Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
A MEGYEI PÁRT Bl ZOT TSÁG ÉS A MEGYEI T AN ÁCS LAPJA 1972. ÁPRILIS 20.. CSÜTÖRTÖK Ara: S0 miér XXvn. ÉVPOLTAM. 93. SZÁM Világ proletárját/ MA: HATÉKONY ABBA VÄLT A HAZASZERETETRE, A HAZA VÉDELMÉRE VALÖ NEVELÉS (5. oldal) CÉL: A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FOKOZÁSA, A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK bővítése (5. oldal) A Magyar Népköztársaság: szocialista állam Megnyílt az országgyűlés ülésszaka — Kállai Gyula expozéja — Megszavazták az új alkotmányt Szerdám délelőtt 11 óraikor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a Kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma félállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Kangyalka Antal és Vilmányi Mária országgyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevelek r törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a képviselők igazolását. Az országgyűlés a két képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal az országgyűlés nevében sok sikert kívánt munkájukhoz. Az elnök ezután bejelentette, hogy « Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta átkötött törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az ország- gyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szőlő törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották, és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; 2. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX, törvény módo- sitásáról és, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke. Kállai Gyula ismertette a törvényjavaslatot. Expozéját lapunk harmadik oldalán kivonatosan közöljük. Kádár János felszólalása Az alkotmánymődosításS vitában felszólalt Kádár János. Nagy érdeklődéssel hallgatott beszédét kivonatosan az alábbiakban közöljük. Kádár élvtárs bevezetőben az esemény jelentőségéről szólt. Most, amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja — mondotta többek között —, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra, és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire Táncsicsra és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújítóira: a népfor- radalmak, a forradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vérével hazánkat, államunkat a századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, leányait. Helytállásuk, példájuk lelkesít és kötelez bennünket A történelmi múltról szólva Kádár elvtárs emlékeztetett^ A magyar uralkodó és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni, hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztott- ságban élt. hogy gyakran egy tál lencséért elárulták az egész magyarságot, az országot. Történelmünk úgy ^alakult — mondotta ezután —. hogy az 1919-eis Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog •gységt-. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként törvényije foglalta az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthy-rendszertől, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fa- siszta megszállóktól. Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány történelmi jelentőségének megfelelően méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányítását, vívta, ki hatalmát. s teremtette meg államát, a Magyar Népköztársaságot Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését alapvető intézményeit; az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama Közel egy negyedszázad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem- A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb, mint volt. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. A szocialista tervgazdálkodás, a gazdasági építőmunka eredményeként az iparban csupán az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött a termelőeszközök állománya; hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel, mint a kapitalista ipar termelt 1938-ban. A szocialista mezőgazdaság ma negyven százalékkal kevesebb munkaerővel 43 százalékkal többet termel, mint 1938- ban termelt a tőkés mezőgazdaság. Megoldódott az ország kenyérellátása és a mezőgazdaság terméseredményeit a legdöntőbb terményeknél méltán állíthatjuk szembe a tőkés mezőgazdaság hozamai vaL Népünket felvilágosult, mű ■ veit néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanu_ lás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívülrekesztefct dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és a film embert nemesítő értékeit serkentette a tudományok és a művészetek fejlődését, utat nyitót alkotóink, tudósaink bőven sugárzó tehetségének. Erősödött a szocialista közgondolkodás, az egyén és a közösség kapcsolata. Kulturális, művészeti éltünkben vezető szerepet játszanak a szocialista tendenciák, s eredményesen segítik nagy társadalmi céljaink megvalósítását, a tartalmas emberi éLetet. A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a ..hárommillió koldus” Magyar- országa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztartás közül 50-ben működik mosógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-han televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadó képessége még elenyészően kevés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. A szocialista építőmunka eredményei nemcsak egyszerűen az ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát, tehetségét, áldozatkészségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély felelősségtudatát. Büszkén szólhatunk — és időnként szólnunk is keH — az eredményekről, mert azok a felszabadult, a maga jövőjét építő nép alkotó képességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly nagyck, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy. itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőié tekintünk is vissza —, és hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma, teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemelkedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. Ezt követően az előadó az ország gazdaságának modernizálásáról, ennék eredményeiről szólt, aláhúzva, hogy az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkűsosz- fcály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztályellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és iFolytatás * 2. oldalon)
