Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

mHSÍISXSUIillClSSE;ifltf9SliilfliiSXSifÍSfB£7SiU£fiÍfIfIfSlftiF!I!ItfI!lIIIfTtSlSO? j Tavaszra és kora őszre Pedagógia: Az iskolások zsebpénze GYEREKEK beszélgetnek; — Bn minden ötösért két forintot kapok, négyesért egyet, hárma­sért semmit, kettesért szidást, egyesért „lezávar” az apám egy fülest A másik lelkesen: — Nekem jobb szüleim varmaik, mert ém minden ötösért három forintot kapok, négyesért kettőt, a többi­ért semmit, — fülest sem. Melyik szülő neveli helyesen gyérmékét? Egyik sémi A jól kereső sizülőknék nem kerül különösebb anyagi meg­terhelésbe, ha gyermekét a jó jegyekért rendszeresen „díjaz­za”. Ügy ítéli, ez ösztönzően hat, s ezzel elegét tett szülői köte­lességének. Morális szemszögből nézve ez a kérdés nem is olyan egyszerű. A rendszeres — fize­tési ellegű — pénzösszegek a gyermeket anyagiassá nevelik és ez az anyagias szemlélet el­kíséri egész életén keresztül. A gyermeknek kötelessége a tanulás és az, hogy a tőle tel­hető legjobb eredményt elér­je. Éppen úgy, mint a felnőtt­nél a munka. Ezt tudatosítsuk benne. Magyarázzuk meg hogy otthon mindent megkap, ami neveléséhez szükséges', ez sok pénzfbe, fáradságba kerül, ezért a síbüIő viszonzást is vár, amelynek egyik legfontosabb ré­sze, hogy jól tanuljon. Adjunk a gyermeknek korá­hoz illően havi zsebpénzt, mély­ből gazdálkodhat, kisebb tan­szer vásárlásokat, egyéb szük­séges kiadásokat fedez. Esetleg édességet is vásárolhat magárnak. Erről a zsebpénzről ne számol­tassuk eL Gazdálkodjon vele önállóan. A helyes pénzbeosiztást is fiatal korban kell megtanulni, ez kihatással lesz a későbbiék­ben. egész életére. IDŐNKÉNT persze adhatunk egy bizonyos öszeget jutalom­ként is, ha pL folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, de próbáljuk ránevelni, hogy ezt az összeget ne költse el haszonta­lan dolgokra, hanem rakja ösz- sze. Vásároljon magának torna­szert., képet a szobájába, vagy valamilyen dísztárgyat, egyszó­val olyan tárgyat, amely mara­dandó örömet okoz és látja ma­ga előtt igyekezetének eredmé­nyét. Ha kisebb korában meg­szokja a gyermek, hogy drágább holmikat csak úgy vásárolhat, ha takarékoskodik, nagyobb ko­ráiban is ilyen eredményekre fog törekedni. Tehát jutalmazzuk a jó magaviseletű gyermeket, de ne úgy, hogy ha valami ered- £ ményt elér, akkor azonnal tart- * sa a markát a forintokért. Helytelen az a szülői maga- ■ tartás is, ha a jó jegyeket meg- « jutalmazza, a rossz jegyekért ; pedig „fülest” osztogat Sok ; összetevője lehet annak, ha egy * gyerek egyest kap. Még akkor ■ sem megoldás a pofon, ha azért £ kapott egyest, mert nem tanult, : hanyag volt Nem lehet elegét hangoztatni, l a testi fenyítés megalázó, elő- > szőr félelmi érzést kelt később s megszokássá válik és a mágar ! tartáson nem javít MI A TEENDŐ? Baráti be- i szélgetéssel, nevelő hatású bűn- : tétessél, (pl. nem nézhet tévét, : nem mehet moziba stb.) követ- ! kezetességgel, s ha szükséges, £ szigorral kell a gyermeket a he- S lyes útra irányítani. Ehhez azon- * ban nagy-nagy türelemre van j szükség. A gyengébb tanulónál • már a kisebb eredményeket is " értékeljük, dicsérjük, esetleg ki- * sebb ajándékokkal jutalmazzuk. ; így érezni fogja, hogy szCfied « megbecsülik igyekezetét, és ■ újabb eredmények elérésére ősz- j tönzi. „Fizetség” és „füles”: nélkül. Fasi Katalin £ A hét vége, a szabad idő és a nyár tetszetős ruhái mellett a szeszélyes április divatja is he­lyet kapott a Békéscsabai Kötött, árugyár legújabb modell-kollek- ciójában. Ezek a ruhák is a legmoder­ajánljuk nébb összetételű alapanyagok­ból készültek. A tervezők a di­vat követésén túl törekedtek ar­ra is, hogy az öltözetek minden feltételnek megfeleljenek. Töb­bek között a vásárlók pénztár­cáinak is. mniiiiiiniininiiiiniii Kényelem, vagy szépség? Á cipődivatról Tavaszt zúg már. Tavaszt zúg már a folyó, fűre szökik árja, veri, veri taraját parti füzek ága. Hogy hány éven át nyomorog­tunk tűsarkú cipőkben, ma már visszagondolni is rossz rá. Az ortopéd orvosok véleménye sze­rint, sok nő derékfájásának és lábfájásának volt okozója a túl­Tavaszf zúg már az erdő. zöld rengeteg mélye; megzúgatja az eget fellegek szélvésze. hatóbb. Most azonban azok,: akik valamilyen szép, alkalmi • cipőt keresnek az üzletekben, — S csak az újmódi szerinti, széles.- : orrú, vastagsarkú cipőket talál- ■ Tavaszt zúg már a mező mák. Sajnos a divat szélsőséges, S sása a vetésnek; nem ismer középutat, mert a jj zúgó, zengő, zöld tavasz, cipők vagy szépek, vagy kényei- j kék ég, madárének... mesefc lehetnek. Aikinek türelme * és ideje vám a keresésre, az azért: előbb-utóbb megtalálja a neki s megfelelő fazont. Bár sokan, * őrülnének, ha a szépség és a ké_ 5 nyelem jobban együttjáma a S cipődivatban is. A magyar ipar is sok új fa- 5 zonú cipőt hozott erre az ese- ! tendöre. Újdonság például, hogy j a megszokott fehér, kék, barna; fűzős vászoncipőket, az úgyne-« s | Fazekas Lajos; Ez a háromrészes ruha (blúz rövid mellény, szoknya), krepp­nylonból készült. A piros krepp-nylon-jersey nad­rágruha is kellemes tavaszi, il­letve kora őszi viselet. Fotó: Demény Gyula •lEmMuiiiiiniiiiiiiiiHiiiiiiiiiaiiiimiiiiiifiiiifiiiiiiiiinaiMiiiiiMKBHiiikiMiiiiiiMiiiiimin iiiiifiiiinmiiaiiiiH méretezett magas sarok, az igen vékony harántrész, ami nem se. gített a lábnak a testsúly tartá­sában. • Ma a eipődivat vitathatatlanul egészséges. Ez a legfőbb erénye. A sarok kényelmes', széles (21—6 centi magasságú), biztosan tart­ja a lábat, derekat, gerincoszlo­pot. A cipők feje széles, nem gyötri, kínozza még a kényes Iá- búakat sem. A tetszetősségükre sem lehet panaszkodni. A vá­lasztékot importcipők is gazda­gítják. Divatosak, de a legdrá­gábbak (indokolatlanul magas is az áruk) az angol, spanyol, s a jugoszláv férfi, és női divatd- pck. Választékbővítésre érkez­nek azonban kényelmes sportos félcipők az NDK-ból, és Cseh­szlovákiából. melyeknek az ára is sokkal mérsékeltebb, eüifogad­vezett kismama, vagy gyogyei- peket, melyeket az állófoglalko- zású nők nem nélkülözhetnek, virágmintás anyagból is készítik. A kismamák és a fiatalabb kor­osztály tagjai bizonyosan szíve­sen fogadják, s talán divat lesz belőle. K. M, Bagdad városában élt egyszer egy nagyon gazdag ember, aki igaz­ságtalanságáról és fös­vénységéről volt ismert. Ez az ember egy napon a piactéren elveszítette az erszényét száz arany­nyal. A veszteség na­gyon bántotta, ezért ki- hirdettette, hogy aki az erszényt megtalálja és visszaszolgáltatja, 10 arany jutalmat kap. Pár óra múlva jelent­kezett a bírónál egy földhözragadt szegény fazekas, aki az erszényt megtalálta a piacon, A bíró azon nyomban hi­vatta a gazdag embert, jöjjön, nézze meg az erszényt, olvassa meg a benne levő pénzt és az­után adja oda a szegény fazekasnak a beígért ju­talmat. A gazdag ember meg is jelent a bíró előtt, aki kezébe adta az er­szényt és kérte, olvassa meg a tartalmát. Mikor a gazdag em­ber mind a száz ara­A becsület jutalma (Arab mese) nyai egyenként leszá­molta a bíró asztalára, az felszólította: — Most pedig fizesd ki a 10 ara­nyat a becsületes meg­találónak! — Én ennek az em­bernek egy garast sem fizetek, nemhogy 10 aranyat — mordult a fazekasra a gazdag em­ber dühösen — hiszen ez az ember tolvaj! — Én volnék tolvaj? — kesergett a szegény fazekas —, hogy mond­hatod ezt uram, hiszen a talált pénzt az utolsó garasig visszaadtam az erszénnyel együtt! — Igen ám, de ebben az erszényben még egy drágakövekkel díszített értékes arany melltű is volt — mondta a kap­zsi gazdag, aki ilymó- don akarta megtakarí­tani az ígért jutalmat. — Bíró úr — for­dult a mélyen megbán­tott, becsületes fazekas az öreg ítélethozóhoz_— én becsületszavamra mondom, a talált er­szényben semmi más nem volt, csak ez a száz arany. A bölcs bírónak nem került tvagy fáradságá­ba megállapítani, ki mond igazat. Egy pil­lantás a két ember ar­cára és máris mindent tudott. Ezért az er­szényt a kezébe fogva kihirdette ítéletét: — Minthogy a sze­gény fazekas becsület­szavát adta, hogy az erszényben, amit talált, száz aranyon kívül semmi más nem volt, úgy látom, hogy a faze­kas nem a te erszénye­det találta meg, mondta a kapzsi, gaz­dag embernek. — Te olyan erszényt keresel, melyben a száz arany mellett egy drágakö­vekkel kirakott melltű is volt. így hát néked várni kell addig, amíg valaki egy olyan er­szényt talál, melyben egy arany melltű is van. Miután ezért az erszényért, melyben csak száz arany van, melltű nélkül, nem je­lentkezett senki, legyen ez a tiéd, te derék fa­zekas, mert te vagy a becsületes megtaláló! A kapzsi, gazdag em­ber megszégyenülten távozott a bíró házából, a szegény fazekasi pe­dig hálás szavakkal kö­szönte meg az igazságos bíró döntését. Nemsokára kis házat veit a pénzből és így élt feleségével és gyer­mekeivel boldogan és becsületben élete vé­géig. Fordította: Pfeifer Vera

Next

/
Thumbnails
Contents