Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! r # V NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG Y El. T AN ÁCS L APJ A 1972. ÁPRILIS 23.. VASÄRNAP Ara: 1.20 Ft XXVII. ÉVFOLYAM, »5. SZÁM Emlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezérére Losonczi Pál a Mezőhegyes! Állami Gazdaság „Kiváló Vállalat44 avató ünnepségén Cttörők koszorűzzák a békéscsabai Lenin-szobrot. Az elmúlt évi kimagasló eredményekért „Kiváló Vállalat^ címet nyert a Mező- hegyesi Állami Gazdaság. Ebből az alkalomból bensőséges ünnepséget rendeztek szombaton Mezőhegyesen. A díszelnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Kla- ukó Mátyás, a Megyei Tanács elnöke, dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Zsibók András, a Békés— Csongrád megyei Állami Gazdaságok Területi Központjának vezetője. Ott voltak a társgazdaságok, társintézmények, üzemi partnerek képviselői, a gazdaság élenjáró dolgozói. A vendégeket Lapusnyik Lajos, a gazdaság {jártbizottságának titkára köszöntötte. Az ország legerősebb állami gazdaságának eredményeit, távlati terveit Oláh János Kossuth-díjas igazgató ismertette. A Kiváló Vállalat címet dokumentáló oklevelet dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes nyújtotta ált, aki meleg szeretettel köszöntötte az ünnepség vendégeit, s a jó munkáért járó megkülönböztetett tisztelettel az állami gazdaság vezetőit, fizikai dolgozóit. A miniszterhelyettes Oláh János igazgatónak, Lapusnyik Lajos üzemi pártbizottsági titkárnak és Reeetár József szb-titkárnak átnyújtotta a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Befejeződött a Duma-bizottság 30. ülésszaka Április 11—12. között budapesti székházában tartotta 30. ülésszakát a Duna-bizottság. Az ülésszakon hajózási, hidrotechnikai és hidrometeorológiai, valamint pénzügyi kérdéseket tárgyaltak. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták egyebek között a dunai hajók fe. délzeti okmányainak egységesítésére vonatkozó ajánlásokat. Az Százkét évvel ezelőtt 1870. április 22-én született a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. Az évforduló alkalmából tegnap megyeszerte emlékünnepségeket rendeztek. Békéscsabán délelőtt 11 órakor a Szabadság téri Lenin-szóborn&l a honvéd helyőrség zenekara játszotta el a Himnuszt, majd a 5-es számú általános iskola egyik úttörője mondott verset. Ezután a 3-as számú általános iskola úttörőkórusa énekelt munkásmozgalmi dalokat, majd Máté Mátyásné, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje emlékezett meg Vlagyimir Iljics Leninről. Az ünnepi beszéd után a Békéscsabai Munkáskórus forradalmi dalokat énekelt, majd a veteránok és az úttörők helyezték el a megemlékezés virágait a Lenin-szobor talapzatán. Az emlékünnepség az Internacionáléval ért véget. Gyulán 12 órakor a Lenin-szobornál gyülekeztek a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói és 150 új KISZ-tag. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Albel Andor, a KISZ városi bizottságának megbízott titkára mondott ünnepi beszédet, majd az új KISZ-tagók fogadalomtétele következett. A Lenin-szobrot ezután megkoszorúzták a párt-, a KISZ-, az állami szervezetek, üzemek és intézmények képviselői. Sarkadon a Lenin-szobor koszorúzásánál a megyénkben tartózkodó Fáklya című folyóirat vezetői is részt vettek. ülésszak határozatában rögzítették azokat a dunai országokat érintő hajózási, hidrológiai, gaz. dasági, kereskedelmi és jogi kérdéseket, amelyeket a Duna— Majna—Rajna és a Duna—Odera—Elba vízösszeköttetésekkel kapcsolatosan tanulmányozni kell. Ugyancsak elfogadta az ülésszak a Duna-bizottság 1973. márciusáig szóló munkatervét és költségvetését. A Szocialista Munka Vállalata címmel tüntették ki a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatot A Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalatot az 1971-ben végzett eredményes és példamutató munkája elismeréseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége a Szocialista Munka Vállalata címmel tüntette ki. Az oklevélátadási ünnepséget április 28-án tartják Békéscsabán, áz 1-es számú téglagyár kultúrtermében. Egészségünk — nemzeti ügy egészségünk megóvása egyik legszemélyesebb ügyünk. A köz- egészségügy egyben — az elnevezés is tanúsítja — ? rendkívüli jelentőségű, országos ügy is. Nagyon is indokolt tehát az érdeklődés, amellyel a képviselők az új egészségügyi törvény tervezetét tárgyalták. Az a körülmény pedig, hogy erre a tanácskozásra közvetlenül a módosított alkotmány törvénybe iktatása utáni napon került sor, bár véletlennek is tekinthető, valamiképpen jelképes is. Hűen az alaptörvény szelleméhez, jelzi a nép egészségi helyzetének és viszonyainak mindig is létező, de most korszerű törvényben is megfogalmazott nemzeti fontosságát. Az, hogy az ingyenes egészség- ügyi ellátás szocialista társadalmunkban állami feladat, voltaképpen a meglevő helyzet tételes jogszabályokba foglalása, de azért több is ennél. Köztudott, hogy az orvosi gyógykezelés, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, bár igen sokat javult és bővült az utóbbi években, még korántsem olyan színvonalú és mértékű; amilyenre a lakosság igényt tart. De nem csupán az anyagi és szervezeti bázis kiépítését segíti elő az új törvény. Foglalkoztatja a közvéleményt néhány más értelemben vett egészségügyi probléma is, amelyek tartalmuk, szerint tűi is nőnek a szorosan vett egészségügyön. Mindenekelőtt a művi vetélés és ezzel összefüggésben a népszaporulat, a gyógykezelés ingyenessége és ezzel kapcsolatban az orvosi etika kérdései. Nem véletlen, hogy az országgyűlésen felszólalt képviselők is sűrűn emlegették e témákat. Sokak megelégedésére — mint a miniszter bejelentette — a kormány további intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy a családok ne csupán egy, hanem 'több gyermek felnevelését is vállalhassak. Az orvosetika kérdésében óvakodnunk kell mindenfajta hangulatkeltéstől és általánosítástól. Igaz, hogy akadnak orvosok, akik legalábbis anyagilag visz- szaélnek helyzetükkel? A jelek szerint igaz. És igaz. hogy az orvosok nagy többsége önfeláídozöan, önnön egészségét is kockára téve dolgozik, mondhatnánk, él-hal a hivatásáért? Minden bizonnyal igaz. így kell megítélni tehát ezt a kérdést, amithogy így ítéli meg az új törvény is, és végeredményben ezt a szellemet tükrözte az országgyűlési vita egésze is. Le kell leplezni a visszaélőket. de meg kell védeni az érdemeseket! Van természetesen, mindezeken túlmenően is tennivaló. Először is az üzemegészségügy terén, de — mint a vitából kiviláglott — most már a mezőgazdaságban is! Fel kell venni a harcot az újfajta ártalmait ellen, amelyeket elsősorban a sokfajta szennyeződés és a zaj okoz, a számos, eddig nem ismert, vagy alig használt anyag, vegyszer, gép. A sok ártalom és veszély miatt az eddiginél is jóval fontosabb a megelőzés. Kár lenne elhallgatni, hogy — mivel lényegesen olcsóbb a gyógykezelésnél — anyagi szempontból is az egyetlen járható út. Az elmondottak után teljesen érthető, hogy az ülésen többen hangoztatták a korán elkezdett, alapos, okos egészségügyi nevelés, a jó propaganda fontosságát. Alighanem az a képviselő tapintott rá legérzékenyebben a dolog életbevágó és halaszthatatlan voltára, aki a gyerekkori ivás és a dohányzás meghökkentő terjedését ecsetelte. Mérföldkőhöz érkezett a magyar egészségügy. Egészségünk megőrzéséért felelősek vagyunk magunknak, családunknak, népünknek. Hasonlóképpen a kisebb és a nagyobb közösség, amelyben élünk és dolgozunk is felelős egészségünkért. Az új törvény ennek a kölcsönös felelősségnek a kifejezője.
