Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

Készülődés az idegenforgalmi szezonra Gyulán Az elmúlt hétvégi esők meg­változtatták Gyula arculatát. Virágot bontott a gesztenyefa­sor a Béke sugárúton, üdezöld a parkok selymes füve és a ker­tészeti vállalat dolgozói ezer színű virágokkal ültették teli a város utcáin sorakozó virágtá­lakat. Gyula készülődik az év­ről évre jelentősebb idegenfor­galom zavartalan lebonyolításá­ra. De vajon ez a korábban jött üdülő-idő nem okoz-e gondot a felkészülésben? Erről érdeklőd­tünk dr. Vidó Istvántól, a vá­rosi tanács elnökétől: — Városunk híre már túlju­tott az országhatáron is. Isme­rik vendégszeretetéről és rangos nyári rendezvényeiről, nem utolsósorban pedig Várfürdőjé­ről. Éppen az elmúlt napokban tartottunk szerbiét az illetékes szakemberekkel, amelyen meg­állapítottuk, hogy mindenki igyekszik a lehető leggyorsab­ban, legjobban felkészülni a szezonra. Még a Városház út „sebhelyes” úttestét is rendbe­hozzák május I-re. hiszen ez annál is fontosabb, mert ezen az útszakaszon vonulnak fel a mun­kásosztály nagy ünnepén váró-, sunk lakosai. Megfelelő ütemben haladnak az egyéb előkészületi munkák is, és ennek eredményei már megmutatkoznak. Különösen a Várfürdőben nagy a forgalom, habár hivatalosan csak április 29-én nyitja kapuit, a kellemes idő hatására máris naponta • 1000—1500 ember napozik, für­dik a strandon, Szépen halad a már hagyo­mányos nagy nyári kulturális rendezvények előkészítése. El­sőnek említeném az Eszperantó Nyári Egyetemet. Az idén jubi­lál ez a rendkívül nagy érdek­lődéssel kísért nemzetközi fó­rum és 10. alkalommal találkoz­nak Európa számos országából az eszperantisták. Előrelátható­an részt vesz az egyetem mun­MIIIIIIIIIUMHIHIIIIIIHIIMMHHHIIMiMMUIIMHHIIHHMHiaiM Icájában Ivó Lapenna, az Eszpe­rantó Világszövetség főtitkára. A jubileumi rendezvénysorozat­ra 14 országból 400 résztvevőre számítunk. Ez a szám új „csú­csot” jelentene az egyetem 10 éves működése során. — Biztosított-e az ideérkező vendégek kényelmes elhelyezé­se? — Ez sajnos gond még akkor is, ha a szállodák mellett a kol­légiumok is otthont adnák a vendégeknek. Bízunk azonban abban, hogy ezt is megoldjuk megfelelő szervezéssel. Éppen az elmúlt hét végén ülésezett a városi tanács mellett ■ működő idegenforgalmi bizottság, ame­lyen részt vett az IBUSZ és az idegenforgalmi hivatal képvise­lője is. Javaslat született, hogy központi ágyférőhely-nyilván- tartást kellene vezetni, amély- lyel lehetőség nyílna arra, hogy az eddiginél jóval több vendé­get lehessen élhelyezni a város­ban. Visszatérve a jelentősebb ren­dezvényekre, feltétlenül szólni kell a Várszínházról. Az idén is folytatva a tradíciót, egy magyar történelmi drámáit, Ap- rily Lajos: „A bíboros” és Ra­cine klasszikus vígjátékát „A pereskedőket” mutatja be. Űj lesz, hogy a Várban július kö­zepén — éppen a megnöveke­dett idegenforgalom miatt — „Régi magyar muzsika” címmel rendezünk hangversenyt. A bel­városi nagytemplomban pedig orgonahangversenyt, rangos elő­adói gárdával. Ezeken kívül természetesen egyéb könnyű­zenei és más ŐRI előadásokat is rendezünk a szabadtéri szín­padon. Az idén sor kerül a IV. Kohán Emlékkiállításra. A nagy művész gazdag hagyatéká­ból eddig még nem szerepelt alkotások kerülnek az érdeklő­dők elé Ügy érzem, hogy Gyula nem­csak külsőségeiben, hanem tar­talmas és magas színvonalú rendezvénysorozataival méltó­képpen öregbíti az idén is a már eddig kivívott elismerést, úgy a bel-, mint a külföldi ven­dégek között. És ehhez nemcsak a város vezetősége, hanem min­den egyes lakója hozzájárul. Béla Ottó kelepce: lanymalomban. A két lány kicsi, Aranka, a nagyobbik is csak he­tedikes, rájuk nem lehet bízni a betegápolást. Apjának pedig, a megélhetés miatt, dolgoznia kelL így Zoli maradt ki az iskolából, jó másfél hónapra, s szorgalom­mal, gyöngéden ápolta anyját, amellett megcsinált sokféle há­zimunkát. Félévkor nem kapott osztályzatot, év végére pedig kö- „zepes bizonyítványt szerzett. Válami parttalan büszkeség tölti* el, ha arra gondol, hogy ő, Horváth Zoltán, leendő villany- szerelő, aki tanyáról jár be na­ponta Kecskemétre, tizenhat éves létére eligazodik a világ­ban. Hónapról hónapra erősödik benne a hit, hogy ehhez különös képessége van. Hol kezdődött? Mármint, a hit meggyökerezése? Erről még nem gondolkodott Kételkedni pedig egyáltalán nem szokott, főleg ha a saját esélyeiről van szó. Még az általánosban történt, hogy földrajzból egyest kapott: nem tudta felsorolni a Magyar- országgal határos államok nevét. Emlékszik, hosszan, mély útálat- tal nézett a tanárra, aki később is kerülte a tekintetét. Zoli ek­kor gyűlölte meg először köz­vetlen környezetét, a falut. S hogy ennek kifejezést adjon, egy este. amint az iskolából hazafelé tartott, sorra kiszúrkálta az út­jába eső parkírozó biciklik gu­mijait. Hangja egy év alatt megférfi. asodott, csak az arca maradt lá­nyosán sima. „Szép, komolyfiú­nak látszol, azt mondták a lá­nyok fennt” — adta tudtára egyszer Kiss Aranka, amikor másfél órát várt rá Kisfáiban a dísznövénytermesztő szakiskola bejáró út jártál. Igen, Aranka... Meg kell őt szerezni, ha másképp nem .erő­szakkal. Oly erősen gondol a huszonhét tagú bandára, hogy már-már elhiszi, hogy az a való. sásban is létezik. Hogy mit szól­nak majd a szülei? Egy évvel ezelőtt még sajnálta őket: gür­s cőlnefc, robotolnak, kopnak év- 5 ről évre. Csak azért, hogy legyen • ennivaló, egy-két ócska rongy, • bennmaradhassanak a vacak ta. ; nyában, és amit a legtöbbször j hangoztat az apja, hogy szakma legyen mind a négyőjük kezé­ben, ha már Jánosnak nem si­került. De ki figyel oda, hogy én va­gyok a Horváth Zoltán? — kér. dezgette magában sokszor, kese­rűen. Egy évvel ezelőtt még azt tervezte, ha felnő és szakmája lesz, vesz magának saját házat, motort, s Aranka is feleségül megy hozzá. Ez most már ke­vés. Ahogyan vágyai fokozato­san rugaszkodtak el körülmé­nyeitől, oly mértékben vetette meg mindinkább szüleit is. Majd ha rájönnek, hogy félrevezettem őket is, majd odafigyelnek rám, de akkor már későn lesz. így ör- _ vénylettek benne a zavaros gon. : dolatok, napok óta immár, s azt i vette észre, nem is esik nehe- ■ zére az intézetben és a konzerv. j gyári gyakorlati foglalkozáso- : kon, amikor azt hazudja, hogy • azért nem jár be, mert a szülei válnak. Felöltözik, megreggelizik. Ke­zén a fehér kötés elpiszkolódott. Nem baj, ma van november 5-e, péntek, Kecskeméten, a Nagykő­rösi utcai bőrgyógyászati rende­lőben majd átcserélik. Sehol semmi gyanút nem szabad hagy­ni, hogy mire készülődik. A seb már jóformán begyógyult, há­rom nappal azelőtt vágták kezé­ről a szemölcsöt. Széles dűlőút vág keresztül a legelőn, Ágasegyháza és Izsák határát választja el egymástól. Ahol a kövesútba torkollik, buszmegálló van, Zoli itt szokott fel. és leszállni, innen érvényes a bérlete is. A kanyarban feltűnik a busz. Mindjárt azután egy szürke Vol­ga dugja ki mögüle az orrát. Villámtempóban húz el mellette a kocsi, a fiú mereven néz utá­na, szemhéja sem rángatózik. (Folytatjuk) Két unokafivér küzdelméről szól a lengyel filmművészet új alkotása, akik a háborút közvet­lenül követő időszakban egy sziléziai bánya munkájának megindításáért, illetőleg ennek megakadályozásáért harcolnak egymással. A megye filmszinhá- I zaiban játsszák. „A nyáron kihallgatott a ba-. rátnőm egy öreg családot, akik-! nek volt egy nagy darab rétje. — Holnap kellene már kaszálni — mondta az asszony. A barát­nőm szólt nekünk és reggelre lekaszáltuk a rétet. Amikor a család kijött, a bokorból lestük őket Nagyon boldogok voltak és boldogan mentek haza. Egy másik családnak pedig leszed­tük a meggyét és kosarakba rakva hagytuk a fa alatt..” Így ír a „Vezérkarnak” egy kis úttörő aki miután látta a televízió múlt heti műsorát, azonnal je­lentkezett a Láthatatlanok Tit­kos Társaságába. Közel száz levél érkezett a KISZ Békés megyei Bizottságá­ra. Az ország legtávolabbi ré­szeiből. A Zala megyei Gödé­ről, Karancslaputőről, Sásdről, Miskolcról, Celldömökről, So­mogy megyei kisközségekből, Békés megyéből és Budapestről, Mind, mind elragadó gyermeki bájjal Lelkesedve a kitűnő ötletért, amely tulajdonképpen a gyerekektől indult Olyan 10—13 éves úttörőktől, akiknek elemi igényük a játék a mozgás, a cselekvés és jellemzőjük a segí­teni akarás. A Magyar Televízió Gyermek­osztálya, a KISZ Békés megyei Bizottságával összefogva alakí­totta meg a Titkos Társaságot A felhívásban a társaság ve­zérkara kimondta: „Felhívunk minden jelentkezőt olyan csele­kedetek végrehajtására, ame­lyek segítséget nyújtanak az ar­ra rászoruló idősebb emberek­nek és kispajtásoknak. A Titkos Társaság tagjai adnak segítsé­get a város, a község gondjai­nak megoldásához is.” Fadáax Ferenc: Ma mások halnak meg A szerző, akriit legutóbb irocteJmi l tevékenységéért SZOT-díjjal jutái-, maztak, új könyvében a különbö­ző társadalmi rendszerekben élő, becsületes embereket összekötő hu­manizmust, az embertelenség el­ítélését állítja a központba . A történet keretéül az szolgál, hogy egy fiatal budapesti újságíró a Né­met Szövetségi Köztársaságba uta­zik, ahol véletlenül Jut tudomásá­ra a most a nyugatnémetországi Dortmundban élő Berta Kiéül tör­ténete. A magyar származású Berta Bergen-Belsenben barakk-parancs­nok volt, s hogy saját életét ment­se, kíméletlenül viselkedett társ­nőivel. ütötte, kínozta őket. Sza- dlzmusa következtében több tár­sának megtört az életereje, ellen- állóképessége, a így a közülük való barakk-parancsnok közvetlen okozója lett haláluknak. A ma­gyar bíróság ezért előbb életfogy­tiglani börtönre Ítélte, majd a Leg­felsőbb Bíróság — a védőiem ha­tásos érvelésére, hogy tu­lajdonképpen Berta Klein is a fasizmus áldozata, akinek az SS-ek terrorja törte meg erkölcsi erejét, rombolt» le személyiségét —« a büntetést tétévi börtönre mérsé­kelte. A regény megdöbbents monasn*­tokat közöl a még élő, egykori rabnök visszaemlékezése alapján, a háború alatt Magyarországon, majd Auschwitzban én Bergen- Belsenbea átélt megpróbáltatások­ról. A pergő cselekményt! regény talán legfrappánsabb Jelenete az, amikor Hannoverben találkozik Berta Klein és Frau Ungvári, az egykori népbírósági tanú, aki az az Egyesük Államokból hivatalos ügyben érkezett az NSZK-ba. Ber­ta szeretné volt terheáö tanúját utólag annak belátására bírni, hogy 1948-ban elfogult vök a magyar­országi tárgyaláson; ma, mint ame­rikai asszony, bizonyára másként látja a dolgokat, mint akkor. De az Amerikában éld asszony to­vábbra is azt vallja: az áldozatok­nak nincs joguk felejteni. Az em­beri magatartást nem az határozza meg .hogy a föld mdy táján él­tek és élnek, hanem az, hogy mi­képpen gondolkoznak as emberiség «xrakérdéstírdL '*”**■ — Az úttörők komoly játA» ez, olyan játék, amely csak a jóra nevel és egyben hasznos is. A pajtások nagy őrömmel vesznek részt benne, hiszen ro­mantikus dolog az, ha úgy cse- lekedjük a jót, hogy azért nem várunk elismerést, arról nem is tudják, hogy ki tette —~ mondja Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságár nak első titkára, a vezérkar tagja. — A mi feladatunk az, hogy a titkos sejtek által vég­zett munkát figyelemmel kí­sérjük, javaslatot adjunk azoic sikeres megvalósításához és fo­gadjuk az újabb jelentkezőket, — A Láthatatlanok Titkos Társasága igyekszik valóban lát­hatatlanul cselekedni. Ügy vág­ja fel a fáit, hoz vizet, rendez­geti az idős emberek udvarát; és kaszálja le a rétet, hogy ne vegye észre senki sem. Jótettük után csak az embléma marad: „Itt járt a Láthatatlanok Titkos A gyermekeknek rendkívül élénk fantáziája van. Bizonyítja ezt az a sok ötlet, amit a vezér­karhoz küldött levelekben írnak- Cröm olvasni öntudatos, határo­zott, ten makaró, jóravágyó, ko­runk műveltségét sugárzó sorai­kat: „Egyelőre még magam va­gyok, de majd megbeszélem barátaimmal a dolgot..” „Na­gyon jó az ilyen szervezet hi­szen itt titokban megy végbe a feladat.." „Erőt érzek magam­ban a szervezéshez, hiszen őrs­vezető vagyok és szervezni is tudok...” „Fiatal a községünk, ezért itt is szükség van parkren­dezésre, utcaszépítésre..” Legtöbben 5—6. osztályos gye­rekek. Egyikük arról ír, hogy most olvasta Hars László: Gyer­mektrilógiáját. A regény a há­borúban játszódik- Hasonló gye­rekekről szól, akik a pártnak, a katonaszökevényeknek segíte­nek, és a felszabadulás után résztvesznek az ország újjáépí­tésében. „Hetedik osztályos va­gyok, hasonló munkát akarok végezni, természetesen a mai kor feladataival,” — vallja a kis levélíró. A budapesti úttö­rők például azt vállalták, hogy a bérházban összegyűjtik este a szemetet És még sok-sok terv, amiről nem írhatunk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a titoktartás kötelező. Ez adja meg az úttörők játékának ro­mantikáját • Üj műsor, új „nevelési formet4 született amelynek az első tele­víziós nyilvánosság sikert ho­zott Mégis van szépséghibája ennek a szép kezdeményezés­nek. Az, hogy hiába lelkesednek szerte az országban az úttörők, egyelőre csak a Békés megyei pajtások jelentkezését fogadhat­ja a titkosok társaságának ve­zérkara. A legközelebbi adásig, május 4-ig jó lenne, ha változtatnának ezen a műsor szerkesztői, aki­ket egyébként elismerés illet a fáradozásért amit a gyermek és serdülőkorú ű.1 nemzedék ér­dekében tettek eddig is. Réthy István 4flft«EWgaa C »m ÁFBXLB5 a. A Láthatatlanok Titkos Társasága

Next

/
Thumbnails
Contents