Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

\ \ Kitüntetések hasúnk felszabadulásának 27. évfordulóján A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elisme­réséül a munka Érdemrend ARANY fokozatával tüntette ki: Bánki Bélát, a Békés me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat igazgatóját, Botyánszki Pált, a Békéscsabai, Kner Nyomda igazgatóját, Kas- say Bélát, a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóját, Tanai Feren­cet, az Endrődi ÁFÉSZ elnökét, Varga Mihályt, az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet elnökét, Toldi Julianna váltókezelőt. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST fokozatával: dr, Vidó Istvánt, a Gyulai Városi Ta­nács elnökét, dr. Vermes Vil­most, a megyei bíróság elnök- helyettesét, dr. Palovits Gyulát, a Békés megyei Gyógyszertári Központ igazgatóját, Király Jó­zsefet, a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetőjét, dr. Sulyák Istvánt, a megyei tanács szer­vezési osztálya vezetőjét, Vér József mozdonyfűtőt, Varga Károlyt, a Békés megyei Erdé­szet pártalapszervezetének tit­kárát. a munka Érdemrend BRONZ fokozatát vették át: Penyaska Pál, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója, Kovács Sándor, a Békés me­gyei Illetékhivatal főelőadója, Péli Sándorné, a füzesgyarmati nagyközségi tanács főelőadója, Novak Józsefné, az okányi köz­ségi tanács titkára, Kaczkó Mi­hály, a nagyszénási nagyközségi tanács elnöke. A kitüntetéseket tegnap dél­előtt tíz órakor a megyei ta­nács elnöke. Klaukó Mátyás ad­ta át ünnepélyes keretek között. Dr. Sulyák István a kitüntetést a Parlamentben vette át. A Munkásőrség országos pa­rancsnoka A HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ÉRDEMÉREM ARANY fokoza­tával tüntette ki Valentinyi Mihályt, a békéscsabai mun- kásőrzászlóalj helyettes pa­rancsnokát, Biró János szeghal­mi, Czerjak Pál szarvasi, Danes Lajos gyulai munkásőröket. A HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát ugyancsak hárman kapták meg. Országos parancs­noki dicséretben tizen, megyei parancsnoki dicséretben tizen­heten részesültek. A Központi Tiszthelyettes Is­kolán megtartott ünnepségen több főtiszt, tiszt és tiszhelyet- tes vette át a HAZA SZOLGÁ­LATÁÉRT ÉRDEMÉREM kü­lönböző fokozatát. Ebből az al- j kálómból több tiszthelyettes kapta meg a zászlósi rendfoko­zatot. A polgári alkalmazottaik közül négyen lettek Kiváló Dolgozók. A honvédelmi miniszter a Polgári Védelem Békés megyei Törzsparancsnokságának beosz­tottai közül húsz- és tizenöt éves szolgálat elismeréséért SZOLGÁLATI ÉRDEMÉRMET adományozott több főtisztnek, tisztnek. Renge Pálnét Honvé­delmi Érdeméremmel tüntette ki. Dr. Fehérvári Lajos orvost a Honvédelmi Érdemérem húsz­éves kitüntetésével jutalmazta. Tízéves szolgálat után tíz pol­gári személy kapott kitüntetést. A kitüntetések átadásánál jelen volt Szakái József, az MSZMP megyei bizottságának képvise­letében és Nagy János, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A Békés megyei Rendőr­főkapitányságon Hidas Mihály rendőr-ezredes A HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ÉRDEMÉREM arany fokozatát három, ezüst fokozatát kettő, bronz fokozatát ugyancsak két főtisztnek, tisztnek adta át. A KÖZBIZTONSÁGI ÉREM különböző fokozataival tizen­három rendőrt tüntettek ki. A Békés megyei Tűzrendésze- ti Parancsnokságon Várhegyi Ferenc tűzoltó-alezredes a HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ÉR­DEMÉREM különböző fokoza­taival három, a TŰZRENDÉ­SZET! ÉREM különböző foko­zataival négy tűzoltót tüntetett ki. A Magyar Honvédelmi Szö­vetségben kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül a hon­védelmi miniszter HONVÉ­DELMI ÉRDEMÉREMMEL tün­tette ki Barta Istvánt, Doma Lászlót, Farkas Istvánt és Sa­lamon Andrást. Az MHSZ fő­titkára az MHSZ KiyALO MUNKÁÉRT ÉREM ARANY fokozatát adományozta Mada­rász Gyulának és Sebján Jenő­nek. Az MHSZ KIVÁLÓ MUN­KÁÉRT ÉREM EZÜST foko­zatával két elvtársat tüntettek ki. A békéscsabai Ifjúsági és Űt- törőházban úttörővezetőket tün­tettek ki. Tóth Jánosné, Hirják Balázs, Kincses Imre Űttörőve- zető Érdemérmet vett át, Kivá­ló Üttörővezető kitüntetést nyolcán, Kiváló Ifjú vezetői munkáért kitüntetést tizen kap­tak. A Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága JUSTH EM­LÉKÉRMÉT Miszlay Istvánnak, a Békés megyei Jókai Színház Júszai-dijas igazgatójának Kla­ukó Mátyás, a megyei tanács elnöke adta át. Dr. Haraszti János, a békéscsabai városi ta­nács elnöke a végrehajtó bi­zottság által alapított MŰVÉ­SZETI NtVÓDlJ megosztott I. fokozatát adta át Simon György Jászai-díjas és Gálffy László színművészeknek* III. fokozatá­val Kalmár Zsuzsát tüntették ki. Kisiparosok elismerése Március 30-án Békéscsabán, a KlOSZ-székházban Berényi Mátyás, a KIOSZ megyei tit­kára Farkas János békéscsabai kárpitos, Hennig Jenő asztalos és Rókái Lajosné női szabó, to­vábbá Fekete Lajos gyomai műszerész, Bartolf Mihály épí­tész és szappanfőző, valamint Ikládi Béla battonyai, Juhász János nagyszénási és Hőgye László gyulai szabó kisiparos­nak átadta az 50 éves Kisipari Munkásságért kitüntető jelvényt és oklevelet. Az idős kisiparo­sok nevében Ikládi Béla mon­dott köszönetét a társadalmi megbecsülésért és arra kér­mumm 1« ÁPRILIS a. te társait, hogy a régi iparos törekvéssel dolgozzanak és áll­janak helyt továbbra is. Első díj 500 folyóméter új járda Békéscsabán egy hónappal ezelőtt mozgalom indult a vá­ros tisztaságáért. A városi ta­nács legutóbbi ülésén határo­zatot hozott, amely szerint a kerületek közötti tisztasági és parkosítási verseny első helye­zettjét 500, második helyezett­jét 300, harmadik helyezettjét 200 folyóméter aszfaltjárda megépítésével jutalmazzák. A járdák megépítésére 1973-ban kerül sor. Változó világ Heien az Április 4 brigádban Kilenc éve, 1963-ban alakult meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Április 4 víz- vezetékszerelő brigádja. Tavasz kezdete volt, az egész ország április 4-nek. a felszabadulás 18. évfordulójának megünneplésére készülődött. A következő évben a brigád elnyerte a szocialista címet, s azóta is újra, meg újra. Neveze­tessé akkor vált, amikor egy­éves garanciát vállalt a munká­jáért. Becsületes dolog, más bri­gádok is követték a példáját. Tavaly, elsőként Békéscsabán felhívta valamennyi vállalat dolgozóit, hogy kapcsolódjanak be a Dolgoz* hibátlanul mozga­lomba. Nyolc év alatt több változás is történt a brigádban. Hricsovi- nyi László építésvezető-helyet­tessé, Várai András és Csetne- ki László művezetővé lépett elő, Petrcvszki István pedig egy másik brigád vezetője lett. He­lyükre négy fiatal került, még­pedig Petrovszki Pál, Nagy Zoltán, Simon László és Such György. A brigádvezető most Tímár Imre. Rajta kívül „öregek” még ketten vannak: Nagy István és Czeglédi József. Valamennyien jól dolgoznak, persze olykor­olykor a fiatalokat segíteni kell. Az újtól nem félnek. A Schunt- féle szellőzők szerelését például elsőként vállalták. Rájöttek a „nyitjára”. sikerült. Ezért anyagi elismerés is járt. Egyébként az „öregek” havi keresete átlagosan 2800, a fia­taloké 2200—2300 forint. Mun­kájúkat mennyiség és minőség szerint mérik, ingyen egy fil­lért sem kapnak. A felszabadulás előtti időket csak tankönyvekből és mások elbeszéléséből ismerik. Akik már éltek akkor közülük, gyermek­fejjel nem sokat láttak a világ­ból. Egyes élmények ragadták meg őket csupán. Ám az emlé­keik alapján mégiscsak valami­lyen összehasonlítást tudnak tenni a mával. A fiataloknak más a kiindu­lópontjuk. Az ő életükben nem voltak törések. Egyenesen haladtak és haladnak ma is céljuk felé. S ha akadnak gond­jaik, azok nem hasonlíthatók össze az „öregekével”. És hogy ezt jobban lássuk, valljon ön­magáról mindenki külön-külön. Tímár Imre 33 éves: „Édesapám asztalos volt Csor- váson. Nem kapott sok munkát, szerényen éltünk. Nyáron engem is elküldték disznókat, tehene­ket legeltetni, mint más gyere­ket. Közben összeverődtünk né- hányan, dinnyét loptunk, ma­dárfészkeket szedtünk le a fák­ról. Hétéves voltam, amikor egy nap lövöldözésre ébredtünk. Azt r 9 harckocsik dübörögtek végig a főúton. Jöttek a szovjet katonáit Mindenki félt tőlük, csak a gye­rekek nem-. Kaptunk is sok koc­kacukrot. Tizenhat éves koromban Bu­dapestre kerültem, s a Fővárosi Gázműveknél dolgoztam. Haza­jöttem és, a mostani vállalatom­nál segédmunkásnak jelentkez­tem. Hat elemim volt, először el kellett végeznem a 7. és a 8. osztályt, s azután mehettem szakmunkásvizsgára. Tíz évvel ezelőtt megnősül­tem, két gyermekem van. Egy nagy cél lobog most a szemem előtt, családi házat akarok épí­teni. Talán sikerül majd. A ke­resetem átlagosan 3500 forint” Nagy István 31 éves: „A háború kezdetén születtem Békésen. Emlékszem a bombá­zásokra & arra, hogy sokszor szaladtunk a* óvóhelyre. Apám napszámos volt. Egy szobában kilencen laktunk, a szüleim és én hat testvéremmel. A sóik ku­koricamáiénak az ízét még min­dig érzem. Nem is lenne rossz belőle most egy-két falat, de többre azért nem vágyom. Jól emlékszem a felszabadu­lás utáni földosztásra. Mi is kap­tunk 10 holdat. Sírtak a szüleim örömükben. Igaz, a 15 és a 12 éves testvéremnek is segítenie kellett. Dolgozták is sokat Múlt az idő. Szüleim tsz-tagot lettek. Aztán az édesapáim meg­halt Ami még lényeges, belő­lem és minden testvéremből szakmunkás lett. Sőt az egyik technikus. Most családi házat építek. 2 szobásat. A brigád is jön segíteni. A lakásban hár­man fogunk lakni: a feleségem, a kisfiam, meg én.” Czeglédi József 26 éves: „1945 decemberében szület­tem Olcányban. Nem mondha­tom, hogy olyan túlságosan ró­zsás volt a gyermekkorom. Ha visszaemlékszem, a legnagyobb élménynek a cipó- és lángcssü- tés számított Finomabbat el sem tudtunk képzelni a lángos- nál. Szerettem futballozni az iskolában, persze csak mezít­láb lehetett és rongylabdánk volt. Olykor titokban elszívtam a többi gyerekkel egy-egy ci­garettát, amit mi magunk so­dortunk. Azóta sok víz folyt le a Körö­sön. A lángos helyett ma már „megfelel” a péksütemény. Fő­leg a sós. mert arra jól jön egy­két pohár sör is. Futballozni rit­kán szoktam* persze cipőben. Dohányozni éppenséggel lehetne, válogathatnák is a cigarettákból, de hát minek szívjam* ha nem ízlik?” Petrovszki Pál 21 éves; „Csak a történelemből isme­rem a felszabadulás előtti kor­szakot. Otthon is szoktak be­szélni róla, de elég nehéz el­képzelni. Inkább a jövőről sze­retek hallani. Fiatal vagyok még, de mór , so­kat utaztam* Jártam Lengyeior- „ szágban* Csehszlovákiában. Ro­mániában. Voltam Budapesten, a Balatonnál, a Bükkben és más helyeken. Édesapám ács volt valamikor, most a vállalatnál munkaügyi csoportvezető. Nincs különö­sebb gondunk. A keresetem 2500 forint, ebből mindenre jut. Még bécsiszeletre is, ami a kedvenc ételem. Amióta nagykorú va­gyok „kísérővel” eszem* Kőbá­nyai világos sörrel.” Simon László 19 éves; „Munkásszállóban lakom, ha­vonta 70 forintot fizetek. Nem sok. Egyébként békéssámsoni vagyok, minden hét végén haza­utazó^ az édesanyámhoz. Olyan finom mákostésztát senki sem tud készíteni, mint ő. Azért a hús sem szokott hiányozni az asztalról.' Életem legkeservesebb emléke édesapám halála volt, 1957-ben. Kisgyerek voltam még. Azóta édesanyám gondoskodik rólam. Nagy hálával tartozom neki. Arra törekszem, hogy a családi házunk építését mielőbb befe­jezzem. A keresetem 2200 forint, amit nagyrészt hazaadok.” Nagy Zoltán 19 éves: „Két testveremmel együtt édesanyám nevelt, ami engem is hálára kötelez. Sokat dolgo­zott. hogy szakmunkás lehessek Igyekeztem jól tanulni. El is ér­tem a Szakma Kiváló Tanulója címet. 1971-ben pedig a szak­munkástanuló versenyen első lettem a megyében a vízvezeték - szerelők között. Anyunám na­gyon örült Most a gépészeti szakközép- iskola 3. osztályába járok. Fél­évkor 4,5 volt az átlageredmé­nyem. Érettségi után katona le­szek, aztán ki tudja, hogy foly­tatom. Esetleg az egyetem. Mód van rá, az akaratom sem hi­ányzik a tanuláshoz. Azt is meg kell mondanom, hogy nagy há­lával tartozom idősebb brigád­társaimnak. A szakma mellett tisztességet is tanultam tőlük,” Such György 18 éves: „Édesapám a békéscsabai Szabadság Tsz gépszerelője. Ré­gebben mint traktoros dolgo­zott. A keresetéből arra is tel­lett, hogy gépkocsit vásároljon Skodát. Nem rossz kocsi, de most majd Zsigulira akarjuk kicserélni. Ezért egy kicsit job­ban takarékoskodunk. Én is ha­zaadom a keresetem, bár anyu­kám szombat-vasárnapra min­dig ad belőle, hogy szórakozni mehessek. És meccsre is, mert Előre drukker vágyóik. Gépko­csivezetői tanfolyamra is járók. Szeretek a brigádban dolgoz ni. Tisztességes munkát várnák tőlem, de 18 éves korban havi 2000 forintot keresni másutt nemigen lehet.” * Az égé® országban gomba- módra nőnek ki a földből az új gyárak és házak. A lakásokba vezetik be a gázt Rengeteg a gépkocsi. Egyre több a munkát megkönnyítő gép. Az emberek divatosan öltöznek. Az üzletek­ben sok az áru. Mindennek az idősebb és a fiatalabb generáció is a tanúja. Kezdődött 1945. április 4-én- Pásztor Béla Százhatvanezer forintot fizet a négyes A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a lottó 13. játékhetén öttalálatos szelvény nem volt. Négy talála­tot 28 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 163 407 forint. A háromtalálatos szelvények szá­ma 4537 darab, nyereményül:: egyenként 504 forint. A 149 613 darab kéttalálatos szelvényre egyenként 19 forintot fizetnek A nyeremények a nyereményil- leték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jelle-, gűek. (MTI) Eső, zivatar Várható időjárás estig: Felhőátvonulások, futó esőkkel, egy-két helyen zivatarral. Dél­nyugat és északnyugat között változó irányú, élénk, időnként erős szél. A nappali felmelege­dés keleten is gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 5—10 fok között, legma­gasabb nappali hőmérséklet 15 fok körül,

Next

/
Thumbnails
Contents