ros együttműködése valósul­jon meg! Elvtársak! Az imént vázolt intézkedések hatásaként, valamint a növekvő húsfogyasztás, a vitamindús ételek terjedése következtében nagy feladatok hárulnák a hű­tőiparra. Az elmúlt években a hűtőtér kapacitásban mutatkozó „szűk keresztmetszet'’ gyakran kény­szerintézkedéseket tett szüksé­gessé. Ennék sarán a rendelke­zésekre álló tárolótér elosztása nemegyszer hatósági beavatko­zással, a népgazdasági érdeke­ket 1 figyelembe véve, fontossá­gi sorrendben történt. Ez több esetben a gyorsfagyasztott ter­mékek gyártásának korlátozásá­val járt. Az utóbbi esztendők tapasz­talatai alapján — ez irányadó az ezutáni fejlesztésnél is — a gyorsfagyasztott áruk, éves át­lagban a mélyhőmérsékletű tá­rolótérnek mintegy 30—35 szá­zalékát kötik le és 65—70 szá­zalék szolgál országos tárolási célokat. Ezen fejlesztési elvek alap­ján jutottunk el a Békéscsabai Hűtőház mai üzembehelyezésé- hez. A tíz esztendővel ezelőtt, üzembe lépett hűtőház mellett felépült új létesítmény az első hazai mélyhőmérsékletű táro­lásra alkalmas, egyszintes köny- nyűszerkezetes hűtőház. E műszaki újdonsága mellett a megvalósítás tekintetében is újszerű. A beruházás alapléte­sítménye: a vhűtőház-épüleí, a hozzá tartozó gépház és ennek kapcsolt részei (a xnzvisszahűtő és a transzformátor állomás) rekord idő alatt valósult meg. A beruházási program jóváha­gyásától, 1969 augusztusától számítva az üzembehelyezésig, tehát 1970 decemberéig', mind­össze 17 hónap telt el! A módo­sított program szerint a har­madik ütem befejezésének ha­tárideje ez év április 30. Mind­járt szemléletesebb a kép, ha tudjuk, hogy a korábban készült hűtőházak, építése 30—36 hóna­pot vett igénybe. A generáltervező Energia­gazdálkodási Intézet, a Di­ósgyőri Gépgyárral, a léte­sítmény fővállalkozójával együtt kezdeményezője volt annak, hogy ez a hűtőház — a korábban elhatározott import létesítéssel szemben — hazai kivitelezésben va­lósuljon meg. Megtakarítot­tunk így mintegy 1,5 millió dollár értékű valutát. S ami különösen nagyjelentő­ségű: a hasonló szerkezetű hű­tőházakat a KGST Komplex Program irányelvének megfele­lően elsősorban szocialista, de tőkés viszonylatban is mi ex­portálhatjuk. Ennek már konk­rét bizonyítéka, hogy 1975-ig, a Komplex Vállalat közre­működésével. 29 üzemi hű­tőtárolót szállítunk a Szov­jetunióba, s már az idén egy 120 vg-os hűtőházat expor­tálunk Marokkóba. Az építőipari kivitelezést el­ismerésre méltóan végezte el a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Külön is szólnunk kéül a könnyűszerkezetes építési mód gyakorlati alkalmazásáról, amelynek kivitelezője a 31. Ál­lami Építőipari Vállalat volt, több tervező vállalat és üzem közreműködésével. A könnyű- szerkezetes építésmód világ­szerte tért hódít: az összes épít­ményfajtáknál alkalmazzák, bár legelőnyösebb a földszintes, csarnok jellegű épületeknél. A vállalat első ízben Budaörsön s azt követően Tuzsérben ho­zott létre példamutató szakér­telemmel és tervszerűséggel ilyen jellegű épületeket. Üj létesítményünk beruházó gazdája, eredményes lebonyolí­tója a Magyar Hűtőipar volt! A több, mnt negyedmilliárd fo­rint értékű új technológiával megvalósult beruházás szervezé. se nagy munkát rótt az iparra, amelyből a központi és a gyá­ri vezetők, a műszaki és fizi­kai dolgozók egyaránt kivették részüket. A gyári kollektíva erőfeszítéseinek értékét az is növeli, hogy a „régi” üzem termelési és tárolási program­jának teljesítése mellett ered­ményesen oldották meg több jelentős létesítmény kivitelezé­sét. Az alkotó munka lendületé­hez és sikeréhez jelentősen hozzájárult a szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom. Beszédes bizonyíték ez arra, hogy mindkettő érdemben elő­segítheti a kollektív munka­végzési formákat, ha jól össze­kapcsolják a gazdasági jellegű feladatokkal! A munkaverseny különösen akkor lehet eredményes, ha súlypontja a termelés, ha első­sorban munkahelyi mozgalom, s a célok és feladatok közel állnak a dolgozókhoz! Pártunk Központi Bizottságá­nak decemberi határozata sze­rint munkaverseny tevékeny­ségként azokat a kezdeménye­zéseket kell elismerni, amelyek a népgazdasági célok s a vál­lalati tervfeladatok megvalósí­tását a munkaköri követelmé­nyeket meghaladó mértékben segítik elő. S ha erősítik a munka megjavítására irányúié újszerű törekvéseket, a dolgo­zók közötti kölcsönös segítség Kiesinger volt kancellár asz el­lenzék bizalmatlansági indítvá­nyát indokoló beszédét azzal kezdte, hogy le kell váltani azt a kormányt, amely „kudarcot vallott és megkárosítja a nép érdekeit”. "Visszautasította azo­kat. az állításokat, hogy az el­lenzék „csalárd módon kívánja megszerezni a hatalmat”, és azt állította, hogy az ellenzék csu­pán „működőképes kormányt kíván” alakítani. Bírálta a Brandt-kormányt, mondván', hegy az — szétzilálták az állam­háztartást és „inflációba taszí­totta” a népei.. Kiesinger után Herbert Web­ner, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnöke emelkedett szólásra, és elutasí­totta az ellenzék bizalmatlanság gí indítványát. A képviselek tapsvihara közepette biztosította Brandt kancellárt arról, hogy a parlamenti csoport támogatja őt és egyetlen szociáldemokrata párti képviselő sem, szavazza meg a bizalmatlansági indít­ványt. Wolfgang Mischnick, a szabad­demokrata párt parlamenti frakciójánaik elnöke ugyancsak pártja támogatásáról és bizal­máról biztosította Brandt kancel­lárt és politikáját Hitet tett az SPD—FDP koalíció fenntartása mellett, és megállapította, hogy ez a kormány rövid idő alatt többet tett, mint az összes — azt megelőzően. A bizalmatlansági vitában fel­szólalt Walter Scheel külügymi­niszter, nyugatnémet alkancel- lár iS' A Brandt-féle politikát védelmezve azzal vádolta az el­lenzéket, hogy olyankor akarja megbuktatni a kormányt ami­kor azt már csupán méterek vá­lasztják el céljától, az enyhü­léstől és a biztonságtól. Védel­meibe vette a kormány gazdaság­elvének érvényesülését. Továb­bá, ha bővítik a dolgozók kor­szerű szakismereteit, fejlesztik a munkaerkölcsöt. Munkaversenymozgalomnak a jövőben a vállalatokon, szövet­kezeteken, gazdaságokon belüli termelő egységek, a brigádok, a munkacsoportok, illetve az egyének közötti versenyt kell tekinteni. Ügy tudom: ebben a gyárban, az új létesítmény megalkotása során jól ötvöző­dött a vállalati cél a kollektí­vák megajánlásaival. Ezt tanúsítja, hogy a gyár­nak a termelés első évében — 1963-ban — 3 brigádja volt, s 1972-ben már 12 brigád küz­dött a megtisztelő „szocialista” címért. Közülük 11 el is nyerte! Most, az új, megnövekedett gyárban már 18 versenyben ál­ló brigád dolgozik! A jó közösségi szellem és a brigádmozgalom eredménye- képpen a gyár 4 alkalommal nyerte el az „Élüzem” címet! Számos dolgozó az élelmiszeri­par és a vállalat „láváié” dol­gozója. Köszöntsük most mindazo­kat, akik munkás öntudat­tal, tudásuk, szakértelmük legjavával keményen meg­dolgoztak azért, hogy ezt az új létesítményt ma átadhat­juk a népgazdaságnak! Kedves Elvtársak! Ma ünnepelni jöttünk itt össze. És mégis a feladatokról, a tennivalókról, közös gondja­inkról esik több szó. Gondolom, ez onnan is ered, hogy egy-egy ilyen nagy léte­sítmény megalkotása sok hasz­nos tapasztalattal jár együtt. politikáját is, hangoztatva, hogy Brandt kormányzása idején — ellentétben azzal az idővel, ami­kor Kurt Georg Kiesinger állt a kormány ólén — a Német Szö­vetségi • Köztársaságban nyuga­lom és béke van. Brandt kancellár rövid be­szédében köszönetét mondott tá­mogatóinak & az ellenzék vá­daskodásaival szemben isidet le­szögezte, hogy a mostani kor­mány csekély parlamenti több­ségével is-végtelenül többet vitt véghez két és fél óv alatt, mint Kiesinger kormánya kényelmes többséggel. három évig. A kancellár rámutatott, hogy az ellenzék a bizalmatlansági in­dítvánnyal tulajdonkeppen előre menekülni próbál, mert „ki akar kerülni a nemzet sorskérdéseire adott merev „nem” súlya alól. Brandt végül méltatta az NSZK és az NDK tárgyalásain létrejött közlekedési szerződést, amelynek paratálása — mint mondotta — újabb fontos lépés lesz. Végül Richard von Weizsäcker CDU képviselő Brandt-el­lenes kirohanásai és Hans-Diet- rich Genscher belügyminiszter rövid .beszéde után megkezdő­dött a szavazás az ellenzék bí- zalmatiansagd indítványa fölött. A szavazáson vereséget szen­vedett a Bundestagban csütör­tökön a Brandt—Scheel-kor­múny ellen benyújtott bizalmat­lansági indítvány. A szavazási arány: a bizalmatlansági indít­vány mellett 247 képviselő, el­lene 10 képviselő szavazott, tartózkodott 3. A szociáldemokraták nem vo­nultak az urnákhoz. Az indít­vány elfogadásához és Brandt kancellár megbuktatásához leg­alább 249 szavazat kellett vol­na. (MTI) A munka során szép szám­mal akadtak súlyos gondok, nagy akadályok. Az időjárás nehezítette, az árvíz, majd a rombadőlt falvak újjáépítése elvonta innen erőink egy ré­szét. S íme, az 1100 vagonos bé­késcsabai új hűtőház készen áll! Alkotói azonban nem pi­henhetnek. Szólítják őket az újabb tennivalók, a dolgos hét­köznapok! Engedjék meg, hogy pz MSZMP Központi Bizottsága és a Kormány nevében megkö­szönjem áldozatos munkájukat és új munkasikereket kíván­jak Önöknek a szocializmus építésében! — fejezte be be­szédét Fehér Lajos elvtárs. Ezután Márton Pál, a Békés­csabai Hűtőház igazgatója át­vette az új üzemet. Ezt követő­en Gulyás Béla, a Hűtőipari Országos Vállalat igazgatója az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést adta át öt dol­gozónak. Nyolcán miniszteri dicséretben és jutalomban ré­szesültek. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter megbízá­sából Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést öt, a Kiváló Dolgozó jelvényt pe­dig három építőnek adta út. A városi tanács végrehajtó bizottsága az új hűtőház épí­tésében résztvevő 12 vezető be­osztású dolgozónak a Városun­kért emlékérem nagy plakett­jét, 42 alkalmazottnak pedig a kis plakettet ajándékozta.

Next

/
Thumbnails
Contents