Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

[ZICBnt»CBEV»**KEaH3B*«MM9aCC9S9»«ESB«MIC>CS«KSHSM95CBB9g'«SflSSS2SC»9SaaBaasr „Szuper kábel44 Az első telefonkábelt 1956- ban fektették le az óceán fene­kére Anglia és Üj-Foundland között. A korábbi tenger alatti kábelek csupán távirati jelek átvitelére voltak alkalmasak. Az elmúlt másfél évtized alatt hatalmas fejlődést mutatott fel az átviteltechnika, s ebben nagy része volt az egyre korszerűsö­dő kábelgyártásnak. A mai ten­ger alatti kábelek már több száz kapcsolást tudnak teljesí­teni egyidejűleg. A képen látható én. koaxiális szárazföldi kábel acélköpenyén belül 18 „ér” található. Az an­gol posta ezzel a „szuperkábel­lel” kapcsolja össze Londont és Birmingham-et. A kábej része lesz annak a rendszernek, ame­lyen egyszerre csaknem száz­ezer (!) telefonkapcsolatot lehet majd létesíteni. A kábelen nem­csak telefonbeszélgetés, hanem adatok, tv-képek, vagy akár e három kombinációja is továb­bítható lesz. Jóllehet a távközlő műholdak megjelenése bolygónk égbolt­ján merőben új helyzetet te­remtett a hírközlésben, a kábe­les átvitel fejlődésére ez aligha lesz számottevő hatással. BCKlSMem-r^ 1972, Április is. 1972— az altatók éve „1966 az LSD, 1968 a dop­pingszerek, 1970 a heroin éve volt és 1972 az altatók éve lehet” jelentette ki egy amerikai professzor a szená­tusnak a gyógyszerek túlzott fogyasztásának leküzdésére alakult bizottsága előtt. A barbiturátok szedése nemcsak szenvedéllyé fajul­hat, hanem, ha vele egyszer­re alkoholt is fogyasztanak, halálos veszedelemmé válhat. A barbiturátok az amerikai feketepiacon viszonylag köny- nyén beszerezhetők és ellen­tétben a heroinnal, nem is drágák. Elsősorban az ameri­kai fiataloknál tapasztalható a barbiturátokkal való vissza­élés. Bár nincsenek megbíz­ható adatok a heroin és bar­biturátok alkalmazásának gyakoriságáról. élvezőinek száma egyre nő, mivel a két szer fogyasztása igen gyakran 1 szorosan együtt halad, UiOMáNY ECHNIKA Konzerválás ma és holnap A magyar konzervipar elmúlt negyedszázadát —- különösen annak második felét — dinami­kus fejlődés jellemezte. Jelenleg az ország 12 városában működ­nek konzervgyárak (némelyik városiban több is), köztük sok olyan, amelynek technológiai színvonalára joggal lehetünk büszkék. A IV. ötéves terv a gyümölcs­Régészeti kutatások A Földközi-Tengeri Régészeti Intézet 1970-ben alakult meg. Az intézmény a Francia Nem­zeti Tudományos Kutató Köz­pont égisze alatt működik. Itt dolgozzák fel azt az anyagot, amelyet a francia régészek a Földközi-tenger térségében vég­zett expedícióik során begyűj- tenek. „Civilizációnk bölcsője” — meglehetősen gazdag a még feltáratlan és a már feltárt ré­gészeti emlékekben. A régé­szek a föld és a víz alól egy­aránt felszínre hozzák ezeket az emlékeket. Az elmúlt 1971-es év jó eredményeket hozott az intézet számára és általában a régészet tudományának. Siker­rel folytatták Marseilleben az ókőri hellén kikötő feltárását, amelyet 1967-ben kezdtek el. A Rhone völgyében a folyam­szabályozási munkák során ré­gi rómiakori nekropolisz rom­jainak feltárásán dolgoztak és 1972-ben is dolgoznak az inté­zet munkatársai. Eszak-Afrika is igen gazdag még feltáratlan ókori emlékek­ben, hiszen a római birodalom határai erre a kontinensre is jócskán kiterjedtek. Az intézet régészei Marokkóban, Algériá­ban, Tuniszban és Líbiában dol­goznak. Áz egymást követő ré­gészeti expedíciók tagjai régi római táborerdők liyomait, ál­talában a birodalom határmes- gyéit keresik. Tuniszban szá­mos ókori római tábor nyomát találták meg. Líbiában Bu- Njem környékén még 1966- ban kezdődtek meg az ásatá­sok. Itt egy 3. századbeli ró­mai tábort tárnak fel. Az intézet vízálatti régészeti kutatásokat is folytat. Jelenleg Marseille vizein dolgoznak és régi elsüllyedt hajőrakományo- kat, kikötő nyomokat keresnek és térképeznek fel. Ebben a munkában komoly segítséget nyújt az Archeonaute nevű francia régészeti kutatóhajó, amelynek fedélzetéről szondá­zásokat, kisebb fúrásokat le­het végezni. kcmzerv-tórrnelés 32 százalék- Icai, a főzelókkonzerv-gyártás 52 %-kal, a savany úság-előallítáta 67 százalékkal való növelését irá­nyozza elő. „ I tartósítás története Az élelmisaetkéssdetefc tartó­sítása legalább akkora gond, mint amilyen nehéz feladat azok megtermelése. A helyes tá­rolással csak ideig-óráig old­ható meg az élelmiszer élvezhe­tő állapotban való megőrzése, a tartósítás (konzerválás) viszont sokszor gyakorlatilag korlátlan éltarthatóságot biztosít. Az em­beriség történelme során rá­kényszerült, hogy valamiképpen meghosszabbítsa az élelmisze­rek „élettartamát”, hasznosan a sózás, pácolás, füstölés, sűrítés és szárítás tartósító hatását. A tudományos-technikai fejlődés azután sóikkal „kifinomultabb” módszereket vonultatott fel a tartósítás szolgálatában: a hő­sterilizálást, a vegyszeres keze­lést, a mélyhűtést, ezek kombi­nációját, valamint a legújabb eljárást, a sugárkezelést. A tartósítási technika kétféle célt tűz ki maga elé: elpusztíta­ná az élelmiszerek romlását elő­idéző mikroorganizmusokat, vagy megbénítani, lelassítani azok élettevékenységét. Hövel és faggyal A légmentesen lezárt doboz_ ban vagy üvegben való hőkeze- léses tartósítás kb. 150 éve isi­mért és még nagyon sokáig alap­vető konzerválása mód lesz. A technológia azonban változni fog, az autoklávban való felme­legítést a hőntartást ugyanis a nagyfrekvenciás erőtérben tör­ténő melegítés fogja felváltaná, ami jobban megfelel a folyamatos gyártás kívánalmainak és gaz­daságosabb is. A mélyhűtéssel való tartósí­tásnak komoly kritériuma az a feltétel, hogy az élelmiszernek mé^ a kereskedelmi raktározás tartama alatt is tnínusz 12 C fok alatti hőmérsékleten kell lennie. A kiépítendő hűtőién« tehát költségesebbé teszi ,e tar­tósítási módot, viszont mellette szól az, hogy az élelmiszerek ekként őrzik meg lejobban ter­mészetes íz- és tápanyagaikat. ígéretes űj tartósítási eljárás* a liofilezés (fagyasztva szárítás) az élelmiszer víztartalmát jég­állapotból olvasztás nélkül, vá­kuumban, szubiimálással viszi át gőznemű halmazállapotba és ügy távolítja el azt (a víztelení­tés — szárítás — azáltal tartó­sig hogy eltávolítja a mikroor­ganizmusok élettevékenységéhez nélkülözhetetlen vizet). Tekin­tettel a liofilezés alacsony hő­mérsékletére, káros ízbeli válto­zás itt sem következik be. Bár eddig sók termék liofilezése ke­rült már kidolgozásra, és bizo­nyult kiválónak, a gyakorlati bevezetés gazdasági okokból még egyre késik, ám, bizonyos, hogy ez az eljárás is a jövő egyik technológiája lesz. Érdemes szólni egy, a niinő- ségkiemelés szempontjából még jobb új eljárásról, az ún. kriokoneentrálásról, azaz a fo­lyadékok oly módon való sűrí­téséről, amikor a víztartalom jelentékeny részét jéggé fagyott állapotban oentrdfugálással vagy préseléssel távolítják el, a ma­radék lé pedig koncentrált álla­potban marad vissza. Miután itt vákuum alkalmazására nem ke­rül sor, az aromaanyagok vesz­tesége még kisebb, mint a lio- filezésinéL Bizalmatlanság a sugárkezelés iránt Az utóbbi 20 évben világszer­te kísérletek és vizsgálatok foly„ nak annak megállapítására, hogy milyen hatást gyakorolnak aa emberi táplálkozásra szánt élel­miszerekben. a röntgen-, gam­ma- és béta-sugarak. A mikro­organizmusokat pusztító hatá­suk kétségtelenül bebázonyoso* dott ,ugyan, a besiugárzásos tar­tósítás általános érvényű enge­délyezésre azonban még nem került sor (többek szerint túl­zott óvatosságból). Pedig a su­gárkezelésnek alávetett élelmi­szer ártalmatlan voltát mái számtalan esetben bebizonyítot­ták, s az sem mellékes, hogy a súgárzásos kezelés fajlag. a költség tekintetében versenyké­pes a többi tartósítási móddal, sőt sok. esetben kedvezőbben is álakul. Furcsa ellentmondás, de tény, hogy az utóbbi években egyre gyarapodik a befőzés ős­régi szokásához visszaté­rő háziasszonyok száma (az NSZK-ban példáiul állítólag 12 millió asszony készít befőtteket, savanyúságokat). Lehet, hogy egyszerű „divatról” van szó, de sokkal valószínűbb, hogy gazda­ságossá,gi meggondolásokról, u- gyanis — mit tagadjuk — a konzerv ára valóban jóval több, mint a benne levő nyersanyag értéke. A konzervfogyasztás nö­veléséhez két út vezethet: vagy esöäikenteni kell az árakat, hogy „érdemes” legyen vásárol­ná a tartósított élelmiszereket vagy olyan produktumokkal je­lentkezni a piacon, amelyek ^házilagosan’nem. készíthetők ett. Eonzervgyári paradicsom-vonal válogató-szállí tószalagja.

Next

/
Thumbnails
Contents