Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

folytatás az 1. Olgáiról)

az értelmiségi; az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pártonkívüli, hívő és nem hívő. Csak a munleáshata- lom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus programja alapján a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy. ez a jövőben még tovább erősödjék.

Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeiktatásától megtett utat, — folytatta Kádár elvtárs —, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron- levő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV, ötéves terv.

A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolok országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot és soha többé nem lesz az övék egy tafpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gya- rapítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Nép- köztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövőjét biztosítja.

Amikor mindezt összegezzük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt ne. gyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét.

Az előadó ezután az alkotmánytörvény módosításának elő. készítése során felvetődött kérdéseket taglalta.

—- A benyújtott módosítások megfelelően — mondotta — utal. nak az államéletben, az ország- gyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pon. tosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa.

— Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Úgy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunk elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiált, suk ki. Kiindulva abból, hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem program-nyl. iatkozat, ehnek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb ered. ményét. A Magyar Népköztársa, ság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épü. lő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki száméra.

— Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon, és osztályviszonyok tekintetében •tár szocialista, helyes, hogy az

Kádár János felszólalása

űj szöveg kevésbé deklarativ módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköz- társaság szocialista állam.

— Korunkban a munkásosztály a társadalom legforradalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész társadalom előtt megnyitja az általános fel- emelkedés útját. Ez történt nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetek és a kérdés elvi, politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával, és helyesen leszögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály.

— Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat tör. ténelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal aránvos részt kér és vállal a felelősségből is.

— Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi je. lentőségŰ feladatokat oldott meg.

— A köznyelvben gyakran — és helyesen — „a munkásosztály, a nép hatalma” kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osztálya a szövetkezetekbe töm őrt lt parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolta. Pártunk helyesli. hogy alkotmányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer.

— Az alkotmánytervezet mó.

dosftott szövege kimondja: a munkásosztály marxista—leni. nista pártja a társadalom vezető ereje. '

A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elöl, amelyen keresztül megoldja az osztály kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekelt. Az alkotmányéi őkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára.

Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak”, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány ide. vonatkozó megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett fele. lősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élen. járjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában.

a jogok és a kötelességek elválaszthatatlariságát; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a tánsadalombiztosítá&hoz, a művelődéshez való jogot.

— Szocialista töorekvéseinkikei összhangban bizonyos állampolgári jogok jelentőségét az eddi. ginéi jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek.

Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném: pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új sző. vege minden tekintetben kifeje. zi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és tovább erősíti. népi demokratikus államunk alapjait — mon. dota Kádár elvtárs majd hangsúlyozta: .

A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, társadalmunk minden szervezett erejének, min. den magyar állampolgárnak szent kötelessége a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség számunkra. Az is! De ezen túlmenően azt igényli mindnyájunktól, hogy tettekkel, itthon végzett munkákkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsuk népünk alkotmányba foglalt vív. mányait és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérést.

Ezután érintette hazánk bélés külpolitikái feladatait. Többek között szólt az ipar és mezőgazdaság további fejlesztésének. az anyagi körülmények további javításának teendődről, mint közvetlen belpolitikai feladatról.

Aláhúzta:

A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasátgi feladatok eredményes megoldásától függ. Az építő munka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk: hazánkban szilárd a

népi hatalom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhetünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel,’ az elmúlt években továbbfejlődött gazdaságirányítási rendszerünk, van reális népgazdasági tervünk.

Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vívmányaink közé — folytatta a továbbiakban. — Ugyanakkor tudjuk azt Is, hogy vannak még nehéz anyagi körülmények közt élő néprétegek, családok, amelyeknek sorsán fokozatosan javítani kötelességünk. Ezért határozta el a párt X.

kongresszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, mint a bérek, s ily módon csökkenjenek a családom közti jövedelemikülönbségek. Másképpen fogalmazva: a béreikben a munkától függő nagyobb — differenciálódást, a családok jövedelmében további kiegyenlítődóst akarunk.

A mi visizonyaink közt ez azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Aki többet dolgozik, kapjon többet, s aki hiányzik a munkából, ne álljon sorba akkor sem, amikor a fizetést osztják. Ez a mi igazságunk, ez a dolgozó emberek igazsága.

A külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette:

A haladásért nemcsak határa_ inkon belül, hanem a nemzetköz” zi politika színterén is meg kell küzdenünk. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés minden külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás elsőszámú forrása, másrészt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrendszerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűző., dó testvéri kapcsolatainkat.

Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazód vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés , egymás mellett élésének. A Magyar Népköztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal, is.

Így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát, a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfog'alások adják, amelyekkel a nemzetközi helyzet égető problémáinak rendezését kívánjuk tőlünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek javára.

Ezután azokat a konkrét külpolitikai teendőket érintette, amelyekben hazánk is aktívan részt vesz, külön kiemelve az európai biztonsági rendszer megteremtéséért folyó munkátAz imperializmus indokínai és közel-keleti agressziói elleni fellépésünket.

Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép, a Magyar Népként ötéves tervünk is tar- köztársaság a nemzetközi élet

küzdőterein szilárdan, a világ haladó erőinek sorában küzd az emberiség jövőjét biztosító igaz ügy, a szocializmus, a béke érdekében. Nemzetközi tevékenységünket a jövőben is alkotmányunk szellemében, nemzetközi kötelezettségeink maradéktalan teljesítésével, abban a tudatban folytatjuk, hogy a világ a nemzetközi reakció minden erőfeszítése ellenére a társadalmi fejlődése irányába halad, győzedelmeskedik a szabadságukért harcdió népeik ügye, s megvalósul az egész emberiség leghőbb vágya, a tartós és szilárd béke — mondotta. majd beszédét a következő mondatokkal fejezte be.

Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály a nép . az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe.

A Magyar Népköztársaságiján — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulásét szolgálja, — érdemes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség, a család, a munkatársak, sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért.

Nagy társadalmi céljainkat —1 a szocializmust, a kommunizmust népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni is kell értük. Szocializmust építő társadalmunkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit ad a közösségnek. A haza mindenkitől odaadó munkát, a harcban állhatatosságot kér, és általános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, beteljesedik mindaz, amire törekszünk, amit az előttünk fekvő alkotmánytervezet átfogóan kifejez. Meggyőződésünk szerint ez az alkotmány híd, amely a megpróbál tatásokkal terhes, több mint ezer esztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet.

Az előttünk fekvő törvény- tervezet jó,, és elismerés illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módosításának a feladathoz illő gondos előkészítésében; köszönet és elismerés illeti az országgyűlés kiküldött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befejezték.

Köztudott és most megismétlem: pártunk a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellemének: feltétlen tisztel etbentartásáyal tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben . is. Az alkotmánymódosítás célját, fő elvi kérdéseit szélesebb közvéleményünk is ismeri és támogatja.

E gondolatok jegyében az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadom, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásira javaslom.

Kállai Gyula expozéja

— Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Nép- köztársaság minden állampolgára számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő, a politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt kibővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire.

— Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását:

Kállai Gyula, az alkotmánymó. dosítási törvényjavaslat előadója bevezetőben az előkészítő munkát méltatta s megállapította: Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikerei, politikai, társadalmi vívmányai, s azok legfőbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom.

Ez ma már hazánkban mindenki számára természetes dolog — folytatta. Emlékeztetett az 1919- es, tanácsköztársaság!, első írott alkotmányra, mely után negyed, századnak kellett eltelnie jog- fosztottségban, hogy népünknek újból igazi alkotmánya legyen.

A továbbiakban arról szólt, hogy az alkotmánymódosítást előkészítő viták lehetőséget nyújtottak a széles körű tájékozódásra, annak vizsgálatára, hogy társadalmunk különböző osztályai és rétegei hogyan ítélik meg az elmúlt több mint két évtized fejlődését, milyen eredményeket tekintenek alaptörvényünkbe foglalható vívmánynak és milyen nagy társadalmi célokért kívánnak munkálkodni.

— A vitában részvevők a módosítás elveivel, fő irányával nagymértékben egyetértettek és ezeknek az elveknek a megvalósítása érdekében tették meg javaslataikat.

A módosítási javaslatok egyben a helyes közgondolkozás, a politikai hozzáértés fejlődését is tanúsították.

— Sokan indítványozták, mondotta többek között Kállai Gyű. la, hogy változtassuk meg államunk elnevezését „Magyar Szocialista Köztérsaság”-ra. Ilyen mértékű változtatásra a helyzet még nem érett meg.

— Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy bizonyos kérdéseket részletesebben szabályozzunk az alkotmányban. A . javaslatokkal szemben azt tartjuk helyesnek: alkotmányunk csak az alapvető kérdéseket rendezze és semmi olyasmit ne tartalmazzon, aminek a párt, a kexr(Folytatás 0 3. oldalon)