Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

I

Veterán textilfestő

Barázdán arcáról évtizedek, nehéz munkája, sok megpróbáltatása tükröződik. Harmincöt évet ugyanannál a vállalatnál dolgozni, már önmagában is dicséretes teljesítmény. Kiváltképpen, ha számíbavesszülk, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár festőüzeme az egészségre nem éppen veszélytelen munkahelyek közé tartozik.

Bócsík Lajos mégsem panaszkodik, derűs éietszemléletű és 57 éves korát meghazudtolőan fürge mozgású. Kérdésemre pontos dátumot mond: 1937. október 5 óta dolgozik a gyárban. Fiatal korában megszerezte a textilfestő segédlevelet (ez a mai szaikmunkás bizonyítványnak felelt meg akkor). 14 évig mintafestő volt, jelenleg festékmérőadagoló.

Munkája nemcsak fizikai erőkifejtést, hanem nagy szakértelmet és pontosságot is igényel. Hogyne, hiszen a különféle fes- t éke kel és vegyszereket grammnyi pontossággal kell adagolni, mert különben szmelténés, foltosság, vagy egyéb hiba keletkezik s ez — úgymond — a minőség rovására mernie. Am Lajos bácsi a szigorú festés^ re- cepturák nagyobb hányadát szinte betéve ismeri. Pedig nem könnyű a mintegy 250 féle festék és a csaknem 60 féle vegyszer között eligazodni. Hátha még valaki ezeknek az anyagoknak a furcsábbn ál-furcsább elnevezését is elolvassa! ízelítőül csupán egyet említünk: Azoge- iientwichle C (ez egy úgynevezett „előhívó” vegyszer).

Lajos bácsinak második otthona ez a páradús levegőjű, a gépeik zajéitól szinte mindig dübörgő, zeg-zugos üzem. Hamis- kas mosollyal mondja, hogy már behunyt szemmel is eligazodik benne.

Megbízhatóan egyenletes, jó teljesítményű szakmunkás. A .háromeaerháromszáz forintos átlagkeresetével, is elégedett, de mindjárt hozzáfűzi, hogy ezért jól meg is keli dolgozni. Több alkalommal részesült jutalomban, 1968-ban pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Felesége is a gyár dolgozója, két felnőtt fia már megnősült. A legnagyobb „hobbyja” egyéves kis- unokája. És persze, a futballmeccsekre is szívesen kijár...

Szereti a munkát, az üzemet, de azért a három év múlva esedékes pihenés minden bizonnyal jólesik majd néki .. 3

*-t kazá r —

Ingyenes, 8 hónapos mttvezetöképzó tanfolyamra jelentkezhetnek

— szobaíes tő-ma zoló,

— kőműves,

•— ács-állványozó, vagy

— vasbetonszerelő szakmunkások, legalább négy és fel eves szakmunkás bi zonyítván nyak

10 hónapos szakmunkásképző tanfolyamra

— vasbetonszerelő, vagy

— villanyszerelő betanított munkások kérhetik felvételüket legalább hároméves szakmai gyakorlattal.

6 hónapos gépkezelűképző

tanfolyamra

18—45 éves

— férfi és ' t

— női segédmunkások jelentkezhetnék.

A tanfolyam kezdete Kecskeméten :

június 1-én (művezetőképző, vasbetonszerelő szakmunkásképző és gépkezelőképző.) Kiskunhalason:

június 12-én (magasépítőipari művezetőképző, villanyszerelő szakmunkásképző és gépkezelőképző.)

A tanfolyam ideje alatt munkásszállást, ebédet es Keresetet biztosítunk.

A tanfolyam befejezése után kötelező szakmai gyakorlat nincs.

Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatást.

BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÜZEMI AKADÉMIÁJA.

KECSKEMÉT, Klapka utca 34. sz3

Autósok!

A Szarvas Vas- és Fémipari Szövetkezet

autószervize ügyeseti szolgálatot

tart 1972. május 1-től:

szombatonként 7—18 óráig, vasárnaponként 7—14 óráig.

SZERVIZ. FUTÓJAVÍTÁS. MŰSZERES DIAGNOSZTIKAI VIZSGALAT

Békésszentandrás

; 1735—1972

Bekésszentandrasnak három nevezetessége van: a történelme, a szőnyegszövő háziipara és a duzzasztó-műje.

A községet valamikor a kanyargó Hármas-Körös ölelte körül. Szabályozással a folyó új mederbe került, a régiből pedig holtág lett. A környezetéhez képest, egy-két méterrel magasabban épült települést az áradás soha nem veszélyeztette. Csak egy rész kerülhetett olykor-olykor víz alá, amit ma is Siratónak neveznek.

Aki gépkocsin Békéscsabáról Kecskemétre utazik vagy két kilométert kell a községen áthaladnia. Érkezéskor a holtág partján szembetűnik a szőnyegszövő üzeme, majd nem messze Vér- tessy Mihály bíró szobra, aztán jobbra és balra is sok-sok új meg régi családi ház. De a régieknek sem eredeti a formájuk, a legtöbbet átalakították, bővítették.

A községháza tanácstermében Cs. Pataj Mihály két olajfestménye látható, amely az 1735. évi békésszentandrásl parasztfelkelés egy-egy mozzanatát idézi vissza.

A felkelők vezére Vértessy Mihály, Sebestyén János, Szilas- sy István és Pap Gáspár volt. A szentandrásiakhoz csatlakoztak a sarkadi, a dobozi, az öcsödi, a túri, a karcagi és más vidékek jobbágyai is. Valamennyien bíztak Rákóczi visszatérésében és a kurucok utódainak tartották magukat. Vezéreik nemcsak a környékbeli lakosokra támaszkodva igyekeztek megszervezni az elnyomás elleni harcot, hanem a nemzetiségekkel szövetségben. Ezért küldöttséget indítottak Szegedinecz Jovanovicz Péterhez, Péróhoz, a Maros menti rácok kapitányához, aki „utolsó csepp vére liullatásáig” felajánlotta a közreműködést.

A felkelés kezdetben sikereket ért el, de Péró terve árulás folytán hamarosan kiderült. A rácok kapitányát elfogták és az erdőhegyi csatában éppen az ő katonái verték le a mintegy 1500 fős kuruc sereget. Sok felkelőt elfogtak. Az osztálybíroság által hozott és a király által megerősített ítélet alapján Pérót, Sebestyént, Szilassi Istvánt, másokkal együtt „mint az átkos hazaárulásnak és felségsértésnek vádlottait” arra ítélték, hogy „előbb felső testrészeken kezdve kerékbe töressenek, aztán négy részre vágassanak és ilyen módon négyfelé vágott átkozott hulláik az ilyen gaz merénylet emlékének megutáltatása céljából Arad és Nagy-Várad városok, valamint Sarkad és Szent-And- rás községek mellett emelendő akasztófákra szegeztessenek ki”.

Laczkó József a községi párt- bizottság titkára a történetet így folytatja:

— Sokan csatlakoztak az 1848. as szabadságharchoz, 1919-ben pedig mintegy 280-an harcoltak a Vörös Hadseregben. A felszabadulás előtt több mint 200 tagja volt a szociáldemokrata pártnak, amely az illegális kommunista párt irányítása alatt működött

Az 1949-ben megalakult első tszcs Péró nevét vette fel.

Amikor pedig 1956-ban veszélybe került a munkáshatalom, a békésszentandrásiak ismét megmozdultak. Laczkó József erre így emlékszik vissza:

— Október 28-án a volt gazdagok, nyilasok, dologkerülők egy kisebb csoportja a hősök szobrához vonult és ellenforradalmi' „jogokat” követelt. November

30-án mi következtünk. Vagy 300 kubikos a csatornaépítésnél dolgozott a határban, jöttek ők is. Egy részük hozta a lapátot. Voltunk legalább 500-an. Bevonultunk a tanácsházára. Nem kellett sokat magyarázni, a nemzeti tanács lemondott. A munkások tartották kézben a hatalmat november 4-ig, és azután is. Az ellenforradalmárok pedig beteget színleltek.

Az egykorú parasztfelkelés mélyen beleitatódott azoknak a leikébe, akiknek az ősei meg nem alkuvó, nemes hazafisággal fegyvert ragadtak az idegen Habs- burg-zsamokság, a kizsákmányoló főurak és főpapok ellen. Őket nem lehetett a forradalom útjáról letéríteni.

Á lakosságnak helyben a két tsz és a szőnyegszövő nyújt elsősorban megélhetést. Ezernél többen eljárnak dolgozni más helyekre, főként Szarvasra, Szolnokra, Szentesre, de még távolabbra is. Közülük, akinek módjuk nyílik rá, előbb-utóbb végképp elköltöznek Békésszentand. rásról. Elsősorban persze a fiatalok, akik szakmát szereznek. Ennek a következménye, hogy 1960 óta éppen 800-zal csökkent a lakosság száma és már nem éri el az 5200-at sem.

Akik tsz-ben dolgoznak, szorgalmas munkával megélnek. Tavalyelőtt, vagyis 1970-ben a Zalka Máté Tsz — a belvízkárok miatt — mérleghiányos lett. A tagság azonban nem húzott szét, egységesen a. vezetők mellé állt és biztatta őket:

— Majd igyekszünk jobban dolgozni és minden rendbejön.

És a tavalyi esztendő jó eredménnyel zárult. Búzából a holdanként átlag elérte a 24 mázsát, ami egymaga sokat mond.

Az állattenyésztés is igen 0- léntős. A háztájiban főleg a sertésneveléssel foglalkoznak.

Major Istvánné, a pártszervezet vezetőségének a tagja. A nők szorgalmát, törekvését dicséri. A tsz vezetőségét most az foglalkoztatja, hogy lehetne részükre téli munkát biztosítani. A ke. resetüket is javítani akarja.

A tavaszi szárazság idején a Zalka Máté Tsz nagy gondot fordított az öntözésre. A kukoricát, napraforgót öntözéssel kelesztet- ték. Öntözték a búzát, a lucernát, a legelőt. És hogy az aszály ellen a jövőben is védekezni tudjanak, három új berendezést vásároltak.

Egyébként Békésszentandrás környékén az öntözés lehetősé- j gét a Hármas-Körössel összefüggő csatornahálózat teremti meg.! Gazdája a Dél-Körösi Vízgazdái- j kodási Társulat, amelyet 25 me- j zőgazdasági nagyüzem tart fenn. I Elnöke Szalai Dániel, aki a tár- j sulat feladatát így határozza meg:

— A közcélú, helyi jelentőségű vízművek építői és fenntartói vagyunk. A öntözéshez vizet adunk, ha pedig sok a belvíz elvezetjük.

— Az utóbbiról persze szó sincs mostanában.

— Nincs, most kevés a víz, jól kell vele gazdálkodni, hogy a hozzánk tartozó 124 ezer holdon mindenüvé eljusson.

— Bezzeg 1970-ben más volt a helyzet...

— Akkor sajnos Békésszent- andráson 1000 hold víz alá került. De a társulat nélkül négyszeres kár keletkezett volna.

A községben 5 ezer hold öntözhető. Szalai Dániel dicséri a Zalka Máté és a Tessedik Tsz-t is.

— Most. az aszályos időszakban mindkét gazdaság kihasználja a lehetőséget.

8 esusBsa

1972. ÁPRILIS 23.

A Békésszentandrás! Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet termékei messze földön ismertek.

Az elnök szobája szinte egy kis múzeum. A padlón és a falon bámulatosan szép szőnyegek kínálják magukat azoknak a megrendelőknek, akik ide látogatnak. A vitrinben serlegek, plakettek, mind-mind egy-egy kiállítás, termékbemutató győzelmi jelvényei.

Koffán Jenő főkönyvelő azonban a gondokat sem titkolja. Manapság ugyanis nagy a kon- kurrenciaharc. Amelyik szőnyegszövő üzem fenn akar maradni, újabb és újabb termékekkel kell a piacon megjelennie. A szentandrásiak most a környék tájjellegű motívumainak a fel- használását is tervezik. A jobb gazdasági eredmény elérésére — kiegészítésül — szövetet is gyártanak.

A szövetkezet közös üzemében 450-en, bedolgozóként 600-an dolgoznak. Békésszentandrásiak és környékbeliek. A közös üzemiek éves átlagkeresete meghaladja a 17 ezer forintot.

A szövetkezet dolgozója a két Gróf lány is. Az egyik Lászlófi Jánosné, a másik Hrncsjár And- rásné. A havi keresetük 2000— 2000 forint, néha több is. Rendkívül szorgalmasak, törekvők Hasonlóan a férjeik is, akik közül az egyik villanyszerelő a szentesi Termál Tsz-ben, a másik gépkocsivezető a Szarvasi Állami Gazdaságban. Mindkét családban 2—2 gyerek van. Most családi házat építenek együtt. Emeleteset, fele-fele alapon, 440 ezer forintért.

— Egy műszak az üzemben, egy a házépítésnél — mondják derűsen.

Erősek, egészségesek, fiatalok;

Hogy Békésszentandráson jobban élnek az emberek, mint bármikor azelőtt, annak egyik bizonyítéka az ÁFÉSZ kereskedelmi forgalmának növekedése. Szécsi András főkönyvelő ezt így ismerteti:

— Amíg 1968-ban 32 miliő 200 ezer, tavaly már 42 millió 400 ezer forint értékű árut adtak el a boltjainkban. Az idei terv 46 millió 400 ezer fo. Int.

A régi boltok azonban már nem felelnek meg az igényeknek. Az ÁFÉSZ egy 600 négyzet- méter alapterületű ABC-áruház létrehozását határozta el, aminek az építését — a község központjában — jövőre kezdik meg.

Ugrai Imre, az ÁFÉSZ elnöke egy gondról beszél:

— Szinte ostromol bennünket a lakosság a sertés, és a csibenevelő tápért. Nincs elég, nem tudunk adni.

Öröm viszont, hogy a gazdasági reform bevezetése óta sokat javult a boltok ellátása.

— Több nagykereskedelmi vállalattól, sőt ipari szövetkezettől is szerzünk be árut. Olyat, amilyenre a lakosság igényt tart. Nagyon jő, hogy megszűnték a területi elhatárolások — mondja ismét a főkönyvelő.

Laczkó Józseffel, a községi pártbizottság titkáraival és Kozák Andrással, a tanács vb- titkárával folytatunk még egy kis eszmecserét. Főként a gondok kerülnek szóba. Az többek között, hogy kevés az óvodai és bölcsődei férőhely., nem megoldott az iskolások kollégiumi elhelyezése, étkeztetése.

Egy kis kirándulást teszünk Kozák Andrással a nevezetes békésszentandrási duzzasztóműhöz. A felhúzott zsilipeken átbukó víz zuhatagként ömlik a mélybe. Morajló hangja messze hallatszik.

Kirándulókkal találkozunk. Az örvénylő víz partján horgászok próbálnak szerencsét. Szép a környék. Nyáron majd jobban benépesül a Körös partja.

Pásztor Béla