Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
A% óvoda semmivel sem ■ pótolható Társadalmi összefogás segíthet a helyzeten Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság alakult Sajtótájékoztató a Művelődésügyi Minisztériumban A Békés megyei Népújság az elmúlt hónapban interjút közölt Deák Ferenccel, a megyei '"tanács művelődésügyi osztályának mb. vezetőjével. Az interjúban sokoldalúan elemezte óvodai ellátottságunk problémáit, azt a növekvő társadalmi igényt, melyet kielégíteni az óvodák, az óvónőit feladata. Mind több óvoda kell, és ehhez természetesen anyagi eszközök is. A megnövekedett társadalmi igény abból a felismerésből ered, hogy ma már az óvoda szociális feladatai mellett a 3—8 éves gyermek számára szükség- szerűvé vált — a családi neveléssel nem pótolható — iskolára előkészítést is biztosítja. Az 1971—72-es tanévben kezdődött meg az óvodákban az új Nevelési Program bevezetése, amely előfeltételeket biztosít a gyermek személyiségének szocialista szellemű kialakításához. A tervszerű testi nevelés elősegíti a gyermek pszichikumának lendületes fejlődését, ami az ismeret- szerző tevékenység kibontakozásához szükséges Az óvodai gondozás nem merül ki a gyermek- élelmezéssel, pihentetéssel, mos- datással, öltöztetéssel stb. A szakszerű gondozási feladatok folyamatában különböző szokásokat, erkölcsi szabályokat sajátítanak el a gyemekek. A játék, munka, oktatás keretében a közösségi magatartás kialakítása mellett növekszik a gyermekek értelmi képessége. Megtanulják a tenyészeti és társadalmi környezet jelenségeinek helyes értelmezését, fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk, alkotó, ismeretszerző kedvük, kifejező-készségük. A gyermekek harmonikus testi és szellemi, értelmi fejlődésének biztosítása csak a családi neveléssel összhangban lehetséges. A családi és óvodai élet kölcsönhatásai egymást kiegészítve biztosítják, hogy az iskoláskort elérő gyermek rendelkezzék mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek az általános iskola első osztályába lépés kezdeti nehézségeit kizárják vagy lecsökkenek, a gyermek önbizalmát, értelmi képességeinek kibontakozását elősegítik. Igaz a megállapítás, hogy a nem óvodából induló első osztályos gyermekek eleve hátrányos helyzettel kerülnek az iskolai életbe. Az is köztudott, hogy az egetek nagy százalékában ez a hátrányosság a fizikai dolgozó szülők gyermekeit érinti. Az óvodai férőhelyek jelenlegi száma országosan sem teszi lehetővé minden óvodáskorú gyermek elhelyezését, megyénkben is még évekig probléma lesz az óvodáztatás teljes megoldása. Helyzetünk Ismeretében elismeréssel nyugtázhatjuk tanácsaink, üzemeink áldozatkészségét, ahol a szülők igényét ■— mint társadalmi igényt — tették szívügyükké és új óvodai férőhelyeket létesítettek, a régieket korszerűsítették, a személyi állomány fejlesztésével a nyitvatartási idő meghosszabbítását, a gyermekek jobb ellátását tették lehetővé. Elmondhatjuk azt is, hogy még számos kihasználatlan lehetőség van a tanácsok, üzemek, vállalatok tsz-ek részéről olyan helyeken, ahol a vezetők úgy gondolkodnak, hogy dolgozóik zömében férfiak, tehát a nők helyzetének javítása több óvodai férőhely létesítésével őket kevésbé érinti. Pedig kétségtelen, hogy feladataink megkívánnák a helyi erők maximális mozgósítását az óvodai ellátás javítása érdekében. Az 1972/73-as tanévet úgy kívánjuk indítani, hogy a dolgozó szülők gyermekeit minél nagyobb számban vehessük fel óvodáinkba. Ezért is történt az, hógy a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával a megyei tanács művelődési osztálya a felvételre jelentkezés idejét 1972. június 12—17-ftg terjedő időben állapította meg. Az egy hétig tartó előjegyzési időt 1972. június 19—25-e között a felvételi bizottságok munkája követi. A felvételi társadalmi bizottság dönti el azt, hogy túljelentkezés esetén kik nyernek óvodai felvételt. A gyermekek felvételéről vagy elutasításáról az óvoda vezetője 1972. július 1-ig köteles a szülőket értesíteni. A június 12—17-ig terjedő időben a harmadik évüket betöltött, illetve 1972. december 31-ig betöltő gyermek fel. vételét kérhetik a szülők. A bölcsődében elhelyezett gyermekeket is elő kell jegyeztetni. Azok az édesanyák, akiknek gyermek- gondozási szabadsága a tanévben jár le, ugyancsak a megjelölt időszakban jegyeztessék élő gyermeküket évközi felvételre. A megjelölt előjegyezte tesi időszak pontos betartására azért van szükség, hogy a felvételi bizottságok lássák az óvodai igényeket és túljelentkezés esetében az évközben megüresedő férőhelyek betöltésére az előA KPVDSZ elnöksége és a SZÖVOSZ elnöksége még a múlt évben felhívással fordult az országban működő Mezőgazdasagi Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalatokhoz, hogy a lakosság jobb zöldség- és gyümölcs- ellátására, az export tervek teljesítésére lépjenek egymással munkaversenyre. A felhíváshoz csatlakozott az ország valameny- nyi MEK vállalata. Így az igen jegyzett gyermekek felvételi sorrendjét megállapíthassák. Az óvodák vezetői évközben csak kivételes esetekben vehetnek fel gyermekeiket. Lakóhelyváltozás vagy a családi életben előre nem látható változás teheti indokolttá a soronkívüli óvodai elhelyezést. A felvételi bizottságokat az idén kiegészítik a Hazafias Népfront mellett működő területi, tsz nőbizottságok képviselőivel is. így szeretnénk biztosítani, hogy a területi és üzemi óvodák kölcsönös megértéssel igyekezzenek minél több gyermeket felvenni a férőhelyek arányos és nem zsúfolt betöltésével. Az 1972/73-as tanév előkészítésének sikere munkájának eredményessége attól is függ, hogy milyen megértéssel fogadják a szülők, a helyi köz- igazgatási szervek erőfeszítéseinket. hagy gondjainkat folyamatosan megoldhassuk és mind több gyermek nyerhessen óvodai felvételt. Knapcsák Pálné megyei óvodai felügyelő zottságának munkatársa nyújtotta át az igazgatóságnak. Ugyanezen az igazgatósági ülésen határozatot hoztak 150 ezer forint jutalom kifizetésére, melyet pénteken, a7 ünnepi temelési tanácskozáson adnak át azoknak, akik az 1971. évi mun- kaversenyből derekasan kivették részüket A művelődésügyi miniszter az elmúlt évben utasítást adott ki Nemzetiségi Tanácsadó Bízott, ság létesítéséről. A bizottság áp. rdlis 21-én Budapesten tartotta alakuló ülését- Feladatairól a sajtó képviselőit dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője tájékoztatta, A Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság megszervezését nemzetiségi politikánk összehangolt érvényesítése tette szükségessé. A bizottság munkájában öt főhatóság: a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala vesz részt, vala. mint hat társadalmi szervezet: a nemzetiségi politika megvalósításában elsőrendű szerepet betöltő Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a magyarországi délszlávok, németek, románok, szlovákok demokratikus szövetségei. Képviselőket küld a bizottságba az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint Társadalomtudományi Intézete. Dr. Kővágó László — aki s, bizottság titkári funkcióját látja él—, közölte, hogy a bizottság elnöki tisztségével a művelődésügyi miniszter Garamvölgyi József miniszterhelyettest bízta meg. A továbbiakban a sajtó képviselőit a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság feladatairól, mun. kajáról tájékoztatta. Elmondotta, hogy a nemzetiségi politika végrehajtása sok szervre tartozik, eddig azonban nem volt egy olyan bizottság, amely ezt összhangba hozta volna. Éppen ezért az új bizottság véleményező és javaslattevő testületként működik majd, feladata lesz a nemzetiségi politika alapvető nevelési, oktatási, népművelési és egyéb tennivalóinak tanulmányozása, A bizottság javasla_ tokát tesz a nemzetiségi politika i *««•** «« f **•**«**•-•*«»**■«#«*##»* •*►*•****<*• tmiimmitHiiimnfsfMcniiiinraitffi A MÉK-ek közötti országos versenyben harmadik a Békés megyei népes mezőnyben dicsérendő a t Békés megyei MÉK elért har- í maddk helyezése. Ezért az ered- | ményért dicsérő oklevelet ka- • pott a Békés megyei MÉK ; igazgatósága, a KPVDSZ elnök- ; sógétől és a SZŐ VOSZ elnöksé- j géltől. Az okmányt április 24- 1 én Nagy Józsefné a SZÖVOSZ ■ elnökségének tagja, és Lipták * András, a KPVDSZ megyei bi- | Hatvani Dániel: Elírt megfontolt szándéktól : Készülődés az Izsáki parkban 10. 900 méhcsalád — 240 mázsa méz A mezőhegyes! méhésztársulás 34 méhésze ebben, az évben 900 méhcsaláddal vett részt a repce megporzásában. (E növény magjából készül a finom, aranyszínű étolaj.) A mezőkovácsházi Gj Alkotmány Tsz repcetábláit telepítették körül kaptáraikkal. Ennek a szövetkezetnek már tavaly is a megyei átlagnál lényegesen, több repcéje termett, mivel a méhek közreműködtek a megporzásban. A mezőkovácsházi repcetáblák környékén jól megerősödtek a méhcsaládok. Sokat is gyűjtöttek. Szükséges és kell Is a méz a társulásnak, mivel a mezőhegyes! méhészek ebben az esztendőben 240 mázsa értékesítésére kötöttek szerződéstRéthy Gyula 1 békés ^ 1972 Április z* Zolj hunyorogva körülnéz a szobában, Illés Pistának foghegyről köszön, s máris Robihoz fordul: — Szóltál az öcsédnek, hogy keresni fogom? — Robi kinyújtott lábafejét nézegetve est feleli: — Nem szóltam, mivel nem is láttam, amióta hazajöttem. Tudja az isten, hol lehet. — Megvárom itt. — Éppen megvárhatnád, de lehet, hogy tizenegy lesz. mire hazajön. Azt ajánlanám, hogy ha mindenképp beszélni akarsz vele, menjünk be a központba és keressük meg. Valahol majd csak ráakadunk... Legalább van ok, hogy kimozduljak innen — gondolja Robi. Vagyis hát ürügy.. Meg szeretné lerázni az ágasi fiút is. ellenszenvesnek, fontos- kodónak, kis sumákbercinek tűnik a számára. Csecsszopó, nebántsvirág, s biztos, hogy még egyetlen lányt sem vet- kőztetett le. Szinte várta, hogy összekaphasson vele, s lebőges- se — lehetőleg Illés Pista előtt. Az ágasi fiú otthagyta a nagykapunak támasztott biciklijét, Robj egy pillantással megállapítja, hogy Csepel-Tu- ra gyártmányú, s nincs is nagyon agyonstrapálva. Hármasban indulnak el a hepehupás, sáros falusi utcán, aztán a járdára húzódnak, de nem nagyon férnek el, mert Pista a motorját is tolja maga mellett. Benéznek a Sárfehér Vendéglőbe. az ivóba és az étterembe is, a cukrászdába, a borozóba, a kultúrház zárva megint — de Király Zoli sehol. Néhány srác lófrál át a parkon, kérdik tőlük is, nem látták-e, de ma még nem, mondják. Végül megállnak a szövetkezeti áruház sarkánál, igaz, már beesteledett, de ez igazán központi helynek számít Izsákon, s ha a Zoli feltűnik valamerről, biztos, hogy észreveszi őket. így beszélgetnek vagy öt percig, de a keresett csak nem jön elő, ekkor Illés Pista kijelenti, hogy hazamegy, mert doga van. El is robog a Simsonjával. A higanygőzlámpákkal kivilágított falusi központban afféle csúcsforgalom van ilyenkor, rengeteg biciklis, meg motoros jön az állomás felől, autók húzódnak le a macskaköves parkolóhelyre, pillanatonként nyílik az önkiszolgáló csemegebolt ajtaja — Horváth Zoltán azonban mindebből nem sokat észlel, távolinak és lehányni valóan kisszerűnek tűnik az egész, agyába hasít az immár el nem halasztható akció gondolata, ehhez Király Zoltán jó társ lenne, dehát nincs sehol. Keserűt nyel, gyomra ideirányelveinek folyamatos alaüí. tására; a nemzetiségi politika megvalósításában részt vevő állami szervek, valamint társadalmi szervezetek nemzetiségi ügyeket érintő tevékenységének összehangolására; a minisztérL úrnők. más országos hatáskörű szervek, valamint a társadalmi szervezetek vonatkozó munkatervére. az ezek végrehajtásához adott anyagi erőforrások felhasználására. A megalakult bizottság összetétele olyan, hogy a nemzetiségi politika minden részletét áttekinthetik, és arról folyamatosan véleményt- alkothatnak. Megalakulás utáni első tennivalójuk, hogy az utóbbi néhány esztendő nemzetiségi politikai eredmé nyeit megvizsgálják, összegezik és arról tudományos szintű tanulmányt készítenek. A sajtótájékoztatón dr. Kővágó László a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság megalakulásán és feladatain kívül a nemzetiségi oktatásügy, a közművelődésügy és a külkapcsolatok néhány jeL Lemző vonását is ismertette- Külön hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi oktatásügy újabb fellendülésének vagyunk tanúi és ez igen örvendetes. Emelkedett a nemzetiségi nyelvein oktató óvodák száma, és megnyugtatóan megvalósították a nemzetiségi pedagógusok továbbképzését is. Közölte, hogy a nemzetiségi könyvtárügy jó szolgálatára báziskönyvtárakat léte_ sítenék, többek között Békéscsabán szlovák nyelvű, Gyuláin pedig román nyelvű gyűjteményt Az országban összesen tizenkét, ilyen könyvtár lesz, ezek megszervezésére és állományuk kialakítására 700 ezer forintot költenek. A külkapcso- latokról megjegyezte, hogy azok az utóbbi években megerősödtek és a barátság elmélyítését segítették. Dr. Kővágó László ezután a sajtó képviselőinek kérdéseire adott választ S. E. gesen megrándul, s ahogy bandukol Robi mellett a csapzott, elárvult park felé, valami felpislákol a belsejében, majd zsigereit is elönti a heves izgalom, s érzi, hogy meg kell szólalnia... — Tg Robi — kezdi, s óvatosan körülnéz, nincs-e valaki a közelben, de a park üres, csak a szél kapkodja a faleveleket, az eldobált koszos papírokat. — Mi van? — kérdi amaz türelmetlenül. — Volna egy kis munka, még ma este... En, az öcséddel már mindent megbeszéltem. Nem tudom, neked elmondhatom-e. — A titokzatosság a másikban felkelti az érdeklődést. Még kiderül, hogy jó ötlete is van a srácnak. gondolja. De jobb mindjárt rákérdezni a lényegre. — Ne hülyéskedj már, mit vagy betojva? Persze, hogy nem árullak be .. .i Főleg, ha egy kis pénz is van a dologban. — Zoli csak erre vár. Oldódik benne a feszültség, tagjait különös bizsergés járja át. — Ezer, vagy ötvenezer forint. De lehet, hogy hetvenezer. — Robi elmélázik: a pénzzel sok mindent lehet kezdeni. Eszébe jut a Nagy Bélával való ter- vezgetés, a szilveszterezés a pécsi turistaházban. Egyúttal az is átvillan az elméjén, hogy nem egészen törvényes melóról lehet szó. — Mit kéne csinálni? — kérdi. — Hogy mit? Kimennénk németbe, vagyis hát az NSZK-ba. — Eltűnődik. Ez valami embercsempészés lesz. Sürgeti Zolit: — Mondjad! Mondjad! Érdekel a téma. — És az ágasi fiú mondja: taxival, mert azt nem ellenőrzik. És hogy honnan lenne a pénz? Ott, a tanyán, Kiss Béláéknál. Mert jó szőlője van
